Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

„ Forgassuk többet az értelmező szótárt” TÜSKÉK Nyelvészek és szónokok tapasztalat-cseréje Békéscsabán T>r. Grétsy László nyelvész válaszolt a kérdésekre (Gál Edit felv.) Az idén öt esztendeje, hogy Békéscsabán megalakult a Tár. sadalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda. Az iroda egyik számottevő ered­ménye az a hároméves szónok­képző tanfolyam, melynek be­fejeztével tavaly hatva- nan kaptak oklevelet. A TÜSZSZI már a tan­folyam idején elhatározta, hogy | a vizsga után is rendszeresen találkoznak a szónokokkal és közösen vitatják meg a nyelv Harmincéves a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szakembereivel a munka köz­ben felvetődött problémákat. Ezek az évente egy-két alka­lommal sorra kerülő találkozók a szertartások színvonal-emel­kedéséhez is hozzájárulnak. Az első ankétra tegnap dél­előtt került sor Békéscsabán, a városi tanács nagytermében; „A hallgató kérdez, a nyelvész vá­laszol” mottóval. Részt vett a találkozón dr. Grétsy László, az MTA Nyelvtudományi Intéze­tének osztályvezetője, valamint Éder Zoltán és Wacha Imre, az intézet tudományos munkatár­sai. A mindennapok során gyak­ran találkozunk olyan nyelvi kérdésekkel, melyek tisztázásá­ra nincs mód és idő. Például a megszólítás, vagy a nyelvi kli­sék használata, hogy csak ket­tőt említsünk. A nyelvészek hangsúlyozták: az igényes nyelvhasználat alapja a gondol­kodás. Érdemes lehetőség sze­rint sokat forgatni az értelme­ző szótárt, hiszen sok fogalom és kifejezés több értelemben is használható, mint azt gyakran gondolnánk. Az aktív szókincs gyarapítása pedig csak úgy le­hetséges, ha nemcsak megismer­jük, hanem használjuk is az új kifejezéseket. Felhívták a fi­gyelmet a nyelvészek a tavasz- szal megjelent „Hivatalos nyel­vünk kézikönyve” című kiad­ványra is. F. I. Népművelőknek Az Üj Tükör képes, kulturális hetilap olvasóinak kezdeménye­zésére országszerte — üzemek­ben, gyárakban, termelőszövet­kezetekben és művelődési ott­honokban — Üj Tükör közmű­velődési klubok alakultak. A klubok csatlakoztak ahhoz a ver­sen vmozgalomhoz, amely a köz­művelődés-politikai határozatok végrehajtását hivatott elősegíte­ni. A verseny első szakasza 1976. október 1-től 1977. április 1-ig tart. A verseny első három helye­zettje a következő díjakban ré­szesül : I. díj 100 000,— Ft II. díj 50 000,— Ft III. díj 25 000,—Ft A legeredményesebb népmű­velők munkáját 100 000,— Ft ér­tékű utazási utalvánnyal jutal­mazza a zsűri. A jelentkezések folyamatosan, levélben történnek. További részletes tájékoztatást a közművelődési versenybizott­ság nyújt. Cím: Üj Tükör Olva­sószolgálata, 1906 Budapest, VII. Lenin krt. 9—11. Telefon: 420- 797. A fogyasztási szövetkezet elődjének — a munkás-, majd a földművesszövetkezetnek — a szervezését már 1945. őszén meg­kezdték Mezőkovácsházán. A megalakulás óta eltelt 3 évti­zed alatt a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ A megye leg­nagyobb szövetkezetévé fejlő­dött. A szövetkezet tagsága a '* * * * MtOliaallMIgl ■ g(M ••((■•■ttllltllllOKtlllMMIti AlCIffSt I 5 : Az MSZMP tudományos műhelyei i B Politikai Főiskola fennállás 30 évéről ma, augusz- \ tus 27-én délután emlékezik : meg a mezőkovácsházi vendég- ! lobén megrendezésre kerülő ün- ■ népségem A több mint 12 és. fél ezer ta- j got számláló tíz község lakóit : — Mezőkovácsháza, Végegyháza, : Kaszaper, Magyarbánhegyes, j Nagybánhegyes, Mezőhegyes, ■ Kunágota, Dombiratos, Kever- ■ mes és Almáskamarás ' — la- * kőit étellel, itallal, ruhával, ház. ; tartási gépekkel és felszereié- j sekkel, vegyi és műszaki áruk- j kai, tüzelővel, kiskerti és ház- : táji termelőeszközökkel . ellátó j szövetkezetnek az ünnepen jj Klaukó Mátyás, a megyei ta- : nács elnöke adja át a jubileu- j mi elismerő' kitüntetést. A harminc esztendő eredmé- : nveiről és a feladatokról — amelyek között a legrangosabb a kereskedelem és a vendéglá­tás, 1976-ra tervezett félmilliárd forintot meghaladó forgalma, il_ I letve a felvásárlás 1100 vago- ■ nos előirányzata — Barna Sán­dor. az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke számol be az ünnepség résztvevőinek. sím 1976. AUGUSZTUS 27. Az MSZMP Politikai Főisko­lájának alapvető feladata a párt-, társadalmi és állami szer­vek vezető munkatársainak el­méleti-politikai képzése és to­vábbképzése. A marxizmus—le- ninizmus alaptárgyait és a párt politikájának fő területeit egye­temi színvonalon oktató intéz­mény ugyanakkor fontos tudo­mányos műhely is, a marxiz­mus— leninizmus, a politikai tu­dományok művelésének egyik hazai központja. A Politikai Fő­iskolán folyó tudományos mun­káról beszélgettünk dr. Vészi Béla rektorhelyettessel, — Hogyan szolgálja a főis­kola oktatóinak tudományos munkája az oktatás hatékony­ságát? — Pártunk tudománypolitikai irányelveinek egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tudományos mun­ka szerves egységet kell hogy képezzen, s a kutatás minde­nekelőtt a képzés színvonalá­nak növelését kell hogy elő­mozdítsa. A tudományos kuta­tás irányának meghatározásakor számunkra is ez az elsődleges. Különös figyelmet fordítunk azokra a . területekre, amelye­ken a mi főiskolánk jelenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkás- mozgalom fejlődési törvénysze­rűségeinek kutatása. A nemzet, közi munkásmozgalom történe­tét feldolgozó kétkötetes művet — amely a mi tanáraink alko­tása — méltán nevezhetjük út­törő jellegűnek,, hiszen ilyen munka mindeddig nem szüle­tett hazánkban. Ez a könyv el­sősorban az oktatás szükségle­teit elégíti ki, de ezen túlme­nő jelentősége is van. — Ugyancsak a képzés igé­nyei követelték meg a pártépí­tés kérdéseinek rendszerezett, tudományos igényű feldolgozá­sát, amiben ezzel foglalkozó, tanszékünk végzett úttörő mun­kát. Korábban e tárgy oktatá­sa bizonyos gyakorlati tapasz­talatok ismertetésére, átadásá­ra szorítkozott. A gyakorlati pártmunka szükségletei igényel­ték a túllépést ezen, s e tárgy tudományos megalapozását. Végzett hallgatóinkkal folyta­tott beszélgetéseinken kitűnt, hogy az e munka eredményeit összefoglaló könyvet — mely­nek egyébként a közeljövőben már a második, átdolgozott ki­adása jelenik meg — sokan min. dennapi politikai tevékenysé­gükben is közvetlenül haszno­sítani tudják. De ugyanígy az oktatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban első­ként — kidolgozzuk a szocio­lógia • tárgyának rendszerezett felépítését, s ezt egy tankönyv­be foglaljuk. Ebben természete­sen nemcsak a mi kutatási ered. ményeinket rögzítettük, hiszen a szociológiái kutatómunkának A TV Kék fény műsorában nemreg volt látható egy eset. Budapesten! a belváros egyik legforgalmasabb helyén fiatal „fene-gyerekek” a boltból lite­renként vitték a bort, s bizonyá­ra ebből merítették a bátorságot, mert ismételt vásárlás alkalmá­val odáig vetemedtek, hogy bán­talmazták a pénztárost, egy édesanyát. A boltban sokan vol­tak, látták az esetet. A pénztá­ros elkeseredetten mondta, hogy hiába kértek azonban segítséget az ottlevő férfiaktól, nem kap­tak, Talán nem is a fiatalok ma­gatartása háborította fel annyira, hanem inkább a közömbösség, amit tapasztalt a vásárlók részé­ről. Ä ez örökké tüskét hagy benne, azóta is sokszor gondol rá: lám, milyenek az emberek? A példa persze elég erős. és szerencsére ritkán fordul elő. Azonban vannak az életben olyan jelenségek, amelyek nem, ennyire feltűnőek, viszont annál gyakoribbak. Ezek csak kis tüskét hagynak az emberben, de ezek a tüskék szúrnak, fájdalmat okoznak. Nagyon szép mondatot olvas­tam nemrég egy jelentésben: „A gyermek számára a család az el­ső közösség, ahol nevelése elkez­dődik. A család ösztönösen és tudatosan is hat a gyermekre, hozzájárul a társadalmi életbe való beilleszkedéshez. Ezért az anyáknak több szabad időre van szükségük, hogy gyermekeiket nevelhessék.” Ez így igaz, a csa­lád valóban nagyon sokat tehet a gyermek neveléséért, hogy a társadalom hasznos tagjaivá vál­janak. A munkahelyek vezetői a legtöbb esetben messzemenőkig támogatják, segítik az édesanyá­kat e nemes feladatuk teljesíté­sében. Biztosítják a szabad időt, a könnyebb munkalehetőségeket, a pihenést, az üdülést, és nem­egyszer anyagi támogatást is nyújtanak. Sajnos azonban nem mindenütt ilyen egyértelmű ez a segítség. Lássuk a példákat: nem mi vagyunk a központja. Egy meghatározott területen, a politikai magatartás kutatásá­ban viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szociológiai tanszékünknek, s ezek nagyon jól hasznosíthatók a nálunk fo­lyó oktatómunkában. — Ez már átvezet következő kérdésünkhöz: miként illeszke­dik a főiskola tudományos te­vékenysége a hazánkban folyó társadalomtudományi kutatás rendszerébe ? — Itt mindenekelőtt' az érde­mel említést, hogy tevékenyen részt veszünk abban a komp­lex kutatómunkában, amely a XI. kongresszuson megjelölt fel­adatok megvalósítását, a párt soron következő kongresszusa döntéseinek elméleti előkészíté. sét szolgálja. Az erre készült középtávú kutatási tervben megjelölt témák közül hat té­ma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fejlett szocia­lista társadalom jellemző vo­násai; a gazdasági fejlesztés tő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szocialista de­mokrácia problémái; a szocialis­ta életmód; a tudat fejlesztésé­nek feladatai. Tanáraink egy- egy csoportja foglalkozik e té­mák valamely meghatározott kérdéskörével. — Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdéseinek elemzésében, amely a társada­lomtudományi kutatásnak egyik kiemelt feladata ezekben az években. Ezen az összetett kér­déskörön belül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgál­juk, elemezzük. — A széleseob közvélemény is Szabad idő a szabad tág is. Az a jó és célszerű, ha e:t a csa­lád együtt tölti, de különösen fontos a gyermeküket egyedül nevelőknél. Mégis, amikor az egyik munkahelyen az anyuka kérte, hogy a családdal együtt szeretne üdülni, gyermekeivel együtt akarja tölteni a szabad­ságát, sorra jöttek a kifogások; „Ügy is sokat vplt távol a télen és tavasszal, mert beteg volt a gyereke.”. „Mit akar, nem szana­tórium ez!” „Sok most a munka, szabadságolások vannak, vala­kinek itt is kell maradnia.” , Másik munkahely: az egyedül­álló anyák és sokgyermekes csa­ládok ingyenes üdülést kaptak, tanévnyitás előtt pedig gyerme­kenként 400—400 forint tanszer­segélyt. Furcsa megnyilvánulást tapasztaltak, mégpedig a mun­katársak részéről. „Na persze, megint ők kapják a beutalót meg a pénzt. Bezzeg, amikor én ne­veltem egyedül a gyermekemet, a kutya sem törődött velem.” Ilyen és hasonló megjegyzések röpködtek, éppen az érintettek fülehallatára. Olyan is volt — nem tudni mi okból, talán irigységből —, hogy a pénztárnál késleltették a se­gély kifizetését. A tüske itt is szúrt. Volt aki ezek után nem is akarta elfogadni. Az ilyen apróságoknak tűnő dolgok, tüskék csak kicsit szúr­nak, de következményük van. A sértődöttség tovább hullámzik, fertőzi a légkört, ezt viszont már sokkal nehezebb helyrehozni. Hiába van meg a segíteni aka­rás, a jó szándék a vezetők ré­széről. ha az ilyen helytelen szemléletre nem figyelnek . oda, ha a munkahelyi légkör javítá­sával keveset törődnek. Igaz,.anyákról szóltam. De má­sokkal is előfordult már nem­egyszer, hogy tüskét kaptak va­lamiért, valakiktől. Értsenek hát ebből mindazok, akiket illet: Többet kell törődnünk egymás­sal, higgyék el, az ilyen tüskék nélkül sokkal szebb lenne az éle­tünk. Kasnyik Judit mind jobban tudomást szerez a szocialista országok társadalom- tudósainak, tudományos műhe­lyeinek bővülő közös tevékeny­ségerői. Minden bizonnyal a Politikai Főiskola is részt vál­lal ebből... — Valóban, tudományos tévé. kenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesznek olyan nemzetközi kollektívákban, ame­lyek együttes munkával kutat­ják a mai valóság lényeges ösz- szefüggéseit. Ilyen témák a ka­pitalizmus általános válságá­nak mai szakasza, a munkásosz. tály szerepe a nemzetközi for­radalmi folyamatokban, a szo­cialista internacionalizmus tar­talma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sajátosságai, a szo­cialista demokrácia problémái, a szocialista társadalmi rend előnyei. Ezek többségében az együttes munka már megkez­dődött. — Két- és többoldalú meg­állapodás alapján együttes ku­tatómunkát folytatunk szocialis­ta országokban működő testvér, intézményeinkkel is. A pártfő­iskolák pártépítési tanszékei kö­zösen monográfiát készítenek a párt fejlődésének és vezető sze­repe fokozódásának kérdéseiről. Közreműködünk a fejlett szo­cialista társadalom és a szocia­lista. életmód kérdéseit tárgya­ló közös munka elkészítésében is, melynek munkálatait prágai testvérintézményunk koordinál. ja­— Mindezek alapján levon­ható a következtetés, hogy a tu. domáhyos kutatás az utóbbi idő­ben fokozódo szerepet játszik a Politikai Főiskola tevékenysé­gében ...

Next

/
Thumbnails
Contents