Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

Tíz, zni, levegő Környezetvédelem Szarvason A környezetvédelem az embe­riség védelme. Éppen ezért gon­dolni kell arra és tenni érte, hogy ma és a következő évszá­zadok emberének tiszta levegő­je, vize legyen, s a zaj ne káro­sítsa idegrendszerét. Hazánkban ez év áprilisában emelték tör­vényre a környezetvédelmet, amely átfogó módon szabályozza az ezzel kapcsolatos tennivaló­kat. A téma rendkívül összetett, hiszen feladatot kap benne a járműtervező mérnök, a város rendezésével foglalkozó szakem­ber, az akusztikus. Ugyanakkor sokat tehetnek környezetünk megóvásáért a társadalmi szer­vek, tanácsok is. így jött létre Szarvason a Hazafias Népfront kezdeményezésére a környezet­és vízvédelmi bizottság, amely­nek munkáját a városi, tanács műszaki osztálya irányítja, segí­ti. Kulcskérdés: a víz tisztasága A gyárak, az üzemek sok he­lyütt a szennyvizet, a folyókba, patakokba vezetik, s ott elpusz­tul az élővilág, de veszélyezte­tik az ember egészségét is. Szarvas város térségében a Holt-Körös és annak környéke kedvelt kiránduló- és pihenő­hely. Sajnos az utóbbi években a Hármas-Körös szennyezettsé­ge itt is érezteti hatását. A víz védelme tehát a város további fejlődése szempontjából nagyon fontos. A holt-ág a csapadékvíz mellett befogadja a városban keletkezett biológiailag tisztított szennyvizet, valamint a belvi­zet is. Kulcskérdés tehát a szennyvíztisztítás. Nagy előrelé­pést jelentett az 1936-ban meg­indult szennyvízcsatorna-építés, amelynek jelenlegi hossza 5,5 ki­lométer. Elkészült és üzemel a szenny víztisztó-telep első része, a második része pedig üzembe­helyezés előtt áll. A csatornamű harmadik üteme az V. ötéves tervben valósul meg. A végleges megoldás az lenne, ha a tisztí­tott szennyvizet a Hármas-Kö­rös békésszentandrási duzzasztó alatti szakaszába vezetnék. Persze, minden problémát * csatornázás és a szennyvíztisz­títás sem old meg. Ugyanis nagy mennyiségű úgynevezett szip­pantott szennyvíz elhelyezéséről kell gondoskodni a városiján. Ennek megoldása sürgős fela­dat. Már készülnek azok a ter­vek, a Békés megyei Tanács Ter­vező Vállalatánál, amelyek ki­vitelezése után lehetőség nyílik a szennyvíz előtisztítására, meg­felelő tárolására. Jelenleg az a helyzet, hogy a kihordott szennyvíz összekeveredik a ta­lajvízzel, belekerül a belvízelve­zető csatornába, onnan pedig tisztítás nélkül a Holt-Körösbe. Kitiltott motorcsónakok De nemcsak a víz tisztaságá­ra kell vigyázni, hanem a parti növényzet védelmét, az élővilág biológiai egyensúlyát is biztosí­tani szükséges. A holt-ág bél­és külterületi szakaszán az üdü­lő- és telektulajdonosok külön­böző lejáróléposők és csónakki­kötők építésével veszélyeztetik azt az egyensúlyt. így a . Holt- Körös mindkét partja néhány év múlva betonteknővé válik. No, de mi a teendő? Az ésszerű megoldás az lenne, ha a parti telkeknek csak egy meghatáro­zott részén — mintegy 10 méter szélességben — épülnének lejá­rók, kikötők. A telek kétharma­dán pedik kötelezővé tennék a nádasok és egyéb növények meg­óvását, éppen a zavartalan pihe­nés, horgászás érdekében. Nagy kárt okoznak a növény- és ál­latvilágban, veszélyeztetik a íür- dőzők biztonságát a motorcsóna­kok. Ezért a holt-ág az arboré­tum északi határvonala és az Anna-ligeti híd közötti szakaszá­ról kitiltották a motorcsónako­kat. Erre azért is szükség van, mivel ezek a járművek a vizet is szennyezik és hátráltatják a thermálprogram megvalósítását. Ugyanis a közeljövőben meleg­vizű strandot létesítenek ezen a területen. \ Erdőtelepítés 100 hektáron Ha Szarvas város levegőszenv- nyeződéséről van szó, sokan azt mondják: nincs semmi gond, hi­szen a településen viszonylag | kevés az ipari üzem. Ez igaz. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egyre több vegy­szert használnak, ami bizony szennyezi a vizet, a levegőt. Ugyanakkor a város belterüle­tén kevés a park, a zöld terület, j Az Erzsébet-liget és az Arboré­tum a település szélén találha­tó. Ezenkívül a város mélyfek­vésű, az átlagosnál nagyobb a porártalom. A legfontosabb te­hát, hogy az új lakótelepeken, körzetekben megfelelő zöldterü­letet alakítsanak ki. Egyébként a város körül védőerdőt létesí­tenek mintegy 100 hektáron. A porszennyeződés csökkentésének hatásos módszere a pormentes burkolatú utak, járdák építése, valamint az utcák fásítása. És különösen vigyázni kell a régi fákra. Mert közérzetünknek, egészségünknek egyáltalán nem mindegy, hogy zöld lombok alatt, vagy porban járkálunk-e. Csupán egyetlen autóbusz 30 ember oxigénszükségletét fo­gyasztja el, egy idősebb fa pe­dig nyolc ember oxigénszükség­letét termeli meg és egy mázsa port képes lekötni évente. Sajnos Szarvason is vannak parkrongálók, akik vandál mó­don letépik a virágokat, összetö­rik a padokat, szemétkosarakat. Nagy szükség lenne tehát itt is a környezetvédelmi őrségek megszervezésére és gyakrabban élni a bírságolás lehetőségével. Seres Sándor Mit mond a jogszabály? A családi pótlék felemeléséről , és a gyermekgondozási segély kiegészítéséről 4 nimsACj 1976. AUGUSZTUS 11. Ez év júniusától a családi pót­lékot gyermekenként 60 forint­tal kell emelni. A felemelt ös..- szegű családi pótlék egy gyer­mek után havonta 360 forint, két gyermek után 720 forint (egyedülállónak két gyermek után 760 forint) három és több gyermek után gyermekenként 380 forint. A tartósan beteg, va­lamint a testileg vagy szellemi­leg fogyatékos gyermek után a családi pótlék havonta 380 fo- ■ rint. Ha pedig két gyermek kö­zül az egyik tartósan beteg, il­letőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, az utánuk járó csa­ládi pótlék 760 forintra emelke­dik. A gyermekgondozási segélyre joógsult anyának a gyermekek számától függetlenül havi 50 fo­rint helyett havi 110 forint kie­gészítés jár, melyet a június 1-től járó gondozási segéllyel egyide­jűleg kell folyósítani. Ha azon­ban a gyermekgondozási segély nem a naptári' hónap első nap­jától, hanem későbbi időponttól jár, azt csak abban az esetben lehet 110 forintra kiegészíteni, ha a hónap első napjától a gyer­mekgondozási segély folyósítá­sának első napjáig eltelt időre a segélyben részesülő munkabért nem kapott. Abban az esetben, ha a segélyben részesülő mun­kaviszonya, illetve mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagsá­ga alapján munkabér-kiegészí­tést kapott, de annak összege a 110 forintot nem érte el, azt er­re az összegre kell kiegészíteni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az anya a biztosítás meg­szűnése után táppénzben, bal­eseti tánpénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben részesült és ezt követően állapítanak, meg részére gyermekgondozási se­gélyt. A segélyfolyósítás tényét azonban nyilván kell tartani. A munkáltató köteles a gyermek- gondozási segély folyósításához kiállított igazolványban külön feltüntetni azt is, hogy az em­lített esetekben a naptári hónap első napjától a gyermekgondozá­si segély folyósításának első napjáig az anya részesült-e és milyen összegben, munkabér­ben, illetőleg kapott-e táppénzi, vagy terhességi gyermekágyi se­gélyre kiegészítést? Mindezt az „igazolvány a társadalombizto­sítási szolgáltatásokról” elneve­zésű okmányban bejegyzett ada­tok alapján kell megállapítani. A gyermekgondozási segélyhez járó kiegészítést ugyanis az a szerv állapítja meg és folyósít­ja, amely a segély folyósítására egyébként is illetékes. —dí Húszmillió ember oroszul tanul „Földünk minden nyolcadik lakója valamilyen mértékben el­sajátította az orosz nyelvet” — jelentette ki a TASZSZ tudósí­tójának Vitalij Kosztomarov professzor. Az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi egyesületének főtitkára a szer­vezet soron következő kongres­szusával kapcsolatban adott in­terjút, amely augusztusban kerül megrendezésre Varsóban. Most kb. 20 millió ember ta­nulja az orosz nyelvet a külön­böző országokban, „Teljesen törvényszerű, hogy ilyen nagy érdeklődés nyilvánul meg irán­ta” — mondotta Kosztomarov professzor. Hivatalos nyelve az ENSZ-nek, az UNESCÖ-nak és más nemzetközi szervezeteknek. Az UNESCO adatai szerint az orosz nyelvtudás hozzáférhetővé teszi a világon levő összes infor­máció kétharmadát. Második helyen áll a világon a tudomá­nyos publikációk mennyisége te­rén. A földünkön kiadott min­den negyedik könyv szovjet. Negyedmillió lakásba Hazai megrendeléseinek teljesítésén kívül, mintegy tíz országba szállítja termékeit az Alföldi Porcelángyár, Az új gyárban már negyedmillió fürdőszoba-berendezés készül, százmillió forint érték­ben. (MTI fotó: Ilovszky Béla felvétele — KS) CSQÓR ISTVÁN: Ballada a legelő emberről 7. A kicsi Ágnes seprűvel ko­torta össze a pernyét, a fákról letört gallyakat, az árván ma­radt leveleket. Neki is segített a többi kicsi Ágnes. A kicsi Jani, meg a többi kicsi Jani, pisilte a még kojtolgó parazsat a kicsi Julis, meg a többi Julis kötőjével lebbengette ki az ud­varról és az utcáról, a faluból, a városból és az országból az ott rekedt füstöt... ' Hordták a szemetet a gödör­be. Telt a gödör, s tisztult a por­ta. A Nap akkor csak ennyit mondott a pihenő Pásztornak. — Na, nézd csak ... ! S közben a folyó is megbé­kélt a Nap sugaraival. Vissza­tért a medrébe. Vize megtisz­tult és enyhe melegében utat vertek maguknak a halak is Foltot ragasztott a' halász a régi gumicsizmájára, és lassú lé­péssel ballagott a gáton. Bátor­talanul lépett, sandán nézte a vizet és csak akkor kapta fel a fejét, amikor & mederszélen a táb­lának nyomát sem látta. Nincs. Elvitte a vihar. Leste a bokro­kat, a sörétes puskás embert. Sehol semmi. Füttyentett, és vígan köszörülte a baltát, vág-! ta a varsák karóit, fonla a há­lót és a hajnal ébredésével szúrkálta a varsák frissen he­gyezett rúdjait a sekély vízsod­rásába. ^ A Fény pásztora akkor báto­rította a szorgalmas halászt. — Legyen tiéd a víz, vigyázd a folyásét, őrizd meg az ízét, építs rámpát, hogy mindenki megmoshassa benne kezét, lá­bát, és annyit ihasson minden­ki, amennyi csak beléje fér ... Értett a halász a szóból, és amikor az első kifogott hízott potykának pipát adott, a Nap felé nyújtotta, és így kiáltott: — Itt a halunk, emberek, egyetek...! örült Nap és örült a Pász­tor, mert keze . nyomán minden perc újabb és újabb csodákat szült. Feljött az Egyszeri Ember a gátra. Nyűtt ujjasából lebogoz­ta a madzagot, szétnyitotta mellén, és hagyta, hogy a Nap simogassa, cirógassa és mele­gítse, Érezze az új érzések so­kaságát, érezze a meleget, amit életében még sohasem érzett. Azután másik ember jött fel a gátra, harmadik, negyedik, szá­zadik, ezredik, s a végén lehet­tek vagy hárommillióan ... Jöt­tek az elesettek, akiken segített a Pásztor- Kezét nyújtotta, bot­ja végét nyújtotta, markát adta a másik markába, hátát feszí­tette a másik hátának, és izmát az elnyűtt izmoknak. Gombol- gatta rongy ujjasok gombját, bogozta a keszkenők görcsét és mutatott a fénylő Nap, a bősé­gesen omló sugarak felé. Az évezredes fagy lassan ol­vadni, a mosoly bimbózó virága nyílni kezdett, és a suttogó szavak kiáltássá erősödtek. így kiáltott akkor az Egyszeri Ember. — Süt a Nap, emberek! S a Nap így válaszolt vissza a Pásztornak és a melegedő em­bernek, mert igen megtetszett neki az örömmel bélelt hang: — Ha te is kedvelsz engem, én is kedvvel fogadlak téged. Ha nekem jó szót adsz, én is azzal felelek vissza. Ha arccal fordulsz felém, fényt küldök rá. s köréd termédek világossá­got. A munkádba erőt adok. A talajodban a humuszt termővé érlelem, az élelmedet szárba szökkentem, és a gyümölcsödbe ízt adok. A bizalmadat biza­lommal tetézem, és öledbe ma­got érlelő meleget sugárzóit. A nappalod ajkára mosolyt fa­kasztok, az éjszakád álmára nyugalmat terítek. Meglásd, kacagó utódok sörolnak utá­nad. Nyomodból nyomodba lép­nek, onnan rneg új nyomokba, mert hidd el, fényeim még a járhatatlant is járhatóvá te-, szik ... Látom, örülsz... örülj mindig, hogy én is mindig örülhessek, s örüljünk együtt, hogy mindenki velünk örülhes­sen ... így parolázott akkor a Nan a Pásztorral és a sártól tisztál­kodó emberrel. S kitartottak egymás mellett jóban és rosszban. Mert még jöttek felhők.

Next

/
Thumbnails
Contents