Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

Gyorsuló léptek Kultivátor a paprikaföldön Az elmúlt héten 100 milliméter csapadék hullott — jégveréssel tarkítva — a dévaványai Aranykalász Tsz paprika- és paradi­csomtábláira. Végül is kultivátor ral kellett (képünkön) lélegzet­hez juttatni a sokat szenvedett növényeket az összetömörödött ta­lajokon (Fotó: Kocziszky László) Intenzív termelésnövekedés az iparban — Jelentősen emelkedtek a lakossági szolgáltatások H Közponii Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának jelentése 1976 első télévének eredményeiről 1976. AUGUSZTUS 10., KEDD Elégedetlenek nem lehetünk, de túlzottan elégedettek sem, gyorsuló léptekre van szükség a gazdaságfejlesztésben, így summázhatjuk az év első felé­nek tapasztalatait a népgazda­sági terv teljesítésében. A fele­más értékelést aligha a bizony­talanság okozza, sokkal inkább a haladás és az elmaradás je­leinek váltakozása. Így pédául a szocialista ipar termelésének 4,4, az élelmiszeripart leszámít­va, 6 százalékos növekedése az esztendő első hat hónapjában magába foglalja néhány terület dinamikus fejlődését, de azt szintén, hogy. égy re több te­kintetben a tervezett feladato­kat részben sikerült csak vég­rehajtani. Ez utóbbiak élére a külkereskedelmi forgalom ta­valyitól elmaradó mértéke ke­rül, azaz az exportfejlesztésre ható erőfeszítések még nem hozták meg gyümölcseiket. Hiba lenne persze türelmet­lenkedni, s úgy vélekedni, a kivitel gyors fokozásához min­den feltétel adott volt. A bel­ső, hazai feltételek egy része — így egyebek között az új sza­bályozók ismerete, a támogatá­sok megállapítása stb. — ké­sett, s a külső piaci magatar­tást sem lehetett teljes pontos­sággal megítélni. Az objektív akadályok azonban ne takarják el; meglehetősen sok nehézkes­séggel, tétovasággal, vaskala- possággal találkozhattunk mind a vállalatok, mind az irányító szervek tevékenységében. Abban nem volt hiba, hogy az export- növelés szükségességét minde­nütt belássák. Ahogyan azon­ban a gyakorlati munka igazo­dott ehhez, azt a mértéket ko­rántsem nevezhetjük a lehet­séges határ megközelítésének. Qondjaink egyike csupán ez, de nem a könnyűek közül való. Mert folytathatjuk azzal a ked­vezőtlen helyzettel, mely a nö­vényi és állati termékek, az élő­állatok felvásárlásában, forgal­mazásában, élelmiszeripari fel­dolgozásában kialakult, ami vi­szont abban játszott tetemes súllyal közre, hogy a kiskeres­kedelmi árszínvonal a tavalyi­nál 4,1 százalékkal magasabb lett. A gazdasági tevékenység jellegzetessége a részletek szo­ros összefüggése. Ha tehát a népgazdaság egyik területén a teljesítmény elmarad a kívánt­tól, a tervezettől, akkor ez más részterepek sokaságán is érez­teti hatását, következményeit viselni kell, akár tetszik ez, akár nem. E szemléletmód és gyakor­lati felismerés terjedése fontos feltétele annak, hogy a léptek gyorsulhassanak, a fejlődés a termelőágazatokban, a bel- és külföldi értékesítésben kiegyen­súlyozottabbá váljék. Az ötö­dik ötéves terv kezdete, a tíz fél esztendőből az első megle­* hetősen bonyolult, s a koráb­biakhoz képest nehezebb kö­rülmények között telt el. Éppen ezért lényeges eredménynek tarthatjuk, hogy a termelés- növekedés teljes egészét az iparban és az építőiparban a termelékenység emelkedése fe­dezte, meggyorsult a nagyberu­házások kivitelezése, s a lakos­ság pénzbevétele 4,8 százalék­kal bővült. E kiragadott tények arról tanúskodnak, mód van a folyamatos haladásra, s több területen ez megvalósult. A gondot az okozza, hogy ott is adóssággal fejezték be az esz­tendő felét, ahol rendelkezésre álltak a jobb, célszerűbb, gyor­sabb haladás forrásai, módjai, eszközei. Csak valahogy a vál­lalkozó szellem, a vezetői bá­torság, a termelői közösségek kezdeményező kedve hiányzott hozzá, s ha esetleg mégis meg­volt, akkor nem kapott teret. Az a nagyobb figyelem, amely a termelőberendezések kihasználtságának növelését, a takarékosságot, a versenyképes áruk arányának fokozását kí­séri, elismerést érdemel. Erre az elismerésre — amit a társa­dalom sok formában ki is fe­jez — a jelerileginél többen rá­szolgálhatnának, mert módjuk van rá. Az kellene hozzá, hogy nagyobb hozzáértéssel, lelkiis­meretességgel elemezzék tarta­lékaikat a termelékenység fo­kozásában éppúgy, mint új ve­vők meghódításában, a gyárt­mányok korszerűsítésében. Saj­nos, sok helyen nem ezzel telt az év első hat hónapja, hanem siránkozással, magyarázkodás­sal, kifogások keresésével. Ami­hez azután társultak irányítási nehézkességek, kapkodás szülte intézkedések, az ágazati kapcso­latok koordinálásában elkövetett hibák. Mindezek olyan tanulságok, melyek magukban hordják a te­endőket, azt, hogy hol és mi­ben szükséges határozottabban gyorsítani a cselekvést, mi az, ami megkülönböztetett figyel­met érdemel, s ezzel növekvő felelősségvállalást. Ez utóbbi nélkül ugyanis nagyon keveset ér mindenfajta tetszető« terv, kecsegtető program, mert fele­lősséggel párosult következetes cselekvés híján papíron marad. Az ebből származó veszteség közös, bár mitagadás, ezt sem a bér- és bérjellegű jövedelmek növekedésénél, sem a rendkívül gyorsan gyarapodó pénzbeli tár­sadalmi juttatásoknál — a ta­valyihoz mérten 13,3 százalék­kal voltak nagyobbak az év el­ső felében — nem éreztük. E kettősség hosszú ideig aligha tartható fenn, s mivel vissza-) lépni nem, akarunk az életszín­vonalnál, a termelés ezernyi dolgában szükséges előbbre jut­nunk, mégpedig gyorsuló rit­musban. Mészáros Ottó Az ötödik ötéves terv első évé­nek eddigi tapasztalatai szerint a megye gazdaságának eredmé­nyei, s a lakosság életkörülmé­nyeit befolyásoló főbb tényezők összességében az éves előirány­zatok, illetve a közgazdasági sza­bályozó rendszer új eszközeinek céljai szerint alakultak. Kivételt képez — az időjárástól függően — a gyümölcs- és zöldségter­melés, amelynek eredményei a kívánatosnál mérsékeltebbek. A kalászos gabonafélék minő­sége és hozama a korábbi éve­kénél kedvezőbb. Az állatte­nyésztésben a második fél év­ben a tartási és árutermelési eredmények fokozása kívánatos. Az éves célkitűzéseknek megfe­lelően az ipari termelés növeke­dését kizárólag a termelékeny­ség emelkedésével biztosították. Ehhez hozzájárult a gépi beru­házások, a műszaki fejlesztés előtérbe kerülése is. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele nagyjából az elő­ző év azonos időszakának szint­XXXI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM jét érte el. A kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbi­nál mérsékeltebben emelkedett. Tovább fokozódott a lakossági szolgáltatások iránti igény, illet­ve annak kielégítése. A gazdaságban és a társadal­mi szolgáltatásokban elért ered­ményeket, változásokat a aláb­biak jellemzik: Beruházások A rendelkezésre álló végleges adatok alapján a megyében 1971 —1975 között a szocialista szek­torban 15,6 milliárd, ebből 1975- ben 3,6 milliárd forint beruhá­zást eszközöltek. A negyedik öt­éves tervidőszak beruházásainak — öt év átlagában — 33 százalé­kát az iparban, 41 százalékát a mezőgazdaságban teljesítették. Az összes beruházás kb. 40 szá­zalékát a műszaki fejlesztésre, gépesítésre fordították. Például 1973—1975 között, amíg az épí­tési jellegű beruházások évente 4—5 százalékkal emelkedtek, ad­dig a gépi beruházások összege Elutazott a Békás megyei uszty-ilimszki építőbrigád Tegnap, augusztus 9-én a reggeli órákban elutazott Bé­kés megyéből az az építőbri­gád, mely részt vesz az uszty- ilimszki cellulózkombinát építkezésén. A tizenhat fiatal az elutazás előtti napokon kapta kézhez ünnepélyes KISZ-taggyűlésen megbízó- levelét. Augusztus 8-án a KISZ Békés megyei bizottsága Bé­késcsabán, a KISZ-isKolán fo­gadta az elutazókat és hoz­zátartozóikat. A búcsúztatón részt vett Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára, Kutas Gyula, az MSZMP megyei bi­zottságának ifjúsági referen­se, Duna Mihály, a Békés me­gyei KISZ-bizottság titkára, valamint Balázs János, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak politikai főmunkatársa. Duna Mihály a megyei KISZ-bizottság nevében em­lékzászlót nyújtott át az épí­tőbrigádnak, majd átadta a MÉSZÖV ajándékcsomagjait. Gyulavári Pál elvtárs üdvö­zölte az ünnepség résztvevőit, sok sikert kívánt felelősség­teljes munkájukhoz, mellyel Békés megyét képviselik a nemzetközi ifjúsági építőtá­borban. A békéscsabai állomáson a MÁV KISZ-bizottsága bú­csúztatta a fiatalokat, akik Budapesten csatlakoznak a 300 fős magyar építőbrigád­hoz. Innen hétfőn az esti órák­ban különvonattal utaztak Moszkvába. (volumene) 12—13 százalékkal nőtt. E kedvező folyamat 1976- ban is érvényesül. A tanácsok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek első félévi fejlesztései­ben az építési jellegű beruházá­sok csökkenésével szemben a gépi beruházások összege 34, il­letve 21 százalékkal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest. A megye jelenlegi legnagyobb beruházásán — a Gyulai Hús­kombinát építésén — tartják az ütemet. Az első fél évben az éves pénzügyi előirányzat 52 százalékát teljesítették. Ipar Az év első felében az állami ipar termelése 3, a szövetkezeti iparé 12, a szocialista iparé együttesen 5 százalékkal emelke­dett, amely —ütemében — meg­felel az éves előirányzatnak. Ezt a termelésnövekedést az ipar az egy évvel ezelőttihez viszonyítva lényegében változatlan létszám­mal érte el. A termelésnöveke­dés tehát egészében intenzív mó^en -jött létre. (Folytatás a 4. olrínlryn \

Next

/
Thumbnails
Contents