Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

Iskolába... Áz iskolásélet kezdetén WAGT VÁRAKOZÁSSÁ!., örömteli izgalommal készülnek az iskoláséletre a gyerekek. De jó lenne az általános iskola mind a nyolc esztendejére meg­őrizni ezt a lelkesedést, tudás­vágyat, befogadókészséget! Saj. nos, jó néliány gyereknél már az első hetekben törés követ­kezik be. Az eljcedvetlenedéstől egészen a tömény iskolaundorig terjedhet a skála. Némelyik kis- lurkó bejelenti, hogy ő pedig nem akar többet iskolába men. ni, vagy különböző betegségek színlelésével próbálja elodázni az indulás idejét. Első pillanatra is nyilvánva­ló, hogy a beilleszkedés zava­raival van itt dolgunk. A gye­reket nem tanítottuk meg arra, hogyan kell normális viszonyt kialakítania társaival és a vele foglalkozó felnőttekkel, , Nem tudja, hogyan kell viselkedni a közösségben, hogyan kell alkal- .mazkodni, és bizonyos dolgok­ban belátással lenni. NAGYON FONTOS a peda­gógus és a gyerek közötti jó kapcsolat. Ennek kialakulásá­ban a szülőnek is szerepe van. Csemeténk nemegyszer azzal jön haza, hogy igazságtalan volt a tanító néni. mert ezt meg ezt tette, mondta. Ne vegyük ezt szó szerint, és semmiképpen ne tegyünk elmarasztaló megjegy­zést a pedagógusra, mert a gye­rek minden rosszakarat nélkül is félreérthetett valamit, vagy nem reálisan ítélte meg a hely­zetet. Esetleg a jogos elmarasz­talás miatt keres védelmet a szülőnél. Persze, tévedhet a pe­dagógus is, megeshet, hogy va­lóban igazságtalan volt. Mind- ■ három esetben meg kell beszél­nünk a dolgot a tanítónővel, csak így kaphatunk valós ké­pet a történtekről. S így kap­hatja meg a jogos elégtételt gyermekünk is, ha tévedésből marasztalták el. Főleg , egyke elkényeztetett; elsősnél okoz problémát, hogy a tanító néni nem szerepelteti eleget, mindig másokat hív fel, őt nem szereti. Ezt jó előre meg kell magyaráznunk. Hisz ezért nemegyszer megsértődik, pasz- szivitásba vonul a gyerek, ér­dektelenné válik. Társai között is ellenszenves a pádból kibu­kó. állandó szereplési vágytól sistergő nebuló. A JÓ ISKOLAI közérzethez hozzátartozik, hogy gyermekünk barátokra leljen osztálytársai között. Adjunk neki néhány jó tanácsot e téren is. Apróságo­kat: radírt, ceruzát, hegyezőt ne sajnáljon kölcsönadni. Szó­lítsa keresztnevükön társait. Ne kezdjen verekedést, de ha meg­támadják. védje meg magát Szükség esetén álljon barátai mellé. Mindenkivel legyen ba­rátságos, ne csak a rokonszen­ves gyerekekkel, s ne csak ezek­kel játsszon. Hívjuk meg gye­rekünk új barátait otthonunk­ba, ezzel erősödik közöttük a barátság érzése, s rajtuk keresz­tül sok mindent megtudunk az iskoláról és saját csemeténk­ről, hiszen beszélgetés közben előbukkannak viselt dolgai is. Néhány apróságot említsünk meg a tanulással kapcsolatban. Legyen saját kis sarka a gyerek­nek, ahol tárolhatja holmiját, megírhatja leckéjét Ebéd és pi_ henés, játék után 3—i óra táj­ban kezdje meg a tanulást. Kez­detben. naponta ellenőrizzük a feladatait, de megoldásukban ne segítsünk, csak ha végképp megakad. Külön leckét, gya­korlást ne adjunk fel neki, még akkor sem, ha úgy véljük, csú­nyán írja egyik-másik betűt Esetleg kedvét szegnénk vele, bízzuk a tanítónőre mennyi az elégséges íráslecke. Becsoma­golt holmiját viszont minden­nap ellénőrlzzük, ne menjen hiányos felszereléssel ai iskolá­ba. S felesleges dolgokat se vi­gyen. például a kedvenc állat­kát, babát. Nem tudná megáll­ni, hogy óra alatt elő ne vegye, ez elvonná a figyelmét. A GYEREK kezdetben renge­teg élménnyel tér haza az is­kolából. Mindennap történik va. lami érdekes. Elmeséli 'mi volt az órák alatt, mit játszott paj­tásaival, miről beszélgettek ha­zafelé menet. Hallgassuk fi- gyelémmel őt, bármilyen jelen­téktelennek tűnnek is ezek az események számunkra. Ha fi­gyelmes hallgatóságra talál a gyerek, később is szívesen meg­osztja, velünk élményeit. Átányi László Tanácsakadémia t A Gellérthegy oldalában épülő Tanácsakadémia oktatási szárnyá­nak építése befejeződött. Előreláthatólag év végére elkészül a szál­ló homlokzati függönyfalának szerkezete is (MTI Fotó: Soós Lajos felvétele) A szülőknek minden évheti s»k gondot okoz ez az időszak: ,.mit adjak a gyerekre?” Mert bizony nemcsak az iskolaszerek beszerzé­se, az öltöztetés is nagy E«nd. Eb­ben szeretnénk a rajzokkal ötletet adni. Elsőként a kicsiknek — a <>—S éveseknek (1-2 rajz). A kötény­ruhácska elöl zippzáras, színes paszpolozás díszíti, a mellény és a nadrág bevágott zsebét színes tűzés díszíti. A g—i# éveseknek való a mel­lény-ir.oknya össteillitás (3). * inellénv érdekessége, hogy derék­ban húzott és ejtett vállvonallai ké- szü't. Szoknyája átalakításához is lő ötlet: a zsebét é5 az alját koc­kás anyaggal lehet kombinálni. A kötényruhát (4) színéé tűzés és elöl rátett zseb díszíti.-OKOS" KÉRDÉS AUGUSZTUS V f ű f M — Na én örültök, hogy megint kezdődik az iskola? (Várnai György raji») > _________________ M ilyen madarat szabad kitömetni? JANCSI NÉHÁNY pajtásá­val a hegyekbe ment kirándul­ni. Kora reggeltől rótták az er­dei ösvényeket. Egyszer csak Jancsi, oldalt pillantva, a bok­rok között fekvő madarat vett észre. Szárnyával fennakadva lógott az ágak között, de már nem volt benne élet, Jancsi gyorsan ledobta az oldalzsákját, nógykézlábra ereszkedett, majd bebújt a sűrűbe és óvatosan ki­hozta onnét. A bácsi kö« több lépett és ke­zét, barátságos mozdulattal a fiú fejére tette. —, Elhiszem, hogy így tör­tént, fiacskám — mondta ked­vesen. — A törvény azonban nem tehet kivételt ezekben az esetekben sem. Hiszen akkor olyan kiskapu nyílna a termé­szetvédelmet semmibe vevő em­berek előtt, amit könnyen ki­használhatnának. És ez nagyon sokat ártana a madarak ügyé­A nagyobbak (14—1# évesek) már igénylik a divatos ösa/eállításokat. Nekik való a szoknya-blúz összeál­lítás. Az egyenes vonalú szoknyá­hoz kötött beállításokkal készített mellényt viselhetnek. Farmerhez vagy más nadrághoz, de szoknyához is viselhető ingblúz (6). Bebújós nyakmegoldással ké­szült, elöl két hosszúkás gombol­ható zsebbel. Valamennyien körülállták és kíváncsian nézegették a kezé­ben tartott madarat. Fekete és fehér tollazatú harkály volt, a tarkóján és a combjai mögött szép piros toliakkal. — Vajon mitől pusztulhatott el? — kérdezte Jóska csodál­kozva, de egyikük sem tudott felelni ra. Forgatták erre, for­gatták arra, a sérülésnek nyo­mát sem találták rajta. — Talán nagyon öreg volt már — vélte Laci, azután felfelé mutatott: — Biztosan ezen az öreg tölgyön kopácsolt utoljá­nál Jancsi megvonta a vállát. — Én mindenesetre kitöme- tem — jelentette ki — és niég mielőtt hazaért volna, egy kis kerülővel útba ejtette azt a pre- parátorműhelyt, melynek kira­katában már 6ok szép csillogó tollú fácánkakast csodált meg. A LEGNAGYOBB megdöb­benésére azonban a fehérköpe- nyes bácsi, aki a pult mögött állt, nyomban tiltakozóan emel­te fel a kezét, amikor az oldal- zsákból előkerült madarat meg- i látta, — A harkály védett madár — mondta szigorúan —, nem sza­bad kitömetni. — De mi döglötten találtuk — védekezett Jancsi —, csak nem hagyhattam ott, az erdő­ben, hogy tönkremenjen? nek! — De hát mi a teendő ilyen esetben? — kérdezte Jancsi, aki közben már belátta, hogy a bácsinak igaza van. — . Az elhullva talált védett madarakat az ország első köz- gyűjteményébe, a Természettu­dományi Múzeum Állattárába kell eljuttatni — hangzott a válasz. — A madárhoz egy cé­dulát kell mellékelni a lelőhely és az időpont megjelölésé­vel. '/ JANCSI BÓLINTOTT, de azért egy . kicsit sajnálkozva pillantott a kezében tartott ma­dárra. — Tessék megadni a címet. Ha ez erdőből elhoztam ezt a harkályt, most már végére já­rok a dolognak. A bácsi egy cédulát vett elő és ezt írta rá: Természettudományi Múzeum Állattára, 1088 Budapest, Baross u. 13. Jancsi kifelé indult, de a bá­csi még utánaszólt: — Ha pedig szarkát, szajkót vagy varjút találsz, azokat nyu­godtan hozd csak hozzám. A lőhető madarak kitömetését semmiféle rendelkezés nem tiltja! AZUTÁN BÜCStT intett és visszaballagott a műhelybe. Schmidt Egon /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents