Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
Őszinte véleménycsere A Központi Bizottság 1975. október 25-i határozata előírta, hogy a párttagsági könyvek cseréje előtt az alapszervezetekben minden párttaggal beszélgetést kell folytatni és a tapasztalatok összegezésére taggyűléseket kell tartani. Pártalapszervezeteinkben a személyes beszélgetések befejeződtek és a határozatnak megfelelően folynak a tapasztalatokat összegező taggyűlések. A személyes beszélgetések során a kommunisták nyílt, őszinte, elvtársi légkörben véleményt mondtak a párt politikájának végrehajtásával kapcsolatos tevékenységről, az alapszervezetek, az alapszervezeti vezetőségek és a párt- I tagok munkájáról. A beszélgeté- [ sek alkalmával értékelték a pártmegbízatások teljesítését, a ! kommunisták politikai felkészültségének, helytállásának helyzetét. Pártunk Központi Bizottsága július 21-i ülésén megtárgyalta a iagkönyvcsere végrehajtásának I helyzetét, eddigi tapasztalatait és I joggal állapította meg, hogy az I alapvető politikai cél; miszerint j a tagsági könyvek cseréje során | tovább erősítsük a párt eszmei, \ politikai, cselekvési egységét, növeljük a párttagok aktivitását, az élet minden területén erősítsük a párt vezető szerepét és tömegkapcsolatát — teljesül. Az egyéni beszélgetések és az ösz- szegező taggyűlések fő politikai tapasztalata, hogy párttagságunk ismételten kifejezésre juttatta egyetértését a párt politikájával, a XI. kongresszus határozataival, megmutatta, hogy a kommunistákban magas fokú elkötelezettség, felelősségérzet és tenniakarás van a politika helyi végrehajtásában. Figyelemre méltó tanulság továbbá, hogy a következetes, fegyelmezett munkára, a kommunista helytállásra a párt- szerű magatartásra a párttagság részéről is határozott igény van. Ugyanis fogalmazódott meg annak igénye, hogy legyen még következetesebb a politika végrehajtása és annak ellenőrzése. Több helyen éppen a párttagok kérték, hogy a vezetőség tegyen határozottabb intézkedéseket a kötelességeik teljesítését elmulasztó, Vagy erkölcsi normákat megszegő párttagok ellen. A vezetőség tagjai, illetve a beszélgető csoportok és a párttagok eszmecseréje során megvalósult az egyenrangú partnerek párbeszéde. A beszélgetések szellemét, hangvételét a megalapozottság, a megfontoltság, kiegyensúlyozottság, a munka jobb elvégzésének keresése jellemezte. Az elhangzott vélemények és javaslatok túlnyomó többsége végletektől mentes és konstruktív volt. Nagyjelentőségű, hogy most olyan párttagok véleményét is megismerhetjük, , akik nyilvános fórumokon nemigen mondják el álláspontjukat. A személyes beszélgetéseken szóba került társadalmi-politi- kai-gazdasági életünk valameny- nyi időszerű kérdése, ezen túlmenően több helyen pártunk nemzetközi tevékenysége is. Az ipari jellegű alapszervezetekben például a véleménycsere középpontjában a munkásosztály vezető szerepének fejlesztésével, helyzetének javításával kapcsolatos intézkedések, a termelés hatékonyságának növelése, a termelés pártirányítása és pártellenőrzésének helyzete állt. Az e téren elért eredmények elismerésé mellett számottevő észrevétel és konkrét javaslat hangzott el és az üzemszervezés, a vezetés, az üzemi demokrácia és a szocialista munka verseny f további fejlesztése. A párt agrárpolitikájának1 helyeslése mellett a mezőgazdaság területén is szóba kerültek a XT. kongresszus által k’tűzöit célok eredményesebb végrehajtásénak kérdései. Mint például a szarvasmarha-, sertés-, zöldségprogram végrehajtása, az üzemek közötti kooperáció szorgalmazása stb. A kommunisták körében széles körben fogalmazódott meg az is, hogy az elmúlt években erősödött az értelmiség szocializmus iránti elkötelezettsége, összességében eredményesen folyik az oktatás, a kultúra, a tudomány, az egészségügy területét érintő párthatározatok végrehajtása. Ugyanakkor a párttagság észrevételei azt is jelzik, hogy számottevő gondok vannak például az irányítás területén, a káderpolitika helyi végrehajtásában, az e területeket érintő párt- és állami határozatok végrehajtásához szükséges egyéb feltételek megteremtésében. A párttagsággal folytatott személyes beszélgetések, a tagkönyv- csere végrehajtásával kapcsolatos vezetőségi ülések, taggyűlések, a pártapparátus tagjai és az aktivisták körében lefolytatott konzultációk elősegítették, hogy az alapszervezetek és a kommunisták számára is konkrétan megfogalmazódjék; melyek azok a helyi feladatok, amelyek biztosítják a XI. kongresszus határozatainak sikeres végrehajtását. A véleménycsere ilyen értelemben is eredményes volt. Jelentős lépést tettünk abban az irányban, melyet a XI. kongresszus úgy fogalmazott meg, hogy: a jövőben a pártrneg- bízatások jobban kötődjenek az egyes párthatározatokból adódó feladatok végrehajtásához. A beszélgetések alkalmával a jól végzett munka elismerése melleti e téren is számtalan bírálat, önbírálat hangzott el. A párttagok több helyen szóvá tették az egyenlőtlen teherviselést a pártmunkában, a megbízatások formalitását. Többen kérték a sokfajta pártmegbízatás valamelyikétől tehermentesítésüket, mások viszont azt kérték, hogy a vezetőség jobban vonja be őket az alapszervezet munkájába. összességében értékelve az elhangzott vélemények alapján az alapszervezeti munka színvonalának javulásáról adhatunk számot. Ezt igazolják a tapasztalatokat összegező taggyűlések is. Pártszervezeteink a helyi társadalmi, gazdasági, politikai élet irányítását mind nagyobb felelősséggel és hatékonysággal végzik. Az alapszervezeti vezetőségek, a taggyűlések tartalmi munkájának javítására vonatkozó sokoldalú javaslatok, az irányító pártszervek segítő-ellenőrző tevékenységével kapcsolatos észrevételek minden bizonnyal nagymértékben elősegítik a párt vezető szerepének további erősítését, helyi érvényesítését. Abban, hogy ez valóra váljék nagy jelentősége van annak, hogy az elhangzott észrevételeket, javaslatokat érdemi intézkedések kövessék. Ezért minden szinten megfelelő alapossággal kell rendszerezni á tapasztalatokat és nagy felelősséggel kell kezelni az intézkedést igénylő felvetéseket. Gondoskodni szükséges arról, hogy a különböző természetű felvetések ,,a címzettekhez”, vagyis azoktól eljussanak akiket az illet, illetve akik abban intézkedni képesek. A vezető szervek feladata továbbá, hogy folyamatosan ellenőrizzék a kérelmek, javaslatok, észrevételek elintézését, kérjék számon, hogy arról a párttagság megfelelő formában tájékoztatást kapjon. Ebben a vonatkozásban is el kell kerülni tehát az öncéliisá- got. Hiszen párttagságunk megalapozottan, tisztességgel véleményt mondott abban, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek a munkát akadályózzák, javaslatokat tett arra is, hogy miként szüntethető meg és joggal elvárja, hogy az arra illetékesek fordítsanak megfelelő figyelmet a szükséges intézkedések megtételére. Most a vezető szervekben, a vezetésben dolgozó kommunistákon a sor, hogy az őszinte, segítő szándékú észrevételeket kamatoztassák. Dr. Latos István Új tanterv és rendtartás a dolgozok általános iskoláiban Szeptembertől új tanterv lép életbe a dolgozók általános iskoláiban, s azt fokozatosan, leg. később három éven belül minden osztályban és oktatási for- mábar) bevezetik. Elsőként a munkástovábbképzést següő tanfolyamokon, amelyekhez a „Mindenki iskolája” rádió- és tv-adás is kapcsolódik. Az új alapdokumentum az 1966-ban kiadott tantervet váltja fel és a tanított tantárgyakban egyenértékű a nappali tagozatok megfelelő tanterveivel. Tartalmában igazodik a felnőttek igényeihez, illetve azokhoz az igényekhez, amelyeket velük Alagút a Gellérthegy gyomrában Közműalagutat építenek a Gellérthegy gyomrában, amely összeköti a Gellert-, a Rudas- és a Rác-fürdőket. A munkálatok során már sikerült két 43 Celsius-fok hőmérsékletű hévizet adó forrást feltárni és bekapcsolni a gyógyvízhálózatba. További négy víznyerőhely kialakítását megkezdték. A szökevényforrások vizének „befogása” jelentősen javítja a gyógyvízhozamot. A csaknem egy kilométer hosszú közműalagút utolsó 160 méterénél tartanak az építők. (MTI Fotó: Bara István felvétele—KS) szemben a munkahely, a társadalom támaszt. Ennek megfelelően a tanterv egyik fő és új célja, hogy az általános iskolai felnőttoktatás az eddiginél szélesebb alapokat adjon a szakmai ismeretek elsajátításához. Az utóbbi 10 év változásának, fejlődésének megfelelően alakul a fakultatív tantárgyak tartal- /ma is. Az általános iskolai felnőttoktatással szemben megnövekedett igényekhez igazodik az az intézkedés, amely szerint a jövőben a fakultatív tantárgyak — a családi életre nevelés, a jogi ismeretek, az egészségvédelmi ismeretek, valamint a rajz és rajzolvasés — közül egyet a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak kötelezően választaniuk kell. Tartalmában gazdagodik az esti tagozatokon már korábban bevezetett közművelődési program is: szeptembertől lehetővé válik, hogy ezekkel a 48 órás fakultatív művelődési alkalmakkal a más oktatási formákban tanulók is éljenek. A dolgozók általános iskolájának új rendtartása is 1976. szeptember 1-tőí lép hatályba. (MTI) Áronymeteorit? Jules Verne egyik művében leírja, hogy arany meteorit esik a földre. Kiderül, hogy ez nem is csak fantázia. Mint az Orbita című bolgár lap közli, van egy olyan hipotézis, miszerint az Afrika délnyugati részén található aranyrétegek annak az aranymeteoritnak a maradványai, amely kétmilliárd évvel ezelőtt hullott a földre. Ez a 25 ezer négyzetkilométeres terület, ahol az aranyrétegek vannak, formájában ellipszisre emlékeztet. Éppen így helyezkednek el a Föld atmoszférájában széteső meteorit töredékei. Kerámiából készült motor A Ford Motor Company amerikai autókonszern laboratóriu. mában kerámiából készítettek egy kísérleti gázturbinás motort. Az az előnye, hogy magasabb hőmérsékletet bír, mint eddig ismeretes fémmotorok. Ennek következtében a hajtóanyag teljesebben ég el és sokkal kevesebb káros anyag keletkezik, mint a szokásos motoroknál. 4 BÉKÉS MECYfí MPVJSACm 1976. AUGUSZTUS 21. 5 aaaaaaBBaaaaai iBBBBBBBBBBBBiBBBBBBBBBBBBssBsssBflBBBBBBBaBBBBBMfimniiiiniiiiiiiílsssstüssfisssssisisssssstf Tudomány - áltudomány Ha valaki rekedtség esetén kamillázást javasol, mert az a tapasztalatok szerint ilyen esetben hatásos, akkor javaslata helyesnek bizonyulhat, de ez ügyben nincs szó tudományról. Ha valaki azt hirdeti, hogy kamillafőzetével eredményesen képes a tudathasadást kúrálni, úgy valószínűleg csalóval, sarlatánnal állunk szemben. Az az ember viszont, aki kikutatta, hogy milyen a kamillavirág vegyi összetétele és hogy milyen hatásának szerkezete a különböző emberi megbetegedések esetén, majd ésszerű magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy bizonyos kellemetlen tüneteket mikor, menynyiben és hogyan képes enyhíteni ez a szer — nos, erre az emberre azt mondjuk, hogy tudományt művel. Ezzel szemben lehet, hogy valaki sikeresen alkalmazza bizonyos esetekben a kamillát, de ezen túlmenően olyan magyarázatokat fűz hatásához — lehetőleg orvosi és vegyészi műszavak kíséretében —, amelyek kísérletileg cáfolhatók, logikailag hibásak és a kor szakismeretének szintjén ésszerűtlenek. Ebben az esetben szoktunk ál- tudományosságról beszélni. Így — legalábbis a kamilla tárgyában — érzékelhető, hogy mi az, ami még nem tudomány és ami már tudomány, ill. mi a csalás és mi az áltudományos okoskodás. Csakhogy a kamilla viszonylag egyszerű dolog a világűr jelenségeinek vagy a magyar nép eredetének egyes kérdéseihez képest. Ami sokszor persze döntő valamely kérdés megoldásának értékét illetően, az a kísérlettel való bizonyítás vagy cáfolás. De számos esetben kísérletre egyáltalán nincs lehetőség, a társadalomtudományok például tipikusa» nem kísérleti tudományok. Az említettek közül a csalás elméletileg a legegyszerűbb eset, hiszen valaki szándékoltan kohol hamis magyarázatot, s ezzel az ügy az erkölcs vagy a büntetőjog területére utalható. Az áltudományos magyarázat esetén nehezebb a helyzet, mert többnyire jóhiszemű erőfeszítésről van szó egy még megoldatlan kérdés, összefüggés esetében. Mivel ekkor az adott probléma tudományosan megoldatlan, az áltudományos magyarázat korántsem nyilvánvaló a természetes ész számára. Ezzel pedig a kérdés szakértői körök illetékességébe utalódik, amitől korántsem válik egyszerűbbé. Nem válik egyszerűbbé, mert vagy a szakemberek közötti eltérő törekvésű csoportok szembenállásaként jelentkezik vagy ha céhen kívüli amatőrtől származik a magyarázat, úgy rögtön a dilettantizmus személyeskedő vádja merül fel, ami persze szintén nem cáfolat. Hogy kit tartanak a szaktudósok dilettánsnak, azaz kinek nincs meg az előképzettsége, fölkészültsége, következésül illetékessége, ez mindenkor szakmai elfogultság kérdése is. így tartanak dilletánsnak egy középkorral foglalkozó történészt, a magyar őstörténet ügyeiben és viszont. Sok fölfedezés, találmány — még a műszaki és természettudományok területén is — azért 6ikkad el. mert egyes szakemberek szakmai gőgje és csoportérdeke ezt így kívánja és teszi lehetővé. Gondoljunk csak
