Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
Beszélgetés a vb •titkárral % A kisajátítás új rendje Az EHHHci Tanács tSrvényereiű rendeletéről Az Elnöki Tanácsnak a kisajátítás szabályozásáról alkotott új törvényerejű rendelete értelmében a közérdekű célokra szükséges ingatlanok tulajdonjogát az állam elsősorban kisajátítással szenti meg. Az új szabályozásnak biztosítania kellett, hogy a kisajátításokra csakis valóban közérdekből kerüljön sor, de ha van ilyen közérdek, akkor a kisajátítás minél gyorsabban és egyszerűbben megtörténjen. Alapelv az is, hogy a tulajdonos kisajátított ingatlanáért megfelelő kártalanítást kapjon. E követelményeknek az új tvr. — erőteljesebben, mint ecL dig — érvényt szerez. A jövőben is változatlanul lehetővé leszi az olyan ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, amelyekre közérdekű, társadalmi- gazdasági célok — üzemek, iskolák, kórházak építése, bővíté. se, bányászat, út- és vasútépítés, nem utolsósorban az állami lakásépítési, a területfejlesztési célok —, tehát a fejlődés érdekében van és lesz szükség. Az új jogszabály egyidejűleg ; szűkíti a kisajátítási jogcímek körét, hogy valóban csak jelen, tős közérdekből kerülhessen sor ingatlanok tulajdonjogának elvonására, még ha kártalanítás ellenében is. Ennek érdekében rendelkezései a jogcímek pontos rögzítése mellett egyéb biztosítékokat is előírnak. Ilyenek például: a tanácsi szerveknek ezután még gondosabban kell vizsgálniuk, hogy a kisajátítás tényleg közérdeket szolgáljon; valóban csak azon az ingatlanon lehet-e vagy a legcélsze- rííbb-e például iskolát vágykor, házat építeni, amelynek a kisajátítását kérték. A kérelem tehát akkor is elutasítható, ha a kisajátításnak van ugyan jogcíme, de az adott beruházást indokoltabb vagy ésszerűbb egy másik ingatlanon megvalósítani. Ezzel kapcsolatban a jogszabály külön is felhívja a figyelmet a mezőgazdasági rendeltetésű és a mezőgazdaságilag hasznosítható földek, valamint az erdők fokozott védelmére. A kisajátítási kártalanítás ed. dig a jogszabályban összegszerűen előírt irányárakra alapult. Ez a megoldás túlságosan merev volt, nem adott megfelelő lehetőséget arra, hogy figyelem, be vegyék az ingatlanok értékében az évek során bekövetkező változásokat, s a helyi körülményeket. Emellett a helyi tanácsi szervek nem állapíthatták meg a kártalanítás összegét, hanem csak a kisajátítást kérő és a tulajdonos közötti egyezséget mozdíthatták elő. A kisa. A FÖLDRENDEZÉSEK A nagyüzemi gazdálkodásra slkalma.s területek kialakítása érdekében, hatósági úton végrehajtható földcserék — a föld- rendezések eddig érvényes szabályait az Elnöki Tpnács 17 évvel ezelőtt alkotta meg. Az azóta eltelt idő alatt a mezőgazdaságban lényeges változások történtek: sok termelőszövetkezet egyesült, a termelés szakosodott, s elterjedt a korszerű, nagy teljesítményű gépek alkat, mazása. Ez idő alatt jelentős nagyságú szétszórt föle} került a mezőgazdasági üzemek használatába. A termelés fejlesztése és a szétszórt földek gazdaságos hasznosítása sok helyen indokolttá teszik a földrendezést. Az Elnöki Tanács most elfogadott új törvényerejű rendelete az eljárás megkönnyítése érdekében a korábbinál egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi a földrendezések végrehajtását. A törvény- erejű rendeletben foglaltak sze. rint a nagyüzemi területek kialakításának elsődleges eszköze továbbra is- az önkéntes földcsere lesz. Emellett azonban az új jogszabály lehetőséget ad arra. hogy ahol indokolt, »széttagolt földeket hatósági úton az játítási eljárás során meghatározó volt a kisajátítást kérő által — az irányárak alapján — tett ajánlat, így sok esetben ele. ve indokolatlanul alacsony volt a felajánlott kártalanítási ósz- szeg. Ez oda vezetett, hogy az érdekeltek a vita eldöntése végett csaknem minden esetben a bírósághoz fordultak, s fölöslegesen szaporították a bírósági eljárások számát. Az új jogszabály nem ír elő irányárakat. Ehelyett meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket * kártalanítási összeg megállapításánál figyelembe kell venni. Telek, ház esetében ilyen például a település jellege — városi, falusi vagy üdülőövezet —, az ingatlannak a településen belüli fekvése, köz- művesítettsége, megközelíthetősége stb. A kártalanítás megállapításánál tehát a jövőben fontos szerepe lesz a reális, az adott helyen hosszabb idő alatt és szélesebb körben kialakult forgalmi értékének is. A -kártalanítás reális összegét az tvr. alapján a jövőben már a tanácsok állapítják meg, ami fölöslegessé teheti a további utánjárást. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget ad arra. hogy ha a tanács által megállapított kártalanítást a tulajdonos kevesli, illetve a kisajátítást kérő sokallja, a bírósághoz fordulhassanak. A jövőben is lehetőség lesz arra, hogy a tulajdonost — beleegyezésével — csereingatlannal kárpótolják. A kisajátított ingatlanban lakók pedig lakásigényük mértéke alapján jogosultak elhelyezésre. A rendelet céljai közé tartozik a spekulációs, munka nélküli jövedelem forrását szolgáló jelenségek visszaszorítása is. Különösen az államtól az utóbbi esztendők során igen kedvező feltételek mellett megvásárolt ingatlanok kisajátítása, kor voltak tapasztalhatók ilyesmik. Egyik-másik esetben tapasztalható ez akkor is, ha az ingatlanon nem lakás, hanem egyéb célokat szolgáló épület — például műhely vagy garázs — van és a tulajdonos ezek fejében követelt kirívó mértékű kártalanítást a közcélú beruházóktól. A sokasodó állami és tanácsi lakásépítkezések, az ipari, mezőgazdasági vagy egyéb közcélú beruházások megvalósításai szükségessé tették a kisajátítás új szabályozását. A törvényerejű rendelet most korszerű formában, a közérdek és az egyéni érdek összhangjának megfelelően rendezi ezt a — további fejlődésünk szempontját ból igen fontos — területet, tárgykört. ŰJ SZABÁLYOZÁSA # egész község határára kiterjedő (általános), illetve egy dűlőre vagy határrészre kiterjedő (részleges) földrendezéssel is összevonhassák. A mezőgazdasági üzemek, területén egyéni használatban visszahagyott földeket üzemen belüli földrendezéssel ki lehet cserélni. Két vagy több mezőgazdasági üzem különálló, külterületi tábláit pedig üzemek közötti földrendezéssel, lehet nagyobb, összefüggőbb táblákba egyesíteni. Lényeges, hogy míg a föld; rendezést általában az érdekelt üzemek kérelmére engedélyezik a megyei tanácsok, az üzemek közötti földrendezés — kivétele, sen indokolt esetben — a me; zögazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával. hatóságilag is kezdeményezhető. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a földrendezés során kicserélt földek közötti értékkülönbözet reális megállapítása érdekében a térítéseket megegyezéssel, ennek hiányában pedig a kisajátítási jogszabályok szerint kell megállapítani. A rendelet újból szabályozza a földfelajánlás egyes kérdéseit is, (MTI)' Mezőberény lakossági szolgáltatásáról Űröm és bosszúság — Vannak még „fehér foltok” « * A kényelem ipara, tgy nevezik a szolgáltatásokat. Nem véletlenül. Minél jobban élünk, annál igényesebbek leszünk. Gépesítjük a háztartásunkat, a tévé, a rádió a lakás tartozékává vált. Ma már elvárjuk, hogy gyorsan fessék ki a lakásunkat, kifogástalanul javítsák meg a hűtőgépünket, autónkat, pontos határidőre tisztítsák meg ruhaneműinket. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Baukó Mártonnal, a Mezőberé- nyi nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával. — A szolgáltatások színvonala, állapota kihat a lakosság közérzetére. A megszerzett anyagi javak használata örömet okoz, életkörülményeink kulturáltságát növeli. Ha azonban egy háztartási gépet, híradástechnikai eszközt csak üggyel-bajjal tudunk megjavíttatni, örömünk bosszúsággá válik. Ezért kell a szolgáltatást nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésként is kezelni. Az 1969-ben hozott 1038. számú kormányhatározat kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a szolgáltatások területén hosszú távon meg kell oldani. Ez már érezteti kedvező hatását, nálunk Mezőberényben is. A megyei szolgáltató, a helyi vas- és műszaki szövetkezet, valamint a GELKA igyekezett javítóműhelyeit jól felszerelni, korszerűsíteni. O ’A fejlődés, ha nem is zökkenőmentes, de főbb irányait meg lehet határozni. Nagy jelentősége van az alapos, körültekintő felméréseknek. A tanács szakigazgatási szerve ezt j meg is tette. Hallhatnánk a ta-1 pasztalatokról? ’ — Elöljáróban csak annyit: a szolgáltatósoknál mindig az igényekből kell kiindulni, de figyelembe szükséges venni a lehetőségeket is, törekedni az összhang megteremtésére. Amikor ebben az évben felmértük a szolgáltatások helyzetét, kiderült, hogy a községben az utóbbi három évben javult a háztartási gép-, motorkerékpár-, tévé-, rádíójavítás, a mosás, vegy tiszti tás, a személyi, szolgáltatások mennyisége és színvonala. Számszerűen: a szolgáltatások összteljesítménye 1974-ben 4 millió forint körül volt, az idén év végére pedig eléri a 6 milliót. Ez kereken 30 százalékos emelkedést jelent. O ' Életkörülményeink állandóan változnak. Tíz évvel ezelőtt az autójavítás, mint szolgáltatási igény nem volt számottevő, a cipőjavítás viszont ! gondot okozott. Most teljesen [ fordított a helyzet. Mi erről a j véleménye? — így igaz. Éppen ezért a mi j községünkben is „fehér folt” a gépjárműjavítás és szerelés. Me- { zőberényben és Csárdaszálláson 508 személygépkocsi és nagyon sok motorkerékpár van. A tévéelőfizetők száma meghaladja a j 2800-at, a háztartási gépek tömegéről nem is beszélve. A GELKA helyi szervize tavaly 4 ezer 668 készüléket javított meg. | A garanciális javítások ideje 1,7, az egyéb javításoké pedig 4,4 nap volt, ami jónak mondható. Jellemző az igények rohamos nö- j vekedésére, hogy az 1970-ben lé- j tesített és akkor korszerűnek számított szerviz ma már alig- alig tud a követelményeknek megfelelni. Nincs lehetőség színes televízió, automata mosógép, Kisiparosok társadalmi munkája A KIOSZ legutóbbi elnökségi I ülésén felmérte, hogyan válaszoltak a kisiparosom az országos vezetőség felhívására, amely azt kérte, hogy társadalmi munkával készüljenek a HNF VI. kongresszusára. A felhívás nyomán országszerte felajánlások születtek óvodák, bölcsődék, napközi I otthonok, iskolák, szociális és kulturális intézmények létrehozására. karbantartására, illetve felújítására, és sokféle kisipari szolgáltatás, javítás társadalmi | munkában történő elvégzésére, j Nagykanizsán és Zalaegerszegen, Gyulán kommunista műszakokat szerveztek, amelyek bevételét gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. A, közösségi gondokból mindig részt vállaló kisparosok társadalmi megbecsülését bizonyítja, [ hogy népfrontbizottsági tagnak országszerte 1753 kisiparost vá- I lasztottak meg. I £// telephely késsül A kertészeti és városgazdálkodási vállalat Gyulán új telephelyet : alakít ki Jó ütemben cpiit a gép javítóműhely, a központi épület, j amelyben a szállítás és az ipari üzemek műhelyei kapnak helyet. : A tervek szerint még ebben m évben elkészül a több mint 3 mii- ; !ió forintos beruházás (Fotó: Béla O ) « — Lépést kell tartani autórádió, olajégők jóvítására. Elégedettek a herényiek viszont a Békés megyei Patyolat Vállalat szolgáltatásaival: az ágyneműmosással, ruhatisztítással és festéssel. A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet női fodrász, fényképész, órás részlegei teljes egészében megfelelnek az elvárásoknak. O ’Az V. ötéves terv utolsó évére Békéscsabán és város környéki községeiben a szolgáltató ipar termelése eléri a 113,4 millió forintot. Nyilván ehhez újabb beruházások is szükségesek. Milyen alapelvek szerint tervezik a következő ötéves tervben a szolgáltatások fejlesztését Mezőberényben? — Az elmondottakból is kitűnik: a IV. ötéves tervben is igazodtunk a változó életkörülményekhez, de azt tartjuk, hogy ezek a következő időszakban még inkább fejlődnék. Leginkább a háztartási gépek, gépkocsik, egyéb elektromos berendezések további szaporodására számítunk. Éppen ézért a GELKA részére megfelelő épületet biztosítunk. A szolgáltató szövetkezet egy üveges-képkeretező és kozmetikus részleget kíván nyitni. A vas- és műszaki szövetkezet terveiben gépkocsimosó és zsír- zó szerviz létrehozása szerepel. Az építőipari szövetkezet karbantartó részlege pedig aláfalazást, vakolást és más építőipari szakmunkákat vállal majd. A helyi fogyasztási szövetkezet a tervidőszakban bevezeti a sportcikkek, a mezőgazdasági kisgépek kölcsönzését. Természetesen továbbra is számítunk a kisiparosok nélkülözhetetlen szolgáltatásaira is — mondotta befejezésül dr. Baukó Márton. Seres Sánder Nyugdíjasok találkozója A békési nyugdíjasok klubja 1966 tavaszán alakult, 65 taggal. Gazdag programjával, rendezvényeivel az évek során egyre népszerűbbé vált, ma már közel 400 tagja van. Minden évben kétszer magyarnótaestet rendeznek a klub helyiségeben, ezen kívül Vámos Sándor elnök javaslatára megszervezték' az „Ismerd mag hazádat” mozgalmat. Kirándulásokat szerveznek, az ország legszebb tájaira látogatnak, ezekhez az utakhoz a helyi termelőszövetkezetek, vállalatok nyújtanak segítséget többek között úgy, hogy járművet biztosítanak a kirándulóknak. Minden egyes út felejthetetlen élményt nyújt a részvevőknek. A klub tagjai közül a „legfiatalabb” 62 éves, a legidősebb 82. Legutóbb augusztus 20-án tartottak a klubnap keretében magyarnótaestet, melyen a klub énekkara adott műsort. Felelevenítették a régi népdalokat, melyeket ezúttal magnóra is rögzítettek, hogy az utókor számára is fennmaradjon. Megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc életéről ' és munkásságáról, valamint néhány alapító tag saját versét is elmondta. A rendezvény olyan sikert aratott, hogy végül a közönség is együtt dalolt a szereplőkkel. Csupán az volt a baj. hogy a kis helyiségben kevesen, alig 150-en fértek el. Jó lenne, ha a városi tanács ezt az aktívan működő klubot. segítené azzal, hogy új, nagyobb helyiséget biztosítana számára. B. M-nc
