Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-24 / 226. szám
Egy nap az iskolaépítésért A 3970. számú Padrah Lajos Üttörőcsapat gyerekei ezekben a napokban a Szabadság Tsz földjén tevékenykednek. A paradicssomszedéssel és más mezőgazdasági munkával keresett pénzből egy munkanap jövedelmét az iskolaépítési akció közös pénztárcájába adják a békéscsabai Városi Tanácsnak. Így kívánnak eleget tenni a városi úttörőtanács felhívásának, hogy minél több új, korszerű tanteremben tahul- hassanak pajtásaik. 78 és fél millió táppénzes nap Intézkedési terv a táppénzfegyelem megszilárdítására Bajmegállapító részleg a kórházban A Minisztertanács megállapítása szerint az utóbbi években a táppénz összegének emelkedése olyan nagymérvű volt, amely nem állt arányban a lakosság egészségügyi helyzetével. Ez a kiugró növekedés részint a keresőképesség elbírálásában tapasztalt lazaságokra, másrészt a táppénzigénylésben előforduló visszaélésekre vezethető vissza. Ezért is vált szükségessé egy A NEB vizsgálata nyomán: munkanormákat atsz-ekben NAPJAINKBAN aligha vitatható a munka- és üzemszervezés korszerűsítésének jelentősége. A szervezésnek azonban sok egyéb összetevője is van. így többek között igen fontos a gazdasági adottságok és különös sen a munkakörülmények figye- lémbevételével kialakított normák és teljesítményi követelmények alkalmazása. Hiszen ez érinti a legközvetlenebbül a dolgozókat, s hatással van a munka intenzitására. A Minisztertanács 1974-ben éppen ezért hozott határozatot a munkanormák és teljesítményrendszer fejlesztésére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ugyanakkor irányelveket bocsátott ki, a Termelőszövetkezetek Országos Tanacsa pedig ajánlásokat tett közzé. A szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban arra keresett választ az okányi Haladás, a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság, valamint a biharugrai Felszabadulás Termelőszövetkezetekben, hogy ezen a téren milyen intézkedések történtek. Azt is megvizsgálták, hogy a bérezési rendszer miként segíti elő a gazdálkodás hatékonyságát. A Minisztertanács határozatának megjelenése óta mind a három termelőszövetkezetben számottevő előrelépés történt. Áz okányi Haladás Tsz-ben a jogszabály főbb szempontjait vezetőségi ülésen tárgyalták meg, s annak megfelelően módosították az alapszabályt. Dicséretre méltó, hogy mind a három termelőszövetkezet bér- j szabályzatában a teljesítmények megállapításánál figyelembe vették a munkakörülményeket, valamint a gépesítés fokát. A normázás korszerű követelmémennyisége dominál. A minőségi munkavégzés még nem kapott kellő hangsúlyt. FONTOS feladat a teljesítmények ellenőrzése is. Csak az okányi Haladás Termelőszövetkezetben van olyan muiikaköri előírás, mely szerint a normá- zást, a teljesítményt és a bérezést a szakvezetőknek rendszeresen figyelemmel kell kísérniük. Ok tehetnek javaslatot a bérezés módosítására. A másik két termelőszövetkezetben esetleges feladatnak tekintik ezeket a teendőket. S ez bizonyos vonatkozásban hátráltatja a normarendszer ésszerűsítését. A bérszabályzat megszövegezésénél elsősorban a- korábbi évek tapasztalataira támaszkodtak. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségi ajánlásait egyik termelőszövetkezetben sem tekintették irányadónak. így hát viszonylag háttérbe szorul a szükebb üzemi jövedelmen alapuló havi bérezés, aminek egyaránt elengedhetetlen összetevője a végzett munka mennyisége és minősége, valamint a munkakörülmények, s az igénybevétel mértéke. A hiányosság egy része abból fakad, hogy a felsőbb szervektől a normakészítéshez nem kaptak kellő segítséget. S az már csak következmény, hogy a minisztertanácsi határozat egységes értelmezése sem alakult ki. Az irányelvekkel, valamint az ajánlásokkal csak az okányi Haladás Termelőszövetkezet vezetősége foglalkozott behatóan. A másik két termelő- szövetkezetben a fejlesztésre programot sem dolgoztak ki. Ehhez még az is hozzájárult, hogy egyik termelőszövetkezet sem alkalmaz megfelelő képzettségű szakembert. olyan intézkedési terv létrehozása, amelynek céljáról és a tennivalókról dr. Halmai Zoltán, a megyei kórház rendelőintézetének igazgatója, a megyei táppénzes felügyelő szakorvos a következőket mondotta: — Az előbbiekben ismertetettek igazolására íme a legfrissebb statisztikái adatok, amelyekből egyértelműen kiderül, milyen rohamosan emelkedett a táppénzt igénybe vevők, a táppénzes napok száma és a táppénzköltség összege. Egy évtizeddel ezelőtt, pontosabban 1965-ben, naponta 162 ezer munkás, dolgozó, alkalmazott volt táppénzen. Tíz évvel később ez a szám már megközelítette a 260 ezret. 1965-ben 50 millió 700 ezer táppénzes napot tartottak nyilván, tavaly ez a szám már megközelítette a 78,5 milliót. Hasonlóképpen emelkedett az egy táppénzesre iutó napok száma is. 14,8-ról 18,6 napra. Az egy napra jutó táppénzköltség összege tíz év alatt 44 forintról 75 forintra emelkedett. Ezek országos adatok, szerencsére a megyei és gyulai helyzet ennél valamivel kedvezőbb. Mindezekért, az indokolatlan romlásért vált szükségessé a táppénzes helyzet javítására, megszilárdítására irányuló intézkedések hozatala. Hogy milyen feladatok várnak az egészségügyre? Sokrétű, amelyek sikeres végrehajtása nagy munkát követel. A dolgozók vizsgálatát gyorsan, olykor soron kívül végzik el a munkából való kiesés csökkentése érdekében. A keresőképesség elbírálásában most már aktívan közreműködik a megyei kórház főorvosi kara is, ami egyben magas szintű szakmai értékelést is jelent. A rendelési időket — körzeti, üzemi, fogászati ellátást és néhány szakrendelést — úgy alakítják ki. hogy a dolgozók azt munkából való hiányzás nélkül vehessék igénybe. Természetesen itt nemcsak az a cél,. hogy a lehetőségeket biztosítsuk, hanem az is, hogy azt igénybe is vegyék. Az egészségügy, a módszeres táppénzes heti felülvizsgálatokon túl, rendkívüli felülvizsgálatok megszervezésével. és a fekvő betegek lakásukon történő rendszeres vizsgálatával is törekszik a táppénzes állomány további csökkentésére. Ilyen rendkívüli felülvizsgalatoi tartottunk hétfőn Gyulán a harisnyagyár rendelőiében, ahol a gyári és a kötőioari vállalat táppénzeseit vizsgálta felül az erre az alkalomra összeállított főorvosi bizottság. A közelmúltban úgynevezett baj megállapító részleg kezdte meg működését a megyei kórház belgyógyászati osztályán. A betegség természete és a kereső- képesség Mitás esetében lehet szó annak igénybevételéről. A bnj- megállapító részlegre csak a felülvizsgáló főorvosi kar utalhatja be a beteget. Régebben ilyen osztály egyedül csak Budapesten volt, és így a beteg elhelyezésére hónapokat kellett várni. Az itt létrehozott részleggel jelentős időt és anyagiakat lehet megtakarítani. A mozgásszervi betegek és baleseti sérültek utókezelésének feltételei részben adottak — Várfürdő gyógyászata, a kórház reumatológiai osztálya — mindkét helyen tornaterem és gyógytornász áll a betegek rendelkezésére. Sajnos, a hatékonyabb és gyorsabb orvosi vizsgálatokat akadályozza a személyi feltételek elégtelen volta. Még mindig sok az üres körzeti állás, különösen vidéken, de Gyulán sincs elegendő orvos. Letelepítésüknek üibb akadálya van — anyagi és lakáshiány — a fizetésekben jelenleg érvényben levő tól-ig rendszer aránytalanságokat szül, a kedvezőbb anyagi lehetőségekkel rendelkező tanácsok javára. Az eredményesebb munka érdekében a jövőben a körzeti betegápolónők is fokozott figyelemmel kísérik a táppénzes állományban levő betegeket és gyakoribb látogatásukkal segítik elő a gyorsabb gyógyulást. Mindezekben a munkákban, feladatokban a vállalatoknak és a társadalombiztosító intézetnek is meg van a tennivalója. A már korábban hozott intézkedéseknek, a felülvizsgáló munka javulásának, a sajtó, rádió, a televízió felvilágosító tevékenységének és nem utolsósorban a dolgozók szemléletében bekövetkezett örvendetes javulásnak máris érezhető a kedvező hatása. Városunkban például júliusban az előző évihez képest 1,1 százalékos volt a táppénzcsökkenés. Remélhető, hogy a most bevezetett intézkedések tovább javítják ezt a kedvező tendenciát. Hangsúlyozni szeretném minden félreértés elkerülése végett, hogy ezek az intézkedések nem a tényleges betegek zaklatására irányulnak. Kormányunk világszerte elismert szociálpolitikájának szerves része az egészség- ügyi ellátás állandó javítása, s ez a jövőben is így lesz. Az intézkedési terv, amint azt már a bevezetőben is megállapítottuk, a táopénzes fegyelem további romlásának megakadályozására, a korábbi helyzet visszaállítása érdekében született. Béla Ottó nveit azonban csak a teljesítménybérezésnél alkalmazzák. A havibéresek premizálása ritka, mint a fehér holló. Tagadhatatlan. hogy a tagság zöme teljesítménybéres. s így a nagy átlagot tekintve az anyagi ösztönzők érvényesülnek. A fizikai dolgozóknak 95 százaléka, az alkalmazottaknak pedig 5 százaléka dolgozik ilyen bérezési rendszerben. Kialakították, s különösen a munkacsúcsokban eredményesen alkalmazzák a nagy kapacitású gépek fokozott kihasználására ösztönző normákat. Elsősorban azonban a teljesítményeket veszik figyelembe. Azaz mind a három termelőszövetkezetben a munka 4 MtílMSŰíygr. !»■?«. SZEPTEMBER 24. VITATHATATLAN, hogy már a minisztertanácsi határozat megjelenése előtt megyénk termelőszövetkezeteiben nagy gondot fordítottak a munkanormák, valamint a teljesítményi követelmények fejlesztésére. Legtöbb termelőszövetkezetben olyan bérezési rendszert dolgoztak ki. amely hatékonyan segíti a gazdálkodást. A szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata azért is jelentős. mert feltárta az itt-ott jelentkező hiányosságokat, rendellenességeket. Az ellenőrzés tapasztalatait mind a három termelőszövetkezetben megtárgyalták, s azóta sokat javult a helyzet ezen a téren. Fokozatosan. lépésről lépésre korszerűsítették a normákat, s a teljesítményi követelményeket. Több mint 65 esetben módosították a bérszabályzatot, s nagyobb súlyt fektettek az anyagi ösztönzésre. (Scrédi) Új parancsnokság a békéscsabai városi Ifjú Gárda élén Szeptember 21-én, kedden délelőtt ülést tartott a KISZ békéscsabai városi bizottsága. Az ülésen megjelent Richweisz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka, valamint Gu- bis Katalin, a megyei KISZ- bizottság munkatársa. A testület megtárgyalta a fiatalok közt végzett sportmunka' eddigi tapasztalatait. Javaslatot fogadott el a „Nyitott sportpályák”-ak- ció megszervezésére. Ezután az 1976—77-es úttörőmegvitatta a városi Ifjú Gárda parancsnokának beszámolóját, majd Carutasu Gyula városi parancsnokot felmentette tisztsége alól. A bizottság elfogadta az új parancsnokságra tett ja. vaslatot. A város ifjúgárdistái- nak vezetője Jankulár István, a városi KISZ-bizottság tagja lett. a Ezután az 1976—77-es úttörő- év indításáról esett szó. A vitában részt vettek az úttörőelnökség tagjai is. A KISZ-bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy rövidesen beindulnak az úttörő- csapatok parlamentjei. A városi úttörőparlamentet, október 5-én rendezik meg. Ezt követően a testület a munkahelyi, illetve a tanintézeti ifjúsági parlamentek megrendezésének további feladatairól. valamint a városi KISZ-bi- zottság közművelődéspolitikai intézkedési tervéről tárgyalt. A verseny helyezettje Kukucska Mihályné fiatal, esi. nos, csupa energia, tele tenni- akarással. Békéscsabán, a 2. sz. gyógyszertár dolgozója. Egy országos gyógyszerészvei senyen a 29 résztvevőből az előkelő hetedik helyen végzett, ezért kerestem fel. — Azt mondják rólad, szerencsés ember vagy, a pályán fiatalon szép sikereket értél el. — Én nem mondanám szerencsének, hiszen úgy érzem, ezekért a sikerekért igencsak megdolgoztam... — Alighogy leérettségiztem, 1963-ban férjhez mentem, 1964- ben megszületett a kislányom. Nem sokkal ezután asszisztensként helyezkedtem el a Békés megyei Gyógyszertár Vállalatnál. Dolgoztam és megszerettem ezt a szakmát. Aztán lassan, igj ekeztem felfelé a lépcsőn. Elvégeztem a 2 éves asszisztensi tanfolyamot, majd felvettek az egyetemre. — A gyógyszerész szakon, úgy tudom, csak nappali tagozat van. Neked pedig akkor már családod volt. A kislányom két és fél éves volt.. Ha a férjem nem vállalja a gyermekneveléssel járó gondokat, akkor nehezen oldhattam volna meg a tanulást, De bizonyítani akartam, hogy még gyerek mellett is el lehet végezni az egyetemet, csak akarni kell. Minden hétvégén hazajöttem Szegedről, és hétfő hajnalban utaztam vissza. Ezekben a napokban készítettem elő a követ, kező hétre a családomnak mindent. Főztem, mostam, takarítottam vasaltam. Hiszen a férjemnek is elég volt a munka mellett a háztartás, a gyerek. — Az államvizsga után gyógyszerészként Békésre kerültem, elég nehéz körülmények közé. Ügvelelet is vállalnom kellett, és ígv ismét alig találkoztam a családdal. Változott a helyzet, amikor a második babát vártam. 1972-.ben veszélyeztetett terhességgel táppénz alatt vol. tam. 1973-ban született meg a kisfiam. — Térjünk vissza: mi is az a Rozsnyai-verseny? — Rozsnyai Mátyás az „íztelen chinin'’ feltalálója, gyógyszerész tiszteletére rendezett fiatal gyógyszerészek tudományos vetélkedője, amit minden évben az ország' más-más városában tartanak. Erre került sor ez évben Szegeden, ahol a 29 versenyző közül a 7. helyen végeztem. A verseny célja: olyan nem ismert gyógyszer kidolgozása. amit patikában el lehet készíteni, tehát- nem szükséges "hozzá különleges laboratórium. Én állatgyógyászati gyógyszerrel mutatkoztam be. A tudományos értekezésemet angol lapok is átvették. A verseny után azon gondolkodtam, miért ne szerezhetném meg a doktori címet? A.zt mondják, ez inkább férfiaknak való! Mért? Mi, nők ugyanúgy bizonyíthatunk. Természetesen rá kell szánni két évet a munkára, a tanulásra és a kutatásra. S ezt nem hiúságból csinálom, hogy ,.dr.” legyen a nevem előtt: a hivatás és a női öntudat erősebb bennem. Séta Vali
