Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
A háztáji és kisárutermelés helyzete Gyulán Több segítséget a zöldségtermesztéshez A Munkácsy Termelőszövetkezet kertészetében az idén 15 ezer négyzetméteren termesztettek paprikát és uborkát. Ezenkívül több mint 30« ezer tápkockás paprikapalántát neveltek a háztáji gazdaságok részére Béla Ottó Itt van az ősz... Kedden tartotta ülését Gyulán a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen dr. Takács Lőrinc tanácselnök a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról szóló jelentése után egyebek mellett megvitatták a háztáji és kisárutermelés városi helyzetét. Az élelmiszergazdasági ősz. tály ez irányú vizsgálatát írásban rögzítve adták ki a vb tag. jainak. Ez bevezetőjében megállapítja, hogy a városban a zöldségtermelésnek régi hagyományai vannak és jelenleg is mintegy 400 termelő 200 ezer négyzetméter területen .folytat hajtatásos zöldségtermelést — tekintélyes szakemberek által elismert — magas színvonalon, t Emellett 250 hektáron szabadföldi termelés folyik házikertekben, hobbikertekben, de nem elhanyagolható a háztájiban a szántóföldi növénytermelés sem mintegy 600 hektáron, A városi tanács a közelmúltban a jobb zöldségellátás, de elsősorban az önellátás érdekében mintegy 20 hektárnyi területen úgynevezett hétvégi kerteket osztott ki. Elméleti számítások szerint a hajtatásos és szántóföldi 263 hektár területen csaknem három és fél ezer tonna zöldséget lehet megtermelni, ami — személyenként 30 kilogrammos fo. gyasztást feltételezve — nemcsak a város lakosságának igé- , nyét elégíti ki, hanem az ide látogató, közel egymilliós létszámú idegenforgalmat is. A kisárutermelés elősegítésére az ÁFÉSZ különböző szakcsoportokat szervezett és működtet. A zöldségtermelő szakcsoport az elmúlt évben megközelítően 3 millió forint értékű árut adott át az ÁFÉSZ-nek. Ezrek után joggal lehet feltenni a kérdést, miért nincs elegendő zöldség és Bébílconzery A hazai kereskedelemben egyre nagyobb igény kielégítésére a nyíregyházi konzervgyár is készít főzelék és gyümölcs alapanyagú bébikonzerveket. A gazdaságtalanul működő pek- tinüzemet alakították át erre a célra. Zöldborsó, tejes zöldbab, sárgarépa, tejes sárgarépa púi é kerül innen többek között a boltokba. Nyíregyházán az idén 60 vagon főzelék és 120 vagon gyümölcskonzerv készül csecsemők számára. \ 3 itttMurnssi 1976. AUGUSZTUS 27. ami van, miért olyan drága? Többen feltették ezeket a kérdéseket a végrehajtó bizottság tagjai közül is Bartha Zoltán osztályvezetőnek, Kiss Jánosné, a helyi MÉK-kirendeltség vezetőjének, Paulik János ÁFÉSZ- elnöknek, Laszli Pál, a Köröstáj Termelőszövetkezet elnökének. Elmondották, hogy az itt megtermelt zöldség nagy részét — 95 százalékát — elszállítják az ország különböző tájaira, ahol nagyobb árat kapnak mint Gyulán. Mi lenne a megoldás? A nagyüzemi termesztés. A gyulai termelőszövetkezeteknek viszont csak úgy lenne gazdaságos, ha azt a többi növényhez hasonlóan iparszereién végeznék. Ehhez viszont jelentős beruházás kellene. Néhány hátráltató tényező is akadályozza a termelés elterjesztő, sét. Ilyen egyebek mellett, hogy nincs biztosítva megfelelő minőségű és mennyiségű szaporítóanyag, a vetőmagvak minősége sem kifogástalan, hiányos a műtrágya- és növényvédőszer- ellátás. kevés a kerti kisgép s áruk indokolatlanul magas — A Füzesgyarmati Járműkészf. tő és Jajító Ipar: Szövetkezetei negyed évszázaddal ezelőtt szekereiről, kocsijairól, díszhintói- ról és verseny kocsijairól ismerték. Az elmúlt évben jelentős profilváltás történt a szövetkezetben. Uj termék gyártását kezdték meg a régi, ma már gazdaságtalan termékek helyett. A szövetkezet idei termelési terve 28 millió forint Ennek egy- harmadát a faipari részleg, kétharmadát a vasipari részleg tér. meli. Az elmúlt évben új termékként kezdték meg — elsősorban a hazai igények kielégítésére — a hústőke, az áruházi berendezések gyártását, míg belföldre és exportra egyéb fatömegcikkeket készítenek. A vasipari részleg kooperációs munkát végez. A legnagyobb partnervállalatnak, a VBKM-nek műszerszekrényeket, trafóházakat és egyéb lakatos-, illetve szerelömunkát végeznek. Régi termékeik 35 százalékát a kovácsok, bognárok még mindig kézzel készítik, egyedi megrendelésre. Az idén nyolc verseny- hintót készítenek a magyar fogathajtó válogatottnak. A hazai és világversenyeken Füzesgyar| egy kis kerti traktor ára 140 | ezer forint. A zöldség- és gyümölcsellátáson és -termelésen kívül szó esett még az állattenyésztésről is. Az állatforgalmi és húsipari vállalat, az ÁFÉSZ, a termelő- szövetkezetek sok hasznos kezdeményezéssel segítik a háztáji gazdaságokat a tenyésztési kedv fokozására. Elhangzott a hozzászólások során, hogy növelni kellene a hétvégi kertek számát, hogy több munkás jusson 80—109 négyszögöl földhöz, amelyen megtermelhetik a házi szükségletet. Dr. Takács Lőrinc összefoglalójában több fontos feladatot említett meg a zöldségellátás biztonságának megteremtésére. Indokoltnak tartotta az intézkedést megfelelő vetőmag bizto. sítására, elő kell segíteni, hogy minden megtermelt árut felvásároljanak, még úgy is, hogy az illetékesek akár a helyszínen vegyék át az árut, mert elég sok kritika éri a felvásárlást végző szerveket, hogy nem elég rugalmas a tevékenységük. Az „új gazdáknak” jól felkészült szakemberek adjanak tanácsot. maton készült hintókkal arattak' szép sikert a magyar fogathajtó válogatott tagjai. Napjainkban két típusú hintót készítenek, alkalmazva a technika kínálta lehetőségeket. A gumi- ráfos fogatok készülnek hagyományos. csapágyas és tűgörgős kivitelben, s rugózásuk vetekszik a személygépkocsikéval. Ezekkel a fogatokkal versenyeznek a héten a hollandiai fogathajtó Európa Bajnokságon. Egy-egy hintó készítése mintegy ezer munkaórát vesz igénybe, s értéke 70—80 ezer forint. A IV. ötéves tervi rekonstruk. ció keretében 1,5 millió forintot költött a szövetkezet speciális vasipari gépek vásárlására. Június 30-án pedig átadták az 1,7 millió forintos költséggel épült korszerű, 150 személyes szociális létesítményt. Az idei gazdasági észtendő biztatónak ígérkezik: az év első hat hónapjában 16,5 millió forint termelési értéket állított elő a szövetkezet. Célkitűzésük, iiogy egyenletes fejlődéssel az V. ötéves terv végére elérjék a 60 millió forintos termelési értéket. V ége felé közeledik a nyári vakáció, amit több más mellett a nagy európai vásártereken megkezdődött serény előkészületek is híven jeleznek. Jönnek a hírek Helsinkitől Plovdivig, melyik vásár, mikor nyitja kapuit, ki mivel tölti meg pavilonjait. A késő tavasz és a kora ősz évszázadok óta a \'ásárok fő ideje Európában, de érdekes, hogy általában mindig az őszi vásárok voltak a nagyobbak, forgalmasabbak, áruban gazdagabbak. Persze, hiszen a mezőgazdaság ilyenkorra tudta termékeit, terményfeleslegét „kiállítani”. Így a parasztok az őszi vásárokon mindig eladóként, de aztán éppen pénzhez jutva, tüstént vevőként is részt vettek. Persze a régi. még a legnagyobb vásárokon is a maiak áruválasztékának csak a töredéke volt megtalálható. Ma, kirakodóvásárok rendezéséhez olyan óriási raktárakra lenne szükség, amelyek építése, fenntartása anyagilag lehetetlen vállalkozásnak bizonyulna. Nem beszélve arról, hogy esetleg óriási távolságokról kellene nagy mennyiségű árut odaszállítani valahova, anélkül, hogy a kereskedő, vagy a termelő biztos lehetne abban, hogy termékei elkelnek... A modern korban lényegében ezért alakultak át a vásárok áruminta-vásárokká. Ezért van a niai vásároknak erőteljesen kiállítás jellegük, tárlat jellegük is, hiszen az eladók valóban kiállítják azt, amit nagy tételben eladásra kínálnak, s ha a minta szerint a vásárt megkötik, utána szállítanak... Tehát a vásárok legértékesebb áruja ma: az információ, a kínálat és a kereslet ösz- szetételéről. ' Az idei — immár harmadik — budapesti őszi vásár, szeptember 20-án kezdődik. Ismert, hogy a tavaszi a termelők, az őszi a fogyasztók vására. Májusban a termelőeszközök, beruházási javak és külföldi gyártói, kereskedői és felhasználói találkoznak Kőbányán, szeptemberben a fogyasztási cikkek előállítói, kereskedői — és fogyasztói. Nem abban különbözik tehát a két pesti vásár egymástól, hogy az egyik inkább külkereskedelmi, a másik pedig belkereskedelmi célokat szolgál, hiszen a magyar ipar mindkét alkalommal bemutatja export- kínálatát is és a hazai kereskedők ugyancsak mindig tájékozódhatnak az importlehetőségekről. A különbség csak abban van, hogy más-más iparágak jelennek meg Kőbányán gyártmányaikkal, s hogy a szeptemberben megjelenő gyárak termékeinek felhasználója nem egy-két vállalat, hanem közvetlenül az egész lakosság. A kereskedelem és az ipar is — az előzetes információk alapján — az első két őszi BNV tapasztalataival felvértezve a hazai vásárlók véleményének minden eddiginél szélesebb körű és pontosabb felmérésére készül. A tavalyi őszi vásár hasonló felmérései nyomán valóban jó pár divatosabb ruházati cikk és néhány praktikusabb bútor került nagyobb mennyiségben az üzletekbe is. Főként a kisipari szövetkezetek, és néhány vidéki minisztériumi és tanácsi vállalat igazodott pontosabban az összegyűjtött vásárlói véleményekhez. A nagyobb és ismertebb vállalatok — különösen a bútor- és cipőiparban — kevésbé éltek a megismert vásárlói véleményekkel. Noé, ez volt eddig, most viszont újból nagy a készülődés a látogatók kívánságainak megismerésére, összegezésére, hogy a jövő évi iparcikkválaszték jobban igazodjék a fogyasztói igényekhez. Különben ipar és kereskedelem az eddigieknél valóban élhetne jobban is az őszi vásár nyújtotta lehetőségekkel. Kialakult ügymenet például több ágazatban iß, hogy a következő évi megrendeléseket a folyó év első felében tisztázzák. A divat gyors változása miatt azonban, ez a háromnegyed évvel előbbi megrendelés, így nem egyszer divatjamúlt árukat juttat az üzletekbe — újdonságként. Az őszi vásár viszont most már kiváló alkalmat teremt ahhoz, hogy ipar és kereskedelem a következő év választékára sok árunál itt alakítsa ki a megrendeléseket. Fél év a divat követésében igen sokat számít. A divat persze, általában sokféle termék forgalmazását kívánná meg. Sokféle termék gyártása viszont, kis sorozatokban, nem kifizetődő a konfekcióipar, vagy a bútoripar számára sem. A KGST-országok között azonban ezt a gondot meg lehet szüntetni, például a választékcsere bővítésével. Egy- egy gyár, egy-egy KGST-tagál- lamban nagy sorozatokat gyárthatna, mindenki számára, az üzletekbe viszont mégis sokféle cikk kerülhetne — a többi KGST-tagország hasonló vállalatainak termeléséből összeválogatva. Folyik is ilyen irányú egyeztetés már. de egy-egy ilyen vásár is kiváló alkalom ahhoz, hogy a KGST-beli gyártó és kereskedő partnerek egyeztessék egymás közt a megrendeléseket. M indehhez az őszi BNV az eddigieknél lakályosabb kereteket nyújt majd: tavasz óta például egy újabb, hatalmas, több ezer négyzetméteres pavilonnal bővült a vásár, s így, ezúttal már, valamennyi kiállító fedett helyre kerül, az érdeklődő látogatókkal együtt. Tehát, ha esős lesz is az ősz, akkor is kellemes randevúra van kilátás a vevők, a termelők és a kereskedők között. A randevú hasznossága, s hogy az őszi vásár rangja, hírneve itthon és külföldön növekszik-e majd, az a hasai résztvevők fel- készültségétől függ, ajánlataik, kiállításuk — gazdaságától, komolyságától. G. F. Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy a Gyula. Dobozi út 55w sz. alatti MÉH-telepen az áruátvétel és -eladás 1976. szeptember 1-től előreláthatólag 6-ig leltározás miatt szün etel. kedves ügyfeleink szíves türelmét kérjük. DÉL-M AGY ARORSZÁG1 VÁLLALAT Füzesgyarmati hin tok a nagy világversenyeken Az új és a régi termékek szerencsés ötvözete
