Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-07 / 186. szám
1 okás a gazdaság dolgozóinak A Mezőhegyes! Állami Gazdaság épilöttzeme a kivitelezője an- i <k a *0 lakásos OTP-társasháznak, amely a gazdaság központjában épül. Az új lakástulajdonosok — valamennyien a gazdaság dolgozói — a jövő év első negyedében költözhetnek be a két-, két és fél szobás lakásokba, amelyeknek megvételéhez az állami gazdaság anyagilag is hozzájárult. ^otó: Kocziszky László) Korszerűsítik a Miskolci Pamutfonodát Az ötödik ötéves terv időszakúban tovább folytatódik a Miskolci Pamutfonoda korszerűsítése. A megelőző tervidőszakban csaknem 57 000 000 forintos költséggel nagy teljesítményű lengyel gyártmányú kártolókat. NDK gyártmányú szalagnyűjtó- kat és gyürűsfonókat, továbbá előfonókat építettek be. Ugyan, csak megoldották — zsugortól!, ás csomagolással — a készáru korszerű számítását is. A most jóváhagyott vállalati munkát! De adhatnak neki esetleg tizet, még ennél is többet : ötvenkettőt... ! Akkor az egész esztendeig dolgozhat. Télen disznót vághat... Nyárson szalonnát süthet, és a tarisznya, ba falósat pakolhat az asszony. Tepertőt, kolbászt, sonkát sütve .. Má* egy parányi tehenet is vehetne. Ügy tőggyel, négy cseccsel... Igaz, sokan vannak rá, de úgy osztanák be, hogy jusson is, maradjon is ... Két csecsre ráengedné a jólelkü Pásztort is . . . Meleg ágyat vetne neki, és félrehúzná a függönyt, hogy kapjon a fényből is még többet... Nem ábrándozott tovább, mert megérkezett. Meghökkenve állt meg a nagy kerítés mellett. Kétszer kellett telemelnie a fejét, hogy a tetejét megláthassa. A kapun nem mehet be, mert nincs, A kerítés álján lyuk után kutatott, amin a szuka szokott éjjelente kijárni. Pirinyót sem talált. Beleült a talicskába, és ügy spekulált. Ha üres kézzel térül meg, abból nagy baj lesz. Mehetnek libasorban a csorda kűtjához. Gondolatát még táplálta a tej. Közelebb tolta a talicskát a kerítéshez és arra állt. Kapaszkodott, pipiskedett, de a párkányt még így sem érte el. Levetette az ujjast. Sokrét hajtotta. es a lába alá tette. Arra a nadrágot, az inget, a gatyát és tervek szerint 1980-ig befejezik az üzem .rekonstrukcióját, amelyre összesen 114 000 000 fo. rintot költenek. A kártölóüzem- ben befejeződött a korábban megkezdett felújítás és kicserélik a kis teljesítményű elavult gépeket. Megkezdődik a munka a kár- toloüzemben, a tiszUtóüzemben pedig NDK gyártmányú új Tex- tima berendezésekkel váltják fel a jelenleg még üzemelő régi gépeket is. (MTI) legfelül a levált talpú bakancsot. Az ujja hegyével elérte a tégla szélét, de beleszakadt a körme. Fohászkodott, és fohászát meghallgatta a Kegyes Sors. Széparcű, szálas, magas, csupaszív ember állott meg melr lette. Hófehér inget viselt, csonttá keményített gallérral és csokornyakkendővel. Ezüstvégű botra támaszkodott és olyan szépen mosolygott, amivel még a vízibornyút is ki tudta volna csalni a kútból. — Mi a baj, atyafi... ? A kőkerítés magas tetejére mutatott az Egyszeri Ember. — Nem érem el... — Be akar jutni? — Szeretnék ... — Inségespapírért? — Azért. — Mi sem könnyebb ... Derékon kapta és felemelte. A lábán is lökött és máris ott ült a kerítés tetején. Majd szétfeszítette mellét a boldogság. Megköszöni a csupaszív ember jóságát és megígéri, ha egyszer imádkozni fog, kéri majd a Mindenhatót, hogy ezt az isteni jó embert ne szorítsa rá sohasem a tengerikapálásra ,.. Lenézett a kerítésről, de a csupaszív ember már elment. Elvitte a ruháját is. Szívta a lyukas fogát és káromkodott. — A gazember istenit... ! (Folytatjuk) A jövő művelődési intézménye Irányelvek a kis települések kulturális ellátásának javítására M a már nem éidemes kutatni annak az okát: miért váratott olv sokáig magára a közművelődés távlati terve, zése. Tény azonban, hogy csak az 1958-as évet — a Magyar Szocialista Munkáspárt Művelő. ; riéspolitikai irányelveinek megje- ! lenesét — követően történtek meg az első lépések a művelődési folyamat, majd a közmű vetődés egységes szemléletének kialakítására, a különböző művelődési ágak, a művelődéssel foglalkozó szervezetek tevékenységének egységes elvi irányítására. Az egységes alapelvek és célok hiányában pedig nehezen lett volna elképzelhető a közművelődési intézményhálózat modelljeinek kimunkálása. Ez a viszonylagos lemaradás — főként a művelődési otthonok esetében — a funkcionális szempontból nem megfelelő, rendszerint egyetlen nagytermet magába foglaló, korszerűtlen épületek százait, az intézményeknek a kis lélekszámú, fogyó népességű, vonzáskörzettel nem rendelkező kis községekbe történő indokolatlan telepítését eredményezte. Az a pezsgés, kollektív töprengés társadalmi méretű erőfeszítés, amely az utóbbi években kulturális életünket jellemezte, az egységes közművelődési szemlélet térhódítása, s kü_ Ionosén az MSZMP KB 1974. márciusi, közművelődési határozata, átgondolt tervek kialakí. fásához vezetett. Nemcsak a közművelődés egészének távlati fejlesztési koncepciója készült el, hanem formálódnak ezen belül a részterületek fejlesztési elképzelései is. Az egyik ilyen fontos koncepció, amelyet nemrégiben az Oktatási és a Kulturális Minisztérium — más szervek bevonásával — közösen dolgozott ki, s terjesztett az Országos Közművelődési Tanács elnöksége elé megvitatásra, ezt a címet viseli: ,,A kis települések kulturális el. látásinak javítása és komplex művelődési intézmények létesítése’. A véglegesen kidolgozott irányelveket a két minisztérium a közeljövőben nyilvánosságra hozza. A z irányelvek kiindulópont, ját a közművelődési párt- határozat következő megállapítása képezi. „Az intézményeket úgy kell fejleszteni vagy átalakítani, hogy minél nagyobb tömegek részére biztosítsák a közösségi élet, a művelődés, a folyamatos önművelés feltétéjeit. . A fejlesztésben a meglevő adottságok mérlegelésével lehe. tőieg komplex intézmények (könyvtár, művelődési ház, iskola, filmszínház, sportlétesítmény együttesének) létrehozása legyen a fő cél,” A felismerés fokozatosan alakul ki, azzal párhuzamosan, ahogy a közművelődés egészének, s benne intézményrendszerének szétaprózottsága gátolni kezdte a mind nagyobb követelmények előtt álló művelődési munkát. Íme egy jellemző adat a gondok érzékeltetésére: hazánkban jelenleg — településenként — átlagosan 8.3 darab épület szolgál valamilyen műve. lődési célt. Könnyű elképzelni, hogy ha ezek a kis, elaprózott létesítmények összevontan épül. tek volna, akkor az egyetlen intézmény korszerűen és gaz: i 5 BIKES MECUL. ítPtllSAG , 1976. AUGUSZTUS 7 daságosan kielégíthetné az illető község oktatási, nevelési, művelődési, sportolási igényeit, az ott élők közösségi vágyait is. A művelődési intézményfejlesztés legproblematikusabb pontját az a 3015 kisközség és település képezi, amelyben a népességnek 53.4 százaléka, nagyjából öt és fél millió ember él. Ebből csaknem kétmillió azoknak a száma, akik olyan 2000 lélekszám alatti apró faluban laknak, ahol hiányzik a magasabb ellátást nyújtó közműhálózat és a közösség'! létesítmények is. 1971-ben például 138 apró faluba nem vezetett bekötő út, s komoly hiányok mutatkoznak a tanterem- és óvodaellátottság- ban is. 1200 község nem rendelkezik négy tanteremmel, amj lehetetlenné teszi az osztott oktatást. Sorolhatnál^) a könyvtári és művelődési otthónbeli ellátás hiányosságainak példáit is. melyek világossá teszik, hogy a kis községek lakosai a közművelődés vonatkozásában is kedvezőtlenebb helyzetben vannak a más településen élőknél. Ezeknek az életfeltételbeli különbségeknek a csökkentését kell elősegíteni az alsófokú — ezen belül a közművelődési — ellátás minél ésszerűbb megszervezésével. A kis települések, községek kulturális fejlesztésének legjárhatóbb, legésszerűbb útja olyan komplex művelődési intézmények létrehozása, amelyek — mint alapellátó egységek — az iskolát, könyvtárat, művelődési otthont, filmszínházat és a sportlétesítményt is egyesítik magukban. Az ilyen intézmény a község lakosságának egészét szolgálja, egy-egy település közoktatási és közművelődési funkcióinak teljességét valósítja meg. r-s z természetesen nem jelen. \j ti azt, hogy minden kis településen ilyen korszerű intézményt lehet és kell építeni. Azokról a várhatóan fejlődő, központi támogatást is élvező községekről van szó, amelyek népessége emelkedést mutat, s amelyek kisebb-nagyobb vonzási körzettel is rendelkeznek. Az előzetes felmérések szerint 5— 600 községben indokolt összevont közoktatási, közművelődési és tömegsport intézmények létesítése. A gyengén fejlődő, stagnáló, központi támogatásban nem részesülő apró falvakban a kulturális ellátást, u meglevő lehetőségekre alapozva, ésszerűbb szervezéssel lehet javítani. Indokolt a kérdés: melyek a fenti művelődési modell előtt vei? Egyetlen mondatban így válaszolhatunk: gazdaságosab. ban. olcsóbban felépíthető és üzemeltethető, hatékonyabban oldhatja meg művelődési feladatait. Az összevontságban rejlő előnyöket a fiatal és a felnőtt lakosság egyaránt kamatoztathatja, feloldva ezzel azt a gyakori ellentmondást, hogy sok településünkön tanteremhiány van, amikor művelődési házak, termek állnak üresen, kihasználat. lanul. Ráadásul az ilyen intézmény nagyszerű lehetőségeket nyújt a közoktatás és közmüve, lődés régen óhajtott összekap- i solására, módszereinek és hutásainak egymásra építésére. A komplex intézmény mellett, hogy megoldja az általános iskolai oktatás es neveles gondjait, a felnőttoktatás és továbbképzés bázisa is egyszersmind, s a közösségi élet olyan központja lehet, amely biztosítja a szabad idő tartalmasokos eltöltését. T ermészetesen megoldja — méghozzá az eddiginél magasabb szinten — a könyvtári ellátást is, és színhelyévé válhat jelentős tömegkulturális események megrendezésének. Ahol az anyagi keretek engedik majd, befogadja a sportolókat is, sőt napközi otthonos ellátást, étkeztetést > biztosíthat iskolásoknak és nyugdíjasoknak egyaránt. Ügy vélem, az elvek önmagukért beszélnek: olyan intézményhálózat létrehozását vetítik előre, amely az ésszerűség és mai anyagi lehetőségeink keretei között már a jövőt szolgálják. Természetes, hogy amíg az elvekből valóság lesz, sok akadályt kell leküzdeni Bizonyos, hogy szemléletformáló munkára -Is szükség lesz ahhoz, hogy az ősz- 6zevont «."íűvelődési intézmény előnyeit mindenhol felismerjék és a cselekvés irányelveként befogadják. (Emlékezzünk csak rá, mennyi kicsinyes akadékoskodást, vélt csoportérdekből fakadó ellenállást kellett és kell ma is legyőzni a művelődési intézmények közös fenntartásával kapcsolatban.) S természetesen sok tornyosuló kérdést kell megoldani a tervezés. építés, üzemeltetés területén is. Szükség van új követelményrendszer kidolgozására, a modellvariánsok elkészítésére, az érvényben levő jogszabályok felülvizsgálására, a pedagógiai és működési kérdések folva maros tanulmányozására, az első tapasztalatok összegyűjtésére és általánossá tételére. A z űj elvek alapján több • községünkben — Kecel, Tótkomlós, Vésztő. Mezőhegyes, Földes, Besenyőtelek, 6tb. — hamarosan hozzákezdenek a komplex művelődési intézmény felépítéséhez, E „kísérleti” időszakban közművelődésünk érdekei azt kívánják, hogy mindenki erejéhez mérten támogassa a kezdeményezőket. Havas Ervin Népszerűek a magyar autólámpák A torinói Fiat-cég meghosz- | szabbította együttműködési szerződését az Egyesült Izzóval. A magyar autólámpák, köztük a legkorszerűbb halogénlámpák néhány év alatt népszerűvé váltak a Fiat-tulajdonosok körében. Ma már minden második Fiat gépkocsit magyar lámpákkal szerelnek föl. Az Egyesült Izzóban évente több mint ötmillió autólámpát gyártanak to. rinói megrendelésre, és a legújabb megállapodások szerint az izzó autólámpa-exportja a jövő. ben tovább fokozódik. A meghosszabbított szerződés 1980-ig szabályozza az együttműködést, figyelembe véve az autótermelés jövőbeni alakulását, az autógyártás visszaesése utáni fellendülést, Az utóbbi időben a Fiat mel. lett más olasz cégek is rendsze. résén vásárolnak magyar gyárt, mányú autólámpákat, így például a Lancia Autógyár és a Borletti Muszergyár. (MTI)
