Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
Művészet vagy sokszorosító ipar? Második hete, hogy Koszté Rozália festőművész keresetlen szép szavakkal megnyitotta Gyulán, a múzeum Dürer-termében a XI. „Székely Aladár” országos fotókiállítást. .4 nagy. és évről évre fokozódó érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint hogy az idén már 73 meghívott fotóművész vehetett részt a tárlaton 159 képpel. A kétszintes modern kiállitótermet szinültig megtöl- tötték az ország legjobbjainak ítélt fotósok felvételei, közöttük tucatnyi magas színvonalú, humánus magatartást sugárzó alkotás. Igen, alkotás, hiszen ha az ilyen színvonalú fotózást már művészetnek emlegetjük, akkor a művészek áltál létrehozott képek alkotások, a valóság művészi tükröződései nemcsak az optikán, hanem, az elkattintó fotográfus belső világlátásán keresztül is. Egyszóval, önálló életre kelt darabjai a körülöttünk zúgó, zakatoló, morajló, szendergő, szo- morkodó és boldog világnak; olyan valóságrészek, melyek elgondolkoztatni sem restek, sőt: egyenesen arra vállalkoznak. Hogy véleményünk szerint nem biztos, hogy a legjobbak kaptálc a díjakat, lehet vita tárgya, hiszen ilyesfajta dolgok megítéléséből lehet-e kirekeszte- ni a szubjektivizmust? Hogy keveselltük — a teljes anyag minden humanitása ellenére — az emberábrázolást, az arc szép, vagy keserű vonalainál mélyebbre, a gondolatokba törekvést; ezen is lehet eszmét cserélni, mindenki hasznára válhat. Hogy a 73 meghívott alkotó között egyetlen egy a Békés megyei, ez azt hiszem, már jövőre alaposan korrigálható. Miért íródott akkor ez a jegyzet? — kérdezhetné az olvasó. Egy eddig nem. említett ügyben. A következőkről van szó, ha megengedik. Fotógráfiák értőivel, kedvelőivel szemlélgettük a képeket, előbb a földszinten, aztán fent, majd újra a földszinten, és furcsa érzés kezdett hatalmába keríteni bennünket. Egyre inkább azt éreztük, hogy ezt a képet, de amazt is, sőt a harmadikat, a hatodikat, a tizenötödiket, a huszadikat: már láttuk valahol. Sajnos, nem csalódtunk. A legutóbb Békéscsabán, szabadtéren bemutatott „Termő, ékes ág../’ című országos fotókiállítás több képe is visszaköszönt újra a falról, ezúttal egy másik országos kiállítás anyagaként. Mondják, hogy nincs ezen csodálkozni való, sok a kiállítás, kevés a fotográfia. Így aztán egy-egy művész ugyanazt a képet többször is bedobja a köztudatba, elküldi erre vagy arra a pályázatra. Innen az ismerősség, de valami más is: az ismétlődés, a beszúr - külés, a művészettől való eltávolodás veszélye. Pedig igencsak korai lenne: hiszen a fényképezés nem olyan régen lett a legjobbak révén — művészet. Kár lenne, ha sokszorosító iparrá változna, és csökkentené a kiállítások rangját is. Mert ilyen jelek is mutatkoznak. Például abban, hogy a díjnyertesek — el sem jöttek, hogy nem éppen alacsony összegű pályadíjaikat átvegyék... De ez már más lapra tartozik. Sass Ervin Kiosztották az alkotmánynapi kirakat versenydfjait Békéscsabán Az alkotmány és az új ke- I nvér ünnepén gyönyörű volt a I dekoráció Békéscsabán. Nem kis ! szerep jutott ebből az üzletek kirakatainak. A városi pártbizottság és a tanács megbízásából ismételten meghirdette a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda a kirakatversenyt. Az volt a cél, hogy a kirakatok dekorálásában kifejezésre jusson az alkotmány és az új kenyér ünnepe, a munkás-paraszt szövetség jelentősége, a várös mezőgazdaságának, malomiparának és sütőiparának fejlődése. Az Univerzál, az élelmiszeripari kiskereskedelmi vállalatok boltjai, az ÁFÉSZ üz- 1 létéi, a Centrum, a Radnóti Miklós könyvesbolt, a kertészeti vállalat virágboltjai és a népművészeti bolt versenyzett a pályadíjak elnyeréséért. Az öttagú szakzsüri messzemenően figyelembe vette a köz. érthetőséget. — Nem dekoratőrök, kirakatrendezők, művészek — hanem a nagyközöhség számára készültek az augusztus 20- át méltató kirakatok — mondották. A pályadíjakat kedden délután ünnepélyes keretek között adta át Babák György, a békéscsabai Városi Tanács elnök- helyettese. Az I. díjat és a vele járó 2000 forintot Boldizsár Antal rendezésében a Radnóti Miklós könyvesbolt nyerte gyönyörű kirakatával, A második helyezett a 2. számú lakástextil Univerzál bolt lett. Az 1500 forint jutalmat az Univerzál Április 4. Szocialista Brigádja nyerte. A harmadik díjat a kertészeti vállalat 1. virágboltjának ítélték. Az ezer forint jutalmat Uchrin Mihályné érdemelte ki tletes munkával. a. Közép lejáratú hitel műtrágyavásárlásra A mezőgazdaság műtrágyafelhasználásának növelése a hozamok fokozásának egyik legfontosabb feltétele, amivel számol az V. ötéves terv is; eszerint 1980-ig 33 százalékkal nő a felhasználás, s öt év múlva eléri a 2 millió tonnát. A termelők műtrágyaigénye azonban egyelőre elmarad a tervezett | színvonaltól, a gazdaságok — az I AGROTRÖSZT illetékesei sze- j rint — mintegy 90 ezer tonna hatóanyagban számított műtrá- i gya-megrendelést mondtak visz- ' sza az elmúlt hónapokban. Ez kedvezőtlen jelenség és nem felel meg az üzemi tervekben előirányzott fejlesztési programnak sem. Jövőt teremtő kemény munka az örménykűti Felszabadulás Tsz-ben örménykút kis község. Keskeny műút köti össze Kardossal. Ezzel a gödrökkel, mélyedésekkel tarkított úttal naponta küzdenek meg a tehergépkocsik, a vontatók. Amikor a Fel- szabadulás Termelőszövetkezet központját kerestük, gépkocsinkkal gyakran szorultunk az út szélére, hogy helyt adjunk a szállító járműveknek. Régi gondja ez a környező gazdaságoknak. Feljebb a község és a tsz központja között útjaitokkal találkozunk. Megfogalmazódik bennünk a kérdés: vajon elkészülnek-e a javítással az őszi szállítások idejére? A távolban már messziről az égnek lövelő vízsugarak kötik le figyelmünket. Öntöznek. A cukorrépa sárguló levelei között élénken zöldellőket is lá+unk, a gyökér még növekszik, a túlsó oldalon kukoricatábla. Megszáradt, fonnyadó levelek szomorú látványa. Erre már későn jött az eső, mely a legutóbbi napokig elkerülte a gazdaságot. A szövetkezet főagronó- musa, Becsei József elmondta, hogy az elmúlt év augusztusától 187 milliméter csapadék hullott. — Legutóbb 1972-ben volt ehhez hasonló időjárás, akkor sem, most sem várhattunk jó terméseredményeket. Magunk is meglepődtünk, amikor megvontuk az aratás mérlegét R szárazság ellenére A Felszabadulás Termelőszövetkezet tagsága 3133 hektáron gazdálkodik. Az 1070 hektáros kalászost nyolc kombájn nyolc nap alatt aratta le. Búzából a tervezett 36 mázsa helyett 40 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez önmagában nem sokat mond, hiszen vannak ettől, jobb terméseredmények a megyében. De hogy ez csak az adottságok függvénye lenne, azt tagadják. Figyelemreméltó, hogy a szokatlanul mostoha időjárás ellenére is a szövetkezetben több búza termett, mint az előző éVben. A íőagronómus ennek magyarázatát a gondos talajelőkészítésben, a fajtakiválasztásban látja. Augusztus közepén valameny- hyi területen befejezték a tarlóhántást. Négyszáznyolcvankét hektár már vetésre készen várja a magot. A talajmunkák előrehaladtával, az őszi vetésre való felkészüléssel egy időben egyre több szó esik a tsz vezetői, tagjai között az őszi betakarítási munkákról, a várható tér. mésereu ményekről. — Az már bizonyos, hogy a cukorrépa betakarítása augusztus vége helyett szeptember végén kezdődik. A várható termés valószínű meghaladja a tavalyit, hektáronként 350 mázsát várunk — mondja Becsei József. Szállítására megvannak az eszközeik, a kérdés csupán anv- nyi, hogy az átvevőhelyeken tudják-e majd fogadni az őszi eukorrépaözönt. Más a helyzet a kukoricánál. A 808 hektárból 100-at kénytelenek lesilózni. A többin sem várható a tervnek megfelelő termés. Hiába van négy esőz- tető berendezése a szövetkezetnek, ha kevés az öntözővíz. így azután más úton kell biztosítani a takarmányt. Nem keveset, hiszen sok sertést, szarvasmarhát, juhot'tartanak. A termelő- szövetkezet bevételi terve állattenyésztésből 40 millió forint, növénytermesztésből 20 niillió forint. Nem lesz takarmányhiány Ebben az állattenyésztésre berendezkedett termelőszövetkezetben tehát iól meg leéli szervezni a takarmányellátást. Kérdés kz ^s, hogy a korábbi években tartósított takarmánykészlet elegendő lesz-e? — Van egy 126 hektáros legelőnk, mélyet öntözéssel, műtrágyával sikerült rendbehozni. Az egyszeri kaszálás 2 ezer mázsa szénát adott. Itt legelőgazdálkodást is folytatunk. Zöldtakarmány pótlására másodvetéssel próbálkozunk 18 hektáron, eny- nyi a még szabad, öntözhető területünk. Reméljük, hogy készleteink csak kis részét kell majd felhasználni — tájékoztat Tóth István elnök. A szövetkezet évenként 9 ezer sertést, 380 hízott bikát ad át az állatforgalmi vállalatnak. A jelenlegi 300 anyajuhállományt a jövő év végéig 750-re kívánják fejleszteni. Száz hektárra ebben az évben 500 mázsa hús értékesítése jut. Ezzel a megyében az elsők között vannak. Nincs azonban takarmánytárolásra alkalmas raktáruk, az állatállomány növelését akadályozza a kevés férőhely. Tervek a jövőről A tavaly átadott SERKÖV-ben 300 anyakoca-férőhelyen 420-at fialtatnak. Modern szarvasmarha-istállóra is szükség lenne. Ebben az évben 240 vagonos magtár építését kezdik el. Ez elviszi fejlesztési alapjukat, így másra már nem jut pénz, várni kell tehát a többi terv megvalósításával. Amikor ezekről hallgatom a tsz vezetőit, hangjukon egészsé- I ges türelmetlenséget érzek. Mert ugye mennyire igaz: istállók, áé- | pék, magtárak kellenének. De józan ítélőképességük, hogy sorrendet állítsanak a megvalósí- j tásban, a tervekben. A gondok megoldásában nem maradnak egyedül, mindig számíthatnak a j dolgos tagságra. A szövetkezet | sok 'segítséget nyújt a népgazdaságig is fontos háztáji állattartáshoz. A termelőszövetkezet az elmúlt évben 125 vagon abraktakarmányt adott jutányos áron tagjainak, az idén már 55 vagonnál tartanak. A tízmillió forintos háztáji állatforgalmazásból a 672 tagra fejenként 15 ezer forint jut. A háztájiból a népgazdaságnak 3580 darab sertést, 52 darab hízó marhát adtak le. A szövetkezet egy tagra eső jövedelme 30 ezer forint. Ezzel a 6. helyen állnak a megyében. Korántsem ilyen ió az állattenyésztési szakember-ellátottságuk. Végzős fiatalok jelentkezését várják. A szövetkezet egymillióért új buszt vásárol, hogy tagjait kulturáltan szállítsa a munkahelyükre, majd vissza, az otthonukba. Közösek érdekeik, a gazdaság gyarapodásával nő jövedelmük, javulnak életkörülményeik. A beszélgetés befejeztével visszaindulunk. Ugyanazon az úton, amelyen jöttünk. Űjra elhaladunk a kukoricatábla, a működő öntözőberendezés és az útépítői? mellett. A szövetkezet tágjai, vezetői folytatják tovább jövőt teremtő kemény munkájukat. Kepenyes János Az idegenkedésnek több oka van, mindenekelőtt az, hogy az év elején átlagosan 23 százalék, kai megdrágultak a talajeröpót- ló vegyszerek. Emiatt számos gazdaság helytelenül értelmezett takarékossági programot igyekszik megvalósítani, bár ez ellentmond a kialakult üzemgazdasági gyakorlatnak, és kimutathatóan visszaüt az így gondolkozó termelőkre. Kétségtelen azonban, hogy egyes kedve, zőtlen adottságokkal rendelkező üzemek anyagi lehetőségek híján vonták vissza megrendeléseiket. Rajtuk és más termelőkön is segít majd az a soron- kivüli banki intézkedés, amely nemcsak rövid lejáratú termelési hitel folyósítását teszi lehetővé műtrágya beszerzésére — mint korábban —, hanem közép lejáratú, tehát hosszabb időre szóló hitelt is engedélyez, és kedvezőtlen adottságú terme, löknek esetleg a hitel prolongálását is lehetővé teszi. Az AGROTRÖSZT telepei augusztus elejéig összesen 925 000 tonna műtrágyát forgalmaztak. A megrendeléseket folyamatosan kielégítik, az ellátás a leg- / több műtrágya esetében zavartalan. Néhány összetett műtrágyából van csak hiány, ezek helyett más készítményeket ajánlanak a megrendelőknek. (MTI) Elkészült az ország legnagyobb vetőmagüzeme Híres vetőmagtermelő gazdaságunkban, a 22 ezer hektáros Bólyi Állami Gazdaságban elkészült az ország legnagyobb és legkorszerűbb vetőmagüzeme. Az 1958-ban épült hibridkukorica-feldolgozó üzem évi kapacitása mindössze 1300 tonna volt, a rekonstrukció során tehát harmincszorosára bővült a teljesítőképessége. A gyári méretekben és gyár- szerűen termelő vetőmagüzemet programvezérléssel irányítják. A fejlesztés korántsem fejeződött be: a terv szerint a jövőben egy cukorrépa-vetőmagot előállító üzem is épül Bolyban. 300 szovjet fiatal látogatása hazánkban Augusztus 19. és szeptember 2. között 300 szovjet fiatalt lát vendégül az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A vendégek budapesti városnéző sétákon vesznek részt., folklórelőadásokat tekintenek meg, ellátogatnak a Parlamentbe, a budai várnegyedbe és a bazilikába. Koszorúzási ünnepséget tar. tanak a Gellért-hegyen, baráti összejöveteleken és üzemlátogatáson' találkoznak a magyar fiatalokkal. Megismerkednek több vidéki városunkkal is. Ebben az időben ugyancsak 300 magyar fiatal ismerkedik Moszkva—Riga—Mínszk— Brjanszk—Szmolenszk nevezetességeivel. Olajbányász munkásművelődésí napok Hazánk legnagyobb szénhidrogén-lelőhelyén, Szeged térségében az idén augusztus 30. és szeptember 11. között második alkalommal rendezik meg az olajbányász munkásművelődési n apókat. Megrendezik a szocialista brigádok szellemi, vetélkedőjét, a selejtezőkön legjobbnak bizonyult 12 együttes méri össze po. litikai és szakmai tudását. Sor kerül a dunántúli és az alföldi olajbányász művészegyüttesek, irodalmi színpadok, zenekarok seregszemléjére. A munkásmű- velödési napok alkalmából az olajbányászok körében képző- művészeti, népi díszítő- és fotó- pályázatot is hirdettek. A nyerteseknek a munkásművelődési napok záró ünnepségén adják át a díjakat. 3 i 1976. AUGUSZTUS 25.
