Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
Nyolcmillió forint értékű zöldségvetőmagot adtak el másodvetésekhez A szárazság miatti terméskiesés mérséklésére a termelők nagy területen alkalmaznak másodvetést. Egyes növények ismételt termesztésével nagyobb mennyiségű alapanyaghoz juthat a feldolgozó ipar és tovább javulhat a lakosság ellátása. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a tavalyinál lényegesen nagyobb készleteket bocsátott rendelkezésre. Az augusztus elejei összesítések szerint mintegy 68 ezer hektárra elegendő vetőmag talált gazdára, s nagyobb tételeket vásároltak a kistermelők is. A nagyvevők vásárlásainak összesítésekor kitűnt, hogy különösen a zöldségvetőmagvak iránt volt nagy az érdeklődés, ezekből mintegy 8 millió forint értékben adtaik el. főként uborkavetőmagot. Több mint 5 millió forint értékű zöldborsómagot vásároltak meg az elmúlt hetekben, és csaknem 4 millió forint értékű zöldbabvetőmag került a földbe az aszály miatt kiesett termés helyettesítésére. Az üzletekben elegendő kis- csomagolású vetőmag állt a kiskerttulajdonosok rendelkezésére. A vetőmagboltok továbbra is gazdag választékban kínálják a különféle zöldségnövények szaporítóanyagait. Az aszály miatt a gazdaságokban nem sikerült begyűjteni a kellő mennyiségű takarmányt, ezért sok helyen került sor másodvetésre. Az ehhez szükséges vetőmagokból szintén minden igényt kielégített a vállalat, különösen a napraforgó, a köles, a szudáni cirokfű, a takarmány- borsó és a csalamádékeverékek voltak keresettek az elmúlt hetekben. Természetesen nemcsak a vetőmag vállalat „termékeit” , használták fel a gazdálkodók, hanem saját vetőmagvaikat is. Például az állami gazdaságok nagyobb mennyiségű kukorica- vetőmagot adtak át a termelőszövetkezeteknek. A vidéki határ-szemlék tanúsága szerint az esők nyomán kizöldültek a másodvetésű, növények, és a gazdálkodók abban bíznak, hogy az időjárás kedvezőbbre fordulásával sikerül javítani a zöldségkínálatot. A vetőmagboltokban továbbra is teljes készletet biztosítanak a másodvetések utolsó szakaszához. (MTI) Néhány fontos cikk a Kertészet és Szőlészet következő számából A kertész szakemberek és kertbarátok népszerű képes hetilapjának'' következő, augusztus 5-én megjelénő számában egyebek között Beoker Vilmos és Mártonffy Béla tollából új minősített fajtájú tárkonyürömről a Zöldzamatról olvashatunk leírást. (Ezt a tárkonyos ételreceptek is kiegészítik.) Seprős Imre a kaliforniai t pajzstetű, Varsányi István és Schütz Nándor pedig az amerikai szövőlepke második nemzedéke ellen szükséges védekezést ismerteti. Molnár Olivér a XV. országos borverseny eredményeiről és tanulságairól számol be. . Dr. Kriszten György a szőlő- zöldoltások gondozásának tudnivalóit adja közre. Móczár Béla a klemátisz termesztéséről, szaporításáról írt cikket. Fodor Béla a nyáron virágzó fátyolka és a cickafark előállítását ismerteti. Dr. Horváth Gyula a jobb zöldségé Halas feltételeiről. közöl cikket. Olvashatunk a lapban a Budapesti Növényvédő, Állomás és Postás Kertbarátok Köre — I példamutató — együttműködési szerződéséről. A közkedvelt Ide- ! jében szólunk! rovat ezúttal is fölhívja a figyelmet a következő hét fontos kiskerti tennivalóira. Ezeken kívül számos más cikk, képes riport, hír stb. olvasható a Kertészet és Szőlészet legújabb számában. Kooperációs keltetőgépgyártásra kötött szerződést az In- tercooperation RT a francia Bekoto céggel, amelytől két komplett keltetőállomás berendezéseit is megvásárolta. Az együttműködési megállapodás öt évre szól és további 10 évre meghosszabbítható. A kooperáció alapján a Delta Szövetkezet fokozatosan felkészül különböző keltetőgép-alkatrészek sorozatgyártására. Ehhez a francia partner műszaki segítséget nyújt, átadja a gyártóberendezések -technológiáját és a műszaki dokumentációkat. A rés&- egységekből és a keltetőállomás előregyártott épületelemeiÉrtékes díjak a kiskertészek békéscsabai termék- bemutatóján Máris szervezik az augusztus 28—29-én nyitva tartó békéscsabai kiskertészek termékbemutatóját. Fekete Béláné, a MÉSZÖV politikai munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán belül működő Kertbarátok megyei Társadalmi Szövetségének kezdeményezésére ismét megrendezik a sokak által figyelemmel kísért, most is nagy érdeklődésre számot tartó zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztési városi szemlét. Ezúttal a köz- gazdasági szakközépiskola udvarát rendezik be erre a célra. A rendező szerv törekvését támogatja több békéscsabai intézmény, vállalat és szövetkezet, melyek anyagi támogatásából értékes díjakat adnak át a kiállítóknak. Tehát lehet pályázni a részvételre, külön nevezési lappal, melyet a MÉSZÖV 5600 Békéscsaba, ‘ Petőfi u. 3. szám alól lehet igényelni. Ott bővebb tájékoztatással is szolgálnak. A termékbemutató érdekességének kínálkozik az, hogy a zöldség, gyümölcs és dísznövény sajáttermék-bemutatásán túl egyéb terménnyel, a kisáruter- melést segítő újítással, ötlettel is a kiállítók közé kerülhetnek az érdeklődők. Végeredményben a mind gazdagabb és sokoldalúbb békéscsabai kerészeti kis- árutermélést szeretnék az érdeklődés középpontjába állítani, ezzel is bizalmat serkentve, kedvet teremtve rá másoknak is. bői' 1977 végéig mintegy másfél millió dollár értékben szállítanak a magyar gyártók a francia cégnek, illetve az általa megjelölt más vevőnek. A szerződés szerint a kooperációs gyártásmegosztási program részleteiben évente állapodnak meg, figyelembe véve a növekvő magyar igényeket. Az ötéves terv célkitűzései között ugyanis szerepel a baromfikeltető telepek rekonstrukciós fejlesztése. Az Inter- cooperation versenytárgyalás alapján választotta ki a francia céget, amely egyike a legkorszerűbb baromfitartó berendezéséket gyártó cégeknek. (MTI) Szerződés kooperációs keltetőgépgyártásra Tervezi és vezeti László Anna, az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyár vezető tervezőnője. Munkájához hozzátartozik a jármű, az autóbusz vezetése is. Keze alatt több autóbusz terve is „átfut”, melynek prototípusát ő próbálja ki (MTI fotó — K-S) Melioráció — meliorációs főiskola Békés megyében, Szarvason van a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, vagy egyszerűbben, ahogy általában ismerik a környéken: a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola. A főiskola 1970. óta működik, de a mezőgazdasági oktatás e helyen a legutóbbi időszakot tekintve 1927-től folyamatos. Az immár 5.0 esztendő a mezőgazdasági oktatás jellegzetes délalföldi központjává formálta Szarvast. Az ugyancsak Szarvason szerveződött, 25 eve országos szinten tudományos munkát végző öntözési Kutató Intézet és a Talajjavító Vállalat, amelynek munkája szintén országos vállalkozásokból tevődik össze, olyan bázist nyújtott a Szarvason folyó mezőgazdasági oktatás számára, hogy feljebb lephetett a középszintről, az öntözés és a melioráció tudományterületét munkálva az ország színe elé emelkedhetett. A Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola elnevezésében hordja az öntözéses és meliorációs szavakat. Az öntözés fogalma minden fordulatában ismeretes, nem úgy a melioráció, amely c§ak szőkébb szakmai körökben vált használatossá. A meliorációról ezért célszerű néhány szót szólnunk. A melioráció latin eredetű szó. Jelentése: szebb, jobb, rátermettebb. A melioráció fogalma manapság a mezőgazdasággal és ott is a talajjal kapcsolatban használatos. Melioráció —eljárás a kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik miatt csekély termékenységi! talajok megjavítására, illetve terméketlen talajok termővé tételére. A melioráló eljárásokra jellemző, hogy tartósan növelik a talaj termékenységét, A munka kivitelezése szerint: fizikai, kémiai és biológiai jellegű lehet. A hatás azonban független a beavatkozás módjától, mert a fizikai javítás következménye lehet kémiai, vagy pedig fordítva, a kémiai eljárásnak lehet fizikai hatása. A biológiai javítás pedig rendszerint mindkét, irányba hatással van. Sőt, a melioráló munkát sem lehet sok esetben leszűkíteni egyik vagy másik Fizikai melioráló munkának tartjuk: a vizenyős területek le- csapolását árokrendszerrel, vagy a talajba rendszerint fagyhatár alá hegyezett égetett agyagcsövekkel, perforált műanyag csövekkel; a hullámos felszínű, buckás homokterületek rónázá- sát; a réteges homokjavítást, amikor is 60 cm körüli mélységben az Egerszegi-féle eljárással egységes .szervesanyag-réteget hozunk létre a talajban; a 60 cm körüli mélységű altalaj- lazítást forgatással vagy forgatás nélkül; továbbá a különféle talajszelvény-keveréseket, ahol a tőzeg, a homok, vagy a márga egyenletes elkeverésére törekszünk a talajszelvényben. Kémiai melioráló munka,: a digózás, amikor a szikes talajok mészben gazdag altalajával (sárgafölddel) terítik a feltalajt; hektáronként olykor 600 köbmétert is felhasználva; a meszezés, amely a savanyú talajok javítási módja, hektáronként közel 100 g CaCOs-nak megfelelő mennyiséggel: a gipszezés, amikor is 150 g ha gipsz kerül bedolgozásra az arra rászoruló szikes talajokon; a lignitporos talajjavítás ugyancsak szikeseken 1—3 ezer q:'ha adagban. Biológiai melioráló eljárásnak az olyan okszerű növénytermesztés' nevezhető, amikor is az adott növények módszeres termesztésével mélyreható tartós változások jelentkeznek a talaj termékenységében, Példa erre a Westsik-féle zöldtrágyázásos homokjavítás. Magyarországon a meliorációs feladatok nagyok. Számba váve meliorálásra szoruló talajainkat, nem túlzás, ha a feladat megvalósításánál 80—100 éves tervről beszélünk. Az ország összes mezőgazdasági területéből kereken 45 százalék az ami javított, javításra vár. Az 1965-ben megjelent Mezőgazdasági adattár (KSH) alapján: savanyu szikes homok összesen 2184600 ha 572300 ha 37O900 ha 3133800 ha A népgazdaság anyagi erejéhez mérten évről évre fokozatosan kerülnek meliorálásra az arra rászoruló talajok. A munka kezdete az 1920-as évek végére tehető, s jelenleg még a felénél nem tartunk. A országos munka beavatkozási formára, mert az üteméről, jelenlegi állásáról és akkor igazán eredményes, ha a jövő feladatairól v iszony száegvszerre komplexen kerül megmokban az egyes időszakról az valósításra. alábbiak tájékoztatnak: Időszak Meliorált terület viszonyszámban év savanyú szik homok összesen 1928—50 0.5 1.4 0.6 1951—60 10.6 13.8 1.8 19,2 1961—70 28,8 22,2 14,9 26.0 1970—74 5,8 1.7 1.1 4.2 1928—74 45.5 39.1 17,9 41.0 mel, vár 54,5 80.9 82,1 59.0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázatból világosan kitűA javított területek termékenynik, a feladatok még sok évre sége fokozatosan nö velhető. nem szólóak. A Szarvasi Mezőgazda- sági Főiskola — az öntözéses növénytermesztés mellett — a meliorációs feladatok megoldására is képezi hallgatóit. A me- liorált területeken a termelés különleges szakértelmet kíván. elég csak az alapvető meliorá munkákat elvégezni, hanem t vábbra nagy hozzáértéssel ki a termelést végezni. Dr. Debreczeni István főiskolai docens Szocialista brigádok az eleki oktatási intézményekért A fiatalok széles körű összefogással társadalmi munkaakciót indítottak az eleki oktatási intézmények gondjainak enyhí. tésére. Ennek során a takarmánykeverő Petőfi-brigádja a napközis konyha nagytakarításában, udvarrendezésében, valamint a 4-es számú óvoda szennyvízaknájának elkészítésében és a tereprendezésben segédkezett. A Lenin Tsz gépmű. helyének szocialista brigádja a villanyhálózatot bővítette, a vízmű dolgozói pedig a 4-es óvoda vízbekötését végezték el társadalmi munkában. A kisiparosok szervezete a 2-es számú óvodában gyermekmosdót épített. Jelenleg a Volán eleki ki- rendeltségének dolgozói a diákotthon építkezéséből származó törmeléket szállítják el, s most folyik a román iskolánál egy udvari komplett tornaszer-áll. vány elkészítése is. amelyre a kéteg.vházi MEZŐGÉP dolgozói vállalkoztak. A szocialista brigádok, a szü. lői munkaközösségek, valamint az intézmények dolgozói által kezdeményezett sikeres akciók mintegy 200 ezer forint megtakarítást eredményeztek az oktatási intézményeknél. Tervezi és vezeti
