Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

Új épületben a békéscsabai anyavédő intézet r-yx-vy. - -~"V Jó az együttműködés a városi tanács és a népfrontbizottság között Ülést tartott a Hazafias Népfront békéscsabai városi elnöksége Kibővített elnökségi ülést tar­tott Békéscsabán szeptember 16- án a Hazafias Népfront városi bizottsága Gaika Pál elnökleté­vel. A testületi ülésen az elnök­ség tagjain kívül részt vettek a kerületi népfrontelnökök, illetve titkárok is. Négy téma szerepelt a napirenden. Elsőként a váre*i tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról adott tájékoztatást Banadics An- talné, a népfront városi bizott­ságának titkára. Elmondta, hogy az új tanácstörvény, valamint a városi tanács és a népfront együttműködési megállapodása szellemében tervszerűbbé, tuda- | tosabbá vált a két testület kap- j csolata. Az együttműködési meg- j állapodás legfontosabb alapeivei: \ az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak érvényesítése, a szocialista demokratizmus növe­lése, a dolgozók bevonása a fon­tosabb állami döntések előké­szítésébe, a helyi politikai fela­datok végrehajtásához szükséges társadalmi bázis megteremtése, a lakosság és a tanács kapcsola­tának fejlesztése. Ez utóbbi a lakóbizottságok megválasztásá­val szélesebb körűvé vált. Már rendszeresek, és igen nép­szerűek Békéscsabán azok a fó- I rumok, ahol a város vezetői ta- I lálkoznak a lakossággal és vála­szolnak a zömmel, városfejlesz­tést, várospolitikát érintő kérdé- i Jubileum Békéscsabán Békéscsabán a Sebes György Közgazdasagi és Kereskedelmi Szakközépiskola az idén ünnep­li fennállásának 50. évforduló­ját. Ebből az alkalomból az is­kola tornatermében jubileumi kiállítást rendeznek, amely szombaton délelőtt 10—16-ig. és vasárnap tekinthető meg. A ju­Életút Nem születtem kommunistának, de azzá formált az ellenállás... A várakozók egy csoportja a Eddig 'annak, aki kisbabát I várt, anyai örömnek nézett elé­be, az öröm mellett sok bosszú­sága is volt, hiszen hol ide, hol oda kellett mennie vizsgálatra, tanácsadásra, ráadásul nem is egy helyre. így aztán volt úgy, hogy több nap telt el fölösleges várakozással. Most egy helyen kap segítséget, tanácsot, ha er­re szüksége van. A születések száma, a gyer­mekgondozási segély bevezetése óta Békéscsabán is erőteljesen emelkedett. Békéscsabán a kór­ház szülészeti osztályán évente átlag 1100—1200 volt a születé­sek száma. S bár részben vidé­kiek ezek, azonban mutatja ez a békéscsabai emelkedést is, hi­szen a nagyobb községekben, já- j rási székhelyeken és a városok- I ban vannak szülőotthonok, így j hát a csabai kórházban zömmel békéscsabaiak szülnek. Az utób­bi években ugrásszerűen nőit a születések száma, az idén au­gusztus végéig 1180 volt ezen az osztályon, ellentétben a koráb­bi évekkel, amikor egész évben volt ennyi, A statisztikai felmé­rések szerint Békéscsabán nőtt a legjobban a születési arány. Ennek felismerése vezette a I városi tanács egészségügyi ősz- I tályát arra, hogy javasolja egy komplex nővédelmi, illetve anya- és csecsemővédelmi inté­zet létrehozását. Erre az idén | nyílt lehetőség az Árpád soron, j ideális környezetben, egy villá­ból átalakított épületben. Az új intézetben a házasság előtti tanácsadástól kezdve, a terhességi vizsgálaton át a nő­gyógyászatig minden a nő védel­mében, az anya egészsége meg­óvásának érdekében történik. A terhesség első napjától kezdve a szülésig figyelemmel kísérik a bébi fejlődését. A környezetet és az épület berendezéseit úgy ala­kították tó, hogy a kismamák hangulatos előcsarnokban jól érezzék magukat, s a várako­zás percei alatt is minden gon­dolatuk a születendő új jöve­vény körül forogjon. Prospektu­sok, ismeretterjesztő kiadvá­nyok állnak a várakozók rendel­kezésére, melyekből sokat tanul­hatnak a jövendő édesanyák. Mérlegen az anyuka. vajon mennyit fejlődött a bébi? A védőnők székhelye is itt van. s így a tanácsadás folyamatos. A városi ^anács az új anyavédő in­tézet kialakítására saját fejlesz­tési alapjából 1,5 millió forintot költött. Az érdeklődésre jellem­ző. hogy az első napon már 96 látogatója volt ennek az intézet­nek. Képeinken néhány pillanat- felvételt örökítettünk megfáz itt folyó munkáról. Badar Bálint gádorosi vete­rán szavai ezek. A minap mond­ta úgy. mintha ebben a mondat', ban sűrítené a 44 éves munkás- mozgalmi múltjának vallomását, érteimét. Szerény, csendes ember. Ré­gi. több évtizedes ismerőskent köszöntöttük egymást. Amikor elmondtam, hogyan találtam rá itt. a kis tanyán, elmosolyodott. Valóban mindenki Bálint bá­csinak szólít, meg „a papucsos Hadárnak”. Mert ha az idő en­gedi, úgy járok, mint arató meg napszámos koromban — és mu_ tatja mezítelen lábán a papu­csot. Bálint bácsinak hívják őt, a volt községi parttitkárt, akit megállítanak az utcán, behív­nak a, kertbe, az otthonokba. Körülbelül egy kilométerre van a lakástól ez a kis háztáji, amit a szövetkezettől kapott. Kerék­páron jár, az emberek! megsü- vegelik. Nem mindig volt ez ám így. Régen valahogy nem törődtek 1 az emberek egymással. Nem kértek tanácsot, nem érdekelte őket a világ sora, legtöbbjét még a sajátja sem. Elmentek dolgozni, onnan haza, bezárkóz­tak. Mindenki élte a maga kü­lön kis életét Ma pedig . . . ! Olyan nagy ez a változás. Csak végig kell menni az utcán, ren­geteget épült, szépült' a község. sekre. A tanács és a népfront közös tevékenységének alapja a tanácstagok és a kerületi nép­frontbizottságok állandó jó kap­csolata. A kerületekben tanács­tagi csoportok alakultak, me­lyek tagjai a tanácsülések előtt közös álláspontot alakítanak ki a napirendre kerülő témákról. A két testület jó együttműködé­sét példázza az országgyűlési képviselőválasztások előkészí­tése és lebonyolítása. Egyetlen jelölő gyűlés sem maradt el ér­dektelenség miatt, és a választó­polgárok sok hasznos, közérdekű javaslatot, bejelentést tettek. A napirenden szereplő követ­kező téma a tanácstagok munká­jának értékelése volt, amelyről szintén Banadics Antalné szá­molt be. A városban jelenleg 100 tanácstag tevékenykedik, közöt­tük 22 a nő. A jövőben több nőt és fiatalt szükséges bevonni eb­be a munkába. A tanácstagok 85—90 százaléka rendszeresen részt vesz a testületi üléseken, kapcsolatuk a lakossággal jó. je­len vannak a különböző rendez­vényeken. a társadalmi munkák aktív szervezői. A városi titkár beszámolója után Blahut Károlyné, a nép­front városi alelnöke a, szolida­ritási hónap programját ismer­tette. végül a fegyveres erők napjának ünnepével kapcsolatos feladatokról Erdélyi Mihály el­nökségi tag szólt. • . bileumi ünnepséget pedig az if­júsági házban szeptember 18- án délelőtt 10 órakor tartják, amelyen dr. Pál Lénárd, az MSZMP KB tagja, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigaz­gatója. az iskola volt tanulója mond ünnepi beszédet. Lámpa helyett mindenütt vil­lany. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakosság ott van a kultúra vérkeringésében. A rádió, tele­vízió, mosógép, hűtőszekrény már nem is szenzáció. Ez a kultúrélethez tartozik Gádoro­son is, amely már rangot is ka­pott: nagyközség. Amikor észrevette kezemben a papírt meg a tollat, rám nézett kicsit megütközve: remélem nem rólam akarsz írni? Meg­nyugtattam, hogy a mpnkája ér­dekel. Erre kissé felengedett. — No, no a mozgalmi életből nem lehet nyugdíjba menni — mond­ja. Valóban, ma még többet le­het látni a gyűléseken, össze­jöveteleken, mint „hivatásos” korában. Tizennyolc évig volt a községi pártbizottság titkára. Tíz éve nyugdíjas. Tagja a párt orosházi járási, valamint a he­lyi bizottságnak, a tanácsnak és a Hazafias Népfront községi bi­zottságának alelnöke. Mások mondták el. hogy a 67 éves Bá­lint bácsi érvel, agitál és rit­kán keseredik el... Szemben ülünk egymással a romos kis tanta előterében; ő egy rögtönzött szalmaheverön. én egv krumplisládán. Hófehér haj, barázdált arc, mosolygós szempár: így ismerik Gádoroson, a járásnál, a megyénél. Sok buk­tatóval teli életútjara, mozgal­mi munkásságára — 1932-tól Előkészületek a jövő nyári nemzetközi bábfesztiválra Az elmúlt napokban alakuló­ülést tartott az V. békéscsabai nemzetközi bábfesztivál szervező bizottsága a Megyei Művelődési Központban. A tanácskozáson megvitatták és elfogadták az 1977. június 21—26-ig tartó fesz­tivál programtervezetét, s kije­lölték a különböző előkészítő munkák felelőseit, A fesztiválon — a hagyomá­nyoknak • megfelelően — csak gyermekeknek készült bábműso­rokkal lehet fellépni. Húsz együttes meghívását tervezik, ebből tíz külföldi lesz, többek között szovjet, lengyel, nemet, csehszlovák és bolgár bábosok. A hazaiak közül mint házigazda a Napsugár Bábegyüttes vesz részt a fesztiválon, Békés me­gyét rajtuk kívül még az 1976- ban sorra kerülő megyei báb­szemle győztese fogja képviselni. A többieket teljesítményük alap-i ján a Népművelési Intézet java­solja meghívásra. A Jókai Színházban és az if­júsági ház nagytermében tartan­dó előadásokon kíVül üzemi ki­rándulások, bemutatók és talál­kozások is lesznek. A gyermekek számára az ifjúsági ház előtti li­getben a bábelőadások előtt most is megrendezik az utcai bábké­szítést minden délelőtt. Ennek az előző fesztiválon is nagy si­kere volt, a gyerekek önfeledt örömmel dolgoztak és játszottak, és egyben a szabadidő-eltöltés egyfajta szórakoztató és hasznos módját is megtanulták. V. M. napjainkig — a Szocialista Ha­záért Érdemrend és sok más ki­tüntetés tette fel a koronát. A pártban persze minden kommunista egyenlő. Ha ezút­tal mégis külön szólok az 1932- es emberről, aki 1938-ban már tagja a pártnak, annak magya­rázata lehet, hogy 40 éves a népfrontmozgalom, melyet a kommunista pártok kezdemé­nyeztek. Ez alkalom a vissza­pillantásra, a tanulságos emlé­kezésre is. A Kommintern VII. kongresz- szusa dolgozta ki a munkásegy­ség és a minden demokratikus erőt egyesítő népfrontpolitikát. A kongresszus azt is megálla­pította: „Szükséges és lehetsé­ges minden országban megva­lósítani az antifasiszta általános demokratikus harcban a lakos­ság túlnyomó többségének ak­cióegységét.” A szocializmust építő országok példája mutatja: ez a politika helyes volt és to­vábbfejlesztve ma is helyes. Hadd éljek Badár Bálint szavai­val: „A politika nemcsak néze­tek mérkőzése, de nézetek egyez­tetése is.” Ez a ma népfrontpolitikája. Persze hogy értem ma már — mondja —. de akkor, a Horthv- rendszer alatt? Politikus, azaz ellenálló lett. csaknem minden szegényember, ki szervezetten, ki keserű sorsában. A pártsejt összekötőjeként dolgoztam és ha egy kis lehetőség volt, a Wer­ner testvérek gazdaságában munka közben beszélgettem az emberekkel. Hogy miről? A Ta_ náísköztársaság dicsfénye tük­röződött akkor elsősorbag a sze­gény nép tudatában. Így hason- lítgattuk a Horthy-rendszer megváltoztatásának óhajait. A proletárdiktatúra vívmányai fo­galmazták meg: ..A munkát, kenyeret” követelést, fiit UUl*t A legkedvesebb vizsgálat: a kisgyermek szivhangját hallgat­ja az orvos és az anyuka Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents