Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

Hathatós intézkedések Nem! A mi éber lelkiismere­tűnk nem képes elviselni ekkora csapost, Peso elvtárs, ifjúsági épitőtábori brigádunk köztiszte­letben álló tagja — tolvaj. Őt, aki gyors reflexeivel nem egy­szer ámulatba ejtett valameny- nyHinket, nyakon csíptek a szö­vetkezet dinnyeföldjén két két dinnyével a hóna alatt' Ki gon­dolt volna ilyesmit róla, a száz- méteres gátfutás rekorderéről. , hogy elkapják?! És mit gondol­nak, ki csípte el? A csősz — egy síikét, érelmeszesedésben szen­vedő, félig béna öreg. A szörnyű incidens mindnyá­junkat mélyen megrendített. Azonnal hathatós intézkedése­ket foganatosítottunk, hogy ha­sonló eset többé ne fordulhasson elő. 1. Szigorú megrovásban része­sítettük a tábor sportfelelösét, mert az országos sportnapok be­fejezése után nem szervezett semmiféle edzést. A munka, ahogy az utóbbi példából is lát­ható, különösen a rövidtávfutás viszonylatában van teljesen el­hanyagolva. 2. Kemény kritikát gyakorol­tunk a turista szakosztály veze­tői felé. A tájékozódási verse­nyeken elért annyi nagyszerű győzelem után, íme. olyan ki­emelkedő versenyzőnk, mint például Peso elvtárs, nem tud­nak tájékozódni egy mindenki számára oly jól ismert terepen, mint a szövetkezet dinnye föld je, es egyenesen belefutnak a csősz karjaiba. ■1. Irodalmi kört szerveztünk a népköltészet tanulmányozására. (Ha Peso elvtárs ismerte volna azt a közmondást, hogy: „Egy hón alatt nem lehet két dinnyét tűnni”, akkor lehetetlen lett vol­na, hogy elcsípjék.) Most, e hatékony 'rendszabá­lyok életbe léptetése után szi­lárdan hisszük, hogy ilyen eset többé nem ismétlődik meg. Brigádvezetői üdvözlettel: VALENTIN ROBOV (Bolgárból fordította: Zahemszky Lffizló) Házunk tája — kiskert Jól jött az eső a másodveteményekre Praktikus növényápolási tanácsok A hosszan tartó aszályt esős időjárás váltotta fel. Így jól jártak azok, akik még az eső­zések előtt megmunkálták a nyáron letakarításra kerülő kertészeti növények talaját és másodvetésre előkészítették. Porhanyós talajba vethették a magot a július 2ö-*-2ö-i csapa­dékos időjárás eredményeként. A borsó, a bab, az uborka, a retek és a kiültetett őszi ká­poszta palánták: fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol és karalá­bé megeredtek, szépen fejlőd­nek. Most az a legfontosabb, hogy a növényvédelmi munká­latokkal ne késlekedjünk. Ajánlatos a másod vetésű nö­vények fejtrágyázása nitrogén • tartalmú műtrágyával. Négyzet- méterenként 3—4 dekát adagol­junk. Ezt a munkát két hét múlva megismételhetjük. Köz­ben ügyeljünk arra, hogy a pi­cinyke növények körül a talaj gyommentes legyen., Sokan megfigyelhették, hogy a nyári esőzések hatására a gyomnövények ugrásszerű fejr lödésnek indulnak. A kultúrnö­vények valamivel lassabban nö­vekednek. Hogy bőséges táp­anyag és területiét- álljon kul­túrnövényeink rendelkezésére, feltétlen szükséges a kapálás és a gyomlálás szükség »//érinti elvégzése. A terület gyomtalanítása tu­lajdonképpen egy egyszerű me­chanikai művelet. De azért mégsem olyan egyszerű, mert megvannak ennek is a forté­lyai. Az idősebb kertészek elő­ször mindig a kert útjait, az ágyások körüli területeket tisz­títják meg a gyomtól, Ezeket összeszedik, kupacba 1-akják, majd a komposztkészít© helyre szállítják. Csak ezután nyúlnak hozzá az ágy ás ban levő gyo­mokhoz. Azokat kézzel húzzák fel, vagy pedig mélyen, gyö­kerestől kikapálják, majd az ágyás /szélére, az útra kupacba gyűjtik. Ezeket is a kom,poszt­készítő helyre viszik. Azért szükséges a kigyomlált és a ki­kapált gyom eltávolítása az ágyasból, hogy egy esetleges újabb esőzés nehogy a talajba verje a gyökereket és azok ott újra megered,jenek. Másrészt esztétikailag is szebb, tisztább az az ápvás. amelyet nem tar­kít száradó gaz. Könnyebb ben­ne az újabb kapálás, « gyomlá­lás, esetleg .növényvédelmi munka, a különböző gombabe­tegségek elleni védekezés meg­valósítása. 1). K. Margaréták szaporítása Két faját ültetik a kertek­be. Az egyik az egyszer virág­zó, nagy virágú margaréta (Chrysanthemum maximum), május-júniusban hozza virá­gait, A másik faj (Chrysant­Filatéliai hírek ' A Magyar Posta augusztus hó 29- en, a mohácsi csa­ta 450. eves évfor- szinti:* tímA.is,*. t dulója emlékére 20 forintos névér­tékű blokk kiadá­sával emlékezik meg. Az új kiadás Székely Bertalan remekművét, II. Lajos holttestének megtalálása című festményét ábrá­zolja eredeti szí­nekben. A keret Vertei József gra­fikusművész mun­kája, a blokkot az Állami Nyomda raszteres mély­nyomással állítja elő. A posta a megjelenés nap­ján, augusztus 29- én Mohácson em­lékbélyegzőt hasz­nál. A blokk a ko­rábbi mennyiség.- nél kevesebb kia­dásban jelenik meg. A blokkot itt mutatjuk be. Egy­ben bemutatjuk az Évfordulók —Ese­mények 1970. évi kiadásában meg­jelenő Berzsenyi Dániel és Gyulai Pál portréit, mely 2—2 forint névér- * *“ tékben jelenik meg a közeljö­vőben. Mit gyűjtenek világviszony­latban legtöbben? A motívum- bélyegek gyűjtői a közelmúltban tartották világtalálkozójukat. A kiállított gyűjtemények számá­ból bizonyos témakörök népsze­rűségére tudunk következtetni. Legtöbben történelmi tárgyú bé­lyegeket állítottak ki hazájuk­ról filatelista módszerekkel fel­dolgozva. A közlekedési tárgy­MAGYAR POSTA 20-A A smtiAthi CÜAtA 4 >0. 9 > ?< kör kiállítóinak száma követke­zik, majd a sportbélyegek bará­tai a harmadik helyre szorul­tak. Egyre többen foglalkoznak az ipari es technikai vonatko­zasd bélyegekkel. A kiállítás ar­ra mutat, hogy a korábban nép­szerű témák háttérbe szorultak, így a művészeti, zenei, Vörös- kereszt és orvosi kiadások is ezek közé tartoznak. Vas Tibor hemum leueanthemum) júni­ustól őszig folyamatosan vi­rágzik. A két fajt jól el lehet különíteni egymástól. Az első faj tólevelei (amelyek nem a száron vannak) is lándzsásak, az utóbbinak viszont visszás- tojásdadok. A virág átmérő­jében is különbség van. Az előbbi 6—10 cm, a másik csak fele ekkora. A régi margaréta (Ch. le,u- canthemum) nálunk is előfor­dul vadon, északi köves, fü­ves lejtőkön, ritkás tölgye­sekben, cserjésekben, kaszáló réteken. Főleg a két faj keresztezé­séből származó kerti fajtákat termesztik. A virágok színe fehér, de akad közöttük hal­ványsárga is. A virágok „szimplák” vagy „teltek”. Magvetéssel szaporítjuk ta­vasszal, vagy tőosztással ősz­szel. A magról szaporított pa­lántákat vagy a tőosztással nyert sarjakat (esetleg a nyár eleji dugványozásból szárma­zó növényeket) 120 cm széles ágyba ültetjük, egy ágyba négy sort, 30x25 cm távol­ságra. A harmadik év őszén tőosztással továbbszaporíthat­juk. Kialakult az egynyáriasí- tott termesztése is. A magot nyár közepén vetjük fólia, vagy melegágyi ablak alá. Szeptemberben ültetjük ki, ágyrendszerbe 20x15 cm tá­volságra. A kiültetett növé­nyek a következő év júniusá­ban tövenként egy virágot adnak, amelyek nagyméretű­ek és hosszú szárúak lesznek. A margaréták középkötött, tápdús, korán melegedő ta­lajt és öntözést kívánnak. A gyomosodás megelőzésére ta­karjuk a talajt gyaluforgács- csal. Növényvédelem a levéltet- yek ellen szükséges. Egy négyzetméterről a má­sodik-harmadik évben 180- 200 szálat is szedhetünk. Fodor Béla A kikészítés divatja A kellemes, ápolt külső min­dig megnyerő és önbizalmat kölcsönző. A divat diktátorai az 1976-os év nyarára minden­ki egyéniségének megfelelő, kü­lönböző típusú kikészítési mó­dot ajánlanak. Minden hajszín­hez, minden arcformához más színű rúzst, púdert és szemhéj­festéket.' Egyben azonban nincs eltérés, hogy divat a szemhéj árnyékolása, a szem erős hang- súlyozása. Ugyancsak nagy di­vat az arc rúzsozása és az erő­sebb színű ajakrúzsok haszná­lata. A szem kikészítésénél a koz­metikusok azt ajánlják, hogy a vékony csíkkal történő szemki­húzás után mindenki az egyé­niségének legmegfelelőbb színű szemhéjpúderrel árnyékolja erősen a felső szemhéjat. A szemsarokban az árnyékolás ki­csit erősebb legyen, a szemhéj közepét fehér szemhéjpúderrel vonjuk be, majd a szemhéj fel­ső részét is árnyékoljuk színes­sel. Ezután a szempillák spirá­lozása következik, bármilyen színű szemhélypúder alkalma­zásánál, feketével. Barátkozás a fogkefével Csak az tudja igazán, mek­kora kincs a jó fog, akinek nincsenek jó fogai. Sokan azon­ban nem becsülik meg ezt a nagy kincset kellően, nem vi­gyáznak rá. De hogyan vigyáz­hatunk fogainkra, mit tehetünk, hogy sokáig épségben maradja­nak? A válasz egyértelmű: rosan egy éjszaka kibírhatatlan fájdalomra ébredünk: tönkre­ment egy fogunk. Ha azonban rendszeresen és megfelelő módon mosunk fogat, eltávolítjuk a bűnös ételmara­dékokat. A fogkefére kent krémmel egyenletesen dörzsöl­ve megmossuk fogaink elülső, gyakran, rendszeresen fogat kell mosni. Az emberi szervezet egyik legellenállóbb és legerősebb szö­vete a fogzománc. Korántsem olyan ellenálló azonban, hogy minden külső hatást elviseljen. Étkezés közben az étel nagyon piciny részei megmaradnak a fogak között. Miután az emberi szájban elég magas a hőmér­séklet, az ételmaradék hamar bomlásnak indul és baktériu­mok szaporodnak el benne. A bomlástermékek és a baktériu­mok hatására a fogak zománc­rétegén kis kimaródás keletke­zik, amely az idő múltával egv- re nagyobb lesz. Ezután haina­hátsó és alsó felszínét. A fogak dörzsölésével egyidejűleg való­sággal maszírozzuk a fogínyet is, amelynek különös jelentősé­ge van a fogak vérellátásában. Célszerű az is, hogy étkezés után fogpiszkálóval eltávolítjuk a két fog közé beszorult élel­miszer-maradványt. Az volna az ideális, ha min­den étkezés után (ogat mos­nánk. A déli fogmosás termé­szetesen minden dolgozónál problémát okoz, ezért is oly fontos, hogy legalább az esti ne maradjon ki! Fontos, hogy gyermekeinket már kicsiny korukban . ránevel* jük a fogmosásra.

Next

/
Thumbnails
Contents