Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
Higiénia, óh... Nemrégiben Gyulán jártam. Az idő alkalmas volt arra, hogy betérjek a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat reprezentatívnak nevezett Hóvirág ifjúsági presszójába fagylaltozni. Helyet foglaltam egy fagylalttal lecsorgatott asztalnál, várva a felszolgálók valamelyikét — merthogy többen is ráértek. Az üzletben kevesen voltunk. Hangos szóváltásra lettem figyelmes. Meglepetten kaptam fel a fejem: egy idősebb kedves felszolgáló hangos szóval vitatkozott három, tizennyolc—húsz év körüli kolleganőjével. Azt próbálták eldönteni, mennyi a palackozott sör ára a kinti teraszon. Hogy mi lett a végleges ár, azt nem tudtam a hangos vitából megállapítani. Az idősebb szőke felszolgáló 12.60 forintot mondott, míg a fiatalok a 15.90 forintos árat bizonygatták. Sajnos, mást is tapasztaltam. A pulton belül, az áruk között dohányoztak a felszolgálók, miközben rendezték az árut. Én magam nem dohányzom, de nem teszek szemrehányást azoknak, akik a saját egészségüket nem tartják tiszteletben. A vendéglátóipari egységekben viszont találják meg a módját — biztosan meg is van —, hogy hol hódoljanak szenvedélyüknek: az egészségre ártalmas dohányzásnak! Szemlélődés közben felfigyeltem a falon kifüggesztett oklevélre, amely azt hirdeti, hogy a szóban forgó egység elnyerte a „Kiváló Bolt” címet. Gratulálunk az egység kollektívájának — bár a jó munkát fémjelző dicséretet elhomályosítják a tapasztaltak. ' Rack Gyula — Ez kétségtelen, hiszen az • említett komplex kutatásokban : tan arai aknák mintegy 40—43 ; százaléka vesz részt. Emellett : vannak ezekbe nem foglalható ; egyéni kutatások is, melvek ; szintén fontos valóságfeltáró és « ideológiai nevelő szerepet ját- ; szanak. Tudományos tevékeny- ; ségünk súlyának növekedése- ■ ként értékeljük, hogy egyre ! gyakrabban vagyunk mi a házL * gazdái vagy egyik rendezői a : párt által szervezett nemzetkö- : zi és hazai tudományos tanács- ; hozásoknak. Ezeken főiskolánk ! tanárai szinte minden alkalom- ; mai referátumot vagy korrefe- : rátumot tartanak, felszólalnak, jj A kutatómunka eredményeink ■ bővülését jelzi, hogy most már • hosszabb ideje évenként négy- ■ szer megjelentetjük a Politikai jj Főiskola közleményei című ki- jj adványunkat, amely egyik ió- j ruma az eredmények publiká- jj lásának. Az ilyen tevékenység j iránti érdeklődést jelzi, hogy az : eddig csak szűk körben terjesz- jj tett kiadványt, miután az egyik ■ pártfolyóiratban ennek lehető- • ségét meghirdettük, több mint : háromezren fizették elő. — Természetesen sohasem té_ ■ vesztjük szem elől, hogy intéz- ; ményünk alapvető feladata az ; oktatás. A tudományos kutató- : munka eredményei beépülnek az j oktatott tananyagokba, s ezen | az úton is, de más csatorna- ■ kon keresztül is a szélesebb tár- ! sadalmi közgondolkodás részei, ! vé válnak. Ezen a módon ig'yek- : szünk segíteni a tudat szociális. : ta formálását — fejezte be nyi- : latkozatát dr. Vészi Béla. (KS) J — Hol dolgozik? — szólítok meg egy 20—22 év körüli lányt, s még a nevét is elfelejtem megkérdezni. De a név nem is fontos, mert társai nevében is érvényes, amiről vall. — A szövőüzemben. — Mennyit keres? — Volt már olyan hónap, hogy 3 ezret is hazavittem. Ügy általában 2—3 ezer forint közötti a fizetésünk. — Nem kívánkozik innen el? '— Nem, Ez a szülőfalum, és mindent megtalálok itthon, ami kell; a jó kereseti lehetőséget, Százötven személyt tudnak egyszerre kiszolgálni az impozáns AFÉSZ-ét teremben Évente tíz-tizenkét új családi báz épül a nagyközségben nyitó került, s az ,új elnök jól I össze tudta fogni a munkájú- ; kát. 1973-tól aztán lassan, de [ biztosan változott minden. A régi széthúzás helyébe fegyel- I mezett, jól irányított gazdasági [ tevékenység lépett. S az ered- ! ■ mény: a nyugodt, kiegyensűlyo- j zott közhangulat, a biztosított j napi 110—120 forintos kereset s dinamikusan fejlődő ter- j j melés. Sok beruházást (nagy kapacitású szárító épült, új gépeket vásároltak, kertészetet lé- í tesítettek) valósítottak meg és j j most építenek egy nagy I juhhodályt. Az új gépeken, az állattenyész- j I tésben megtalálják jól jövedelmező. szívesen művelt foglalko- J zásukat a fiatalok és valameny- ! nyi szövetkezeti tag. Mind a közösben, mind a „mellékes"- j ben kifizetődő a munkájuk. Ez | utóbbira csak egy jellemző példát: tavaly 6 ezer hízott ser- | lést adtak el a háztáji gazdasá- j gokból. * * * Mások a kereseti lehetősegek, mint régebben, de mások a munkakörülmények i6. A szö- vöüzem első generációja még szűkében volt a szociális létesítményeknek. Most van öltözőjük, zuhanyozójuk, csakúgy, mint a tsz-ben is sok járulékos épület készült -el. S mennyivel másabbá teszi a közérzetet az, hogy a munka után kulturáltan tisztálkodni tud az ember es olyan ruhában hagyhatja el a munkahelyét, amiben nyu- | godtan beülhet utána a presz- szóba, vagy az. étterembe is egy pohár sörre vagy feketére. Mert Békéssámsonban az ÁFÉSZ révén már ilyen is van. Százötven személyt tudnak egytesi tervek nagyobb beruházásainak megvalósításából (1971- ben kétszintes orvosi rendelő és lakás, 1972-ben buszforduló és az ÁFÉSZ-étterem. valamint a korszerűsített utak, . 1973—74ben a régi piactér parkosítása, 1975-ben három új általános iskolai tanterem, s a meglevők olajos padlózatának parkettre cserélése készült el) olyan nagy mértékben kivették részüket a nagyközség lakói, hogy két esztendeje megyei elsők lettek kategóriájukban a társadalmi munkavégzésben, tavaly pedig a másodikok. Először 130, aztán 160 ezer forint jutalmat kaptak ezért, amit az iskolák, óvodák további fejlesztésére fordítottak. Egy emberre vetítve 300 forint volt a társadalmi munka értéke. Ez egyben kifejezi a. sámsoniak mély egyetértését a községfejlesztési politikával. * * * Erre a jövőben is számit * tanács, amikor az új célkitűzések megvalósítása van napirenden. Legfőbb feladatnak tartják az elkövetkezendő években az ivóvízellátás javítását, a mintegy 27 millió forintos beruházást igénylő törpevízmű és a-21 kilométer vezetékhálózat megépítését. Csak hét kút van jelenleg a községben, és ez maga indokolja a nagy terv megvalósítását. Remélik, megfelelő támogatást kapnak ehhez a megyei tanácstól, mert saját fejlesztési alapjuk kevés. Emellett a többi célkitűzésűkben: az óvodák fejlesztésében, a község további szépítésében is számítanak a lakosság még hathatósabb társadalmi munkájára. A terv megvalósítása mindenki érdeke, és ezt mindenki tudMegnéztük a kimutatásainkat: a megye városai, községei hogyan, milyen időközönként szerepelnek lapunkban? Eléggé szélsőséges a kép. Békéssám- sonról például az utóbbi években nem közöltünk terjedelmesebb írást, még kisebbeket sem igen. Csupán a község neve szerepelt egy-egy megyei vagy járási tudósításban. — Akkor foglalkoztak velünk sűrűbben, amikor üzemelni kezdett itt a HÓDIKÜT kihelyezett üzeme — mondja Laduver József, aki már 25 esztendeje elnöke a községi tanácsnak. — Ennek bizony jó ideje, mert 1968-ban indult meg a szövő- üzem... No meg egy-két esetben a termelőszövetkezetről írtak. * * * Fehér folt tehát a 3300 lelket számláló Békéssámson a mi térképünkön. Ezért is látogattunk oda a napokban: mit hozott itt az elmúlt tervciklus, milyen a változás, hogyan alakult az élet? Az elnök jó ismerős és emlékeztet már elöljáróban a régi borúlátó jóslatokra. — Marhaság volt idehozni ezt az üzemet! Az amúgy is gyenge tsz-ektől elvonjátok az asz- szonykezeket. Mert hogy gondoljátok?! Aki a répaszedésből áll be a percenként több száz fordulatot tevő gépek mellé, meddig bírja? Előbb-utóbb megszökik, majd meglátjátok! — Ezt (nem akarjuk említeni a nevét) a járási tanács egyik illusztris embere mondta. Nos, részben be is igazolódott a jóslata, ugyanis a nyolc évvel ezelőtt kezdő asszonyok közül bizony sokan nem bírták a nagy zsivajt, a gépek állandó zakatolását, a szoros munkarendet, stb. és visszamentek a háztartásba. De jöttek a fiatalok! Akik elvégezték a nyolc általánost, vagy a középiskolai érettségit és nem akarták elhagyni községüket. Száztíz volt a kezdeti létszám. Ma a fluktuáció ellenére 170-en vannak. A fiatalokból, meg az ott maradt „öreg” szakikból olyan maroknyi munkás- osztály kovácsolódott Békéssámsonban, amelynek szocialista brigádjai — az ÁFÉSZ és az Előre Tsz-ben levő társaikkal együtt — nemcsak a termelés élharcosai, hanem a társadalmi munkában is példamutatóak. De ez utóbbiról majd később. a szórakozást, a magam kora- j beliek összetartó barátságát. Itthon nem veszünk el, mint egy nagy városban. Jó azt látni, hogy a mi kezünk munkája nyomán is miként lesz egyre sokszínűbb az a régebben jellegtelennek mondott falu. Komoly a megállapítás és mély igazságot takar. Ha törté- | netesen egy tsz-fiatalt szólító!- | tam volna meg, ő sem felelt volna másképpen. « « « Mert nézzük csak: mi volt 3 —4 évvel ezelőtt a termelőszövetkezetekben? Erről a szépen gondozott park előtti padokon ülő nyugdíjas bácsikkal beszélgetünk. — Mi volt? Nagy semmi. Nyolc tsz, nyolcfelé., húzott, aztán amikor egyesültek, mind a nyolc szövetkezet vezetői okosabbak akartak lenni a másiknál, és mint a tv-ben, vetélkedtek egymással. Persze a közös kárára. — így igaz. Még 73-ban én is dolgoztam. Akkor három mázsát adott a borsó hektáron- kelit. Most meg hallom, 25 mázsát terveztek és 33 lett. Méghozzá 300 hektáron. — A búza pedig 55 mázsás átlagot adott. Ez beszél itt, nem a sok hangos szó, meg a keresztbe adott utasítás, ami korábban volt, amikor nem egyeztek a vezetők... * * * A föld ugyanaz, a vezetés lett más. Az elmúlt esztendőkben nagyon gyenge volt a sámsoni tsz gazdálkodása még az egyesülés után is. Szinte évenként változtak a vezetők, eredmény meg nem mutatkozott. Ekkor napirendre tűzte a tsz ügyét a járási pártbizottság és hasznos javaslatokat tett: jó szakemberek segítségével kell megszilárdítani a vezetést, javítani a Vnunkaszervezést, szakszerűbbé tenni a gazdálkodást. A község visszahívta a másutt dolgozó, egyetemet és főiskolát J végzett agrár szakembereket. Minden üzemághoz képzett irá- j A másfél milliós ráfordításból 600 ezer forintot tett ki az a társadalmi munka, amely három új tanteremmel bővítette az iskolát (Fotó: Gál Edit) szerre kiszolgálni az étteremben, ahol az üzem dolgozói és a szövetkezeti tagok egy része is kosztol. * * fc Fentebb írtam, hogy az üzem, a tsz és az ÁFÉSZ szocialista brigádjai nemcsak a termelésben állják meg a helyüket, hanem a társadalmi munkában is. Hogy egyre szebb a nagyközség, az ennek a dereka« tevékenységnek is köszönhető. A fejleszja Békéssámsonban. A vízvezeték házakhoz való bevezetése nem okoz majd különösebb anyagi gondot, hiszen csak ebben a fél évben több mint egymillió forinttal növekedett a lakosság betétállománya. S ez jó dokumentuma egyben annak, hogy érdemes ma többet ' tenni a munkahelyeken, s a község gazdagításában, mint amit tegnap tettek. Varga Dezső Békéssámson tegnap és ma
