Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
Baj van a minőséggel Megyénk építőanyag-ellátása egy vizsgálat tükrében Statisztikai számok igazolják, hogy évről évre több új lakás, családi ház épül hazánkban. Ugyanakkor az is igaz: a beruházások ütemével nem tud lépést tartani az építőanyagipar. Az áruellátás az utóbbi évekhez képest nem javult számottevően. Az építőanyagokat előállító üzemekben általában laza ia technológiai fegyelem, a megnövekedett kereslet miatt az áruk minőségére, minősítésére kevés gondot fordítanak. Ezzel kapcso. latban tartott átfogó ellenőrzést a közelmúltban a megyei keres, kedelmi felügvelőseg az Alföldi Tüzép Vállalat telepein, öt ÁFÉSZ 12 egységében és négy ipari üzemben. A vizsgálatba bekapcsolódott a megyei tanács ÉKV osztálya, az Építőanyag Minőségvizsgáló Intézet, a KÉR. MI, valamint a MÉSZÖV és az Alföldi Tüzép Vállalat szakemberei. Felhalmozott képletek Kétségtelen: az építőanyag-ellátásban regi gond, hogy a termelés úgy ahogy folyamatos, az igények azonban szakaszosan, idényszerűen jelentkeznek. Nagy jelentősége van tehát az átgondolt árurendelésnek, a tervszerű szállításoknak. A vizsgalat során bebizonyosodott, hogy az Alföldi Tüzép Vállalat i képtelen időben és mennyiségben a szerződésekben vállalt kö_ telezettségét megtartani éppen az elégtelen szállítások miatt. Ehhez még hozzájárult az első félévben a rossz időjárás is. A kora tavaszi fagyok ugyanis visszavetették a téglatermelést, falazóanyagokra pedig nagy szükség van, hiszen megyénkben sok a belvízkárt szenvedett lakóház. ■ Igv állt elő az a fura helyzet, I hogy cementből, mészből (elhal. 1 mozódtak a készletek. A télepe. ken nem tudták ezeket az árukat megfelelően tárolni, romlott a minőség' és nem maradt pénz az egyéb fontos építőanyagok beszerzésére. Egyetlen példa. A gyomai Tüzép-telepen 60,5 tonna cementet 36 forintért, 18,5 tonnát 10 forintért árusítottak 6 mázsánként. Összességében csaknem ötezer mázsa cement és 3 ezer mázsa mész hevert a telep raktárában és a szabadban De többé kevésbé ugyanez volt a helyzet a többi egységnél is. Nem csoda, hogy csak elvét, ve lehetett kapni mozaik- és járdalapot, hajópadlót, fűrészárut a megyében. Furcsa álláspont A legtöbb a baj az építőanyagok minőségével van. Szállítási szerződést ha kötnek is a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az ipari üzemekkel, a minőségi előírások csak formaiak, nem ellenőrzik azok megtartását. A békéscsabai ÁFÉSZ SZÖVKER Vállalata a fogyasztási szövetkezeteknek olyan aj., tókat adott el elsőosztályú áruként, amelyek szabványon kívüliek voltak. Arra hivatkoztak: az ipar feladata a jó termékek előállítása, a kiskereskedeleme pedig a minőségi áruátvétel. Nekik úgymond semmi dolguk ezzel. , Enyhén szólva furcsa álláspont. Nem ártana, ha áttanulmányoznák a SZÖVKER Válla, lat illetékesei a Minisztertanács által 1974-ben hozott 2001 számú határozatot, amelyet a minőségszabályozás rendszerének fejlesztésére hozott. A minőséghibás áruk szállításakor az átvevők rendszerint elnézőek. mert a rendelkezésre álló árualap kevés és félnek a termelő . vállalatok „büntetésé, tői”, attól, hogy nem kapnak többé abból az áruból, amit kifogásolnak. Erre vezethető visz. sza, hogy a Kórösmenti ÁFÉSZ zsadányi és biharugrai telepe a bélmegyeri Új Barázda Tsz által gyártott parkettát úgy árusította, hogy annak a KERMI vizsgálata hiányzott, ráadásul a termék nem volt szabványos. Vásárláskor a szövetkezetek nem kérték a parketta minőségi tanúsítását a téesztől. Az Alföldi Tüzép Vállalat a szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ Vállalattal írásban megállapodott ugyan a mozaik, lapok félévenkénti mintaküldéséről, de az csak papíron maradt. A valóságban a rossz minőségű terméket átvették és a telepek 90 százaléka elsőosztályú áruként értékesítette. Elgondolkoztató tények A telepeken ritka a minőségi áruátvétel — állapították meg az ellenőrök. A szállítási szerződésekben kikötött minőségi meghatározásokat, az ipari szakvéleményeket a dolgozók nem ismerik. Jellernző a tartha. tatlan helyzetre, hogy a legtöbb kifogást nem a telepek, hanem a vevők jelzik. Vizsgálat közben az ellenőrök utasítást adtak ki, hogy a kiskereskedelmi egységekben nézzék meg a termékek minőségét. A megvizsgált egymillió forint értékű áruból 150 ezer forint volt a leértékelésből adódó árkülönbözet. Elgondolkoztató az is. hogy a körösladá. nyi téglagyárban a késztermékek elszállítása közvetlenül a kemencéből történt, így osztályozásra, minősítésre nem kerül, hetett sor. Az Orosházi ÁFÉSZ gádorosi asztalos üzemében ősz. Napszemüvegek szezonvégi kiárusítása Az OFOTÉRT több éves hagyományainak megfelelően az idén is megrendezi a napszemüvegek szezonvégi kiárusítását. A kedvezményes vásár augusztus 6-tól 20-ig tart, s ez alatt az idő alatt egységesen 40 százalékkal olcsóbban vásárolható mindenféle napszemüveg. Az akcióba körülbelül 80 OOü napszemüveget vontak be. Ez, az engedmény értékét figyelem4 úatl nmi ‘mPUJSUt 1976. AUGUSZTUS 6. szesen 340 ajtót kellett leértékelni pontatlan illesztés, rossz méretezés miatt. Fény derült arra is, hogy a különböző minőségi cikkeket nem elkülönítve tárolják a telepeken. Az árukat keverik, és ember legyen a talpán, aki megállapítja: első vagy másodosztá. lyú terméket vett-e meg? Az ajtókról, ablakokról a műbizonylatok hiányoztak, Illetve kitöltetlenek voltak. A helyiipari üzemek és az ÉPFA termékeit így könnyűszerrel össze lehet cserélni, holott az árkülönbözet meglehetősen nagy. Az állami és a szövetkezeti Tüzép-telepek nyilvántartása, adminisztrációja különbözik egymástól. A számlákat a kiren. deltségeken, illetve a központokban ellenőrzik, a hibákat kijavítják ugyan, de a szövetkezeteknél ezt a munkát nem lehet nyomon követni. Ebből adódik aztán a sok tévedés a fogyasztó kárára. Gyomán a másodosztályú mozaiklapot első. osztályúként adták el. A békés, csabai Tüzép-telepen a 11 centiméteres fenyőrudat 13 centi- méteresnek számlázták . le és 3545 forint többletbevételre tettek szert. A gyulai ÁFÉSZ telepén pedig az állványfánál 26 forint helyett 24 forint, míg a rúdfánál 47 forint helyett 40 forint kérgezési engedményt adtak. o KI a ludas? Az ipar, a kereskedelem? Nos, tagadhatatlan: voltak és lesznek objektív neT kézségek, mint az időjárás, a szakemberhiány. Ez azonban nem csökkenti az ipari üzemek, kereskedelmi vállalatok, szövet, kezetek felelősségét. Mért az ellenőrzések már a'korábbi években rámutattak a laza technoló. giai fegyelemre, a telepek korszerűtlenségére a belső és a há. lózati ellenőrzés hiányára, a tervszerűtlenségre, a szervezetlenségre. Ezek megszüntetése most már egyre sürgetőbbé vált. Seres Sándor Öt perc a békéscsabai autóklub előtt Beszélgetés Duna Jánossal a „sárga angyal" szolgálatról Az angyal áll. Vígyázója ráérősen beszélget. Csendes szóm- bat délután. Előttünk senki Szerencsénk van, mint ahogj a „mese szerint” az embernek szerencséje kell hogy legyen az angyalokkal. — Hány sárga angyal működik most a megyében? — kérdezem Duna Jánostól — Békéscsabán, az Autóklub épülete előtt.1 Ö a jelenlegi autószerelő ügyeletes. — Rajtam, illetve az itt leve kocsin kívül még Szar-vason áll készenlétben egy segélyszolgálatos kocsi. — Nem cirkálnak most a közutakon és miért? — Ez évtől, takarékosságból csak helyben, illetve kihíváskor tudunk segíteni. Nem árt tudniuk az autó-tulajdonosoknak, hogy az autókluboknál kérésre rendelkezésükre bocsátnak úgynevezett hibajelentő kártyákat. , Ha például a megyében bárhol j menetképtelen állapotba kerül j a gépkocsi, erre a kártyára a kocsi adatait és a legközelebbi kilométerkövet vágj' fontosabb ! támpontot írhatják fel, aminek [ alapján megtalálhatjuk — hiszen bármelyik autós segít bajba jutott társán azzal, hogy a í legközelebbi segély szolgálati* kocsinak leadja, s aztán mi haladéktalanul a megadott helyre indulunk. — Mi a tapasztalat». A hétvégeken sok kocsi kér segítséget? — Bármennyire is furcsán hangzik tőlem, de örömmel állapítottuk meg, hogy egyre kevesebb a lerobbant kocsi, s ez annak tulajdonítható, hogy most már a százalékarány az új kocsik felé billen. Kevesebben vesznek használt kocsit, s azt is általában olyanok, akik értenek is hozzád — Ha igénybe veszik a bajba jutott autósok az Önök segítségét, drágábban dolgoznak, mint a szervizben? — Semmivel sem drágábban. Az autóklub-tagoknak csak az anyagköltséget kell megfizetniük, akik nem tagok, plusz a munkadíjat is. — És ha olyan hibája van a kocsinak, hogy nem tudják megjavítani itt, a helyszínen? — Akkor a szervizünkbe szállítjuk s a lehető legrövidebb idő alatt Sgyekszünk üzemképes állapotba hozni. B. V. Fotó: Demény Gyula, be véve, 3 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Az esztergomi Granvisús gyártmányai közül például a Sandra típus 48 forint helyett 28,80 forintért, a fémkeretes Marina és Miami 298 forint helyett 178,80 forintért, a Tina gyermekszemüveg 36 forint helyett 21,60 forintért kapható. A kedvezményes vásár országos, a fővárosi és a vidéki ÖFOTÉRT-szaküzleteken kívül részt vesznek benne az áruházak, a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalatok és az AFÉSZ-ek kijelölt boltjai is. iMTl) CSOÓR ISTVÁN: Ballada a legelő emberről ?• Elvánszorgott a nyugdíjas. Az Egyszeri Ember is tolta a talicskáját a borult, • ég alatt előre. Felhő, felhő után, tömöttek, kö_ vérek. Az istennek sincs olyan szigonya, amivel azokat át tud. ná döfni. Átkozott az ég, átkozott a föld és a por, amiből gyúrták az embert, és amibe majd beletapossák. így gondolkozott, amikor a játszóban herén hízott tehenet pillantott meg. Váltott a gondolata, mert biztatta az éhség. — Egy tehén, egy tőgy és négy csecs ... Egy csecsből jól megszívnám magam, a gazdának maradna még három .. . A gát rézsűjén lecsúszkált a tehénhez. Ám alig ért mellé, frissen köszörült vasvillahe- gyek meredlek a hasának. Ha még egy lépést tesz, biztosan hátul bújik ki a csillámló acél. Szalonnán hizlalt ember fogta a vasvillát, és csak ennyit mondott: — Curukk! Curukk! Alkudozásba kezdett az Egyszeri Ember. — Egyetlen szippantásért vágnék egy köböl fát.,. — Curukk! Curukk! — Kitaposnám a birkák ga- néját... Téli tüzelőnek ... — Curukk! Curukk! — A kiskertet felásnám, vetnék bele virágot... Babarózsát meg estikét... — Curukk! Curukk! Lehet, hogy csak ezt az egy szót tudja a vasvillás ember. Fordított a soron: — Magának hány csecs jut a négyből ? — Három ... — Hát a negyedik? A szalonnán hizlalt ember te. leszívta magát levegővel. Majd szét szakadt hátán a báránybőr bekecs. A levegővel együtt eresztette ki a büszke szót: — A macskáé ... ! Arra gondolt az Egyszeri Ember, hogy milyen jó lett volna, ha macskának jön a világra. Fogná az egeret, reggel, este kapná a frissen fejt tejet morzsázóit kenyérrel, és a jó meleg sutban aludhatna... Egy pillanatra az is eszébe villant, hogy nekiugrik a másiknak, és , megdöngöli egy keveset. Letett róla. mert a vasvillás háromszor is eszik napjában, és nem víziciberét meg görhét, hanem tepsiben sült kolbászt, oldalast ecetes uborkával, hófehér kenyérrel. Forralt bort iszik utána két kancsóval, és teli hassal órácskát szundít a konyhában a hen. cseren, ahova besüt a Nap fénye. Az ilyen emberben annyi az erő, mint három bikában . .. Visszafordult és elindult. Még borultabbnak látta az eget. Anv- nyi fényt sem észlelt, amennyi a kalapját befedte volna. Ilyen hangulatban haladt a gáton. A talicska kereke sem nyikorgóit, csak a hasa. Ügy érezte, hogy már a belei is hozzátapadtak a háta gerincéhez. De szegény, elesett emberen segít a Természet. Azt írja az álmoskönyv is. Vadkörtefa is van még a világon. Csillant a szeme, ám el is borult rögtön. Az első körtefán kismillió embert számolt meg. Közöttük gyereket, asszonyt, lányt és olyan csecsszopót, akinek csócsálva nyomták szájába a rágott vadkörtét. Meleg szóval szólt fel az embereknek.
