Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-03 / 208. szám
Maratoni tévévita választás előtt Bonn Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Maratoni, összesen 12 órás tévévitára hívta ki Helmut Schmidt kancellár a maga és koalíciós partnere, Hans-Dietrich Genscher nevében az ellenzéki CDU—CSU két vezéralakját, Helmut Kohl kancellárjelöltet és Franz-Josef Strausst. A kancellár elképzelése szerint négy héten át, heti egy-egy alkalommal három-három órás adásban a lehető legrészletesebben vitatnák meg az NSZK kül-, bel-, gazdasági és katonapolitikai problémáit. Schmidt ezzel a felhívásával ca jobboldali ellenzék hetek óta 'hangoztatott követelésere válaszolt. A CDU—CSU azt akarta, hogy a választási harc tetőpontjaként a két kancellórjelölt, Schmidt és Kohl üljön a kamerák elé. Erre azonban az SPD- politikus — mint csütörtökön Bonnban megtartott sajtóértekezletén kifejtette — két okból nem hajlandó, egyrészt illojális- nak tartaná a szövetséges szabaddemokraták vezetőjének kirekesztését, másrészt nem akarja a választókban azt a benyomást kelteni, mintha Kohl valóban egy személyben képviselné az ellenzéket. Schmidt hangsúlyozta, hogy valódi ellenfelének a keresztényszocialista Strausst tartja. Schmidt kancellár mostani kihívása, főként pedig a tv-vita Alkotmánymódosítás Indiában Delhi Az indiai kormány tanulmányozásra a parlament most folyó ülésszaka elé terjesztette az ország alkotmányának módosításáról szóló törvénytervezetet. A módosítások azokat a változásokat tükrözik, amelyek India politikai és társadalmi-gazdasági életében végbementek, céljuk pedig az, hogy növeljék az állampolgárok törvény előtti felelősségét, megvédjék az állam érdekeit, kiküszöböljék a demokratikus szabadságjogokkal való visszaéléseket. rendkívül hosszú adásideje — szavai szerint — azt célozza, hogy az ellenzék ne csak jól hangzó, de semmitmondó jelszavakkal éljen, hanem kénytelen legyen a közvéleményt legjobban érdeklő kérdésekben részletekbe menően is állást foglalni. A kancellár szerint a négy adás közül az első kizárólag külpolitikai kérdésekkel, a két német állam viszonyával és a nyugati világ biztonságával foglalkoznék. A második és harmadik vita esetén számos belpolitikai kérdést vitathatnának meg. A negyedik alkalmat — mintegy az egész választási kampány lezárásaként — az általános politikai vita száméra tartanák fenn. A televíziós szócsatához most még az ellenzék vezetőinek beleegyezésére van szükség. Ma záróülés Genfien Szovjet és kanadai felszólalás a csütörtöki tanácskozáson Genf Csütörtökön a genfi leszerelési bizottság hivatalos ülést tartott, amely a befejezéséhez közeledő nyári ülésszak utolsó előtti tanácskozása volt. Az ülésen felszólalt V. I. Lihacsev nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője is. A környezeti hadviselés betiltásáról szóló szerző-- déstervezet jelentőségével foglalkozva kifejtette: a szovjet delegáció úgy véli. hogy a kon- venció megkötése feltétlenül megfelelne a béke megszilávdí- j tása érdekeinek. Ezen kívül ko- j moly hozzájárulást jelentene az | emberiségnek olyan veszélyektől való megóvásához, amelyeket az új hadviselési eszközök alkalmazása idézne elő. H. Jav nagykövet, Kanada képviselője méltatta a tervezet kidolgozása érdekében kifejtett erőfeszítéseket és támogatta azt a kezdeményezést, hogy a kon- venciótervezet végleges szövegét mellékeljék a leszerelési bizottságnak az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka elé terjesztendő jelentéséhez. A delegációk ezután úgy határoztak. hogy a pénteken megtartandó záróülésen hozzák meg az érdemi döntésüket a konvencióról. A konvenció a környezetet módosító technikák katonai, vagy bármely más ellenséges célú felhasználását tiltaná be. (MTI) Tárgyalások Panmindzsonban Parázs a tenger alatt Brezsnyev Alma-Vtába érkezett Moszkva Léonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Moszkvából Alma-Atába utazott, hogy részt vegyen Kazahsztán párt és gazdasági aktívájának tanácskozásán. A repülőtéren Brezsnvevet az i SZKP és a szovjet állam több | vezetője búcsúztatta. Az SZKP főtitkárát útjára elkísérte G. E. Cukanov és L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagjai, A. M. Alekszandrov, az SZKP KB póttagja és J. V. Szedih, az SZKP KB mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. (TASZSZ) Átszervezik a portugál törvény szé kék et Lisszabon A forradalmi tanács ülésén határozat született arról, hogy a Portugáliában jelenleg működő katonai törvényszékeket az elkövetkezendő napokban átszervezik. Az átszervezés azt célozza, hogy a lehető leghatékonyabban folytathassák le a pereket a PIDE — a felszámolt fasiszta politikai rendőrség — volt munkatársai. Portugália demokratikus közvéleménye megelégedéssel fogadta a hírt a forradalmi tanács döntéséről, amely a baloldali sajtó véleménye szerint lehetővé teszi, hogy a legrövidebb időn belül megkezdhessék a PIDE-hóhérok tárgyalásét. A „Diarío De Lisboa ’ jelentése szerint befejeződött a vádirat előkészítése a fasiszta titkos- rendőrség több mint 300 volt munkatársának, köztük a PIDE ama vezetőinek az ügyében, akiket jelenleg a Caxias-börtönben őriznek. Az ügy nyomozati anyagait már eljuttatták a bírósági szervekhez. Októberben elsőként Enrique Seixias, a felszámolt fasiszta biztonsági szervezet j egyik leghirhedtebb tagja, a i PIDE volt felügyelője áll a bi- I róság elé. (MTI) A NATO délkeleti szárnyán Görögország és Törökország ellentéte a közelmúltig elsősorban a ciprusi vita következtében parázslott. A két NATO- tagállam Washington számára rendkívül kényelmetlen „idegháborúja” most az Égei-ténger mélyén rejtőző olajmezők miatt robbant ki. Néhány napig úgy látszott, hogy egyetlen elhamarkodott lépés kell csak, és a fegyverek is megszólalnak. Akkoriban volt ez, amikor Ankarából útnak indították a Sis- mik—I török kutatóhajót, hogy az Égei-tenger szigetvilágában olajat keressen. Az egész „Sis- mik-hadművelet”, amelyet az ankarai nemzetbiztonsági tanács Demirél miniszterelnök jelenlétében határozott el, nem annyira a közvetlen olajfeltárást szolgálta, mint inkább a félholdas zászló megmutatását. Annak a demonstrációját, hogy Törökország gazdasági szempontból igényt tart az Égei- tenger felére. Kié a talapzat? Az érdemi vita lényege az, hogy miképpen kell értelmezni a szuverenitást az úgynevezett „kontinentális talapzat” felett hullámzó tengervíz mélyén rejtőző ásványi kincsekre. Görögország és Törökország esetében ez földrajzi okok miatt rendkívül bonyolult. A két Ország köpött hullámzó Égei-tenger szigetéinek többsége az 1023-i láu- NUUiéi szerződés érlelmébeft Görögországé. Ennek következtében az országhatár gyakran a török szárazföld közvetlen közelében húzódik. Azt Ankara sem teszi kétségessé, hogy ezek a szigetek gö- rök lakosságúak és Görögországhoz tartoznak. Másképpen áll a helyzet azonban a „kontinentális talapzat” ügyében. A kontinentális talapzat nemzetközi értelemben a szárazföld peremén elhelyezkedő, viszonylag alacsony mélységű tengerrész, utána az addig 200 méternél rendszerint sekélyebb tenger hirtelen és szakadéksze- rűen mélyül. Általánosságban nem tisztázott: kié a kontinentális talapzatban rejtőző ásványi kincs. A görög—török vitáitól függetlenül a még tartó tengerjogi konferencia egyik fő kérdése éppen az, hogy a 12 mérföldnyi szélességű parti vizeken túl, a további 188 mérföldnyi szélességű úgynevezett „gazdasági zónában” a parti országok birtokolják-e a tengerfenék ásványi kincseit. Arról a nemzetközi vitákban sehol sincs szó, hogy a kontinentális talapzat egészének ásványi kincsei valamely országhoz tartozhatnának. Ezt annál is nehezebb lenné így eldönteni, mert a kontinentális talapzat geológiai képződmény. Néhol sok száz kilométer széles, néhol viszont égészen keskeny. Az Égei-tenger viszonylatában még további bonyodalmak is adódnak. Geológiailag ugyanis a görög szigetek valóban a török szárazföld tenger alatti folytatását alkotó kontinentális talapzatból emelkednek ki. A görög szigeteket pedig szükségszerűen görög felségvizek veszik körül. Ugyanakkor Ankara azzal érvel, hogy a kontinentális talapzat egészen az Égei- tenger közepéig terjed. Odáig tehát az ásványi kincs Törökországé, függetlenül attól, hogy a kontinentális talapzatból görög tulajdonban levő szigetek emelkednek ki, amelyeket görög felségvizek, vesznek körül. Döntsön a nemzetközi jog! Látható tehát, hogy az adott pillanatban nemzetközi jogi szempontból jóformán megoldhatatlan rébuszról van szó. Ez tükröződött a Biztonsági Tanács határozatában is, amely nyugalomra és megértésre intette a vitatkozó feleket és arra, hogy tartsák tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. Ezt a biztonsági tanácsi határozatot Görögország elfogadta és támogatta. A törökök csak részben. Ankara kinyilvánította s vita békés, tárgyalásos rendezésére irányuló készségét. Arra azonban nem 'vállalkozott, hogy eleve kötelezőnek ismerje el a hagai döntést. A NATO kompromisszumot kíván A török magatartás mögött nyilván az az aggodalom húzódik meg, hogy Görögország kedvezőbb helyzetben van. A nemzetközi bíróság közbelépését ugyanis a görögök kérték augusztus 10-én a Sismik—1 kutatási tevékenysége miatt. ’ Emellett kezdettől fogva nem lehetett számítani arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság „elvegyen” Görögországtól negyvenhárom éve görög fennhatóság alatt álló, göröglakta szigeteket. Ezért a törökök képviselői nem is jelentek meg a nemzetközi bíróság ülésén. A döntés a napokban várható. Ismervén azonban a hágai bíróság hatalmának korlátáit, csak általános érvényű felhívást intéznek majd az érdekeltekhez a békés megállapodásra. Augusztus utolsó napjaiban ennek megfelelően olyan hírek terjedtek el, hogy „igen magas színtű” tárgyalások kezdődnek Görögország és Törökország között az egci-tengeri olaj ügyében. Nyilvánvaló, hogy ez a kiegyezés a NATO elemi érdeke is. Ezért az Egyesült Államok és általában a NATO részről nem is titkolt nyomás nehezedik mindkét félre a kompromisszumos megoldás érdekében. (—i—e) A Koreai NDK javaslatára Panmindzsonban ülést tartott a nemzetközi fegyverszüneti bizottság. A képen: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek tiszti tárgyalóé*« portja az ülés helyére érkezik (Rádiókép—AP—MTI—R») Izraeli beavatkozás Libanonban Bejrút A libanoni helyzetet tovább bonyolítja az izraeii szóldalesz- ka beavatkozása. Egy izraeli osztag megtámadott egy libanoni falut majd a fegyveres ellenállás hatására visszavonult Figyelemre méltó jelenség, hogy az izraeli sajtó harcias kijelentéseket tesz, melyek Dél-Libanon bekebelezésével fenyegetnek. A „Haarec” című izraeli lap katonai hírforrásokra hivatkozva egyenesen katonai invázió lehetőségéről ír. A Palesztinái Felszabaditáei Szervezet lapja, a „Falasztin Al- Szaura” felhívással fordult az arab országokhoz, hogy hozzanak konstruktív határozatokat a libanoni kérdés megoldásara, polgárháború megszüntetése érdekében. A vezércikk hangsúlyozza a szíriai csapatok azonnali kivonásának szükségességét. (TASZSZ)
