Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugalomba vonulásuk alkalmából, kiemelkedő munkásságuk elismerése! .ppen a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Megyeri Sándort, Gyoma nagyközségi Tanács elnökét. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Galbáts Imrét, a gyulai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőiét. Székely Jánost, a megyei gyermeke és ifjúságvédelmi intézet igazgatóját. Megyeri Sándor kitüntetését csütörtökön Gyomén rendkívüli tanácsülésen, Galbáts Imre és Székely János kitüntetését, július kién Békéscsabád a megyei tanácsnál adta át ünnepélyes keretek között Klaükó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Beszélgetés festőkkel, költőkkel, színházi rendezővel, műelemzés, viták szerepelnek a Békés megyei olvasótáborok programján Békés megyében első ízben kerül sor olvasótáborok rendezésére. Augusztus hónapban három városunk ad otthont ilyen jellegű táboroknak: Békés, Orosháza ' és Békéscsaba. Legelőször a békéstarhosi tábor nyitja meg kapuit, augusztus 1-től 3-ig. szakmunkástanuló fiatalok részére. A mezőgazdasági szakmunkástanuló intézetben előadásokat hallgatnak a lírai, epikai. drámai alkotásokról, a szép- irodalom és a művészetek kapcsolatáról. megtanulják a .könyvtári kézikönyvek használatát. Beszélgetnek a szakmunkástanulók Sík Ferenc főrendező, érdemes művésszel, Ördögh Szilveszter íróval, Fodor András költővel, Gaburek Károly festőművésszel. A gazdag program változatosságát az előzőeken kívül kirándulások, sportesemények biztosítják. ötvenegy általános iskolást, várnak augusztus 2-án, hétfőn Orosházára a gyopárosfürdöi olvasótáborba. Olyan foglalkozásokat terveztek a tábor vezetői a pajtásoknak, hogy az érdeklődésüknek legmegfelelőbb témákról halljanak', tanuljanak, próbára tegyék gondolkodásukat. Zelk Zoltán, József Attila verseit, Móra Ferenc, Sántha Ferenc novelláit elemzik. Rajzokat készítenek legkedvesebb olvasmányaikhoz újságot szerkesztenek, vitatkoznak a művészetekről, a gicesröl. Augusztus 10-én, kedden este vidám tábortűznél búcsúznak egymástól a gyerekek, mert masnap mindenki hazautazik a táborból. Békéscsabán szlovák ifjúsági nemzetiségi olvasótáborba várják az érdeklődő középiskolás fiúkat és lányokat augusztus 5- én, csütörtökön. A táborozok 10 napot töltenek a békéscsabai KISZ-tábórban, ahol a XX. századi szlovák irodalommal, képzőművészettel és zenével barátkoznak a részvevők. A szlovák nemzetiségi politika egyik jelentős eseménye lesz ez a tábor, amelyet a hagyományteremtés céljával, az idén első ízben rendeznek Békéscsabán. Fiatal, lehetséges szlovák költők: Vojteck Kondrot, Rudolf Cizmarik és Miroslav Demák előadásokat tartanak a fiataloknak. Beszélgetnek majd a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolásáról, a szomszéd népek irodalmának fórumot biztosító Új Auróra című folyóirat, szerkesztéséről. Tóth Lajossal és Filadelfi Mihállyal. Tótkomlóson, Békéscsabán, Szarvason meglátogatják a szlovák tájházakat, kirándulnak, fürdenek. Bizonyosan hasznosan tájékozódnak a szlovák irodalomról és művészetekről a nemzetiségiekben oly gazdag megyénkben az ország különböző vidékeiről hozzánk érkező vendégek. R. Zs. —■■■■■■■IMWtWWMttlHIWWHMHM hirtelen' tovalebbent ez a szó: „Forint". Suttogták, mondták szájról szájra, aztán mint a futótűz, sebesen terjedt a hír. Pillanatok alatt kicsiny tömeg verődött körém. Bámulták kezemben a bankjegyet, mindenki beszélt, csodálkozott vagy találgatott, az én-nénikém pedig egyre jobban elbizonytalanodott. Hát adja? Ezért a hogyishívjákért? De hát mit ér ez az új pénz? — Sokat ■— felelte egy másik kofa — mégegyszer annyit kirakhat érte Mariska néni... Vagy talán tud visszaadni? — A felharsanó nevetéstől ez a Mariska néni még zavartabb lett. ..De hát én tojásért... Ugye én csak tojásért...” — Bolond vagy? — horrent rá szomszédasszonya. — Örülj, hogy végre pénzt kapsz, nem pedig záptojást! így ■ vásároltam az első forintommal alighanem elsőnejí a községben, ráadásul egynapos fiatalasszonyként. Hamarosan azonban, alig egy hét teltével, már kellemetlenebb kalandom támadt. A forintot akkorra már megismerték az emberek, már belekerengélt a község kereskedelmébe, s a piacon pedig véget ért a tojásvaluta korszaka. Egy hiba volt csupán, mégpedig az, hogy kevésnek bizonyult az aprópénz. A hivatalban a főnöknő minden reggel ránkparancsolt, pénztárosokra: ügyeljünk a fillérekre, ne váltsünk ütre-hoppra. Az egyik napon ötven forintos utalványt akartam kifizetni egy bácsikának. Kértem tőle a kifizetési díjat, akkor még 20 fillér volt ez. Nincs — feleli — most kapok életemben először forintot, honnan is lenne akár egy fillérem is? Nézem a kasz- számat, alig csörren benne apró. Szó sem lehet róla, hogy 49 forint 80 fillért adjak. „Kérjen' kölcsön valakitől 20 fillért — tanácsoltam. — Kinn a piacon biztos akad ismerőse.” Vonakodott a bácsi, én magyarázkodtam, az ablak előtt pedig hosszú sor állt és már sokan türelmetlenkedtek. „Hozza a 20 fillért, s adom az ötvenest”. A,bácsi morgott, de elment felhajtani a kifizetési díjat. Az utalványt már aláírta, a pénzzel együtt félreraktam, míg visz- sza nem jön. Jött is hamarosan. Lepöccintette elém a 20 fillérest. „Itt van” — mondta. Mintha idegenebb lett volna a hangja, mint az imént. Gépiesen nyúltam az ötvenesért, s a kezébe raktam. Néhány másodperc múlva furcsa gyanúm támadt. Tíz perc sem telt bele, rossz gyanúmból bizonyság lett. Ismét az ablakom előtt állt a, bácsika. Kezében fényes húszfillérest, szorongatott. „Sikerült — mondta megvidámodva — itt van!” — Dehát már elvitte... — motyogtam zavartan, elakadó lélegzettel. S ahogy az arcába néztem, döbbentem rá: ezé a bácsié az ötvenes! Öt küldtem el a piacra. A másik? A másik ügyes csaló volt. És volt 20 fülére. Én pedig összetévesztettem az arcukat. Nagy volt a forgalom? Ez is igaz. De egyhetes házas is voltam. Eitévelygett a figyelmem, bizonyára otthon járt. Ötven forintom bánta, azazhogy... negyvenkilenc forint nyolcvan fillérem. Felkészülnek a kampányra Egy brigád a Sarkadi Cukorgyárból Szerelik a répamosó gépet Egy vagon cukorrépa csak egy ] falat azoknak a hatalmas berendezéseknek, amelyeket a 21 tagú Dózsa György nyersoldali karbantartó brigád a kampány- | ra, a cukorgyártási idényre ké- j szít elő a Sarkadi Cukorgyárban. A nyersoldal a gyártás folyamatának első szakasza. A ré- I pafeldolgozásnál kezdődik és tart f a cukorfőző állomásig, amely j nyolc, egyenként (100 mázsát be- | fogadó óriási „edény”. Tizennyolc lakatosból és három segédmunkásból áll a brigád, amely arról nevezetes, hogy az idén negyedszer nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Története immár 15 évre nyúlik vissza. Mint nyersgyárgé- pész-brigád alakult meg, s csak 1972-ben vette fel Dózsa György nevét. Vezetője kezdettől fogva Sopronyi Károly lakatos, akiről azt mondják: régi cukorgyári , szakember, tud a brigád nyelvén beszélni és tudja képviselni is a brigád érdekeit. Hogy mit értenek elsősorban a brigád érdekképviseletén, azt Szarvas András próbálja megmagyarázni : — Hajt, ő van elöl, s nem a sor végén kullog. Csak győzzük követni... Közbeszólok: — De ha órabért kapnak, mire való akkor a „hajtás”? — Aki évtizedekig dolgozik egy gyárban, az a magáénak is érzi azt. Abból él. oda köti a sorsa. Még a gyermekeit is. mert például Vass Imrének a fia is itt van a brigádban, lakatos, Nagy Sándoré meg kovács. Csizmadia János fia a gyárban ipari tanuló'... Életkörülményeik pedig a termeléshez igazodnak, amiről Sopronyi Károly így beszél: — Minél eredményesebb a munkánk, annál több a nyereségrészesedés és biztosabb a célprémium. A béremelés feltételeit is ez szabja meg. Az a jutalom sem csekélység, ami a munkaversenyben elért cím után jár. Mi az idén — mint már az előző három évben — személyenként 1500 forintot kaptunk. — A „hajtás” tehát nem hiábavaló... — Tulajdonképpen a minőség a lényeg. Ügy kell a berendezéseket karbahelyeznünk. hogy azok a kampány kezdetétől a végéig üzemzavar nélkül termeljenek. Egy óra leállásból is több tízezer forint kár származna. Ennek tudatában igyekszünK alaposan kihasználni a munkaidőt. A brigád azonban nemcsak a szorgalmáról és hozzáértéséről nevezetes, hanem arról is, hogy gondolkozva dolgozik, amit Antal Károly, a szakszervezeti bizottság titkára különösen nagy érdemnek tart. Ebből aztán ki is kerekedik mindjárt egy kis beszélgetés. Szarvas András kezdi: — Vannak, akik azt mondják, hogy korszerű új gépen nem lehet újítani. Pedig lehet. Kitaláltuk, hogy például a DC— diffúzió-berendezésen a meghajtó láncot hogyan lehet köny- nyebben és gyorsabban kicserélni. Azért volt fontos, hogy le tudjuk rövidíteni az üzemállási időt Szabó Lajos, Sopronyi Károllyal együtt megfejtette azt a „rejtélyt”, hogy a répamosó gép kőfogó lebegtetőjének a karbantartását hogyan lehet a csiga kiszerelése nélkül végrehajtani. Szabó Lajos erre a „kis fejtörőre” így emlékszik vissza: — Sokat spekuláltunk a megoldáson. amíg rájöttünk. Nagyon megörültünk. Mindjárt könnyebbé vált a munkánk és anyag.pt is jócskán megtakarítunk. Ö egyébként a brigád legelismertebb újítója, aki már megkapta a Kiváló Üjító kitüntető jelvény bronz fokozatát. Fiatal ember, lesz ideje eljutni az arany fokozatig. De nem marad messze mögötte ifj. Vass Imre, Szolnoki Ambrus, Sopronyi Károly. Kovács Imre. Szarvas András, Csizmadia András és ifj. Nagy Sándor sem. — A brigádbeliek tavaly több mint 20 ezer forint újítási díjat kaptak — mondja a brigádvezető, s ebből valamennyire következtetni lehet arra is, hogy a Sarkadi Cukorgyár milyen összegű megtakarításhoz jutott. (Fotó: Kocziszky László) Persze kellő szakmai ismeret nélkül nem lehet újítani. A szakkönyvek, folyóiratok tanulmányozása, az általános műveltség fejlesztése hozzá tartozik a mindennapi életükhöz. Ennek tulajdonítható egyebek között, hogy a brigád öt fős csapata nemrég egy megyei közművelődési vetélkedőn az 1. díjat érdemelte ki. Évenként legalább kétszer, háromszor részt vesznek egy- egy színházi előadáson, Békéscsabán, egyszer pedig 3—4 napos buszutazást szerveznek az ország valamelyik szép vidékére. Legutóbb Pécs környékére látogattak. Ám a műveltségük fejlesztését, látókörük szélesítését elősegítik a különböző társadalmi szervezetekben való közreműködésük is. Többen választott tisztségviselők. köztük Szarvas András a vállalati párt- bizottság tagja, Koszta István műhelybizottsági titkár. Kovács Imre a párt vb termelési felelőse, valamint az szb társadalmi munkavédelmi felügyelője, Sopronyi Károly szakszervezeti bizalmi. Ilyen körülmények között tehát nincsenek elzárva a világtól itt az ország délkeleti sarkában sem és helyesen tudnak állást foglalni a vállalatot, . a megyét, az országot és az egész világot érintő kérdésekben. Ezért is igyekeznek minél eredményesebb munkával elősegíteni a gyár termelését, s amikor majd a kamoány elkezdődik, ők is „beállnak” a gyártók sorába. Ha közben rajtuk kívül álló okok miatt mégis valami hiba támad, gyorsan kijavítják. Felkészülnek erre is. Csak legyen minél több jó minősggű cukorrépa! Pásztor Béla A Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesílő Szövetkezett Közös Vállalat azonnali belépéssel felvesz: — húsipari üzemmérnököt, — gépész-* vagy üzemmérnököt, — közlekedési mérnököt. — húsipari szakmunkásokat, — húsipari segédmunkásokat, — kőműves segédmunkásokat» — gépjármű- (autó- motor ) szerelőké Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 44, szám.
