Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

Az országban az elsők között

ÚTÉPÍTŐK

Az elmúlt napokban indították m es a Békéscsabai Konzervgyár 2-e számú pósteleki telepén az újonnan felszerelt fózőtiik-feldolgoz gépsort.

Az országban is az elsők között itt helyezték özembe ezt a berende zést. amely amellett, hogy kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, je lentősen növeli a termelést. A gyár dolgozói saját kivitelezés ben szerelték fel a gépsort, amely mellett 36-a'n dolgoznak és mű szakonként 260 mázsa főzőtököt készítenek elő továbbfeldőlgozás ra. Foto: Béla Ottó

Több konfekciós bőrárú készül

Épül az új üzemrész

Épöl a Békéscsabai Szörme- es Kézműipari Vállalat három- szintes új üzemi épülete, melynek földszintjén raktár, első emeletén szociális létesítmény lesz, a második emeletén pedig műhelyeket alakítanak ki. Már a zárófödém készül és a belső szerelési munkák is elkezdődlek. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet terv szerint dolgoI

■

«

El akarlak fedni a Nap útját, ■ es be akarták árnyékolni az ; embert. A vizet még felborzol- ! lak, kinyomták medréből, : iszapal borították a hullámteret, : az emberek játszóját. Fákat tép- • lek ki gyökerestől, virágot szag- ; gattak,' és hordták a szirmot a * harmadik határba. Füvet dön- ! göltek, legelőt savanyítottak, : riogatták az embert, a nyugal- j mat kereső Pásztort. A szapo- * rodó teheneket rontással rontot- ; ták. Apadjon el a tej, ne jus- • son csecs a szájba, és a kiszá- j radt földből burjánozzék a gaz, ■ s minden, élet lelje meg a te- ■ metőjét. i

Ám a Nap, a Pásztor és a ; fény felé törő Ember rendbe : hozott mindent. :

Gyenge meleg esőt küldött a : Nap. amivel lemosta a fák kér- ■ géröl az iszapot, kiszabadította ; a füvet a sárrá tiport talajból, j kiáztatta a virágok sebeit, utá- j na pedig fényből törülközőt : nyújtott, amivel a vérző verej- • féket letörölhették magukról az ; emberek, a fák és a virágok. . ■ A víz is visszahúzódott a ■ medrébe. Végezte a rendes mun- : báját tovább. A hullámokat ■ irányítja, amelyek híven köve- ■ tik egymást a kijelölt úton. ! Nem zajongnak, halkan tesznek- : vesznek, hogy az alkotó kéz ne : remegjen, a munkában fáradt ■ test ne riogjon. Hullámok men- 2 nek, új hullámok jönnek. Az ! erősebbje utat tör a gyengének. : A fáradtabbja letérhet az út- ; ról, a lapályosabb helyeken fel- j futhat a meder szélére. Pihen- j hét,, nyújtózkodhat. S azután : frissült erővel leereszkedhet, és ; mehet a többivel tovább.

Mert ez a dolgok rendje. Viharnak vihar, embernek j ember és víznek víz a párja ... j (Vége) !

zik, s ennek alapjan varharo, hogy év végére átadja az épületet.

Az új műhelyeket korszerű ruhaipari gépekkel rendezi be majd a vállalat. Különösen a konfekcióé bőráru gyártását törekszik növelni, de több szőrmeáru készítését is tervezi, a szolgáltatást pedig bővíti.

A bontással is együtt járó építkezés zsúfoltságot okozott, a termelés azonban nem csökkent az első fél évben, hanem — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — 41 százalékkal nőtt. Ezt megfelelő szervezéssel érte el a vállalat, s elősegítette az eredményt a dolgozók szorgalma, törekvése is. A nagyszénási telepre különösen fontos szerep hárult.

Kedvezően halott a gyártmányváltozás is. A megrendelések alapján főként a bőrkonfekció került előtérbe, ami jelentősen hozzájárult a termelékenység növeléséhez. Várható, hogy az éves tervét is eredményesen teljesíti a vállalat.

Készül

a cigány nyelv grammatikája

Egy jugoszláv kiadócég rövidesen megjelenteti a cigány nyelv grammatikáját, amit szakértők lingvisztikái pionir-tetlnek minősítenek.

Az első kiadásra 16 000 példányra tervezett cigány nyelvtannak két szerkesztője van: Kruma Kepeski professzor, akinek nevéhez fűződik a macedón nyelv grammatikájának első ízben 300 évvel ezelőtt történt kiadása; a cigány származású Sza- ipa Juszuf, aki 1043 óta rendkívül átfogó alapanyagot gyűjtött elsősorban a balkáni államokban.

Szarvastól néhány kilométernyire narancssárga színű gépek, narancssárga ruhás emberek tűnnek fel. Óriási teherautók száguldva hordják terhüket, a gőzölgő fekete aszfaltot. Az úton csak néhányan dolgoznak.

— Nincs anyag? — érdeklődöm.

— Teljes lendülettel dolgozunk — int a géplánc felé Bús Ernő rakodó.

Az aszfaltterítőgép vagy másnéven az aszfaltfinisher éppen áll. A teherkocsi nekifarol, s lassan emelkedik a platója, fokozatosan szabadul meg rakományától. : A terítőgép motorja feldübörög, s lomhán nekilódul, maga előtt tolva az ürítő járművet. Garatja mohón nyeli a 140—150- Celsius fokos aszfaltot. A lánctalpak csattognak az alapon, miközben á gép tenyérnyi vastag aszfaltszőnyeget hagy maga után. A műveletet fiatalember, Tölcsér Sándor dirigálja.

— Nem kell nagyon irányítani, mert teljesen automata ez az aszfaltterítőgép. A vastagságtól függően naponta 6—700 tonna anyagot dolgoz be, vagyis 2000—2300, méter utat épít — magyarázza, miközben verejtékező homlokát törülgeti. Alulról a csaknem 150 fokos aszfalt, felülről a tikkasztó nap, elölről a gép motorja árasztja a meleget. — Ez a masina 60—80 ember munkáját végzi el — s mintha csak őt igazolná, szinte pillanatok alatt elfogyott a hat köbméternyi fekete anyag. A gép mellett a 28 fokos levegő és a kannában időközben megmelegedett víz kellemes felüdü- léstjelent. Néhány korty a fedőből, csak éppen annyit, hogy kiszáradt torkát megnedvesítse.

— Naponta 10—11 órát töltök gépen sorolja. — Az egészben a legfárasztóbb a hőség.

— Nem volt mindig ilyen könnyű az útépítés — emlékezik vissza a békéscsabai Pet- rovszki István, aki 1954-től útépítő. — Abban az időben minden munkát kézzel végeztünk. Vizes makadámot készítettünk, majd a hatvanas évek derekán itatásos makadámot, vagy másnéven portalanított utat készítettünk. Négy évre pedig a korszerű útépítést az aszfaltburkolat jellemzi.

— Miért rosszak, még mindig

az útjaink?

— Alig tíz éve még' villával, lapáttal terítettük a követ. Kis teljesítményű keverőkkel dolgoztunk. A régi utak alapjai nem a mai forgalomra és terhelésre készültek. Ez abban az időben, az akkori technológiával jónak számított. Ezek az utak azután egy aszfaltterítést kaptak. Hát ezért nem bírják a mai igénybevételt. De kérdem

én magától, az elmúlt két-há- rom évben készült utakról is ez a véleménye?

Két éve helyezték üzembe Békéscsabán a7. aszfaltgyárat, tehát elkészült az a korszerű műszaki bázis, ami a jó utak minőségét garantálja. Szigorú technológiai előírások, minőségi követelmények alapján dolgozik az aszfaltkeverő-üzem. A beépítésre kerülő aszfalt minőségét nemcsak a telepen ellenőrzik, figyelemmel kísérik a bedolgozás során is. Kohári Sándor, az aszfalttelet) vezetője a bedolgozás helyén naponta többször is ellenőrzi a szemszerkezetet, az aszfalt összetételének arányát.

A Közúti Építő Vállalat héttagú Májas 1 Szocialista Brigádja dolgozik Szarvas és Kon1976. AUGUSZTUS 11.

BÉKÉS MEGY Bt,

NFPt/JSAC a

doros között az útépilésen, no meg természetesen a géplánc. Távolról lenyűgöző látvány: aszfaltfinisher, hengerek sora és a bogárfekete kész aszfaltút.

A gumihenger vezetője Vámos János, 17 éve hengerli az utakat.

— A gumihenger adja meg az út végleges felületét — magyarázza vezetője. — A vashengernél jobban tömörít, mert nagyobb a fajlagos talajnyomása, a darázsfészkes felületet simára dolgozza.

A hétkerekű, úgynevezett osztott kerekű henger a legkisebb egyenetlenséget, is „észreveszi”, s az útszakaszról ♦ csak akkor megy tovább, ha már simán gurul a munkagép.

— Négyzetcentiről négyzet- | centire hengerelünk, hogy jó j úton járjunk — mondja Vámos János.

Közben folyamatosan érkeznek az aszfaltszállító járművek. A levegőben bitumen szaga terjeng, hatalmas motorok zajától visszhangzik a határ. Az úton elhaladó járművekből kíváncsi és kritikus szemek figyelik, ellenőrzik a készülő utat. A patkán Gémes Pál vállára vetve társai elemózsiás táskáját is, költözteti az „ebédlőt”. Megelőzi a gépláncot, majd leül falatozni. Előkerül a táskából a szalonna, paprika, paradicsom. Több mint nyolc éve az árokparton fogyasztja ebédjét.

— Nekünk nincs öltözőnk, a műhelyünk fedele a kék ég, az ebédlőnk az árokpart. Mégis azt mondom, sokat változott az útépítés. Emlékszem még arra az időre, amikor mindent kézzel csináltunk, igaz ma is a villa és a lapát a szerszámunk, de csak a javítgatásra használjuk.

Közben utolér bennünket a géplánc. Az aszfaltterítőgép fekete szőnyeget és kiépített szegélyt hagyva maga mögött diktálja az iramot, hogy ne csak a főutak legyenek tartósak és jó minőségűek, hanem a mellék- utakat is minél hamarabb erőssé és simává varázsolják.

Szekres András

Huszonöt éve

egy vállalat élén

A Békés megyei Villany- szerelési Vállalat a Békéscsabai Villamossági és Rádió1 Műszaki Vállalat villanyszerelési részlegéből szerveződött. A megyei tanács vb 1951 novemberében hozott határozatot a megalakítására.

Feladatául a megye mező- gazdasági, ipari, háztartási villamosberendezéseinek a szerelését és javítását szabta meg. A vállalat igazgatójának Lábos Andrást nevezték ki.

Abban az időben még nagyon sok helyen petróleumlámpával világítottak a középületekben és a lakóházakban. S ahogy sorra- rendre eljutott a villany a falvakba, úgy lett egyre több és több a villanyszerelők munkája.

A vállalat, amelynek 51 fizikai (villanyszerelője és segédmunkása), valamint tizenhat műszaki és irodai dolgozója volt, 1952, január elején kezdte meg a működését. Felszereléssel alig rendelkezett. Az anyagszállítást egyetlen régi kis tehergépkocsival kellett megoldania. A szerelők kerékpáron közlekedtek és sokszor 25—30 kilométert is megtettek egy nap alatt.

Lábos András jól tudta, hogy a villamosítás az alapja a falvak fejlődésének. Megértették ezt a munkatársai is és igyekeztek gyorsan, eredményesen dolgozni. Ennek tulajdonítható, hogy a sok gor.d közeoette is sikeresen zárult az első év.

A feladatok nőttek, a végrehajtás feltételei javultak. Ha szerény keretek között is, de fejlődött a vállalat, amely 1952-től 1976-ig minden évet nyereséggel zárt. Közben 1960-ban az Élüzem, 1972-ben a Szocialista Munka Vállalata címet is elnyerte és számos dicsérő oklevelet kapott.

Lábos András, aki villanyszerelőként kezdte a pályafutását, 1964-ben megszerezte a villamosipari technikumi oklevelet és állandóan képezte magát. Tevékeny szerepet vállalt a szakszervezeti mozgalomban és hosszú évekig tagja volt az Építő-, Fa- és Építőanyagipa- ri / Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának. Mint a munka- védelmi oktatás vezetője és a közgazdasági munkabizottság tagja, majd elnöke, 'derekasan teljesítette a megbízatását.

Az a 23 év, amit eddig igazgatói munkakörben töltött el, sok gonddal volt tele, közben-köz- ben azonban olyan örömökben is része volt, amelyek felejthetetlenek maradnak számára. A legemlékezetesebbek a vállalati elismerések, amelyek a közös munka eredményei. De jóleső érzéssel gondol vissza arra a napra is, amikor 1966-ban a parlamentben átvette a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Nagyon szép élmény volt. Kétszer kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt és kiérdemelte a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst, majd arany fokozatát is.

Vezetői alapelve; az embereket — bármilyen beosztásban vannak — a munkájuk és magatartásuk szerint kell megítélni. Kivételezés nélkül. Ez a legfontosabb feltétele a jó légkörnek, amelyben mindenki Igyekszik tudásának és képességének a legjavát adni a közös eredményhez. Fontos követelmény az őszinteség is. Ahol hiányzik, ott — véleménye szerint — a jellemtelen emberek kerekedhetnek felül.

Az irodája szépen berendezett, de egyszerű. Azt tartja, hogy munkásemberhez nem illik a flanc, még ha vezető beosztásba is kerül. És egészen természetes, hogy a régi villanyszerelő munkatársaival ma is baráti kapcsolatot tart fenn. s ha találkoznak, Jancsi vagy Pista a megszólítás. Ö pedig nekik Bandi.

Még hat éve van a nyugdíjba vonulásig. Hogy mi lesz azután? Egy biztos: munka nélkül nemigen tudja elképzelni az életét.

Pásztor Béla