Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

I •MHNKNIUllllllllllllHIIIIHIIimiW i \ a Asszouy j és temető j Gondolatok Farkas Sándor temetésén a * Kevesen vettünk részt a • nemrég elhunyt kommunis. \ ta veterán, Farkas Sándor : temetésén. Részint azért, Z mert hajdani békési roko- { not nincsenek már életben, • részint azért, mert gyulai í ismerősei, jó barátai és : tisztelői számára távol esett ■ Békés városának régi te- ; rnetője, ahol i örök nyuga- ! lomra helyezték Farkas : Sándor földi maradványait. Z Azoknak a keveseknek • azonban, akik elkísérték Z utolsó útjára, mégis felejt- • heteilen esemény marad ez j a külsőségeiben szerény te- 1 met és. A gyászbeszédet tartó • Molnár László szavai nyo- j mán mindannyiunkban fel- ; elevenedett az egykori párt- ; munkás megpróbáltatások- ; kai teli élete: az üldözte- 7 tés, az internálás, a hitves- • társ deportálása, a nagyob- ; bik fiúgyermek kivégezteté. ; se röpiratterjesztés miatt, a J gyász, a nélkülözés, míg z meg nem történt a várva Z várt felszabadulás... Élt nyolcvan esztendőt... ■ A gyászolók csoportja : meghatódott annak halta- j tán, hogy az elhunyt fele- ; sége harminc éven át őriz. Z te a hitleristák által kivég- Z zett Józsi fia cipőjét, s azt Z most odatemettette férje \ urnája mellé, mert ö is ott \ kíván majd nyugodni. Ötvenhat esztendőt élt le Z együtt férj és feleség. — ] Most itt kell hagynom — ! mondta a gyászoló üzvegy, \ amikor elindultunk a sir- ■ hant mellől. Ady Endre sorai jutottak j eszembe: „Madd dalolok harsányt • és szépet a nőnek : S testvérének: a a temetőnek. : Megérdemlik.” ] Ivános Illés : — Csak egy szemet górjatok le. emberek... Csak egyet... Sokan fordultak felé, és egy­szerre többen is kérdezték: — Melyik szemet jóember? Mutass csak egyet is ... ! A fán nem látott már levelet sern. Csak a sok jajgató rongy csüngött a fán .. . S ekkor rávillant a szerencse. Leszakadt a gally, és egy em_ bér pottyant le a fáról. Nagyot rúgott, amivel már a glóriás Péter kapuját döngette meg. Az ember szájából egy szem vad­körte gurult ki két beletört fog­gal. Kipiszkálta az odvas fogat, és rágta, szívta a vadkörtét. Lé került a szájéba, rágós a foga alá és falós a gyomrába. Visszajött belé az erő. Nekilendült. A következő falu szélén állott meg újra. A Kör- bepisis csárdánál. Ez kiváló hely! Itt emberek árulják ma­gukat, és ha kicsi szerencséje lesz, még melegedhet Is a vas­kályha mellett. A szerencse megint hátat for­dított neki. Az ajtóhoz sem tudott sza- gulni. Minden ablaknál t'eke- téllettek az emberek, és akik láttak bent valamit, úgy suttog, ták a szót, mint az imát: — Csiga leves... 1 De még milyen sárga, mint az arany ... Most mondja a vőfény a rig­must: Behoztam a kakas* n n - ros tarajával.. ■ Van is meg nincs is I ■■ ■■ rr I fr I r közös művelődés Beszélgetés a Pamuttextilművek mezőberényi gyárában Könnyűipar-e a textilipar' Dolgozzon a kérdező nyolc órát a szövőgépek, orsózók mellett bizonyosan megtudja. Jó • ma­gam nem is mernék vállalkoz­ni a textilgépek kezelésére, bi­zonyosan szégyenben maradnék a lányok-asszonyok előtt, akik három műszakban félügyelik a kelmék szövését, végekké sod­ródását a mezőberényi PATEX- ben. Viszonylag nem nagy ez a gyáregység: hétszáz dolgozója van, de tulajdonképpen 560-an járnak be nap mint. nap. A többiek nagyobbrészt kisgyer­mekeiket nevelik otthon, s né- hányan a férfiak közül kato­nák. Női kezpk ügyességét kí­vánja a szálak igazítása, ők is vannak többen. A szövőnők fi­atalok, csinosak,' átlagéletkoruk 20 év. Török Györgyné oktatási elő­adó a gyárban. Mikor a szak­ember-utánpótlásról kérdezem, keserű voná6 jelenik meg az ar­cán : — A gyárban dolgozó asszo­nyok többsége megszerezte már a szakmunkás-bizonyítványt. Alkalmanként indítunk is elő­készítő tanfolyamokat a szükség szerint. Az utánpótlás nehéz ügy! Most is három műszakra való asszony van gyermekgon­dozási szabadságon, jó ha őket részben helyettesíteni tudjuk. A nyolcadik osztályos kislányokat tanulni küldjük, ha hozzánk je­lentkeznek. Két év alatt szerez­nek szakmunkás-bizonyítványt. Ebben az évben 27 frissen vég­zett szakemberünk állt munká­ba a 16 évesek közül. Szállást, \ olcsó étkezést, második évben már fizetést is adunk a tanulók­nak, s ha végeznek, könnyen kereshetnek 2000—2100 forintot, később természetesen még töb­bet. A gyári oktatási tanács so­kat dolgozott az oktatási tér- ven. Évek óta működik az üze­münkben általános iskolai ta­gozat. Százharminckét dolgoz- nem végezte el az általános is­kola 8 osztályát, közülük 88-nak 6 osztályos végzettsége van. Eb­ben az évben tízen fejezték be az általánost nálunk. Minden évben kerülnek hozzánk olyan fiatalok, akiknek tanulniuk kell, ezért nem javul a számuk ará­nya. Persze, nem a számok, ha­Hallgatta a szót. Szippanga- tott a levegőbe, legalább a sza­ga érne el hozzá, de azt is el­szívták előle a többiek. — Birkapaprikás ... ! Lángol a pirosság benne.. . Üszik a zsírban a rengeteg húúússs .. . ! nem az emberek a fontosak. Sajnos arra is van példa, hogy nálunk tanulja ki valaki a szak­mát, azután elmegy olyan üzembe, ahol egy műszakban dolgozik, még ha nem is keres olyan jól, mint itt. Belelapozunk a jegyzetekbe. Az 1975—76-os tanévben nyolc­féle állami iskolában jártak a PATEX berényi munkásai. Van egy tehetséges szakmunkásuk, Csordás Irma, akit érettségi nél­kül is javasolt a gyár felsőbb szintű oktatásra. Megállta a he- ! lyét a pesti előkészítőn, anyagi | segítséget pedig az üzem biz­tosított számára. Nádas Márton­ná személyzetis és SziráczkyJá- I nosné szb-titkár folytatják a I gondolatsort: — Törökné, Mari- ka minden kismamával beszél- j getett. Tanuljanak addig is, amíg otthon vannak, lgv az- I után hatan jelentkeztek szak-1 munkás-előkészítőre. Nem sza­bad ám összehasonlítani a mi szocialista brigádjainkat a vá­rosiakkal. A termelésben senki nem hagyja le őket, de a mű­velődésre nincsen elég alkalom. Valljuk be azt is, hogy három műszak' terhével, a családi fel­adatokkal a vállukon sokszor már az erőből sem futja. Van a gyárunknak kultúrotthona, gyakran rendezünk névadó ün­nepséget, vállalati rendezvényt, nyugdíjas klub, kertbarát szak- I kör találkozik ott rendszeresen. Voltunk Gyulán a Várszínház- j ban, a szegedi ünnepi játékok- I ra is szeretnénk eljutni. ,A köz- I művelődési vetélkedőn nem ' mertek kiállni a mieink a vá­rosiakkal szemben. Azt mond­ták. hogy magasak a követel­mények. Szép könyvtárunk van, körülbelül négy és fél ezer kö­tettel, így az olvasómozgalom­ban is sokan részt vesznek. Kop­lalás rendszert nem -lehet al­kalmazni, ha a szocialista bri­gádok kulturális vállalásait el­lenőrizzük. Sok itt a fiatal. 96 tagot szám­lál a KISZ-'szervezet. Még .sincs ifjúsági klubjuk, pedig hely és pénz lenne rá: — Nincs alkal­mas vezető! Nehéz összefogni a társaságot, sok közülük a kis­gyermekes mama. Nem igény­lik a közös programokat —vi­lágosit fel a KISZ-titkár. Nem egészen értem. A pártszervezet segítségével bizonyos, hogy meg lehetne találni az érdeklődési területeket, a közös művelődés lehetőségeit. *** Hetvenöt százalék páratarta­lom, 35 fok meleg. Az ember úgy érzi, csöpög a levegő. Kell a nedvesség, különben szakad a szál a szövőgépeken. Hatalmas dübörgéssel ontják a gépek a csíkos, kockás ágynemű- és szal­vétahalmazokat. Huncut mo­sollyal mutatják a csodaszép farmer anyagokat a lányok: — Mi szőjük ezeket, innen viszik Jugoszláviába is! A drága pén­zért vásárolt külföldi „márkás'' farmernadrágok alapanyaga a mi gépeinken terem. A gépekről áradó szösz lete­lepszik a hajunkra, ruhánkra. Amikor kilépünk a gyárkapun, nagyon tisztelem a bent dolgo­zókat. Az üzemben már láttam, szeretettel, kedvvel szövik a szálakat. Sok pénzt költ a gyár munkásainak politikai, szakmai képzésére, az oktatás szervezet­ten. hatásosan folyik, mégis több önbizalomra és irányításra van szükségük, mert a művelő­dés más területein is otthono­san, fáradhatatlanul kell előbb­re jutniuk, a saját érdekükben, Bedc Zsoka Sínylődnek a vízimadarak Nemcsak a növényzet ' síny­lette meg a rendkívüli aszályt, hanem a vízhez kötődő mada­rak is. amelyeknek gondot okoz az élelemszerzés. A természete« vizekből, mint például az ár­téri kubikgödrökböl táplálkozó gázló-, illetve az úgynevezett parti madárfajoknak a száraz­ság miatt összeszűkült az élet­tere. Csongrád megyei megfi­gyelések szerint a vízimadarak arra kényszerültek, hogy a ki nem száradt természetes tava­kat keressék fel, illetve a ha­lastavakon csoportosuljanak. Ez. a magyarázata annak, óriási tö­megben sereglettek össze a kó­csagok, a gémek, a gólyák * pusztaszeri tájvédelmi körzet szigorúan védett tavain. Az éhes madaraknak egv része minden bizonnyal a környék­beli megyékből vagy esetleg még távolabbról érkezett. A szokatlanul nagy számban összegyűlt madarak gyorsan fel­élik az általuk elözönlött terü­leteken levő táplálékot és utá­na tovább kóborolnak újabb élel­met adó helyek felkutatására. (MTI) Szegedi Szabadtéri Játékok: Bánk Bán Zsúfolt programmal várta vendégeit Szeged az elmúlt hét végén. A közművelődésben ér­dekelt szakemberek a mun- kásművelődés aktuális kér­déseiről hallgattak referátu­mokat a művelődéselméleti nyá­ri egyetemen, az országos ipari tudományos konferencián pedig egyebek között az új közigazga­tási szabályzók szerepéről, a korszerű mezőgazdasági terme­lési rendszerekről és a kisáru- termelők segítéséről hangzottak el előadások. Négy napig a fia­taloké volt a város, a jubileu­mi. tizedik ifjúsági napokra tíz., ezren érkeztek, hogy gyönyör­ködjenek a hagyományos Karne­váli fölvonulásban, a tiszai ví­zi parádéban, s különböző vetél­kedőkön, showműsorokon vegye­nek részt, meg persze a szabad­téri játékokon. Az ünnepi heteknek változat­lanul a legnagyobb érdeklődést kiváltó rendezvényei a szabad­tári előadások. Ha a háború j előtti éveket is beszámítjuk, a I 25 nyárévad eseményei zajla­nak idén a Dóm téren, minden eddigit fölülmúló népszerűség­gel: már 85 ezer jegyet adtak el. ami 90 százalékosnál na­gyobb telítettséget jelent a né­zőtéren. Elbúcsúzott a Nabuc- co, s mire megtartják Az emoer tragédiájának utolsó előadását, mar új bemutatót is láthatott hét közben a közönség: Erkel operáját, a Bánk bánt. Ami lé­nyegében a tavalyi előadás is­métlése, Vámos László rendezé­sében, egyetlen változással, a megbetegedett Radnay György helyett Melis György vállalta Tiborc szerepét. A karmester Pál Tamas elmondta: „a múlt évi előadásokban kellő feszült­séget tudtunk teremteni, viszont a lírai jelenetek elsikkadtak, az a feladatunk tehát, hogy a mű drámaisága közben a finomabb, oldottabb színek is érvényesül­jenek.” A főbb szereplők: Si- mándy József, Moldován Stefá­nia, Komlóssy Erzsébet. N. L Tetemes a középiskolák taneszközhiánya Csalt a hangot hallotta, ami szájról szájra járt: — Piros bor. fehér bor ... Szódavíz .. . Meg ... Meg . .. Pezsgő ... De mennyi! Meg nó- ta... Hej, kicsi nékem ez a ház, ki rúgom az oldalát... A nótával együtt kicsapódott az ajtó, és a jó meleg fénnyel, párával együtt dülöngélő ember tántorgott ki. Csápolt a kezével, és böffenltedős hangon paran­csolt. — Utat, fírgesek ... ! Utat, mert én jövek, a Jómód! Ki­csit telezabáltuk magunkat, de csak kicsit... A sülthúsnak már nem jutott hely... De van meg­oldás ... Kilöttyintünk egy ke­veset, és jöhet a kakascomb, meg a torta ... Az első akácfát célozta meg, átölelte, és két nyögés után olyan hosszút köpött, mint a lö- viskesi országút... A csigale­vesből, a birkából, a veresóor- ból, meg a peasgöből... Meg sem kérdezte az Egy­szeri Ember, úgyis tudta. Lako­dalom. Elvette a föld a földet... A pénz a pénzt... ’ (Folytatjuk) Szocialista brigád és a gyermek A Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének la ta­gú Vásárhelyi Pál aranykoszo­rús, vízkormányzó brigádja szo­cialista szerződést kötött a ger- lai községi óvodával, az 1976— 80. évre. A brigád eddigi kiemelkedő társadalmi tevékenységéről elis­merően nyilatkozott a községi tanács végrehajtó bizottsága is, hiszen az elmúlt években igen sokat segített a fizikai dolgo­zókból álló brigád, a korszerű óvoda parkjának rendben tar­tásában és a gyermekek ját- szóteréneií kialakításában. A szocialista szerződést a ki- rendeltség gazdasági és politikai vezetői kézjegyükkel látták el, melytől az érdekeltek többek között azt várják, hogy erősít­se a brigád tagjai szocialista életmódjának kialakítását, ugyanakkor segítse elő az óvo­dánál a korszerű gyermekneve­lést. A közelmúltban összegezték a i TANÉKT-nél a középiskolai taneszközfelmérést, s eszerint I az ország középiskolái az alap- 1 jegyzékben felsorolt taneszkö­zök 53 százalékával rendelkez­nek. Tetemes a hiány: megha­ladja a 208 millió forintot. A múlt év tavaszán jelentet­te meg az Oktatási Minisztéri­um a gimnáziumok és a szak- középiskolák közismereti tan­tárgyainak alapvető taneszköz­jegyzékét. Az alapjegyzék 144- féle eszközt, illetve sorozatot tüntet fel, a többi között 18- féle demonstrációs. 14-féle ál­talános oktatástechnikai eszközt, 55-lele képet, faliképet és tér­képet, 14-féle hangszalagot és 17-íéle hanglemezt. Az utasítás előírja, hogy az iskoláknak a taneszközállomány fejlesztése során elsősorban a jegyzékben felsorolt eszközök beszerzéséről kell gondoskodniuk. jj eimMMSzj. V 1976. AUGUSZTUS 6. A TANÉRT az elmúlt hóna­pokban részletesen felmérte a középiskolák taneszközállomá­nyát, a felmérő ívet az ország valamennyi középiskolájának megküldték és 98 százalékuk ki is töltötte. Az iskolákban a hangszalagok 77 százaléka, a demonstrációs eszközök, a képek, a falitáblák, a térképiek, valamint a tanuló- kísérleti eszközök 62-63 százalé­ka hiányzik. Legkisebb, 34 százalékos hi­ány az úgynevezett általános oktatástechnika eszközökből. A valóságos helyzet a felmé­rés adatainál kedvezőbb. Az alapjegyzék ugyanis számos olyan taneszközt is feltüntet, amely a „jövő iskoláját” szol­gálja, tervezés, vagy gyártás alatt áll. Az iskolák a taneszközök be­szerzésére ötéves tervet készí­tettek, a még hiányzók többsé­gét három éven belül az okta­tás szolgálatába állítják. Csu­pán az idén saját költségveté­sükből és a megyei tanácsok támogatásából mintegy 68 mil­lió forint értékű taneszközzel szeretnék csökkenteni a hiányt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents