Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
Ünnepélyes MHSZ-klubközgyűlések megyeszerte Október 1 és december 20 kö- . rótt megyénk MHSZ-klubjai nyilvános, ünnepélyes közgyűléseket rendeznek — erről tartottak megbeszélést szeptember 16- án a békéscsabai honvédelem házában, ahol Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára tájékoztatta a honvédelmi szövetség járási-városi titkárait e nagyszabású eseménysorozatról. A nyilvános klubközgyűléseken értékelik majd az elmúlt négyévi munkát, s meghatározzák az MHSZ-nek a júliusban életbe lépett honvédelmi törvényből adódó megnövekedett feladatait az elkövetkező öt évre. WWWWWWWWWWWVWMWWMWWVWWWWVW ^(ázi (eLaiLiit Bakos Géza felvétele apja elbeszéléséből vagy saját maga tapasztalatából ismerte, leginkább a Tanácsköztársaság által biztosított „munkához való jog" volt a beszéd témája. Kellett, hiszen nagy volt a man. kanélküliség. Ez tett bennünket, azt hiszem, ellenállóvá. 1935- ben meg 37-ben is lebuktam, börtönbe kerültem, ott sok mindenről hallottam. Aztán idehaza jött az olvasás! Minden betiltott könyvet ronggyá olvastunk. így Lenin: A burzsoáziáról. Féja Géza: Viharsarok című könyvét, a Futóhomokot, s ki tudná mindezt felsorolni. így már-már kezdtük érteni, miért ilyen a kapitalista rendszer, a vagyonelosztás, a nincstelenség. Akiknek' átadtam a könyveket, eleinte bátortalanul, majd magabiztosan adták tovább. Kezdő olvasók, majd elkötelezettek lettek. Ha nem is léptek a partba ... Azt hiszem, mondanom sem kell. hogy a párt után a népfrontmunka áll legközelebb a szívemhez. Az is igaz, hogy a népfront előzményeire szegényesen emlékszem. A mozgalom erősödésére úgy 1941 táján fi- gyelgettünk fel. Mondom azt, hogy érződött valami. Bár ebbe a községbe a szele alig ért el. A Népszava 1941. karácsonyi számáról is hallottam akkoriban. de nem olvastam. Beszélgettek Kállai Gyuláról, Darvas József ről, másokról... Egy pillanatra megszakadt a beszéd fonala, aminek folytatását most mások tájékoztatásira is röviden leírok, kronológiai sorrendben. 1942-ben az illegális párt szerint a történelmi helyzet már megkívánta, hogy legális vezető szerve legyen a függetlenségi mozgalomnak. Igv 194? februárjában megalakult a Magyar Történelmi Em'ék- bwöttsag. Ebben a magyar közélet kiválóságai voltak: Bajcsy- Zsüinszky Endre, Darvas József, Illyés Gyula, Veres Péter és má. sok. Ekkor harci feladat volt az 1942. március 15-i tüntetés. Pe- tőfnjelvényt tűzött ki munkás, értelmiségi, a falu embere. Békét és független szabad Magyar- országot követelt. Ezt követte 1944-ben a Magyar Front megalakulása. Ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létrehozása. Mindezeket á fasizmus elleni harcban a kommunisták kezdeményezték és szervezték, de részt vettek benne a baloldali szociáldemokraták, a kisgazda párt haladó tagjai és a parasztpárt képviselői. Ezek az első népfronttömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők mozgalmi szövetkezés fői-májában jöttek létre. Es a ma népfrontja? Erről már bővebben és szívesebben beszél. Tudja és jól érti, amit csinál. Így fejezte ki: nálunk a községben a pártnak, a népfrontnak becsülete és nagy tekintélye van. Miért? Mert azt akarják, hogy a lakosság tudjon mindenről és legyen véleményé mindenről. Hallottam már embert panaszkodni — emeli föl mutatóujját — amiatt, hogy nincs szerencséje, nem boldogul, környezete nem érti meg. Olyan emberrel még nem találkoztam, aki arra panaszkodott volna, hogy nem ismeri fel saját érdekeit. Olyannal is találkoztam, aki megkérdezte, hogy mi válik javára is mi. a kárára. Sokan tartoznak ez utóbbihoz, akik keresik az utat, hogy kifejtsék álláspontjukat. Mi azt mondjuk, hogy joguk van hozzá egészen addig, amíg nem veszélyeztetik a közérdeket. Olyan emberek laknak itt, akiknek eleven kapcsolata van mindannyiunkkal és akik nem Hely zet j elentés az orosházi l-esből Ezer szülő segített — Már az udvari falakai tatarozzák, festik Mégis csak veszélyes a tornaterem Augusztus 28-i számunkban A nagy iskola tanév előtt címmel riportot közöltünk az Orosházi 1. sz. Általános Iskolából. Két héttel az ünnepélyes évnyitót megelőzően az iskola csatatér-állapotokat mutatott, a tantermekben minden hegyén-há- tán, még hátra volt több tucat radiátor felszerelése, a nyomáspróba, fütéspróba. Az 1974-ben megkezdett hat és fél, de inkább hétmilliós felújítás két éve gond az iskolában. Igaz ugyan, hogy az ilyen gondot szívesen vállalják a pedagógusok, mert utána szebb iskola, jobb tanítási körülmények várják a pedagógust és a diákokat egyaránt. Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy két év igen hosszú | idő és — különösen a felújítás első évében — gyorsabb, jobban szervezett munkát vártak volna azoktól, akik ott dolgoztak. Tavaly például — a tantermek parkéttázása miatt — három nyolcadik osztályuk a gimnáziumban tanult, mert egyszerre két teremben csiszoltak, gemi- j niztek. „A baj ott kezdődött — mondta az augusztus 28-i riport- j ban Móricz Xstvánné igazgató —, hogy az iskola felépítése, 1S94. óta soha nem nézték meg, kell-e [ valahol tatarozni, javítani?... j 1974-ben kicserélték a- tetőcsere- j pékét, és. a csatornahálózatot. Most, két héttel az 1976—77-es tanév előtt 1050 beiratkozott ta- j nitló várja, hogy birtokba vehes-' se az iskolát Szeptember 14-én a következő helyzetjelentést fogalmazhattuk meg az orosházi l-esből. Valamennyi osztályteremben, kabinetteremben megkezdődött az oktató-nevelő munka. A mostani nyolcadikosok már nem a gimnáziumi kölcsöntermek'oen. hanem az anyaiskolában kezdték az évet. Néhány kabinetet meg- 1 akarnak elmaradni senkitől. Most is nagyon sokat várnak a népfront VI. kongresszusától. . . Egv paránvi csend ül közénk, ami a beszélgetés végét is jelentette. Mivel megnyugtattam, hogy nem életéről kérdezgetem, búcsúzóul mégis annyit szóltam: és a családod? Negyvenöt éve Házas vagyok. A fiam mérnök és a két lányom férjnél van. Azt szeretném, ha ők is így látnák a világot... * * * Miért is emlékeztünk? Mert a múlt mindig beleszól a jelenbe. Nincsen abban semmi véletlenszerű, hogy a forradalmi mozgalmak, a múlt és jelen ismeretében akarták a más jövő felé kalauzolni népünket. Az 1919 robbanó erejét és minden korhadttal leszámolni igyekezetét csak az értheti meg teljességgel, aki ismeri azt a kort. Akkor megérti, hogy az ínség, a jövő kilátástalansága és az oroszországi események forradalmasító példája rázta meg az úri Magyarországot. Okaként arra is emlékezhetünk, és akik nem emlékeznek, olvashatják, hogy a Horthv-rendszerben pél_ dául a téglagyárakban 12—14 órát dolgoztak az asszonyok s a lányok is. Róluk beszéltem e sorokban, ha egy embert idéztem is. Róluk. de nem ünnepi felsorakoztatással. Akik akkor a népfrontban tevékenykedtek, a pártba beléptek, nemcsak a későbbi munkáshatalom lehetőségeit sejtették és hitték, hanem látniuk kellett, a rájuk váró keserves harcot. A lemondásra, az emberfeletti . kitartásra kötelezték el magukat. És nekik talán sokkal nagyobb öröm, hogy ma a szocializmust építjük — vágyuk vált valóra. Rocskar János szüntettek, maradt a biológiai, ! kémiai és egy orosz nyelvi 'kabinet, bár a csökkentés ellenére sem tanulhat minden osztály kabinetrendszerben. Az iskola vezetése azt vallja, hogy minden áron nem csinál kabinetet, csak értelmes, pedagógiailag indokolt körülmények és lehetőségek között. Az iskolakezdés előtti „csa- tatér”-nek nyoma sincs. Az osztálytermek csinosak, szépek, tiszták. Az iskola utcai frontjának festése befejeződött. Most a bal oldali udvari részt vakolják, festik (képünk), utána következik a belső udvar í'alrészeinek tatarozása. ez igen nagy munka lesz. A külső festés-tatarozás a tanítást különösebben nem zavarja, bár az osztálytermekből néha elvonja a gyerekek figyelmét a kinti munka, a figyelemösszpontosítás ilyen körülmények között nem mindig sikerül. Remélik azonban, hogy ezen is túl lesznek hamarosan, hiszen a városi tanács költségvetési üzeme lendületesebb munkát ígért, és be is tartottá. Közben elkészült a szennyvízelvezetés és megtörA Szovjetunióban jelenleg 859 felsőoktatási intézmény működik — mondotta Vcseszlav El- jutyin kulturális miniszter moszkvai sajtótájékoztatóján. , Gyakorlatilag minden köztársaságban, nagyobb gazdasági körzetben önálló felsőoktatási is- , kola gondoskodik a szakember- képzésről. A következő esztendőkben az egyik legfontosabb feladat az oktatás, a képzést a népgazdaság igényeinek megfe- j lelően korszerűsíteni. Tavaly pl. a végzett hallgatók 42 százaléka mérnök. 9 százaléka mezőgazda- sági szakember, 8 százaléka jogi. közgazdasági szakember, 7 százaléka orvos volt. A felsőoktatási végzettségű szakemberek iránti igény nem csökken, hiszen az újabb termelési eszközök, korszerű irányítási rendszerek mélyebb tudást igényelnek. ! A követelményeknek megfelelő- i en tovább finomítják a hallgatók szakképzésének tervezését. 1 Az eddigi eredmények kedvező- I ek. hiszen a népgazdasági igé-1 nyéktől az eltérés mindössze 3— I 5 százalék. A feladatot bonyolít- I ja — húzta alá Eljutyin —. hogy. amíg a népgazdasági program öt I tént a fűtésrendszer nyomáspróbája, napokon belül pedig az első fűtéspróba is. Remélik, hogy a megépített fűtéshálózat megfelelő lesz, és a tantermekben nem lesz szükség a biztonság kedvéért benthagyott kályhákra. Az első riport óta eltelt három hét a gondokat is szaporította. Kiderült, hogy a tornaterem, mely szintén csaknem százéves, nem használható, életveszélyes. A mennyezet elfáradt, önsúlyát is csak erősen behajolva képes tartani. Nagy gond, mert a testnevelés megnövelt óraszámát teljesíteni tornaterem nélkül, szinte lehetetlen. Mint említették. a városi műszaki osztály statikai vizsgálatot kért, az iskola vezetése bízik abban, hogy ez nem húzódik el és gyorsan, mielőbb megtörténik. A helyzetjelentés tehát bizakodó. Az orosházi nagy iskolában rendben megkezdődött az 1976—77-es tanév és remélik, hogy decemberre—januárra a nagy tatarozás teljesen befejeződik. mindenki megtartja a szavát és ígéreteit. Sass Ervin esztendőre előre készül, a-ddíg a szakemberek képzése tíz evet ve6z igénybe. Az idén például azok kezdenek, akik 1980-ban végeznek. A következő időszakban viszont már az 1980-as években kikerülő hallgatók ülnek be az iskolapadokba. Nem kis feladat tehát a helyes, megfelelő arányok kialakítása. Az már bizonyos, hogy több építészmérnökre. környezetvédelmi szakemberre lesz szükség, mivel ezeken a pályákon már most is nagy a kereslet a szakképzett dolgozók iránt. De a jelenleginél több orvosra is lesz szükség. Az oktatásban a továbbiakban is nagy szerepet szánnak az üzemi tanköröknek. A felmérések szerint a főiskolai és egyetemi, képzésben részt vevő hallgatók 40—50 százaléka esti, levelező tagozaton végzi tanulmányait. Az eddigi eredményekkel elégedettek vagyunk — hangsúlyozta a miniszter —, mert a hallgatók a napi munkájukban közvetlenül is hasznosíthatják a tanultakat. Különösen fontos ez az oktatási forma a nagyüzemekben. Faragó András Már az 1980-as éveknek képeznek szakembereket Moszkvai tudósítás
