Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

far látta a Hetet hírmagyarázónk Gárdos Miklós Enyhülési politika - nyugati ellenállással R szocialista közösség or. szagainak mind jobban elmé­lyülő egysége hangsúlyozódott azokon a megbeszéléseken, ame­lyet Varsóban folytatott a ma­gyar és a lengyel kormányfő, kazár György miniszterelnök lengyel kollégájának, Piotr Ja- roszewicznek meghívására tett hivatalos baráti látogatást a lengyel fővárosban. A minisz­terelnökök részletesen megvitat. Iúk a gazdasági együttműködés kérdéseit. Megállapították: a két ország között a termelési szakosítás és a kooperáció köl­csönös előnnyel, mindenekelőtt a gépiparban és a vegyiparban fejlődött tovább. A következő négy évre kötött hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás­ban az elmúlt esztendőkhöz ké. pest hatvanszázalékos növeke­dést irányoztak elő. „Kapcsola­taink jók, semmi sem választ el bennünket, szoros egységet al­kotunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal” — szögezte le már a tárgyalások kezdetén a lengyel kormányfő. Az enyhülésért folytatott kö­zös küzdelem volt a fő témája annak a Krím féls/.igeti találko­zónak is, amelyben a szabadsá­gát a Szovjetunióban töltő Ni- colae Ceausescu és Leonvid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást a szovjet és a román párt legutóbbi kongresszusi határo­zatainak végrehajtásáról és a szovjet—román együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. A helsinki konferencia, az európai biztonsági értekezlet záróok­mányának megvalósításáért éppúgy közös erővel küzdenek a szovjet és a román kommu­nisták. mint ahogy az európai kommunisták berlini konferen­ciáján kidolgozott okmány je­gyében, a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internaciona­lizmus alapján, együttesen igye­keznek tovább erősíteni a szo­cialista országok, a kommu­nista világmozgalom összefor- rottságát és együttműködését, Rz európai enyhülés egyik legfontosabb tartópillérének te­kinti minden józan politikai erő azt az immár ötesztendős négy­oldalú megállapodást, amely Berlin nyugati szektorainak helyzetét nemzetközi jogi ér­vénnyel rendezte. Ennek a szovjet—angol—francia—ame­rikai megállapodásnak nyíltan ellentmondó lépésre készülnek az európai közösség országai. Még júliusban történt az állam- es kormányfői találkozó, me­lyen az NSZK küldöttsége be­jelentette: az úgynevezett euró­pai parlament közvetlen vá­lasztásai során Nyugat-Berlin- ben is képviselőket választanak majd. A héten a Szovjetunió kül­ügyminisztériumába kérették Moszkvában az amerikai, fran­cia és angol nagykövetet, hogy tudomásukra hozzák az 1971-es négyoldalú megállapodás nyílt megsértésének kísérletével kap­csolatos szovjet álláspontot. A szovjet külügyminisztériumban kijelentették a nyugati nagykö­vetek előtt: ez a négyoldalú megállapodás durva megsértése, hiszen ezzel Berlin nyugati szektorait — amelyek, mint az egyezmény leszögezi, nem tar­toznak az NSZK-hoz — bevon­nák a nyugat-európai állami és politikai integráció szerkezeté­be. Ez összeegyeztethetetlen az öt esztendővel ezelőtt kötött megállapodással és azzal a tö­rekvéssel, hogy Nyugat-Berlin kérdésében minden bonyodal­mat el kell kerülni — hangoz­tatták a szovjet külügyminisz­tériumban. flz enyhülés eiiem fei lépés az a nyilatkozat is, amely­ben a« USA belgrádi nagykő- | vete (egy volt jugoszláv állam- | polgár kémkedési ügye ürü- j gyén) nyers és durva módon bírálta Jugoszlávia bel- és kül- j politikáját. Az amerikai kül- I ügyminisztérium szóvivője a ! nyilatkozat körüli viharok kö­zepette — az amerikai nagykő- J vet nyilatkozatait legutóbb Tito j elnök is elítélte — azt állította, hogy „az USA-nak nincs szán- j dekában sajtókampányt foly­tatni Jugoszlávia ellen”. A TANJUG. a hivatalos jugoszláv hírszolgálati iroda erre a meg­jegyzésre reagálva leszögezte: „Elsősorban Jugoszlávia hiva­tott annak eldöntésére, hogy va­laki beavatkozott-e vagy sem az ország belügyeibe. Silberman amerikai nagykövet legutóbbi kijelentéseivel újabb hadjáratot indított Jugoszlávia ellen.” Rz olasz választások után végre a héten megalakult az új kormány. Elnöke Giulio Andre­otti, tagjai csak keresztényde­mokraták. A kormány a gazda­sági élet egyensúlyának hely­reállítását Ígéri és néhány re­formintézkedést helyezett kilá- t tásba azzal, hogy azoknak vég- I rehajtása egy-másfél ■évig tart- i hat. A kisebbségi keresztényde­mokrata kormány csak akkor maradhat hivatalban. ha az Olasz Kommunista Párt nem szavaz ellene. Bejelentették: az OKP azt javasolja a kommu­nista szenátoroknak és képvise­lőknek. hogy tartózkodjanak az Andreotti-kormány sorsa fölötti szavazástól. (A szenátusban ez már így is történt.) Tartózkod­nak a szocialisták, a szociálde­mokraták és a köztársaságpár­tiak is — ez azt jelenti, hogy a kisebbségi kormány munkához kezdhet. /. Áz Országos Béketanács állásfoglalása * Az Országos Békelanacs el­nöksége állásfoglalást tett közzé a dél-afrikai helyzetről. „A Dél-Afrikai Köztársaság kormánya — hangzik az állás- ; foglalás — semmibe véve a , nemzetközi jogi normákat, to- j vábbra is fajüldöző, népirtó po- | litikát folytat. ítélet nélkül, no- j litikai meggyőződésért félmillió embert tart börtönben, koncent­rációs táborban. A közelmúlt­ban végrehajtott tömegvéreng­zéshez hasonlóan rendőrei né-/ hány napja Sowetóban ismét a felvonuló tömegbe lőttek, gyil­koltak. A fajüldöző rezsim Na­míbiát gyarmatként kezeli. Kegy. veres erői agressziót követtek el Angola ellen, nyíltan és durván beavatkoznak belügyeibe, támo­gatják a népi kormány ellen j szervezkedő ellenforradalmi erő- j két. Vorster és kormánya fő tá­masza a zimbabwei népet elnyo­mó rhodésiai telepes rendszer­nek. A Dcl-Afrikai Köztársaság kormánya azért merészel szem­befordulni Afrika népeivel, az ENSZ határozataival, mert tá­mogatást kap az Egyesült Álla- j mok kormányától és más impe- ; rialista erőktől. így akarják ! megakadályozni, hogy az afri­kai kontinens e részén is győze­delmeskedjék a függetlenség és ! a társadalmi haladás. Az impe- rializmus erői most azon mes­terkednek. hogy a dél-a'rikai fa­siszta rendszert kénessé tegvék nukleáris fegyverek előállításá­ra. Népünk, a. magyar békemoz­galom szolidáris a Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe és Na­míbia népével. Követeljük, hogy a fajüldöző kormány azonnal bo­csássa szabadon a politikai fog­lyokat, biztosítsa a dél-afrikai nép alapvető emberi jogait, hajt­sák végre a Namíbiára vonatko­zó ENSZ-határozatokat. Szün­tessék meg a beavatkozást az Angolai Népi Köztársaság belü­gyeibe. Meggyőződésünk, hogy Dél-Afrikában, “Zimbabweban és Namíbiában is győzni fog a sza­badság, a függetlenség igaz ügye”. D kommunisták ellenére nem lehet kormányozni Olaszországban Elhalasztották a „hármas” találkozót »» Szíria kérésére egy későbbi időpontra halasztották a szom-' batra tervezett háromoldalú, Szí­riái—libanoni—Palesztinái tár­gyalásokat. A megbeszélés el.-ia- lasztását a felek azzal magya­rázták, hogy „az Arab Liga égi­sze alatt tovább kell tanulmá­nyozniuk a tűzszünet alkalma­zásának módozatait". Az A1 Nahar független Szí­riái lap szerint a haladó libano­ni erők által támasztott követe­léseket szír részről visszautasí­tották. A libanoni haladó erők a szír csapatok kivonását köve­telik Libanon területéről. Szombaton ugyanakkor talál- j kozót tartott Szaeb Szalum volt | libanoni miniszterelnök, és Pier- t re Gema.iel, a falangisták ' ezé- j re — jelentette a .libanoni rá­dió. (MTI) 332,0 j32J __ ilNÖ-ALTQ ADIGE **> C'/ A- ' l_ rri-a./■- , -A-r-J ^LOMBARDIA ^ VENETOI . PIEMONT r-'-'—"h-— ’ SHEtaSJ-t' EMILIA-ROMAGNA JÉT ^ -,-zUíGÜftlAvVNfrLp28,4— > FRIULI-VENEZIA-GIUtlA 1 * -rs j* — 1 1 V MOLISE' Er I . pniifeo.7 ^SEj41,7 A1 1976. június 20—21 -i parlamenti választáson az Olasz Kommunista Pirt ás a Kereszténydemokrata Pirt által régiónként szerzett szavazatok aránya százalékban. A júniusban megtartott olasz parlamenti választások a Kommunis­ta Párt jelentős előretörését bizonyították. Az OKP a szavazatok löbb mint 34 százalékát megszerezve, mandátumának szárnál 19 cél növelve, a 630 tagú parlament 328 helyét tudhatja magáénak. Ez­zel párhuzamosan a Kereszténydemokrata Párt mandátumának szá­ma 3-mal, 263-ra csökkent. A többi mandátumon a kisebb pártok osztoznak. Térképünk a két nagy párt által szerzett szavazatok arányát ábrázolja tartományonként. Román törvénytervczel a munkaképes lakosság foglalkoztatásáról ­A Román Kommunista Párt Pohtikai Végrehajtó Bizottsága július 30-i ülésen két törvény­tervezetet vizsgált meg és eze­ket —-- megvitatás végett — most nyilvánosságra hozták. Az egyik tervezet a munkaerő to­borzásáról és elosztásáról, a második a munkaképes lakos­ság hasznos munkára történő beosztásáról szól. Az első törvénytervezet ki­mondja, ßogy — figyelembe \ é- ve a termelőerők gyors fejlődé, sét — szervezetten, évi és táv­lati terv kidolgozásával biztosí­tani kell a munkaerő toborzását, szakképesítését és elosztását Kekkonen washingtoni látogatásáról Véget ért Kekkonen finn ál­lamfő amerikai látogatása. A hírszolgálati irodák változatos, színes és politikai anyagokat egyaránt adtak a tárgyalásokról. Megírták, hogy Ford elnök fe­lesége világossárga ruhában vett teszt a fehér házi-fogadáson. Ott volt a protokollfőnök. Shirley Temple, az egykori híres gyet- mekszínésznő (fekete kisestélvi. ben), s a Fehér Ház teraszán le­ien voltak Fordék legjobb ba­rátai. flzek csupán a külsőségek; Kekkonen látogatása természe­tesen elsősorban fontos politikai esemény. Idézzük bevezetőként magá­nak a finn elnöknek a megálla­pítását: „Találkoztam olyan amerikai politikusokkal, akik kritizálták békés együttműködé­sünket a Szovjetunióval. Úgy tűnik, hogy ezek a személyek nem értik meg a mi politikán­kat. ' A 76 éves elnök. Kekkonen washingtoni útjának fontos té­nyezője volt, hogy körvonalazni kívánta a skandináv államok politikai törekvéseit. Ezt így mondta el Fordnak: „Szerintem fontos ténvező, hogy az észak­európai államok maradjanak a nemzetközi feszültség zónáján kívül. Finnország számára ez döntő kérdés. Finnország támo­gatja a leszerelési akciókat, amelyeket megfelelő nemzetkö­zi 'ellenőrzés alatt kell tar­tani.” Kekkonen szükségesnek tar­totta, hogy mindezt Washing­tonban hangsúlyozza. A finn el­nök hosszú politikai pályafutásán sokat lett a nemzetközi feszült, ség enyhítéséért. Itt kell meg­jegyeznünk: az északi államok külpolitikai vonalvezetésének elemzésénél bonyolult alapkér­déseket kell számbavenni. Poli­tikailag és gazdaságilag sajátos szolidaritás alakult ki közöttük. Nemzetközi és politikai helyze­tük különbözik. Finnország po­zitív semlegességi politikája az ‘észak-európai stabilitás döntő eleme. A semleges Svédország kiegészíti ezt a stabilizációs té­nyezőt. Kedvezőtlen viszont Norvégia és Dánia NATO-tag- sága. bár mindkét ország fellé­pése az atlanti paktumon belül időnként legalább is mérséklő tényező. Kekkonen elnök, aki most Washingtonban fejtette ki néze. teit, már 1952-ben indítványoz­ta, hogy Észak-Eúrópát ki kell vonni a háborús feszültség szfé. rajából. Javasolta, hogy Észak. Európa legyen atommentes öve. zet. Ez az elképzelés nem való­sulhatott meg, elsősorban Nor­végia és Dánia NATO-tagsága miatt. Kekkonen Washington­ban a helsinki konferenciára is utalt és aláhúzta: Európa biz­tonsága más kontinensek biz­tonságával szorosan összefügg. Sümcghi Endre minden területen, és egyes me­gyék és az egész nemzetgazda­ság szükségleteihez mérten. A törvényien ezet előírja, hogy a "általatok, intézmények, a munkaügyi és népjóléti igazga­tósad által kibocsátott engedély alapján toborozzák a munka­erőt abból a helységből vagy megyéből, ahol műkődnek. Más megyéből csak akkor toboroz­ható munkaerő, ha ez a saját megyéből nem biztosítható. A törvénytervezet kimondja, hogy azok a munkaképes szemé­lyek, akik betöltötték 16. életé­vüket és nem vesznek részt va­lamilyen oktatási vagy szakké­pesítési formában — 30 napon belül — kötelesek jelentkezni azoknál a munkaügyi és népjó­léti ■ igazgatóságoknál, amelyek­nek területi körzetében laknak és kérni munkába való beosztá­sukat. Azokat a középiskolát végzetteket, akik nem folytatják tanulmányaikat valamely felső- oktatási intézményben, a mun­kaügyi és népjóléti igazgatósá­gok osztják he, vagy a termelő munkába, vagy szakképesítés megszerzésére, esetleg olyan ad­minisztratív munkakörbe, amelyek betöltéséhez a törvény középiskolai végzettséget' ír elő. A munkaképes személyek hasznos munkára történő beosz­tásáról szóló törvénytervezet ki­mondja, hogy Romániában a munka minden állampolgár kő. leiessége, a munkakerülés, az élősdi életmód, a saját munkán kívüli utakon-módokon szerzett jövedelem ellentétben áll az etika, a méltányosság elveivel, összeegyeztethetetlen a szocia­lista rendszer természetével és céljaival. (MTI) 2 BÉKÉS MEBYELe NfP&JSÁG $ 197b AUGUSZTUS &.

Next

/
Thumbnails
Contents