Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-02 / 207. szám
Riport a helyszínről Magyar fiatalok Uszty-Ilimszkben Liszt Ferenc nyomában Uszty-Ilimsr.kben munkához látott a Kun Béla ifjúsági építőosztag. A 300 önkéntes hétezer kilométeres utat tett meg: Budapesttől Moszkváig vonaton, majd repülőgépen utaztak az Uralon és Nyugat-Szibérián keresztül. A fiatalok a megszokott hazai környezetből a tajga és a tiszta es hideg vizű folyók vidékére kerültek, ahol szokatlan munkáéi életkörülmények vannak és sajátos hagyománya van a vendégfogadásnak. Tarka erdei virágok csokrával és a város és a KGST-építkezés jelképes kulcsával ajándékozták meg őket. Térmészetes, hogy a magyar KISZ-eseknek itt egyelőre minden új, mint ahogy új maga a feladat is: több ezer szovjet munkással dolgoznak majd, hogy előkészítsék az uszty- ilimszki faipari kombinát cellulózgyárának üzembe helyezését. A magyar betonozok, ácsok, kőművesek, vasbetonszerelők két évig építik majd a számos létesítmény egyikét: a vállalat ipari bázisát. Komoly, nehéz munka vette kezdetét: jóllehet, most még Uszty-Uimszkben meleg, derűs az időjárás, senki sem feledkezik meg arról, hogy előttük a hosszú tél, a harmincfokos hidegek. A magyar építők érkezése — mondja Valentyin Spak, az uszty-ilimszki faipari komplexum építésvezetője — új szakaszt jelent építkezésünk történetében. A létesítmények építésébe bekapcsolódnak a testvérországokból jött újabb küldöttek. Már egy fél éve sikeresen dolgozik szibériai földön 100 bolgár gépkocsivezető, akik nagy teljesítményű teherautókat vezetnek, A Kun Béla-osztag egv minden kényelemmel berendezett 9 J szintes munkásszállásban he- j lyezkedett el. Ablakaiból kilátás | nyílik a csaknem kétezer hektárnyi területen levő építkezésre. Csupa állvány az egész épít- \ kezes. A vas- és betonszerkezetek összevegyülnek az évszázados fenyőkkel. Uszty-Ilimszk egyik kerületében, az, Angara partján öt raktárépület áll, amelyekben importberendezéseket tartanak. Az épületeket Magyarországon készült szerkezetekből szerelték össze. A nagypaneles szerelési A pártunk és kormányunk életázinvonal-politikájával összefüggő intézkedések a néphadseregben is érvényesülnek. Megvalósul az a törekvés, hogy bizonyos közszükségleti cikkek árának emelése ellenére rendszeresen javuljanak a hivatásos , és a sorkatonák élet- és munka- [ körülményei. A negyedik ötéves; tervben bevezetett új illetmény- ! rendszer nyomán öt év alatt át- j lagosan 38 százalékkal növeke- j dett a néphadsereg hivatásos katonáinak és polgári alkalmazottainak illetménye. A sorkatonák alapilletménye a korábbi havi 1,00 forintról 250 forintra emel- | kedett. F» uázötven százalékos j növekedést jelent. Az V. ötéves terv során a néphadseregben to- | vábbi 58 százalékkal növekednek a bér- és bérjellegű juttatások. Az életszínvonal-politika érvényesülésének fontos része a hivatásos katonák lakáshelyzetének fokozatos javítása. A IV. ötéves tervben részükre az előző ötéves tervhez viszonyítva 53 (srázalekkal több lakás épült. módszert szovjet mérnökök dolgozták ki, s így rövid idő alatt elkészültek ezek a fontos épületek. A magyar szállít^ vállalatok határidőre indították útnak Uszty-Ilimszkbe a mintegy 3 ezer tonna súlyú fémszerkezetet. Üjabb szerződést kötöttek még két raktárhoz szükséges szerkezetek, valamint ablakos panelek szállítására. — Nemrégiben alkalmam volt Magyarországon járni, ahol megismerkedtem a kecskeméti Fémmunkás-gyár munkájával — mondja Valentyin Spak. — Gulyás György, a vállalat vezér- igazgatója elmondta, hogy építkezésünk megrendeléseit különös gonddal kezeli a Fémmunkás kollektívája. Szocialista munkaversenyt indítottak a szállítási határidők csökkentéséért és az Uszty-Ilimszk számára készülő szerkezetek kiváló minőségéért. Az építésvezető szavai bizonyítják, itt az Angara partján a leszállított berendezések és anyagok kiváló minősége alapján már ismerik Magyarországot. Most pedig már nemcsak a magyar ipar „névjegye” látható Uszty-Ilimszkben, hanem a testvérország munkásosztályának ifjú nemzedéke is. Hatvanadik születésnapja alkalmából irodalmi tevékenvsé- j géért a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának Elnöksége „Októ- i béri Forradalom” éremmel tüntette ki Anatolij Kalinyin szovjet írót. Első elbeszélései vidéki újságokban jelentek meg. 1935-ben a Komszomolszkaja Pravdához került, majd 1941-től különböző frontszakaszokon haditudósítóként dolgozott. A háború befejezése óta a Don parti Puhlja- kovszkij településen él és dolgozik. (Ettől a helytől néliány kilométerre forgatták az író Visszáűt nincs című elbeszéléséből készült filmjét.) Emellett sor került 1900 lakás korszerűsítésére, a nőtlen tiszti, tiszthelyettesi szállók befogadó- képességét pedig 700 férőhellyel növelték. Az V. ötéves terv során a IV. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a néphadseregben 80 százalékkal többet fordítanak lakásépítkezésre, illetve a meglevő lakások korszerűsítésére. Folyamatosan javulnak a sorkatonák elhelyezést és szolgálati körülményei is. Az elmúlt öt esztendő folyamán a sorállomány hálótermeinek felét, a konyhák, étkezdék 83 százalékát és csaknem valamennyi gyengélkedőépületet korszerűsítettek a laktanyákban. A mostani ötéves tervciklusban tovább folytatódik a laktanyák és intézmények korszerűsítése. A sorkatonák élet- és munkakörülményeinek fejlesztését szolgálják továbbá a technika karbantartásét megkönnyítő új létesítmények, valamint a katonák étkeztetésének, s egyéb ellátásának további javítására irányuló újabb intézkedések. (K T) Magyar barátaink első szibériai benyomásai kedvezőek. Hanyee István osztíttrparancsnok: — Lenyűgözött bennünket a szibériaiak szívélyessége és vendégszeretete. Érdekes munka vár ránk. Nagyon jó lakás- viszonyokat biztosítottak a számunkra. Igyekszünk majd kiváló munkával válaszolni erre a törődésre. Németh László betonozó: — Nem hittük volna, hogy Uszty-Ilimszkben ilyen forró a nyár. Csodálatos az Itteni természet. A város korszerű, rendezett. Ha a domb tetejéről nézünk le rá, fehér vitorlásnak látszik a tajga zöld tengerében. Dosó Ferenc építésztechnikus, az osztag párttitkára: — Lenyűgöző a KGST-épít- kezés lendülete. Sok gépet, különböző szerkezeteket láttunk az építkezésen. Ezek megkönnyí- tik a munkát és igen termelékennyé teszik. Nagyon gyorsan be kell illeszkednünk az itteni életbe, gyors és minőségi munkát végezni, hiszen a cellulózgyár építése népeink közös feladata. Georgij Bogdanovszkij Viktor Kalinkin Kalinyin kiválóan ismeri a Don mellett élő népek életét. Témaválasztása, emberábrázo- lása és stílusa alapján a solohovi iskolához tartozó írók közé sorolják. A Penzenszkaja Pravda augusztusi számában közölt cikkekből kitűnik, hogy Anatolij Kalinyint nemcsak a Don mentén, nemcsak Penza megyében, hanem az egész országban igen népszerű, tehetséges írónak tartják. Jó lenne, ha minél több műve jelenne meg magyar nyelven is. Statisztikai adatok hosszas so- rolgatása nélkül is nyilvánvaló — mert ezt igazolják a kézzeL fogható tapasztalatok, a mindennapi gyakorlat is —. hogy napjainkra a szabad munkaerő, források szinte teljesen elapadtak. Számolhatnánk még ugyan néhány százezer — jórészt a háztartásban dolgozó — növel, minimális tartalékot jelentenek az iskolából kikerülő fiatalok és nagy lehetőség rejlik a nyugdíjas korosztály foglalkoztatásában. Ezek a tartalékok azonban csak módjával és meglehetősen körülményesen hasznosíthatók. A háztartásokban dolgozó nők szakképzetlenek, jórészt falvakban, kis községekben élnek, munkába állításuk jelenleg gyakorlatilag megoldhatatlan. A nyugdíjasokat vagy a nyugállományba készülőket is legfeljebb ösztönözni lehet a to. vábbi munkavállalásra, aztán vagy eredményes ez az ösztönzés, vagy nem. . Az iskolából kikerülő fiatalok pedig c-sak helyenként, egyes területeken jeA magyarországi Liszt Ferenc Társaság szokásos és már hagyományos társasutazásának célja idén az észak-bajor város, ÍBayreuth volt. Július 29-én indult 50 tagú csoportunk a Ferihegyi repülőtérről Lufthansa géppel Münchenbe. Megérkezés után volt időnh a várossal ismerkedni, majd 170 kilométert utaztunk tovább autóbusszal fenyveserdők és komlóföldek között — itt 'van a bajor sör hazája Nürnbergig. ahol a „Nürnbergi Tölcsér’-hez címzett szállodában helyezkedtünk el négynapi szállásra. Másnap a várossal ismerkedtünk, hárman Békés megyeiek közelebbről is érdekeltek voltunk, hiszen a Dürer-család megyénkből vándorolt ki annak idején Níirn- bergbe. A helyreállított családi ház — mint annyi más műemlék — a turisták érdeklődésének központja. Július 31-e volt a nagy nap Már reggel felkerekedünk, hogy autóbusszal a 78 kilométerre levő Bayreuthba utazzunk, ahol egész napos, gazdag program vár j ránk. A bayreuthi öreg temető- j ben — az Altes Friedhof-ban — j alussza örök álmát Liszt Ferenc, i aki 90 évvel ezelőtt, 1886. júli- , us 31-én hunyt el. A város veze- ! tősége is képviseltette magát a j sírkőavatáson és koszorúzáson, j A fehér márványtáblára magyarul és németül vésetett fel Vö- , rösmarty: Liszt Ferenchez című költeményének ismert bekezdé- ■ se: „ Hirhedett zenésze e világnak, Bárhová juss, mindég hű rokon”. Ünnepi megemlékezé- zést magyar és német nyelven ifj. Bartók Béla írt, melyet távollétében Forrai Miklós, a társaság főtitkára olvasott fel. A temetői ünnepség után megnéz- ! tünk néhány nevezetes épületet j — Wagner Richard otthonát, melyet nemrég állítottak helyre és adtak át, az egyik olasz barokk stílusban épített színházat, melynek magyar vonatkozású eseménye a magyar operaház 1938-as vendégszereplése, amikor Liszt halálának 50. évfordulója alkalmából a Szent Erzsébet legendát adták itt elő. Walter Hans Wild főpolgármester hivatalos fogadást adott részünkre az újonnan épített pazar tanácsházában, délben pedig díszebéden láttak vendégül bennünket a bayreuthiak. A nap nagy eseménye, a kivételes ze-1 lentenek némi tartalékot: ösz- szességükben még a munkából kiöregedetteket sem pótolhatják. (Jellemző, hogy a jelenlegi terv. időszakban a munkaerő-szükséglet utánpótlását 90 százalék, ban az első alkalommal munkába lépő fiatalok biztosítják.) Ilyen körülmények között .az ember azt hinné, hogy azt a keveset, ami van, amit utánpótlásként számításba vehetünk, rendkívül körültekintően, a gazdaságosság, a hatékonyság elveinek és gyakorlati követel-' ményeinek szigórú betartása mellett osztják el a különböző munkahelyek között. Nos. ebből a szempontból vizsgálódva, a közelmúlt keserű — alkalmasint megdöbbentő — tapasztala, tokkal szolgált. A szakemberek azt tartják — és okkal —, hogy a rendelkezésre álló munkaerő elosztása akkor tekinthető ésszerűnek, ha az emberek elsősorban az átlagosnál termelékenyebben dolgozó. az átlagosnál jobban és korszerűbben gépesített munkahelyekí nei élmény délután 4 órakor kezdődött Wagner: Parsifal című operája megtekintésével a Festspielhausban. A Liszt Ferenc Társaság i évvel ezelőtt kezdte el bejárni a tiszti életutak Akkor a bölcsőnél tisztelegtünk, most a sírt ko- szorúzluk meg. Sárhelyi Jenő Védett természeti értékeink A közlemény évek óta sürgette egy olyan könyv megjelentetését, amelyben valamennyi Magyarországon levő természet- védelmi terület megtalálható, s egyben alkalmas arra, hogy segítségével ezek megismerhetők és felkereshetők legyenek. Ezt a kívánságot elégítette ki most a Mezőgazdasági Kiadó, amikor megjelentette több szerző munkáját, a Védett természeti értékeink című könyvet. Bevezetőben rövid hazai és nemzetközi történeti áttekintést ad, majd felsorolja és részletesen elemzi a nemzeti parkokat, a tájvédelmi körzeteket, az országos jelentőségű természetvédelmi területeket, a helyi jelentőségű természeti értékeket. Ismerteti a természetvédelmi jogszabályokat, a védett állatok — madarak, halak, kétéltűek, hüllők. emlősök — értékjegyzékét, végül növénynév szótárt, fogalommagyarázatot és irodalom^ jegyzéket ad. A könyv értékét növeli, hogy 150 képet, 6 ábrát is tartalmaz, s ami bennünket különösen érdekel: megtalálható benne megyénk több természet- védelmi területének szakszerű, közérthető leírása. Így például a kardoskúti Fehér-tó kialakulásáról, állat- és növényvilágáról olvashatunk, s megtudjuk azt is, hogy az UNESCO a kardoskúti természetvédelmi területet, mint az európai vízivadvonulás fontos állomását nemzetközi értéknek minősítette. Tartalmazza a könyv a szabadkígyósi park, a szarvasi arborétum, a tatársán- ci ősgyep, valamint a Csorvás határában levő volgamenti hérics termőhelyének történetét és jelenét, Kisszénás, valamint Nagyszénás védett értékeit. re kerülnek. Ezzel szemben mi történt 1970 és 1974 között? Az iparban foglalkoztatottak száma körülbelül 53 ezerrel növekedett, és kétharmad részük került az átlagosnál jóval alacsonyabb termelékenységijei dolgozó ágazatokba. Termelékenységi szempontból tehát aligha nevezhető ésszerűnek, gazdaságosnak az időszak mun. kaerő-növekményének elosztása. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet, ha a technikai felszereltség szempontjából vizsgálódunk. Az 53 ezer új munkavállaló kisebb része (mindössze 23 százaléka) került az átlagosnál magasabb technikai felszereltségül ágazatokba. Ez még nem lenne különösebb baj, ha ezekben az ágazatokban egyébként nem lenne munkaerőhiány. De mert például a kohászat éppen olyan súlyos munkaerőgondokkal bajlódik, mint bármely más ágazat, s mert e munkaerőgon. dók miatt a> kohászatban lénye, gesen nagyobb értékű veszteségek keletkeznek, mint mondjuk a ruházati ipar, ha úgy tetszik, a munkaerőhiány sokkal nagyobb veszteségeket előidéző gond a kohászatban (tehát a magas technikai felszet-eltségü ágazatokban). mint másutt. A hatékony foglalkoztatás iak lenne még egy harmadik kritériuma is. ám a tapasztalaink e ponton sem kedvezőek. Ismert Elctszínvonal-politika a hadseregben Test vérlapunkból: Magas állami kitüntetést kapott Kalinyin A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája II. Elsőbbség: a hatékonyan dolgozóké
