Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
Tanácskozás és bemutató Békéscsabán A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének növényvédelmi szakosz. tál.va, a Békés megyéi Növényvédő Állomás, a Sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár szerdán, augusztus 25-én délelőtt „A cukorrépa vegyszeres gyomirtása’* címmel tanácskozást és bemuta. tót rendez Békéscsabán a megyei növényvédő állomásén. A tanácskozáson a cukorrépa növényvédelmével kapcsolatos 1976. évi tapasztalatokról dr. Kovács Gábor, az állomás igazgatója tart tájékoztatót, az 1976. évi vegyszeres gyomirtási kísérletek eredményeiről pedig Kovács Imre szakértő számol be. Ezt követően a tanácskozásra meghívott mezőgazdasági szakemberek a Békéscsabai Állami Gazdaságban, Telekgerendáson üzemi bemutatón vesznek részt. Naponta 250 mázsa száraztészta A Békéscsabai Konzervgyár modern tészta üzemében termelékeny gépeken készül a csőtészta és a makaróni. Naponta 250 mázsa tésztát állítanak elő a három olasz gyártmányú gépen Lányai László felvétele Kiterjesztették a biztosítást a másodvetésekre Az aratás befejeztével az Állami Biztosító gyors számvetést készített az idei növénykárokról. Á mezőgazdasági nagyüzemek veszteségeiből arra következtetnek, hogy az új biztosítások alapján téríthető károk már eddig is megközelítik az egymil- liárd forintot, annak ellenére, hogy a jég az idén viszonylag csekély veszteségeket okozott. „ a Állami Biztosító az idén először vállalta a szőlők és gyümölcsösök tavaszi fagykárainak térítését. A fizetendő kártérítés előzetes becslések szerint várhatóan jóval meghaladja az 500 millió forintot. A kedvezőtlen tavaszi, majd az aszályos nyári időjárás csökkentette a takarmánynövényeknél a terméskilátásokat, ezért megnőtt a jelentőségé a másodige« fontos, hogy a monopoltőke — bármennyire növekszik is erre való hajlandósága — ne tudjon megtorló és tekintély- uralmi módszereihez folyamodni, amelyek veszélyeztetik az európai népek vívmányait, előretörésüket a béke és a társadalmi haladás útján. Igen sok felszólaló hangoztatta Berlinben: a nemzetközi feszültség enyhülése kedvező hatást gyakorol a társadalmi haladásra a mai világ minden fő szektorában. És ez nem egy-' szerűen elvi megállapítás. Ismeretes, hogy az enyhülés jelenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze azzal a békeprogrammal, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán terjesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszuson megerősítettek és kiegészítettek, s amelyet Kádár János közös programunknak nevezett. Ez a békeprogram, valamennyi haladó és békeszerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagyszerű eredményhez is vezetett. Így az enj’hülésnek a társadalmi folyamatok fejlődésére gyakorolt hatását most már tények alapján is meg lehet ítélni. Hiszen éppen s. kibontakozó enyhülés I vetésű növények termesztésének. A növénybiztosítások eddig csak a tavaszi adatfelvételben rögzített másodvetések biztosítására terjedtek ki, a terven felüli másodvetésekre azonban nem. A rendkívüli időjárási helyzetet figyelembe véve, az Állami Biztosító az 1976. évre kiterjesztette a növénybiztosítást a mezőgazdasági nagyüzemek terven felül ültetett, vetett másodnövényeire anélkül, hogy ezért külön díjat számíta- i»a fel. A másodvetések kártalanítása mindkét növénybiztosítási módozatnál hektáronkénti átlagérték alapján történik. Ez szántóföldi növények esetében hektáronként négyezer, a zöldségnövényeknél pedig hektáronként hatezer forint. időszakában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép hősi harca az imperialista agresszióval szemben, aratott győzelmet a népi mozgalom Laoszban és Kambodzsában. Éppen ez alatt került sor több szocialista állam nemzetközi pozíciójának további megerősödésére, oldódtak meg olyan nagy problémák, mint az NDK nemzetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttörése. Ebben az időszakban bukott meg a fasiszta rendszer Görögországban és Portugáliában, ingott meg véglegesen a francóizmus Spanyol- országban. Az egész kapitalista világban a demokratikus és a munkásmozgalom új fellendülése volt megfigyelhető. Vitathatatlan, hogy az enyhülés kedvezően hatott a pozitív társadalmi folyamatok fejlődésére. Ugyancsak tény a társadalmi haladás visszahatása' az enyhülésre. Ez fejeződik ki abban is, hogy az enyhülésért folyó harc úttörőiként a szocialista forradalom államai lépnek a színre; olyan államok, amelyeknek célja egész Európa népeinek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyéknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a hetvenes évek közepén... Vajda Péter Intézkedési tervek az aszálykárok ellensúlyozására Mezőgazdasági üzemeink több- i ségében a hosszan tartó szárazság, az aszály ugyancsak megnehezítette, súlyosabb esetekben pedig egyenesen kétségessé tette az árbevételi tervek teljesítését. Az aszálykárt szenvedett gazdaságokban éppen ezért ez idő szerint legfontosabb: a tervek felülvizsgálatával meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ellensúlyozni lehet a hozamkieséseket. A htmyai Hunyadi Tsz-ben összesen 850 hektár, szenvedett a vízhiánytól és az előzetes felmérések alapján a várt termés-* nek csupán mintegy 70 százalékát lehet majd betakarítani. E-: j csaknem négymillió forint ár- j bevétel-kiesést jelent és ehhez sajnos társul még a szója árbevételének egymillió forintos lemaradása a tervtől. Az aszálykároknak egy igen jelentős részét azonban már a búza is ellensúlyozza, hiszen az I a tervezettnél jóval magasabb átlagtermés eredményeként az | előirányzott 10 millió helyett j 12 és fél millió forintot hoz a konyhára. Két mázsával termett ! többet hektáronkénti átlagban a repce is a vártnál, így ez a növény csaknem 200 ezer forint többletet ad. Sokat segít az árbevételi tervek teljesítésében az állattenyésztés is. A húscsirketartás ebben az esztendőben több, mint 16 millió forinttal szerepel a tervben s ezzel a szövetkezet állattartásának árbevételeihez 50 százalékban járul hozzá. Az ágazat fejlődése az utóbbi hóna.. I pókban gyorsult fel. Tavaly a csirkeólakban egy négyzetméteren még csak 15 csirkét tartottak átlagosan, most a szellőztetés korszerűsítésével ez a szám már 22-re emelkedett. Így az elmúlt évi 300 ezerrel szemben az idén már félmillió húscsirkét tudnak- értékesíteni. Az eredeti előirányzatot mintegy 30 ezer csirke értékesítésével teljesítik túl, ami az árbevételekben csaknem 1 millió forintos többletet jelent. Ugyancsak egymillióval lesz nagyobb a sertéstartás árbeve- j tele a vártnál azzal, hogy a közös gazdaság a tervezettnél több malacot vásárol fel hizlalásra. Mindent egybevetve: ha az utóbbi hetekben lehullott csapadék hatására a reméltnél jobban magához tér a 250 hektár cukorrépa, várható, hogy a bunyai Hunyadi Tsz fennakadás nélkül kezdheti meg a fölkészülést a jövő esztendőre. A gyomai Győzelem Tsz-ben a kukorica szintén csak a tervezett termés ^kétharmadát adja előreláthatólag. Ez mintegy hatmillió forintos árbevétel-kiesést okoz, aminek ellensúlyozására a közös gazdaság vezetősége már megtette a megfelelő intézkedéseket. A baromfitartó ágazat a szükséghelyzetben bérnevelésre vállalkozott s az előirányzottnál kilencezerrel több előnevelt szülőpárt értékesít. A szövetkezet ezzel 1 millió 800 ezer forint többletbevételhez jut. Csaknem egymillió forinttal növeli árbevételeit a szarvas- marhatartás, ebből félmilliót a megnövekedett tejtermelés hoz. A szövetkezet tehenei átlagosan 3 ezer liter tejet adnak éves szinten. A sertés- és juhtartás az állomány terven felüli növelésével együttesen 400 ezer forint többlettel járul hozzá az aszálykárok elhárításához. A gyomai Győzelem Tsz a bevételnövelő intézkedésekkel egv időben szigorította a kiadások csökkentését szorgalmazó korábbi előírásait, amelyektől összesen egymillió forint költség-megtakarítást vár. Természetesen az előbb is_- meríetett intézkedések mellett mindkét közös gazdaságban megtettek mindent az állatállomány takarmányszükségletének biztosítására is, amit az aszály ugyancsak veszélyeztetett. ' A gyomai Győzelem Tsz-ben feljavították a 800 hektár műrétet és ősgyepet. Ebből mintegy 360 hektárnyi műrétet rendszeresen öntöznek. A hunyai Hunyadi Tsz-ben az öntözésre kisebb a lehetőség, er.jKé: ellenére 65 hektárra került máSöd vetésű repce és a vetőmaggondok elkerülésére saját szükségletre 35 hektáron lueer- namaglogásra is vállalkoztak. Íí. E. P. 1976. AUGUSZTUS 24. .HFMJSAC i Az életből az életnek Néhány héten belül — így talán elég költői — „élet zengi be az iskolát”... Bár a gyerekek már most, a vakációban is ugyancsak sokat zengnek az életről, Melyet a nyári munka- vállalásuk idején úgy-ahogy volt alkalmuk megismerni. Fiatul barátom például azt újságolta egyik szombaton, hogy nem kevesebb, mint hat órát dolgozott. Ez nagyon szép telje. sitmény a hét utolsó napján — mondtam. Aztán kiderült, hogy a gyerek egész hét folyamán dolgozott ennyit! Nem akarom részletezni, de küldték ide, küldtek oda, várakozott (amíg megérkezik a művezető, amíg eláll az eső, amíg hozzák az ebédet stb.)_ kártyázott, keveset ivott is. Szóval eltelt a hét produktív munkával. Az idő persze így sem. telt haszontalanul, mert a fiatalember számos dolgot megtanult. Nemcsak az ultinak néhány ismeretien trükkjét sajátította el, hanem kioktatták, miként kell pár órával többet ügyesen elszámolni, hogyan lehet a semmittevést lázat tevékenységként feltüntetni, és így tovább. Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy a gyerekben — akinek fejlett az erkölcsi érzéke — mindez nem okozott konfliktust. De hát végül is hogyan helyezkedhetne szembe egy tizenéves egy felnőtt közösség íratlan törvényeivel? Másvalaki — ugyancsak középiskolás — megpróbálta ezt: nem fogadta el a borravalót. Mire a másik kocsikísérő — aki minden tekintetben nagyobb „szakmai gyakorlattal” rendelkezett a fiúnál — nagyon is kézzelfoghatóan magyarázta meg, hogy milyen a helyes etikai magatartás segédmunkási körökben, ha borravaló lehetősége forog fenn. És mit mondanak a szülök? Nos, ha a felnőtteket, az atyákat és az anyákat meg nem kérdezem, az olvasók (leginkább az üzemi, vállalati alkalmazottak) elfogultsággal vádolhattak volna. A szülő ugyanis legtöbbször , ezt mondja: szóltam X- nek vagy Y-nak, ennél vagy an_ nál a cégnél, hogy ez a gyerek ne lógjon otthon — keressen egy kis pénzt. — Csak baleset ne érje őket, felőlem csinálhatnak, amit akarnak — mondta az egyik üzemi em bér. Én még, sajnos, láttam gyerekeket keményen dolgozni. A cséplőgépnél, ahol fél részt kap_ tak, s marokszedőként. Láttam, hogy hajtották reggeltől estig a kordés lovakat, miként hordták nehéz kannákban a vizet, s adó_ gatták a vályogot, követ, téglát a kőműveseknek. Sajnáltam ezeket a gyerekeket (legfokképp önmagamat, ha ilyen munkára kényszerültem), s most sem kívánom senkinek a tikkasztó robotot. Ámbár ezek a nyári munkák annak idején sok mindenre megtanítottak bennünket. Elsősorbán arra, hogy a megélhetésért keményen meg kell dolgozni. De legfőképp pen arra, hogy munka közben alakul ki az igazi értékrend az emberek között. Most éppen ezeket az alapvetően fontos dolgokat nem mindig sikerűi megtanulni. Már a címadáskor eszembe jutott a latin közmondás: „Nem az iskolának, hanem az életnélc tanulunk”. Mi úgy képzeljük el, hogy az életből tanulunk az életnek. De hát mit, mennyit, kitől9 Szeptemberben, amikor élet zengi be az iskolát — vagyis a diákok nyári élményeiket, kiokosíttatásukat mesélik egymásnak —, lesz nevetés. Most még csak nevetnek a gyerekek. De nem sok idő múlva kérdezni fognak. Tudunk-e majd feleim nekik? (Gyarmati)
