Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-02 / 207. szám
Több mint 13,7 milliárd forint a szolgáltatások fejlesztésére A posta-vezérigazgató sajtótájékoztatója Foltozd a tőkés export Dinamikus fejlődés — nehéz körülmények közit! A szabászaton pneumatikus vágógépeken dolgoznak a munkások Díjmentes a rendkívüli másodvetések biztosítása Néhány szó az ez évi mezőgazdasági károkról AZ ORSZÁG egyik legjobb szövetkezete az endrődi cipészeké. Ez a kijelentés első hallásra talán túl merésznek tűnik, de tények támasztják alá. Jó munkájukért már annyi elismerést kaptak, hogy ezek puszta felsorolása is sok időt verme igénybe. Legutóbb például a Minisztertanács vörös zászlaját kapták meg a IV. ötéves terv teljesítésében elért kimagasló eredményükért. Az Endrődi Cipész Ipari Szövetkezetnél 1 20,0-an dolgoznak, de ebből 250-en szülési szabadságon vannak, vagy éppen katonaidejüket töltik. Összesen tehát 950-en végzik nap mint nap munkájukat és öregbítik a ■szövetkezet jó hírét Az idei árbevételi tervük például 255 millió forint és ennek teljesítése mindenkitől nagy erőfeszítést' követel. Ezt a jelentős célt csak j több lépcsős fejlesztés után tűz- | hette maga elé a szövetkezet. ) Az első ütem 1970-ben fejeződött j be: az akkori árakon mintegy 10 millió forintos beruházással épült fel a ké-száruráktár és egy üzemcsarnok. A második ütemben — 14 millió forintért — 1974-ben készült el a tűzöde, a szabászat, az előkészítőüzem és j több raktár. A FEJLESZTÉS harmadik üteme még napjainkban is folyik. Mintegy 20 millió forintért épül fel a cipészek négyszintes üzemháza, melyben ;helyet kapnak a j férfi- és női öltözők, a bemutató- j terem, az irodák és a tárgyalók. J Itt lesz majd a szövetkezet kor- j szerű üzemi konyhája és étkezdéje is. A nagyszabású beruházás befejezési batárideje ez év december 15-e, de ezt előre láthatólag módosítani kell. Ez pedig nagy baj, mert a szövetkezet központja a teleptől mintegy három kilométerre, a szabó ktsz. épületének egy részében van. A női öltözőt az üzemcsarnok egyik részéből választották le fügönnyel. Sok min- 1 dent az udvaron kell tárolni, a raktárhelyiségek hiánya miatt. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése azért is fontos, mert újabb nagy fejlődés előtt áll a cipész szövetkezet. Négydolog, hogy az átlagos műszakszám a magyar iparban nagyon alacsony, ráadásul évek óta romlik. A műszakszám növelésének kikerülhetetlen feltétele a létszámnövelés, végtére is: a második vagy a harmadik műszakot nem lehet létrehozni csupán szervezési megoldásokkal. Fontos lenne tehát, hogy a létszámnövekmény elsősorban az alacsony műszakszámú munkahelyekre kerüljön, de vizsgálódásaink időszakában ez a magától értetődő követelmény sem teljesült. A már említett 53 ezer új munkavállaló fele (a férfiak, nál majdnem háromnegyede) az' átlagosnál magasabb műszakszámú ágazatokba került. A mindebből levonható — és kézenfekvő — következtetés: 1970 és 1974 között, amikor már igazán benne jártunk a munka, erőínséges esztendőkben, ezt a minimális, 53 ezer embert számláló tartalékot is nagyvonalúan, bőkezűen, a hatékonyság elemi szempontjainak figyelmen kívül hagyásával használják fel. A jelzett négy évet persze csak illusztrációként vizsgáltam; a jelenség — sajnos — általánosítható, a különbség — a korábbi időszakokhoz képest — csak annyi, hogy, korábban jóval nagyobb tömegekkel bántak (ha úgy tetszik: „gazdálkodtak”!, ugyanilyen pazarlóan, venmillió forintot használnak fel1 ebben a tervidőszakban és ennek j segítségével termelésüket 60 | százalékkal növelik. Ez főleg a tőkés export fokozását szolgálja majd. Huszonötmillió forintért vásárolják meg a legmodernebb gépeket, mert az a véleményük, hogy ebben az esetben a drá- j gább kifizetődőbb. Kiszámították ugyanis, hogy nem érdemes elavult gépekre pénzt kiadni, még akkor sem, ha ezekből többet lehetne vásárolni. Mert hiába a I sok gép, ha nincs aki kezelje, | a létszámmal ugyanis az endrő- dieknek is van gondjuk elég. A gyomai szakközépiskolában tanuló cipőipari osztályok végzősei közül csak kevesen mennek Endrődre, a többiek a környékben levő szövetkezeteket erősítik. Éppen ezért indította meg újra a szakmunkásképzést \ a cipész szövetkezet, de ennek bővítését megint csak a helyhiány akadályozza. Már pedig ahhoz, hogy a termelésnövekedést i elérjék, nőnie kell a létszámnak is, mintegy 25 százalékkal. Az ENCI márkanevű cipőknek ugyanis az a jellegzetességük, hogy elég sok rajtuk a kézi munka. Viszonylag kis sorozatban gyártják a cipőket, de a megrendelők sokféle modellből váluugyan ilyen könnyelműen. S a helyzetet csak súlyosbítja, hogy hasonló ésszerűtlenségek fedezhetők föl az iskolából kikerülő fiatalok elhelyezkedésénél is — ez azonban már külön vizsgálódás tárgya. Annyi már most — az ismert adatok es jelenségek alapján — is megállapítható (vagy legalábbis nagy valószínűséggel föltételezhető), hogy a munkaerő elosztásában, a tartalékok hasznosításában hiányzik a realitásokkal számoló, a valóságos helyzetből kiinduló és a gazdaságos helyzetből kiinduló és a gazdaságfejlesztés elemi érdekeit érvényesítő tervezés. Ebből pedig mintha az következnék, hogy a termelők kqzűl; éppen a legfontosabbra, az emberre for. dítják — vagy legalábbis: fordították — a, legkevesebb figyelmet. Az első szempont sokáig csak a teljes foglalkoztatás megteremtése volt. S a nagy igyekezet közben elfelejtődött a másik, ugyanilyen fontos szempont iiogv tudniillik, a teljes foglalkoztatásnak hatékony, termelékeny, gazdaságos foglalkoztatásnak kell.lennie. Vértes Csabai Következik: Gazdálkodjunk okosan azzal, ami nincs? gathatnak A szövetkezet mo- dellüzeme minden • évben 1 300 féle mintacipőt készít el és ebből a házi zsűri választja ki azt a 130—150 félét, melyet gyártani kezdenek. Ezekből az új modellekből válogatnak ki most 40—50 párral és ezeket egy országos kiállításon mutatják be. Ezen a kiállításon — még a BNV előtt — csupa olyan cipőket állítanak majd ki, melyek importot pótolhatnak. és a deviza-megtakarításon felül nem elhanyagol na- tó az sem, hogy ezek a cipők 2— 300 forinttal lesznek olcsóbbak, mint a külföldiek. Már többször esett szó az export és főleg a tőkés export fokozásáról. Nem árt, ha ezt lefordítjuk a számok nyelvére. Tavaly a IV. ötéves terv utolsó évében 502 ez.er pár cipőt exportáltak a szocialista, és 125 ezer párat a tőkés országokba. Az V. ötéves terv végére, J980- ra összesen egymillió 500 ezer pár ENCI-cipő készül majd. A szocialista - országokba 700 ezer párat szállítanak, tőkés piacra J pedig 450 ezer párral kerül. A többit a hazai közönség vásárolhatja meg. A SZÁMOK lehat további dinamikus fejlődést ígérnek. Ha sikerül teljesíteni a tervet — márpedig miért ne sikerülne? — akkor biztos, hogy 1980-ban megint úgy lehet kezdeni a róluk szóló írást, hogy:- az ország egyik legjobb szövetkezete az Endrődi Cipész I. Sz. Lányai László A fogyasztási szövetkezetek e i hónap első felében mindenütt i megtartják a VIII. kongresszusukat előkészítő megyei gyűlé- seket. Ezeken az ÁFÉSZ-ek, a | takarék- és lakásszövetkezetek . csaknem 3000 küldötte vesz I részt és nyilvánít véleményt a szövetkezeti élet fontosabb kér. déseiről. A kongresszus előkészületei már több hónappal ezelőtt megkezdődtek. Számos szövetkezetben közgyűléseken vették számba az 1 utóbbi öt év munkájának eredményeit. A mozga- I lom erőteljesen . fejlődött; az ÁFÉSZ-ek 56 százalékkal növelték áruforgalmukat, üzlethálózatuk 420 ezer négyzetméter 5 Békés 197«. SZEPTEMBER Z. > A posta gondjairól, növekvő feladatairól és a szolgáltatások fejlesztési terveiről számolt. be szerdai sajtótájékoztatóján Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. Elmondotta, hogy a posta a legfontosabb feladatának a szolgáltatások javítását tartja. Ezért a következő években a fejlesztés ütemét némileg lassítva, elsősorAz aratás befejeztével az Állami Biztosító gyors számvetést készített az idei károkról. A mezőgazdaság egyik legveszélyesebb ellensége, a jég, az idén viszonylag csekély károkat okozott. Július végéig mindössze 47 jégverésas nap volt, a hétéves átlagban kimutatható 88 nappal szemben. Ez az elemi kár Pest. Baranya, Szabolcs, Zala és Heves megye gazdaságait sújtot- [ ta nagyobb mértékben. A kalászosokat veszélyeztető vihar ebben az évben gyakorlatilag alig tett kárt, miután a gabonát az ország egész területén példás gyorsasággal takarították be. Aszályos volt a nyár, a tavaszi áradások, az esőzések- nyomán keletkezett belvizek mégis jelentős veszteségeket okoztak. Szabolcs megyében közel 9 ezer, Borsodban pedig 20 ezer hektár a víz által károsított nagyüzemi mezőgazdasági terület. Békés megyében téli fagykárokat majdnem valamennyi me ■ zőgazdasagi nagyüzem jelentett, 6504 hektárra 16 millió forintot fizetett ki a biztosító. Tavaszi fagykár április végén, május elején keletkezett. A legsúlyosabb fagykár a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz almását érte, ahol a becsült kár 13—15 millió forint. A vízkár az elmúlt évben majdnem katasztrofális volt. Az idei vízkár a május—júniusi esőzések következménye, és ez-J ideig mintegy 5000 hektáron ’ pusztított. Ugyanakkor a jég károsító hatása ebben az évben minimális volt, tekintettel arra, hogy szórványosan és sávokban jelentkezett, ugyanakkor a legutolsó jégverés a gabonák betakarításának utolsó napjaiban volt, amikor csak pár száz hektár károsodott. Az előszemlézett és véglegesített jégkár területe 5000 hektár. alapterülettel bővült; az ország településeinek 87 százalékában érdekelt takarékszövetkezetek betétállománya öt év alatt 3,7 milliárd forintról 9,4 milliárd forintra nőtt. A szövetkezeti lakások száma az 1970. évi 58 414. ről 120 ezerre emelkedett, s a legfiatalabb ágazatot képviselő szövetkezetek 10 526 otthont adtak at tagjaiknak. A szövetkezeti közgyűléseken a tagság megtárgyalta és jóvá- j hagyta az 1976. évi üzletpolitikai, gazdasági és mozgalmi ler. veket, valamint az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseit. Eszerint az AFÉSZ-ek összes árbevétele a mú.lt évi 75 millt- I árd forintról 1980-ra 117,7 milliárd forintra nő. Egyidejűleg tovább bővül a kiskereskedelmi és vendéglátóipar! üzlethálózat, korszerűsödnek a már meglevő létesítmények. ban a rekonstrukciós munkákra fordítanak nagy gondot, öt év alatt több mint 13,7 milliárd forint áll rendelkezésükre a távközlés- és a postaszolgáltatások fejlesztésére, minőségi színvonalának javítására. A legnagyobb összeget, 5,2 milliárd forintot a helyi telefonszolgálat fejlesztésére fordítják, elsősorban a forgalmi torlódások megszüntetésére, a szolgáltatás megbízhatóságának helyreállítására. (MTI) A kedvezőtlen tavaszi, majd az aszályos nyári időjárás olyan mértékben csökkentette a terméskilátásokat, hogy megnőtt a jelentősége a másodvetésű növények termesztésének. A növénybiztosítások a tavaszi adat- felvételben rögzített másodvetések biztosítására terjednek ki, a terven felül másodvetésekre azonban nem. A rendkívüli mezőgazdasági helyzetet figyelembe véve az Állami Biztosító az 1976-os évre kiterjesztette a növénybiztosítást a mezőgazdasági nagyüzemek terven felül ültetett, vetett másodnövényeire, anélkül, hogy ezért külön díjat számítanának fel. A másodnövények biztosítása, hoz újabb, részletes, hozammennyiséget és egységárát tartalmazó adatokat nem kérnek a gazdaságoktól, csupán azt, hogy közöljék a terven felül vetett növények megnevezését, a terű. let nagyságát és a vetés időpontját a biztosító járási fiókjánál. A biztosító rendkívüli pótve- tésnek tekint minden olyan növényt, ami a termelési ten’ben — és az adatközlésben — nem szerepel, amelyiknek a termését még ebben az évben betakarítják. A másodvetések kártalanítása mindkét növénybiztosítási módozatnál hektáronkénti átlagérték alapján történik. Ez az átlagérték szántóföldi növények esetében hektáronként 4000, a zöldségnövényeknél pedig hektáronként 6000 forint. Korszerűsítik a GYSEV-vasutat A magyar—osztrák közös érdekeltségű — a Győr—Sopron— Ébenfurtri Vasúti Részvénytár- saság — a GYSEV — magyarországi vonalainak korszerűsítésére az elmúlt években több száz millió forintot költöttek. A vonalak átépítését, az állomások és a járműpark korszerűsítése követte. Az idén készült el a soproni keleti rendező-pályaudvar, s már épül az új sporoni személypályaudvar is a GYSEV beruházásában, mintegy 100 millió forintos költséggel. Tehénfogászai Argentin tudósok megállapították, hogy a tehenek súlya és tejhozama egyebek között fogaik állapotától is függ. A Rigó Negro nevű kísérleti farmon speciális tehénfogászatot rendeztek be. A gondolat eredeti, az ■eljárás hagyományos: a lukas fogakat betömik, vagy ha menthetetlenek, kihúzzák és pótolják őket. Az eredmény nem maradt el: a megbetegedett fogak miatt lesoványodott tehenek rövid időn belül visszanyerték rendes süli. uk*C Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek
