Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
64 ország — 3000 objektum Meghalt Bálint István | Bálint István. a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa 82 éves korában elhunyt. Temetése ma, augusztus 5-én, délután 4 órakor lesz a gyulavári temetőben. AZ MSZMP GYULAI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA Amerikaiak követelik a kubai kapcsolatok javítását Az amerikai üzleti körök tovább bővítik kölcsönösen előnyös kapcsolataikat Kubával, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok makacsul továbbra is gazdasági blokád alatt I tartja a szigetországot. I A Miami Herald című lap adatai szerint amerikai cégek az elmúlt kilenc hónapban 245 millió dollár összértékű áru Ku. bába való szállítására kötöttek megállapodást. Főként ipari termékekből, többek között Dieselmotorokról, transzformátorokról, valamint mezőgazdasági terményekről van szó. Mivel a Kubá. val való közvetlen kereskede. lein tilalom alá esik —. mutat rá a lap — az amerikai vállala. tok kénytelenek külföldi leányvállalataik közvetítéséhez folyamodni. A kubaiak összesen 19 országban rendelik meg az ame_ rikai árukat, túlnyomó részüket Kanadában, Mexikóban és Angliában. A Miami Herald utal arra, hogy az amerikai üzleti körök elégedetlenek a gazdasági embargó politikájával, amely távlat nélküli és káros az Egyesült Államokra nézve. Freeman, a Business International Corporation cég elnöke szerint az Egyesült Államok 750 millió dollárt veszíl^annak következte, ben, hogy nincsenek közvetlen kereskedelmi kapcsolatai Kubá. val. Freeman felszólította az amerikai kormányt, hogy szüntesse meg Kuba blokádját és haladéktalanul tegyen lépéseket a két ország közötti kapcsolatok normalizálására. (TASZSZ) Marchais nyilatkozata Franciaország helyzetéről A KGST XXX. berlini uTcs- szakán a tagországok képviselői ismételten állást foglaltak a fejlődő országok sokoldalú támogatása mellett. A tagországok szocialista elveiknek megfelelően, leljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely a politikai, gazdasági függetlenség kivívására és megszilárdítására irányul. Míg a KGST-országok 1962-ben 34 országnak nyújtottak gazda- j sági és műszaki segítséget, 1975- ben már 64 fejlődő országgal i működnek együtt gazdaságuk kiépítésében. Ázsia 22, Afrika 29 és Latin-Amerika 13 országában ezen gazdasági és műszaki együttműködés nyomán közel 3000 népgazdasági objektum ■ épült, illetve épül. A támogatás , a fiatal országok alapvető ipari ágazatainak megteremtésére, az állami szektor megerősítésére irányul. A 11 milliárd rubeles beruházási összeg 70 százalékát a nehéz- és az energetikai ipar létrehozására fordítják. 180 gépgyártó üzemet, 600 energetikai objektumot, kohászati kom- bináiot szereltek fel. A beruházások hatékonyságának fokozását szolgálta a Nemzetközi Beruházási Bank keretében 1973-ban létesített cgymilliárd transzferábilis rubel összegű hitelalap. A legnagyobb segítséget a Szovjetunió nyújtotta. Jelenleg 100-nál több fejlődő országgal kötött már gazdasági és műszaki megállapodást. 1975 elejéig a Szovjetunió 48 fejlődő országban 899 létesítmény megvalósításában vesz részt, közülük 450 már üzemel. Ázsiában 462, Afrikában 416, L,atin-Amer lkában 21 objektum épül. 1974 elejéig szovjet támogatással 8,73 millió kW erőmű kapacitást, 15.74 millió t. nyersvas-, 16,37 millió í. acél- és 14.41 millió t. hcngereltáru-elő- állító kapacitást hozlak létre. Kb. 1500 km vasutat és 2000 km közutat építettek. 146 szakem- berkénző intézetet szereltek fel. közülük 94 már az oktatás szolgálatába állt. A szovjet hitelek 76,4 százalékát az ipar és az energetika, 7,9 i százalékát a közlekedés és a hír- i közlés 5,5 százalékát a geológiai és az ásványkincsfel tárás, 5,7 százalékát a mezőgazdaság, 4,5 j százalékát pedig egyéb felada- ! tok megvalósítására fordították, j Indiában épülő 70 különböző objektum közül 50 már működik. Köztük olyan óriások, mint az ország acéltermelésének 30 százalékát adó bhilai acélmű, bokaroi kohászati kombinát és a korba! alumíniumüzem. Afganisztánban 70 létesítmény készült cl, 54 pedig építés alatt áll, olyanok mint a kandagarei tcxtilgyár, a Shibergán környéki kőolajmező és a Kabul melletti rézbánya. Irakban 1976-ig 90 lé- { tesítmény épült, 43 objektum bekapcsolódott a termelésbe. A Szovjetunió (ámogatásával valósult nieg Karachiban a kohászati komplexum felépítése, valamint 1200 mérnök kiképzése Pakisztán számára. Sri Lankán különböző építőanyag-előállító üzemek (cement-, tégla- és üveggyárak). Indonéziában erőművek, feldolgozóüzemek, a demokratikus Jemenben élelmiszer- üzemek, egészségügyi és oktatási létesítmények épültek a többi között. Az NDK műszaki közreműködésével 1955-től 520 ipari objektum épült a fejlődő országokban. Az NDK főleg nehéz- és ál- ' A Szovjetunió külügy* minisztériuma a ^napokban hivatalos jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez annak kapcsán, hogy a Cl A ügynökei arcátlan módon provokáltak egy New Yorkban dolgozó szovjet diplomatát. A Lityeraturna- ja Gazcta legújabb száma a diplomata. Soleg Harcsenko elbeszélése alapján számol be az eseményekről. William O Bi’ian és William O’Roorke márciusban tűntek fel először a szovjet diplomaták környezetében. A New York-i rendőrség képviselőiként, detektiv- igazolvánnyal zsebükben őrizték azt a kórházi betegszobát, ahol Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője feküdt autóbalesete után. A szomszéd szobában lakott a szovjet képviselet másodtitkára, Jakov Malik tanácsadója. A „két William'* jóval {alános gépgyártó-, valamint közlekedési eszközöket szállít. Csehszlovákia Indiában 60 jelentős ipari üzemet épít fel, 3000 csehszlovák szakértő közreműködésével. Románia 90 fejlődő országgal alakítóit ki kapcsolatot. jelentős szerepet vállalt a Szíriái ásványbányászat és az indiai kőolajfinomitó kapacitás kibővítésében. Bulgária az építő- anyagipar és mezőgazdaság fejlődéséhez járui hozzá, hazánk az alumínium-, a vegy-, gyógy- és élelmiszer-üzemek felszerelésében, a mezőgazdasági termelés fokozásában nyújt támogatást elsősorban. Lengyelország rész- ^ vételével számos iizem épült Szíriában, Indiában és Indonéziában. A lengyel beruházások 47,8 százaléka a vegyipar, 14.8 százaléka az energetikai ipar, 11.2 százaléka az építőanyagokat előállító iparban valósult meg. Az ország 1960 s 1970 között 40 ipari üzemet szállított a fejlődő országokba. Térképünk a KGST-országok segítségével néhány ázsiai országban megvalósult beruházást mutat be. Georges Marchais, az FKP főtitkára Korzikában töltött szabadságáról visszatérve kedd este nyilatkozott a francia televízióban. Az FKP főtitkára a kormány átszervezésével kapcsolatban szállongó hírekei kommentálva kijelentette, hogy egy kormányátalakítás önmagában semmit sem vál-' toztatna az ország helyzetén. A politikát kell megváltoztatni, ehhez pedig a kormánytöbbség megváltoztatására lenne szükség. Azokra a változásokra, amelyekre a dolgozóknak és a nemzetnek szüksége van, csak a baloldal hatalomra jutása esetén kerülhetne sor — hangoztatta az FKP főtitkára. A francia nép saját sorsának ura kíván lenni, ha 1978- ban úgy dönt, hogy az ország ügyeit a baloldalnak kell intéznie, tiszteletben kell tartani a választások eredményét — mondotta az FKP főtitkára. A francia kommunisták választási esélyeiről szólva az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a miniszterelnök teljesen felszámolta a gaullerizmus pozitív örökségét, teljesen érthető, hogy a gaulle-ista szavazók közül mind többen fordulnak az FKP felé. Az FKP főtitkára elutasította Chirac miniszterelnök elképzelését, amelynek értelmében az inflációt az árak és bérek korlátozásával, egyfajta francia jövedelempolitikával kellene megfékezni. A kormány és a gyárosok azt a jövedelempolitikát megfosztották minden tényleges tartalmától, a munkanélküliek száma gyakorlatilag nem csökkent, ugyanakkor pedig a munkaerőpiacon számos fiatal jelentkezik most ősszel, és így a munkát keresők száma megközelítheti akár a másfél milliót is. Georges Marchais visszatértével kedden ülést tartott az FKP Politikai Bizottsága. A PB, mint arról Gaston Nlissonnier tájékoztatta a sajtót, megállapította, hogy az országban nő az elégedetlenség, erősödik a népi mozgalom és a változásra irányuló óhaj. (MTI) 2 mimgaa 1976. AUGUSZTUS S. ...Es újra a CIA a Szovjetunió EN3Z- nagykövetének felgyó% gyulása után jelentkezett: Július ltí-án felhívták Harcsenkot, s a Hil- tftn hotelben találkoztak, hogy „felelevenítsék régi barátságukat”. Szállodai szobájukban bemutattak a szovjet diplomatának két ismeretlent: „Mr. Briant”-ot és „Bob”-ot. Az új ismerősök azonnal a tárgyra tértek: közölték Harcsenkoval, hogy a CIA munkatársai, mindent tudnak munkájáról, s elsősorban a „detente ’-re, az enyhülésre vonatkozó információk érdeklik őket. „A ClA-nak tudnia kell, hogy az önök kormánya mennyire őszintén folytatja az enyhülési politikát” — jelentették ki. Ezt követően a CIA- ügynökök megkezdték a „megtévesztő hadműveleteket”: amennyiben Harcsenko vállalja az együttműködést, ők az adatokért cserébe olyan Információkat bocsátanak rendelkezésére, amelyek igen érdekük a szovjet diplomáciát, s így Harcsenko „fényes karriert futhat be”. Miután a szovjet diplomata nem volt hajlandó megérteni kívánságaikat, az „enyhülési szakértők” fenyegetőzni kezdtek, elegendő eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy tönkretegyék Harcsenko karrierjét, sőt, a másnapi lapok esetleg azt közölhetik, hogy a Hilton szállóban öngyilkos lett egy ismeretlen férfi. A CIA-ügynökök mégsem siették el a dolgokat, három nap gondolkodási időt adtak Har- csenkonak, aki azonban hazatérése után azonnal jelentette a történteket a Szovjetunió ENSZképviselete vezetőinek. A szovjet diplomata még a határidő letelte előtt, július 18-án hazautazott Moszkvába, s 22- én találkozhatott családjával is, akiknek azonban már nehezebb volt elhagyniuk az Egyesült Államokat. Feleségét és gyermekeit állandóan követték a „csalódott" Mr. Briant kollégái. s csaknem sikerült megakadályozniuk elutazásukat a New York-i repülőtérről. Az ügyből New Yorkban nem lett botrány. A lapok érthető okokból semmiféle felvilágosítást sem kaptak arról, hogy a CIA ügynökei a New York-i rendőrség segítségével életveszélye« fenyegetésekkel próbáltak beszervezni egy szovjet diplomatát. Hiszen mit gondolna az amerikai olvasó, ha ezt az esetet összevetné a „vörös kémekről” megjelent pánikkeltő cikkekkel? (MTI)
