Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976—77-ben Ezerháromszázán tanulnak az Orosházi Üveggyárban Oktatási terv a munkásművelődés fokozására Megyénk egyik legnagyobb j ipari üzemében, az Orosházi | Üveggyárban a munkásművelő­dés részeként tartják számon az oktatást. Természetes ez, hi­szen — túl azon a tényen, hogy a munkásosztály művelt­ségi szintjének további emelése, a szocialista tudat formálása mindennapi politikai feladat — közvetlenül a gyár gazdasági érdekei is ezt követelik. Ugyan­akkor egyénenként, a dolgozó­kat is tanulásra ösztönzik — késztetik a modern, nagy telje­sítményű gépek, a korszerűbb termelés. Utánpótlás-nevelés Ezt jelzi többek között a kö­vetkező adat: az 1975—76-os tanévben több mint I&OO-an vettek részt különböző tovább- j képző tanfolyamon, 130-an jár­tak a dolgozók általános iskolá­jába, ugyancsak 130-an közép­iskolába, főiskolára, egyetemre, 77-en marxista—leninista kő- j zépiskolába, főiskolára és egye­temre. Felnőtt szakmunkáskép­zésen 5 szakmában együttesen 65-en vettek részt. A felnőtt- képzés mellett gondolnak az utánpótlás nevelésére. Az ipari tanuló-képzésre év­ről évre nagy összeget áldoz a gyár; korszerűsítik a tanműhe­lyeket, felújítják az eszterga- padokat, fúrógépeket szereztek be, új öltözőt, fürdőt építettek a tanulóknak. Speciális szakma itt az üveggyártó automata gé- i pészet. Az utánpótlásról való gondosikodás különösen égető gond. Érthető tehát, hogy igye­keznek a legtehetségesebb gép- j lakatos tanulókat megnyerni | ■VtVflHIffflVflVBVIftlIIIIIIIIIII ItMHflimill i terményekbe, s egyre több munkás kíván szabad idejében továbbtanulni szakmunkás bizonyítványt vagy érettségit szerezni. Aki járt már Hanoiban, bi­zonyára megcsodálta parkja­it, virágos sétányait. Nos, a béke újabb lendületet adott a zöldterület rohamos fejlesz­tésének. A Győzelem park kialakításában például a VDP Politikai Bizottságának tag­jai, miniszterek és közéleti személyiségek is részt vettek, vállvetve a főváros ifjaival, háborús veteránjaival, asszo­nyaival és dolgozóival. Ösz- szesen mintegy 900 ezer mun­kanapot töltöttek el társadal­mi, önkéntes munkával, amíg a 69 hektáron helyére került a sok-sok virágágy, s zöldell- ni kezdett a friss pázsit. Most újabb önkéntes munkára vál­lalkoztak a hanoiak: épül már ifjúsági park, amely a többi között két korszerű sportstadionnak is helyet ad majd. Fokozatosan eltűnnek a ré­gi, egészségtelen lakóházak. Megmarad azonban a messze földön ismert belváros, a Se­lyem utca és környéke ere­deti szépségében, pontosab­ban renoválják a patináíf' há­zakat, az apró boltokat, s Ha­noi rohamosan növekvő ide­genforgalmának méltán fel­kapott központjává válik majd a hagyományos üzlet­negyed. Gyapay Dénes automata-gépésznek. Külön ta­nulmányi szerződést köt a gyár azokkal a másod- és harmad­éves géplakatos ipari tanulókkal, akik vállalják, hogy a sikeres szakmunkásvizsga után elvégzik az au tornatagépész-tanfolya- mot. A mo6t kezdődő 1976—77-es tanévre szóló, kellően megala­pozott gyári oktatási terv sze- { rint a különböző rendű-rangú ( tanfolyamokon, a szakmunkás- képzésben és az állami oktatá­son összesen 1300-an vesznek részt. A felnőtt szakmunkás- képzésre 80 dolgozót iskoláznak be az új tanévre, géplakatos, villanyszerelő, hegesztő és elekt- rolakatos szakmákban. Az is­meretek felfrissítése és bővítése a célja a szakmunkások tovább­képző tanfolyamának, amelyre a tapasztalatok szerint elsősor­ban azoknak van szüksége, akik régebben tettek szakmunkás- vizsgát. Géplakatos, elektromű- j szerész és villanyszerelő szak- ; mában 8ő-en hallgatják meg a 120 órás tanfolyamot, összesen 22 továbbképző, valamint 11 be­tanító és céltanfolyam lesz 197G —77-ben a gyárban, s ezek ter­vezett létszáma meghaladja a 700-at. Többféle kedvezmény Megkülönböztetett figyelmet i fordítanak a dolgozók általános j iskolájára. Az idén júniusban | végzett felmérés szerint 3500 | dolgozó közül 526-an nem ren­delkeznek általános iskolai vég­zettséggel. A dolgozók általános ; iskolájának kihelyezett tagozata | működik az üveggyárban. Az el­múlt tanévben a különböző osz­tályokba összesen 109-en jár­tak, általános iskolai tanulmá­nyaikat a nyolcadik osztály si­keres elvégzésével 52-en fejez­ték be. 1976—77-ben 88-an ta­nulnak itt; ősszel indul össze­vontan egy 5—6. osztály, egy 7. és egy 8. osztály, majd január­ban egy 7. és sjgy 8. osztály. A tanulásra vállalkozóikat többféle kedvezménnyel is ösz­tönzi a gyár; munkaidőben tör­ténik az iskolai képzés, s erre! az időre átlagbért kapnak a dolgozók. A jól tanulók és jól | dolgozók közül tavaly 9-en ré­szesültek lengyelországi, az idén nyáron pedig hárman szov­jetunióbeli jutalomutazásban. Ugyancsak kihelyezett tagozat­tal működik a szakmunkások szakközépiskolája, amelyen egy harmadik, két második és egy első osztályban kezdődik ősszel a tanítás. A hallgatóknak — miként a dolgozók általános is­kolájába járóknak is — a tan­könyveket a gyár vásárolja meg. Emellett az üzemvezetők, osztályvezetők javaslata alap­ján a gyár beiskolázott a közgazdasági szakközépisko­lába 25, a gépészetibe 15, a vil­lamosipari szakközépiskolába pedig 8 dolgozót. Különböző főiskolákra, egyetemekre 42-en járnak az új tanévben. Sokba kerül, de kifizctídö Tizenhárom szakmában 160 fiatalt iskoláz be az 1976—77-es oktatási évre első éves ipari tanulónak a gyár, a második évfolyamon 4 szakmában 25-en, a harmadik évfolyamon ugyan­csak 4 szakmában 34-en tanul­nak majd. A harmadévesek gya­korlati képzése az üzemrészek­ben, szakmunkások felügyelete mellett történik, kivéve az esz­tergályos tanulókat, akik a tan­műhelyben sajátítják el a szak­ma titkait. A tanulók harmad­évben már termelő munkát vé­geznek. S végül külön érdemes szólni arról, hogy mindez mennyibe kerül: az elmúlt tanévben ,914 ezer forint volt az összes okta­tási költség, az új tanévre ter­vezett összeg pedig már meg­haladja az 1 millió forintot. Eb­ből 270 ezer forint a tanfolya­mi költség, 400 ezer forintba kerül az iparitanuló-képzés, 144 ezer forintba a felnőtt szak­munkásképzés, a többi pedig az állami oktatás költsége. A ta- nuláshoz-tanításhoz igyekeznek megfelelő körülményeket, tár­gyi feltételeket teremteni, tan­termeket alakítottak ki, ame­lyeket az idén nyáron bővítet­tek. Több tanfolyamot részben vagy teljes egészen munkaidő­ben tartanak. A képzést írás­vetítők, diavetítők segítik, a tanfolyamok előadóinak jól kép­zett, és jó előadói képességekkel rendelkező szakembereket kér­nek fel. (tóth) Ismét meghirdették a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” középiskolai vetélkedőt Harmadszor hirdette meg az i Oktatási Minisztérium, a Ma- I gyár—Szovjet Baráti Társaság, | a KISZ Központi Bizottsága és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a „Ki tud többet a Szovjetunióról” című politikai vetélkedőt valamennyi középfo­kú oktatási intézmény részére. A vetélkedő célja: a Szovjet­unió életének még jobb meg­ismertetése, a magyar—szovjet barátság további erősítése. A ve­télkedősorozat anyagának ver­senykérdéseit a Szovjetunió cí­3 1976. SZEPTEMBER Z. mű folyóiratban megjelent cik­kek alkotják. A vetélkedő fő díja egy há- rofnszobás orosz népi üdülő­ház. a második díj egy 20 sze­mélyes kempingfelszerelés, és egy színes televízió, a harmadik díj egy tíz személyes kemping­felszerelés és egy fekete-fehér televíziókészülék lesz. A to­vábbi helyezettek jutalomuta­zást kapnak a Szovjetunióba és más szocialista országokba. A versenyfelhívás megjelent- a Művelődési Közlönyben és a Szovjetunió című folyóirat szep­temberi számában is. Az isko­lák részletes tájékoztatófüzetet kapnak, a fővárosi, kerületi és a megyei tanácsok művelődési osztálya, valamint a KlSZ-szer- vezetek megadják a szükséges tájékoztatást. „A Békés megyei Jókai Színháznak pótolnia kell a megyében Budapest huszonöt színházát” Huszonkettedik évadját nyitot­ta meg a Békés megyei Jókai Színház vezetősége és társulata tegnap, szeptember 1-én. A ven­dégek soraiban üdvözölhették többek között az MSZMP KB munkatársát, Kőháti Zsoltot, a megyei pártbizottság osztályve­zetőjét, Várai Mihálynét, vala­mint Becsei Józsefet, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét. Lovas Edit, a színház igazga­tója ünnepi beszédében elmon­dotta, hogy a 22 év alatt 3 800 előadást tartott a színház, táj­előadásain 220 ezer kilométert utazott, s 8 millió 800 ezer em­ber látta bemutatóikat. Ismer­tette az elkövetkező évad mű­sortervét, amelynek összeállítá­sakor figyelembe vették a kö­zönség kívánságait, a színház le­hetőségeit, szem előtt tartották, hogy minél több mai magyar művel ismerkedjenek meg a bé­kési emberek. Igazi népszínhá­zát szeretnének kialakítani, ahol találkozik a közönség és a szín­ház, s mindenki számára termé­szetes szükségletté válik majd a ákínház gyakori látogatása. Kilenc bemutató szerepel a bérletes előadásokon, amelyből öt prózai, négy zenés játék lesz. Nem feledkeznek meg azonban leg­lelkesebb közönségükről, a gyer­mekekről sem. A gyermekek és szüleik közös élményszerzésének érdekében új típusú bérletrend­szert is bevezetnek, a családi bérletet. Ebben a formában együtt látogatják majd a színház kijelölt előadásait, összeegyez­tetve a szülők és gyermekek sza­bad idejét. Az igazgatónő bemutatta, a színház új, fiatal tagjait, akik a Békés megyei Jókai Színházban kívánják továbbfejleszteni szín­házi tudásukat és a már hosz- szabb ideje itt dolgozó művé­szekkel karöltve, szórakoztatva szeretnék nevelni a Viharsarok közönségét. Az idei év első be­mutatója Ben Jonson: Volpone című komédiája, október 8-án lesz. Kőháti Zsolt felhívta a jelen­levők figyelmét, hogy vitatkozni kell a színházról, mert csak az eszmecserék eredménye lehet Sztanyiszlavszki j értékítélete: egyszerűbbet, magasabb rendűt, értékesebbet! A művésznek mindennap meg kell dolgoznia a sikerért, nem élhet ma már senki elaggott babérkoszorúval a fején. A megye és a város vezetői méltatták a színház tudatformáló tevékenységét, kiemelve az üze­mekkel, gyárakkal, szövetkeze­tekkel, szocialista brigádokkal kialakult jó kapcsolatot. Kérték, hogy a színház szellemi erejével még inkább járuljon hozzá, az itt élő értelmiséggel közösen, a közművelődés színvonalának fejlesztéséhez. A jövő közönsé­gének eredményes nevelése a gyermekszínház sikerét dicséri. Bizonysága a jó munkának, hogy az egyre növekvő érdeklődést a gyermekelőadások számának emelésével is csak nehezen tud­ják kielégíteni. B. Zs. Művelődési centrumok a régi tanyai iskolákból A tanyavilágban az iskolák | mindig a vidék kulturális köz­pontjai voltak. A jó tanító nem­csak a diákok nevelésével fog­lalkozott, hanem a felnőttek ügyes-bajos dolgait is . intézte. Hosszú téli estéken gyakran lámpafény csalogatta a távoli tanyákból az öreg iskolapadok­ba a felnőtteket, akik előadáso­kat hallgattak, közösen énekel­tek vagy színielőadásokra ké­szültek. A világ haladásával na­gyot változott a tanyasi életfor­ma is. A szétszórt, apró kisgaz­daságok helyett modem tanya- központok alakultak, s a körze­tesítés során egyre-másra szűn­tek meg a régi kültelki iskolák. A diákok a tanyai kollégiumok­ban találtak otthont, de a régi iskola kulturális vonzereje vál­tozatlan maradt. A nagy külte­rülettel bíró Békéscsabán pél­dául négy olyan iskola van, amelyeket közművelődési célok­ra használnak fel. — Az Országos Közművelődé­si Tanács elnöksége ebben az év­ben 150 ezer forintot biztosított a Békéscsaba környéki tanva- központokban a körzetesítés so­rán felszabaduló iskolák köz- művelődési célú átalakításához — tájékoztat Kerényi Klára, a városi tanács közművelődésügyi főelőadója. — Ha ehhez az ösz- szeghez hozzászámítjuk a ter­melőszövetkezetek és más gaz­dasági egységek segítségét, ak­kor biztos alapunk van a régi iskolák átalakítási terveinek megvalósításához. A fürjesi is­kola mintaképe lehetne az egy­kori alföldi tanyai iskoláknak, ezért ebben áz épületben olyan múzeumot szeretnénk kialakíta­ni, amely híven őrzi a régi kül­telki iskolák tárgj'i emlékeit. Zsilinszki Ádám. a békéscsabai 7. sz. Általános Iskola igazgató- ! ja már gyűjti az értékes anya­got: régi naplókat, értesítőkéi, a tanyai tanítóélet megőrzésre ér­demes emlékeit. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szak­mai segítségével rövidesen el­kezdődik az országosan is rit­kaságnak számító tanyai iskola­múzeum berendezése, — Hogyan segítenek a terme­lőszövetkezetek a régi iskolák átalakításában? — Kismegyeren a Lenin Tsz ifjúsági klubja már rendszeres foglalkozásokat tart a régi isko­laépületben. A szövetkezet fia­taljai társadalmi munkában ala­kították át az egykori tanterme­ket és számítunk a segítségükre akkor is, amikor a megyei könyvtár egyik fiókrészlegét rendezzük majd be. Ebben az is­kolában a Munkácsy Múzeum ideiglenes raktára is helyet ka­pott, ami nem éppen a szorosan vett közművelődési feladatot szolgálja, de reméljük, hogy rö­videsen megoldódik a múzeum raktározási gondja. Csabasz.aba- diban régen is élénk kulturális élet volt az iskolában. Rendsze­resen tartottak TIT-előadásokat, mindig élénk volt a forgalom a könyvtárukban, Röpülj páva kö­rük híre pedig túljutott a megye határain is. A Szabadság Tsz segítségével most egy olyan klubhelyiséget és előadótermet, szeretnénk kialakítani, amely jól szolgálja a környéken lakók szórakozását, művelődését. A Május 1. Tsz területén található a fényestanyai iskola, amelyből szövetkezeti óvodát és Mub- könyvtárat szeretnénk kialakí­tani. Számítunk arra, hogy a fia talok és idősebbek közös összefo­gással segítenek, amikor az isko­la átalakításáról lesz szó. A. T.

Next

/
Thumbnails
Contents