Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
A többsén; dolgozik Esőlesők Van annak most már két hete is, hogy nem kell levegő után kapkodnunk, árnyékba menekülnünk, hűtőszekrénybe dugni a szódásüveget, kémlelni az eget: lesz-e eső végre? Hat hét után megtört az aszály (egyeduralma, az esőktől magukhoz tértek a sokat szenvedett kapásnövények, befejeződött az aratás, lehiggadtak a kedélyek. S mert lehiggadtak, félrevezető indulatok nélkül szólhatunk néhány tanulságról. Nem azért, mert utólag könnyebb okosnak lenni, hanem azért, hogy helyére tegyük a dolgokat. Ugyanis amilyen könnyű utólag okosnak lenni, annyira egyszerű mindenért az időjárást okolni. Kétségtelen, hogy az aszály nagyon sok kárt okozott. Kiváltképp a kukoricákban. A búzának azonban nem ártott. Bizonyíték erre a hunyai Hunyadi Tsz hektáronként hatvan mázsás termésátlagot meghaladó jó néhány búzatáblája. Am ugyanazon a hosszúsági fokon és délkörön. ugyanazon a talajon és ugyanabban az aszályban, alig néhány kilométerrel arrébb — Csabacsüdön — 30 mázsával ke- •vesebbet takarítottak be ugyanabból a kultúrából, hektáronkénti átlagban. Ne tekintsünk az égre. Nem a hat hétig felhőtlen ég volt az oka. Szarvas térsége még most sem kapott igazán kiadós esőt. De nem is lesték a láthatárt hajnaltól szürkületig az itteniek. Öntöztek éjjel-nappal. Az állami tangazdaságban már akkor teljes üzemben ontották a mesterséges csapadékot az öntöző- berendezések. amikor még esak eszébe sem jutott senkinek az aszály szó. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, a gyomai Győzelem, a békéscsabai Május 1., a dobozi Petőfi, a gyulai Munkácsy Tsz-ekben és a Körösi Állami Gazdaságban sem sokat gondolkodtak azon: érde- rnes-e az esőt várni? A kötegyáni Petőfi Tsz-ben. a sarkadkeresztúri Petőfi Tsz^ben viszont annál nehezebben szánták rá magukat az öntözésre. A tavalyi nyár után káprázatnak tűnt a hosszan tartó szárazság. Az újkígyósi Aranykalász Tsz is az idén vásárolt két lánctalpas kombájnt a tavalyi tanulság- alapján. De hát ilyen az időjárás. Nem partner. Az embernek, a termelőnek saját magában — nem a meteorológiában — kell bíznia. Ezzel azonban még mindig nincs vége az elgondolkodtató eseményeknek. Továbbra is fejtörést okoz: miképp lehet az. hogy a szarvasi Dózsa Tsz már július 17-én befejezte az arutast, a békési Viharsarok Tsz pedig csak augusztus fi-án? ßs az sem egészen érthető, hogy ami ebben a rendkívüli helyzetben hasznosítható — a szalma, a kukoricaszár többek között — miért megy veszendőbe a jó takarmánytermő esztendőkben, mikor a mai technika mellett minden takarmány tárolható szárítmányként. Tavaly mert túl sok volt. idén meg azért, mert túl kevés — lestük az esőt. Ez azonban semmiképn nem lehet indok arra, ha még mindig műveletlen a tarló, ha nincs kiszórva a trágya, ha nem próbálkozunk másod vetéssel. Az esőt ugyanis lehet karbatett kézzel és lehet munka közben is lesni! (kő váry) A KISZ rendezésében Országos ifjúsági képzőművészeti tábor Mártélyon Tizenegyedik alkalommal gyűlt össze az idén nyáron Mártélyon mintegy száz KISZ-es korú amatőr képzőművész. Köztük szovjet, lengyel és jugoszláv fiatalok is. ,,A fiatal képzőművészeknek olyan elméleti és szakmai ismereteket nyújtani a mai egyetemes és hazai képzőművészetre jellemző színvilágról, új törekvésekről, amely az alkotói tevékenységen túl, müértő közönséget alakít ki” — fogalmazták meg a' tábor célját a szervezők — a KISZ KB megbízásából a Csongrád megyei KlSZ-bizott- ság és a lebonyolításhoz segítséget adó társszervek. A táborban Békés megyei fiatalok is vannak, olyanok, akik eredményesen szerepeltek valamilyen pályázaton, vagy sokat tettek szőkébb lakóhelyükön a közművelődésért. Horváth Zoltán magyarbánhegyesi és Bujdosó Imre kötegyá- rii tsz-tag, Spigl Julianna kötegyáni pedagógus és Ungvári Mihály kötegyáni ifjúsági ház vezető ezek közé tartozik,. így ők is gyarapíthatják ismereteiket a Mártélyon töltött két hét során. A táborban az alkotómunka mellett sok szó esik a képzőművészet és a társművészetek viszonyáról is. A művészettel kapcsolatos kérdésekről ismert szakemberek tartanak előadásokat és konzultációkat, az alkotómunkában pedig Hézső Ferenc, Fodor József, Heller László, Lelkes István festőművészek segítik a fiatal alkotókat. Az augusztus 15-ig tartó tábor kollektív kiállítással zárul. A tárlatot vasárnap délelőtt 11 órakor Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban nyitják meg. f. i. Díszmadár-kiállítás Szegeden A TIT Csongrád megyei szer. vezetének diszmad ártenyésztő szakköre augusztus 19-től 22-ig Szegeden, a Marx téri „B” pavilonban díszmadár-kiállítást rendez. Ezen több mint 1.00 külföldi és hazai tenyésztő bemutatja az egzotikus madarakat, a tííszfácánokat és a fürjeket az érdeklődőknek. A díszmadarak árusítása, mellett madartombo. lat is tartanak. A kiállítás meg. nyitójára augusztus 19-én déli 12 órakor kerül sor. 197«. AUGUSZTUS 13. Ilyen nagyra nőtt a sarkad! görögdinnye — mutatja Torma Mib’Hj (Fotó: Gál Edit) i A cigánylakosság helyzete Gyomán A gyomai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot fogadott el a cigánylakosság életkörülményeinek javítására. Felmérték lakáshelyzetüket, kul- turálódásuknak a lehetőségeit. A régi telep felszámolása megkezdődött. Jelenleg a cigánylakosság 75 százaléka a község belterületén lakik szép. egészséges családi házakban. A tanács minden évben telket, kölcsönt biztosít a lakásépítéshez. Elmondható, hogy a többség rendszeresen dolgozik, hiszen 35-nek állandó munkahelye van. Ebből 70-en ipari, I5-en mezőgazdasági területen tevékenykednek. Al- I kalmi és idénymukából 18-an él- I nek, 12-en vándor kisiparosok és kereskedők. A helyi üzemek I segítik a cigányok beilleszkedését a kollektívákba. Legtöbben az építőipari és a háziipari szövetkezetben, az Á FÉSZ-nél. a fatelepen, a Kner Nyomdában helyezkedtek el. A gyerekek közül 43-an általános iskolában, heten szakmunkásképzőben, egy középiskolában tanul. Újságot 33-an, könyvet 27-en olvasnak rendszeresen. Rádió 25, televízió 20 cigánycsaládban van. Gondoskodnak a nagycsal fcisok, az idősek megsegítésér™ is. Szociális segélyben heten, nevelési segélyben ketten részesülnek. Napközi díjat 15 gyermek részére fizet a tanács, | 6 iskolás pedig ruha- és tanszer- I vásárlásra kap bizonyos össze- I get. Fekete földben terem a jó dinnye... Nyári séta a sarkadi Lenin Tsz kertészetében A sarkadi Lenin Tsz jelentős részt vállal a lakossági zöldségellátásból. Az idén nyolcezer négyzetméteren neveltek fólia alatt palántát, primőrpaprikát, s 50 hektáron szárazföldi kertész- kedesre rendezkedtek be. Nyári sétára indultunk a napokban a Lenin Tsz határában. A Május 1. Szocialista Brigádot a vöröshagymaföldön találtuk. A rekkenő hőségben szaporán járt az asszonyok keze. késsel levágták a szépen fejlett, sajátos illatú fűszernövény szárát, i osztályozva rakták ládákba. — A mi asszonyaink rendkívül szorgalmasak — mondja erről Rózsavölgyi Jenő kertészeti vezető. — Jórészt nekik köszönhető, hogy a kertészet a kedvezőtlen időjárás ellenére sem marad el a tervteljesítésben. A fólia alatti primőrpaprikát például a legnagyobb kánikulában liatelepen. A jobb munkakörül- | ményt csak szorgalmas munka javíthatja még tovább. Megtudtuk azt is, hogy a tagok 15 hektár háztáji földön I ugyancsak vöröshagymát tér- meltek. A szövetkezet segített a dughagyma beszerzésében es a ) gépi ültetésben, hogy Sarkadról minél több fűszernövényt kap- : jón a kereskedelem. A hagymatábla mellett 10 hektár paradicsompaprika ígér bő termést, amit a Békéscsabai Konzerv- | gyárnak szállítanak annakidején. A dinnyeföldön Torma Mihály j fogad, egyik híres esányi diny- I nyés dinasztia tagja, aki felesé- í gével, lányával, vejével és két unokájával telepedett Sarkad- feketeérre. — Kevesen tudják, hogy a fekete földben terem a jó édes dinnye — magyarázza szakérte- I Jó termést ígér a paradicsom paprika földet, most pedig naponta többször végigjárják a 22 hektárnyi területet, megkopogtatják a jókora görögdinnyéket, leszedik az éretteket, s rakják a teherautókra. A MÉK-kel kötöttek értékesítési szerződést, de szállítottak már Debrecenbe is. —- Jó, föld, jó fajta, fejlett palánta,1 szaktudás és nagy-nagy kitartás kell a dinnyetermeléshez. Mi szigetcsépit, albánt, sugárbébit ültettünk, s egy kevés sárgadinnyét is termelünk. A munkában eltöltött órákat soha nem számoljuk. Látástól vakusig — ahogy a régi öregek mondták^ —, hisz nekünk tavasztól őszig kell megkeresni a télirevalót is. A hatalmas táblán dinnye dinnyét ér. A Torma család éberen vigyáz, számon tart minden darabot. Különösen az érés kezdetén. amikor még 40—50 forint egy dinnye, sok kárt tehetnek’a nyulak. Ha egy tapsifüles rákap a dinnyére, egyetlen éjjel 10—15 darabot megrágcsál. Olykor gyerekek is megpróbálnak a diny- nyeföldre ólálkodni — sikertelenül. Hisz itt egyszerre káro*. sodna a Lenin Tsz tagsága és a esányi dinnyéscsalád. Ary Róza Kiváló minőségű a vöröshagyma # szedtük, szállítottuk. Hajnali há- J rom órakor keltek, csakhogy j frissen, korán jusson boltokba a ▼itamindús zöldség. i — Nagyon megszerettük a kertészetet is, egymást is — vélekedik Fi jó Istvánná. — Húsz éve dolgozom a Lenin Tsz-ben, s amióta létrehozták a kertészetet, itt vagyok. Nem mondom, nehéz munka most is napi 12 órát hajladozni a hagymaföldön. De megtaláljuk a számításunkat. A múlt hónapban 2900— 3000 forint körül alakult az átlagkeresetünk. — Mond el azt is — veszi át a szót D ebreczeni Istvánná —, hogy új öltöző, fürdő épült a főiemmel. — Csakhogy a föld „titkát” ismerni kell! Ez a fajta talaj szereti a vizet. Nagyon résen kellett lennünk, s öntözni, amikor itt volt'az ideje. Tormáék márciusban érkeztek Sarkadra és itt maradnak, amíg az utolsó dinnye átadásra nem kerül. Ök nevelték, ültették a palántát, kapálták, öntözték a
