Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
A munkásművelődésről — még több a beszéd, mint a tudatos tevékenység Az Oktatási Igazgatóságon tanévnyitó értekezlet, diplomakiosztás TÁRSADALMI és politikai életünknek talán nincs egyetlen olyan területe sem, ahol előbb- utóbb lel ne vetődne, hogy a magunk elé tűzött cél: a fejlett szocialista társadalom felépítése elképzelhetetlen a müveit, ; {sokoldalúan tájékozott emberek | nélkül. Az utóbbi évtized erőteljesebb gazdasági fejlődésének hatására országunk — benne megyénk — társadalmi szerkezete átalakult. Ebben a folyamatban nőtt a munkásosztály vezető szerepe, erősödött társadalmi befolyása. Éppen ezért megkülönböztetett ügyelem fordul a munkásmüvelődés felé. Az MSZMP XI. kongresszusának a j munkásosztály művelődésének továbbfejlesztésére és a s z o c i- j slista tudat céltudatosabb j formálására vonatkozó állásfog- j tolásával összhangban megyénk j párt- és tanácsi szervei is meg- | jelölték a határozat végrehajtó- | sát elősegítő feladatokat. Nemrégiben a megyei tanács j végrehajtó bizottsága tárgyalta és fogadta el a munkásművelő- j dés megyei helyzetéről és to- ! vábbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A teendők meghatározásánál a testület figyelembe vette, hogy megyénk munkásságának rétegződésében az országos átlaghoz képest számos sajátosság van. így a munkásság zöme már felnőtt korban és kevés iskolázottsággal került az iparba. Szükségszerűen az alapvető szakmai képzés került előtérbe. Az erőfeszítések ellenére, : a szakmai végzettség mégsem éri el az országos átlagot. A { szakmunkások aránya megyénk- ! ben 41 százalékos, országosan 45,3. Jelenleg is a megye mun- i kássága, a munkássá válás fo- 1 lyamatának különböző szakasza- j it éli át. Még a munkássá válás j legjobb feltételeiyel rendelkező gépipari és építőipari munkások is ezernyi szállal kötődnek a paraszti életformához és a gon- I dolkodásmódhoz. Tehát a munkásművelődés fejlődése nemcsak hasznos, de szükséges is, hiszen elgondolkoztatóan magas az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettek aránya is. Az utóbbi időben ugyan az iskolázottság fejlődést mutat; míg 1960-ban a szakmunkásoknak csak 30 százaléka, 1970-ben már 66 százaléka rendelkezett legalább nyolcosztályos végzettséggel. az Általános iskolai végzettség megszerzése kétségtelenül része a művelődésnek, de a művelődés ennél sokkal gazdagabb fogalom. Ezt nemcsak az általános iskola befejezése, de az ugyancsak fontos szakmai oktatás sem meríti ki. Ezért na- fcyon is egyetértünk a vb-nek azzal a megállapításával, hogy „A munkásosztály művelődésének alapja a művelődésügy egészének fejlettsége és fejlődése. Éppen ezért a munkásművelő- dést nem lehet az egésztől elszigetelten fejleszteni.” Ebből következik a szocialista műveltség fokmérője, hogy a munkásosztály, mint társadalmunk vezető ereje, hogyan tudja ezt a szerepét ezen a területen is betölteni. A múlthoz képest elégedetlenségre nincs ok. A felnőttoktatásban az elmúlt három évtized alatt csaknem egymillióan szereztek munka közben szakmai képzettséget hazánkban. Ennek is köszönhető, hogy az egyetemi végzettségű pályákhoz kötődőknek 36 százaléka munkás és 17 százaléka paraszt származású. Megyénkben is az egyre eredményesebb munkát bizonyítja, hogy az 1975/76-os tanévben 4000 felnőtt járt 7—8. osztályba. 1975 76-ban a dolgozók középfokú iskolájában a 7187 hallgató közül 4516 fizikai dolgozó. Jelenleg 1677-en járnak a szakmunkások szakközépiskolájának első-második osztályába. Ez or- ! szágosan első helyezést jelent! j Ez- azt mutatja, hogy növekedett j a tanulás iránti igény. Azonban I j a műveltség szükségességének I felismerése mellett praktikus , okokat is találunk. Például: az ; adott munkakör betöltéséhez előírt képesség megszerzése. Tehát nem mindig esik egybe a tanulás a meggyőződéses tanulással. Jó dolog az üzemekben kihelyezett osztályok megszervezése, . melyeknél a vállalat vezetése j jobban tudja segíteni dolg>zói tanulását. Kérdés, nem válik-e ez a vállalatnál egysíkúvá, „oktatásközpontúvá”? Jól tudjuk, hogy pánikba esik az, aki fölött eljárt az idő. De kapkod az is, aki elmulasztotta iskolás korában a tanulást. Keresi azt a kapcsolatot, melynek az ember, a tudomány és a gép között ki kell alakulni ahhoz, hogy megtelel- 1 jen a ma technikai fejlődésének; .termelni vagy éppen vezetni tudjon. Aztán azok is kapkod- 1 nak, akik az egyénen segíteni akarnak és gyorsan beiskolázzák. A MUNKÁSSÁG művelődése j „csapatjáték”. Olyan társadalmi ‘ feladat, melynek eredményes megvalósítása megköveteli a párt I irányításával az állami és tömegszervezetek, valamint a gazdasági egységek tudatos együttműködését. A közművelődési j párthatározatot követő megyei dokumentumokban ez az igény világosan megfogalmazódott. Ennek hatására már kezdeti eredmények is tapasztalhatók. Mindenesetre történt előrelépés is. i Felbukkannak figyelemre méltó kezdeményezések az iskolázáson kívüli területekről is. A munkásművelődés egyik fő formája a szocialista brigádvezetők klubja (jelenleg 24 klub : működik a megyében 1080 tag- j gal). )Új hajtás is sarjad Oros- i házán. Itt a művelődési központnak úttörő szerepe van a város munkásművelődésében, A már két alkalommal megrendezett megyei munkásbrigád-vetélkedő j művelődéspolitikai érdeme, hogy folyamatos művelődésre készteti a brigád tagjait. Ez abból a felismerésből született, hogy az alapműveltség megszerzé-1 sét szoros kapcsolatba kell hoz- | ni az ideológiai képzés-; sei. Folytatjuk a sort: a könyvtárak kapcsolata a munkássággal javult. A megye könyvtárainak csaknem 19 ezer beiratkozott munkásolvasója van. A szakszervezeteknek 5000. A múzeumok mintegy 500 szocialista brigáddal rendszeresen ismertetik programjaikat és biztosítják a tárlat- vezetést. A TIT az ipari munkásságnak 996 esetben tartott ismeretterjesztő előadást. Ez az arány országosan is a legjobbak között van, mégis az összes ismeretterjesztő' rendezvényeknek csupán a 10 százaléka. De akár vázlatosan is szinte lehetetlen felsorolni azokat a lehetőségeket, i melyeket az állami, üzemi és í társadalmi szervek összehangol- i tan megteremtettek és megteremthetnek a munkások művelődéséért. A tudásban rejlő, személyiséget formáló, a közösségre nevelő erő sem szorul különösen méltatásra. Mégis ide kívánkozik a megyei tanács végrehajtó bizottságának az a kritikus és önkritikus megállapítása: ,.a munkásművelődés megyei eredményei még nem érték el a kívánt színvonalat, még több a beszéd róla. mint a tényleges, tu-- datos tevékenység.” Ebből következik a felnőttoktatás legnagyobb gondja, a 30—40 százalékos lemorzsolódás is. Ennek okai között találjuk a beiskolázottak szerény alapismeretét, a tanári munka gyengeségeit éppen úgy, mint a magukra hagyatott tanulókat. A feladatok megjelölése is az elemzésnek megfelelő: „A munkásság társadalmi és politikai vezető szerepe növelésének elősegítéséhez megyénkben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkásság tudati műveltségbeli fejlődését szolgáló tartalmi és formai feladatok, m.ódszerek megalapozott fejlesztésére. ToI vábbra is kiemelt feladat a kulturális élet területein a munkás- müvelódés.” Vagyis olyan köz- művelődési lehetőségek létrehozása szükséges, amely egységesen biztosítja a szocialista szemlélet és folyamatos önműve lés re szoktatja és sarkallja az embereket. Ehhez azonban jobb, következetesebb irányító, koordináló és ellenőrző munkára van szükség. Utolsó gondolatként annak a meggyőződésnek adhatunk kifejezést, hogy egyetlen jól szervezett oktatási rendszer sem helyettesítheti az egyéni tudatos ráhatást. A feladat megjelölése „tudati műveltségbeli fejlődést” — határoz meg. Azaz, szocialista tudattal élő munkásokat ért alatta. A nevelés szakmai és ideológiai jellegét szorgalmazza. A valóság eszmei visz- szatükröződését a szocialista társadalomban. Ennek megfelelő ér. telme/.ését a társadalom tagjai közötti terjesztését, az emberek formálását foglalja magában. És mindez, történhet szervezetten, iskolai formában, vagy munka mellett a termelés megszakítása nélkül. Jóllehet, hogy ez az ember még nem ismeri fel Beethoven különböző szimfóniáit a rádió „Ki nyer ma?” műsorában. Nem olyan nagy baj. de érti munkája értelmét, élete célját, munkáselhivatottságát. Társadalmunkban igazán művelt embernek azt nevezhetjük, aki kora élenjáró eszméinek színvonalán jár; életét a szocialista törekvésekkel egységbe tudja hozni. F.z már belülről ösztönzi a személyt a többre és a még többre. A másik: lassan megszokja az ember, hogy izgalmas korban él. Azért izgalmas, mert „robban” a tudomány és választ ad olyan kérdésekre, amelyek még tegnap rejtélyek voltak. És az ember alkalmazkodni akar ezekhez. A tudomány „robban '. az ember nem. A technika fejlődésének szédítő üteme állandó új ismeretek, készségek megszerzését igényli. Nem elég siránkozni a munkafegyelem lazulásán, hanem ismerni kell az okokat Nemcsak a mérnök, a munkaszervező, de a munkás is a tudományt hívja segítségül, ha az új, modern technikával, technológiával nem tud megbirkózni. Fűhöz-fá- hoz kapkod, hogy valamelyest lépést tartson vele: olvas könyveket és újságokat. Előadásokat hallgat meg azért, hogy képességének javát adhassa'a munkahelyén. És ha ismereteit alkalmazni tudja, ez újabö sikerekre, még nagyobb erőfeszítésekre sarkallja. Innen már csak egy lépés a folyamatos tanulás. EBBŐL MOST már az következne, hogy csak fel kell ismertetni a munkássággal a művelődés egyéni és társadalmi hasznát. Am a puszta felismerés még nem ösztönöz. A valódi ösztönzés a munkához kapcsolódik. Hiszen az emberi tudás ölt testet a gépekben. Megfelelő tudás és ismeretek nélkül nem lehet azokat sem létrehozni, sem működtetni! Egyszóval, műveltség nélkül nincs termelés! Éppen ezért legnagyobb ösztönző, ha mindenki a tudásának megfelelő helyen dolgozik. A mérnök ne technikus, a technikus pedig ne raktáros legyen. Érvényt kell szerezni annak az elvnek: ha a^udás fölfelé visz, akkor a tudatlanság lefele vigyen! Ez jelentené azt a többletet, amit a művelt ember tudásával hozzáadhat a technikához és a technológiához. De erről már ne beszéljünk — cselekedjünk! Roeskár János 3 miMmssé. 1976. AUGUSZTUS 29. A diplomakiosztó Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán 27-én. pénteken tartották meg a tanévnyitó tanári értekezletet. A tanáAkozáson részt vettek az igazgatóság vezetői, a pártépítési, a filozófiai, a gazdaságpolitikai, a tudományos szocializmus tanszék tanárai. Juhász József igazgató értékelte az elmúlt esztendei munkát és szólt az új tanévben elvégzendő feladatokról, követel- méhyekről. Hangsúlyozta, hogy az Oktatási Igazgatóság az elmúlt tanévben is a párt megyei végrehajtó bizottsága által jóváhagyott terv alapján végezte munkáját. A tárgyi és személyi feltételek kedvezőbbek voltak. Az elmúlt évi volt-az első teljes tanév az Oktatási Igazgatóság új, modern, gazdagon felszerelt, jó oktatási feltételeket biztosító épületében. Az adott lehetőségeket a tanárok egyre jobban állítják az oktató-nevelő munka szolgálatába. Ezt a tendenciát kell az új tanévben tovább erősíteni. Ehhez a személyi feltételek is adottak. Tovább gazdagodott a tanári kar szakmai-politikai képzettsége., Számosán Vettek részt továbbképző tanfolyamokon, végeztek tudományos munkásságot. Ez tükröződött is az oktatómunka színvonalában, a hallgatók vizsgaeredményeiben. Felhívta a figyelmet a hallgatók összetételében tapasztalható változásokra. Többek között jelentősen csökken a hallgatók átlag életkora és nőtt az általános műveltségi alap. Ezekből következik, hogy az oktató-nevelő tefin népség rés*vevöi vékenységben nagyobb figyelemmel kell lenni az érzelmi hatások biztosítására, az összehangolt követelmények további emelésére, a tananyagokban rejlő összefüggések sokoldalúbb megismertetésére. Az új tanévben közel 100 osztályban csaknem 2500 hallgató magas szintű politikai, ideológiai képzéséről kell gondoskodni. Az igazgatóság egyre inkább központi helyet foglal el a megyében a társadalomtudomány művelésében. Ezt nemcsak a hallgatók magas száma, hanem a tanárok által-készített tudományos dolgozatok is igazolják az egyre szélesedő kapcsolatok mellett. Tovább kell erősíteni ezt a következő években is — fejezte be megnyitó előadását Juhász József. Délután két órakor kedves ünnepségre került sor az igazgatóság előadótermében, amelyen részt vett Nagy Jenő, a párt megyei titkára is. Ez alkalommal hetvenegy szakosítót végzett hallgatónak nyújtotta át Juhász József igazgató az oklevelet. Vörös-diplomával kilencen végeztek. Az igazgató köszöntőjében arra kérte a végzett hallgatókat, hogy eredménnyel hasznosítsák szerzett tudásukat, hogy minél többen rendelkezzenek szilárd marxista-leninista világnézettel. A volt hallgatók nevében Pacsika György köszönte meg az anyagi és emberi törődést, amelynek segítségével oklevelük birtokába juthattak. e—r. Juhász József igazgató átadja az okleveleket t
