Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

Adjunk vagy ne adjunk zsebpénzt?

Á gyermeknevelés örök témája Napjainkban azért szükséges „nagyító alá" venni ezt a kérdést, mert nem egy tanulónak sokkal több a pénze, mint amennyire szüksége lehet, mint amennyi nevelési szempontból kívánatos. A túl sok költőpénz negatív irányba sodorhatja a tanuló személyiségének fejlődését, könnyelműen szórja a pénzét, anyagias szemléletűvé válik, társai elölt felvág. A több-pénzből hamarább jut titokban vagy nyíltan elszívott cigarettára, rosszabb esetben italra, kártyázásra.

Beszéljünk először a zsebpénzről. Mi a helyes álláspont? Mennyit adjunk, hogy ne legyen se sok, se kevés? Nehéz ezt összegszerűen meghatározni. Adjunk a tanulónak korához illő és a család életkoraimén vei szerint, havi zsebpénzt, melyből gazdálkodhat, kisebb tanszer- vásárlásokat. egyéb szükséges kiadásokat fedez. Jusson eg.v- egy mozijegyre, édességre is. Erről a zsebpénzről ne számoltassuk el. Gazdálkodjon vele önállóan. Tanulja meg a pénzt értékelni; gazdaságosan beosztani, hogy a hónán végén is legyen néhány forintja. Próbáljon egy keveset megtakarítani zsebpénzéből. A helyes pénzbeosztást is fiatal korban kell megtanulni, kezdetben segítsen a szülő tanáccsal, jó szóval.

A jól kereső szülőnek nem kerül különösebb anyagi megterhelésbe, ha gyermekét á jó jegyekért rendszeresen „díjazza”, úgy ítélve, hogy ez ösztönzően hat. A rendszeres — dí- jazásjellegü — pénzösszegek a gyermeket anyagiassá nevelik és ez a szemlélet egyéniségét eltorzíthatja. Ném az ötös feleletnek, hanem az érte járó forintoknak örül.

Feltehetik a kérdést a szülők: ne jutalmazzuk a jól tanuló gyermeket? De igen. Azonban a jutalmazás ne mindig pénzben és ne rendszeres cisz- szegben nyilvánuljon meg. Ne legyen gyakorlat, hogy ha eredményt ér el a tanulásban, azonnal tartsa a markát a forintokért. Legyen értéke a gyerek előtt a szülői dicséretnek, a si- mogatásnak is, ne csak a pénzzel kifejezett elismerést értékelje.

Örüljön annak is, ha édesanyja a jó jegy elismeréséért kedvenc ételét, süteményét tálalja az asztalra. Kisebb ajándék vásárlásával. mozi- vagy színházjegygyei. közös kirándulással is örömet okozhatunk.

A családi közösségben végzett munkáért sem helyes pénzzel jutalmazni a gyermeket, mint valami „alkalmi munkást”. Érezze, hogy a családi életközösség fenntartásának folyamatos munkájából a család minden tagjának ki kell vennie a részét, s ez alól ő sem kivétel. Tehát nem jár külön díjazás azért, ha el- törölgeti az edényt. megyerit vagy meglocsolja a virágokat.

Mi a helyzet akkor, ha a tanuló nem kap rendszer/sen zsebpénzt? Személyiségének kialakulását ez is hátrányosan befolyásolhatja. A gyermeknek minden apró kiadásra szüleitől kell kérni egy—két forintot, önérzetében sértheti, ha a szülő rosszkedvében esetleg azzal nyújtja át a kért összeget: .Neked mindig kell valamire pénz!

Meg sem érdemied ezt a sok kiadást!” Vagy más, hasonló megjegyzést kap a gyerek. Ez azt eredményezi, hogy a gyermek számára kényelmetlenné válik á kérés, igyekszik azt elkerülni és más úton-módon pénzt szerezni.

^ gyermeket életkori adottságának megfelelő módon és fokon — vonjuk be a családi költségvetés elkészítésébe. A családi élet keretein belül tanulja meg, hogyan kell helyesen gazdálkodni. S a kapott zsebpénzkeretből ö is elkészítheti a maga „miniköltségvetését”. így jobban megtanul bánni a pénzzel, nem adja ki könyelműen forintjait és a hónap végén nem szalad a szüleihez „rendkívüli segélyért”. Fási Katalin

Egy recept

Csirke fácán módra: Hozzáva

lók: 1 kisebb csirke, nyersen feldarabolva, combját, mellét, szárnyát, hátát, nyakát és belsőrészeit (máját nem) előkészítjük húslevesfőzéshez. 10 borókabogyó, 5 szemesbors, 5 szekfűbors.

1 2 kávéskanál majoránna. 2 csapott kávéskanál só, 2 pohár (3—4 el) konyak. 1 kávéskanál friss tárkonylevél (vagy t'2 kávéskanál szárított tárkony), 2 evőkanál olaj, 1 doboz gomba (10 dekás), 2 evőkanál tejföl, 3 csapott kávéskanál kukoricaliszt.

Elkészítés: A borókabogyót, a borsot és a szekfűborsot, valamint a szekfűszeget mozsárban finomra törjük; majd a kakukkfűvel. a majoránnával, sóval és konyakkal összekeverjük. Ezzel bedörzsöljük, marinírozzuk a csirke mellét és combját, és több órán át hagyjuk beszívódni. A megmaradt csirkedarabojíból tárkonnyal és fél liter vízben húslevest főzünk, amelynek 14 literré szabad leapadni. Gyorsfűzőben (kuktában) az olajat fel- forrósítjuk, a marinírozott csirkerészeket abban kétoldalún megsütjük, a húsleves felét hozzáöntjük. 20 percig pároljuk. Megforgatjuk a osirkedarabokat, a húsleves többi részét is hozzáöntjük, és 10 percig pároljuk. A gombát levével együtt hozzáadjuk, és még egyszer 10 percig pároljuk. A tejfölt a kukorica- liszttel összekeverjük és részletekben a szószhoz öntjük.

Hogyan táplálkozzék az idős ember?

A SZÉP ÖREGSÉG első és

legfőbb feltétele: az egészség. Idősebb korban természetesen már többször előfordul, hogy „itt fáj, ot,t fáj”, de helyes életmóddal — és ha szükséges szakorvosi kezeléssel — sokáig megő- rízhetjük a jó erőnlétünket. Főbb tennivalóink ennek érdekében: a célszerű táplálkozás, sok mozgás, gondos testápolás és önneveléssel kialakított derűs életszemlélet.

Nézzük sorjában. Az orvostudomány szerint 100 éves korig is könnyen élhet az ember, hogy mégis kevesen érik meg ezt a kort, ennek egyik legfőbb oka a helytelen táplálkozás!

Tudnunk kell, hogy az évek múlásával kevesebb kalóriára van szüksége szervezetünknek. Sajnos, azonban az éltesebb emberek többsége nem tud mértéket tartani a táplálkozásban, így sok súlyfelesleget szed magára. Úgy vélekedik: úgy sincs már más öröme az életben, mint az evés. Ez nagyon helytelen . életszemlélet, ugyanis nemcsak a súlyfelesleget kell cipelni magával — amely nem is könnyű —, hanem különböző betegségek lesznek járulékosai a túlíáp- lálkozásnak. (Érelmeszesedés, epehólyaggyulladás, cukorbaj, szívbántalom, magas vérnyomás, stb.)

az öregedő szervezet

általában anyagcserezavarokkal

küzd. ezért fontos, hogy könnyen emészthető, vitamíndús táplálékot fogyasszunk, így pl. tej, tejtermékek (kefir, joghurt, sovány- túró, soványsajt), kevés rántással készült főzelékfélék, friss gyümölcs, nyers saláta, sovány húsok, halételek, baromfihús, tojás, májaskészítmények, barna-, vagy rozskenyér, gyümölcslevek, paradicsomlé, retek (reszelve), újhagyma, zöldpaprika, oaradi- csom (nyersen), és lehetőleg növényi zsiradékot használtunk a főzéshez, étkezésre kitűnő a RAMA-margarin. Kerüljük az erősen fűszeres, zsíros ételeket, mérsékeljük az édességek, tésztafélék fogyasztását.

NAGYON FONTOS, hogy a reggeli bőséges legyen, délben mértékkel, este pedig csak kevés

és könnyű táplálékot vegyünk magunkhoz. Meg kell tanulnunk a helyes táplálkozás művészetét is, vásároljunk ezzel foglalkozó könyveket, sok jó tanácsot ol vashatunk bennük.

Az étkezések nyugodt körül mények között, barátságos lég körben történjenek. Az öregkor kellemes tevékenységei közé tartózzon az étkezés, kerüljön az asztalra néhány szál virág is, még kellemesebb az étkezés, ha a rádióban halk zene szól.

Felfrissíti a szervezetet, ha hetenként, vagy kéthetenként te.j- vagv gyümölcsnapot tartunk. Ezéken a napokon csak gyümölcsöt, vagy csak 'tejet fogyasz- szunk — esetleg néhány szem kekszet vagy kétszersültet.

EBÉD UTÁN — ha módunkban áll — pihenjünk le fél órára, igyekezzünk teljesen kikapcsolódni. izmainkat ellazítani. Este is időben pihenjünk le.

F. K.

Védjük addig a természetet, amíg van mit védenünk

Természetvédelmi kiállítás nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban

..Meg kell érteniük az embereknek, hogy a ’ természetet ugyan az emberrel szemben kell megvédeni, de éppen az emberek érdekében” — írja egy cikkében Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke. Nemrégiben megszületett a környezetvédelmi törvény. Még időben ahhoz, hogy a magyar ember ne csak képről ismerje a jellegzetes fákat, növényeket, állatokat, ne magnótekercsről hallgassa a madárcsicsergést. Persze a törvény csak írott betű marad, ha nem fogunk össze fiatalok és idősebbek, intézmények, vállalatok, hogy széles társadalmi együttműködéssel védjük természetünk értékeit.

Hogyan óvjuk megyénk ‘ környezetét? A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága milyen irányítást ad a természet védelméhez? Dr. Sterbecz István, a Természetvédelmi Hivatal helyettes vezetője, és a Madártani Intézet megbízott igazgatója felügyeli Békés megye természetvédő munkáját. A legpontosabb feleletet tőle kaphatjuk kérdéseinkre.

Az UNESCO szerveinek állandó témája, az emberi környezet világméretű védelme. A mi feladatunk, szülőföldünk jellegzetes értékeinek óvása. Ezért is ígéretesek Békés megye lehetőségei, mert itt még nem történt jóvátehetetlen károsodás. Nem épült a városokban, községekben levegőszennyező üzem, s az újabb beruházásokra már kötelezően elszívó berendezéseket terveznek.

A természetvédelem fiatal tudományát a kényszerhelyzet alakította ki. Létkérdés, az egészséges ember megmaradásához megfelelő környezetet kell biztosítani. Hosszú ideig nevelhetjük az embereket, hogy szemleletté alakuljon a természeti kincsek óvása. Jogi eszközökkel, fenyegetésekkel nem győzhetünk. Embereket, országokat, világrészeket kell szervezetten összefognunk, hiszen gondoljunk csak a költöző madarak védelmére. Kontinenseket szelnek át, mindenütt vigyáznunk kell rájuk. A magyar puszta egyedi jelenség a világon, védenünk kell állat- és növényvilágát. Békés megyében óriási, összefüggő, szikes területeket találunk. A történelem előtti őstáj maradványait őrzi Pusztaföldvár közelében egy löszpusztaság. Ebben a megyében él Európa leggazdagabb túzokállománya. Dévaványán tájvédelmi körzet létesült védelmükre. A Szeghalmi Állami Gazdaság nevelőtelepeken gondozza ezeket a ritka madarakat, biztosan sikerül őket megmentenünk. Kardoskúton évről évre több vízivad és -madár zsúfolódik össze, mert ott mintaszerűen táplálják, óvják őket. Például tavaly 100 ezer vadliba és 200 ezer vadréce menekült ide, a vonuló darvak és vadlúdtöme- gek legforgalmasabb kárpátmedencei gyűjtőállomása ez a terület. Országosan védett értek még a Szarvasi Arborétum, a szabadkígyósi kastélypark, ez utóbbinak a védelméhez hozzá sem lehet addig kezdeni, amíg le nem zárják az erdőt. Sajnos, sokan nemtörődömségből, kevesebben rosszindulatból rombol- ják-zúzzák a fákat, növényeket. A tömbházak lakói vágynak a szabadba, de ha kijutnak oda, bizony kíméletlenek a természettel szemben. Leégett fák, kitépett bokrok, hatalmas szeméthegyek jelzik a népszerű kirándulóhelyeket.

A megyei természetvédelmi bizottságban Győri Imre, Borosé László, Réthy Zsigmond es társai nagy ügyszeretettel buzgólkodnak a helyi értékek védelmén. Ki ne ismerné, szeretné a Balatont és környékét, de kevesen ismerik még a megyében élők közül is a /Körösök csodálatos vidékét. Szabadtéri múzeum rejlik a folyók árterében. Óriásit alkotott a múlt században az ember, amikor szabályozta, kiegyenesítette a folyók kanyargós útját. Gémtelepet, kiskócsag fészkelő helyeket, re- zervátumpkat alakítunk a Tisza és a Körösök árterében például Halásztelken. A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága már a legfiatalabbakat is szeretné a természetvédelem aktív munkásává nevelni. Izgalmas programú természetvédelmi táborokat szerveznek úttörők részvételével. Különféle kiadványokat juttatnak a társadalmi szervezetekhez, pedagógusokhoz. Ebben az évben kiadják a megye természetvédelmi évkönyvét. melyben a feladatokról, különlegességekről tájékoztatják az érdeklődőket. Nagy jelentőségű a most megnyílt természetvédelmi kiállítás a múzeumban. Aki megnézi az itt látható anyagot, bizonyosan megérti a környezetvédelem fontosságát.

Bede Zsóka

A kiállna* egyik résziévé

Folo; Veress Erzsi