Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
Befejezéséhez közeledik a leszerelési bizottság nyári ülésszakának munkája Oltványi Ottó az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A június második felében megkezdődött tanácskozássorozatnak az eredeti tervek szerint augusztus 26-án kellene záródnia, amennyiben a környezeti hadviselés betiltásáról szólni szerződéstervezet végleges szövegét a hátralevő napokban sikerül elkészíteni. Esetleg a nyári ülésszak munkájáról ösz- szeállítandó jelentés elfogadtatása is szükségessé teheti, hogy néhány nappal meghosszabbítsák az ülésszakot. Erről mind ez, ideig semmilyen hivatalos közleményt sem adtak ki, de a 5 delegációk köreiben számolnak ilyen eshetőséggel. Mint ismeretes, a mindenfaj- j ta környezetromboló eszköz ka-; A tengerjogi konferencia elnöke. Syi Lanka küldöttségének vezetője, H. S. Ameraszinghe közölte: csak a megnyitóülés nyilvános. Aztán bezárják az ajtókat és a vitákról csak a sajtókonferenciákon értesül a világ. Vita pedig lesz bőven, nemcsak szelíd, jogi, szövegezési, hanem lényegbevágó, sorsdöntő kérdésben is. Ezt a Sri Lanka-i diplomata nagyon jól tudja; ő az egyike annak a néhány nemzetközi jogi szakértőnek, aki 1958 óta, azaz amióta az ENSZ összehívja a tengerjogi konferenciákat, minden ülésszakon részt vesz. Ez most az ötödik ülésszak és a New Yorkban ülésezők eleve eldöntötték: a forduló, az ülések jelenlegi szakasza szeptember 18-íg tart. Esztendők óta készül a nemzetközi tengerjogi konvenció. A sok szabályt összefoglaló okmánynak kellene szabályoznia: kinek milyen és mennyi joga van( a tengereken. Több mint 150 állam és igen sok felszabadító, illetve függetlenségi mozgalom küldötte el delegátusait a konferenciára, mert hiszen az emberi jövendő legnagyobb kérdései közé tartozik a tengerjog. Valaha rég, 1625-ben Hugo Gro- tius szögezte le azt az alapelvet — amely nagyon sokáig a nemzetközi jog szilárd tétele volt—, hogy .egy-egy állam felségvizeinek határa addig terjed, amíg „a kilőtt ágyúgolyó elér”. (Ez akkor 3 tengeri mérföld volt.) A technika fejlődése persze elavulttá tette ezt a tételt — ám a felségvízhatárt nemzetközi megállapodásban kell kijelölni. Vannak már tisztázott, világos döntések a tengerjogban. Az egyik konferencián — Caracas- ban — például a szovjet és az amerikai küldöttség, majd a résztvevők többsége állást foglalt amellett, hogy a nemzetközi hajózás útjában fekvő minden tengerszoroson feltétlenül szabad a kereskedelmi és katonai hajózás. /Világos döntés született a múlt években abban a kérdésben is, hogy ma már nem a Grotius-féle „felségvízfogalom'’ van érvényben, az élet megkövetelte, hogy külön foglalkozzanak a part menti országok felségvizeinek kérdése mellett más országok jogainak megfogalmazásával is. Elsősorban halászatról és halászati jogról szoktak beszélni, holott ma már a tengerjog ennél több. Ezt bizonyítja az, is, hogy éppen a tengerjogi konferencia kezdetén került sor súlyos ösz- szeütközéssel fenyegető „flottatüntetésre” a Földközbtenger keleti medencéjében. A törökök azt állítják, hogy a görög szigetvilág körül hullámzó Égei-ten- geren (ahol egyes görög szigetek csak néhány kilométerre mnnak a török szárazföldtől) tonai vagy más ellenséges célú felhasználását megtiltó konvenció előmunkálatainak meggyorsítására külön munkacsoportot hoztak létre. A/ munkacsoport már eddig is eredményesen tárgyalt és az ülésszak hátralevő napjaiban. így hétfőn is, nem hivatalos tanácskozáson igyekszik előbbrehaladni a konvenció végleges szövegének kidolgozásában. Megfigyelők szerint a kérdések körében két megállapodás is született, bár még akadnak megoldatlan problémák is. Amennyiben a további tanácskozásokra valamennyi delegáció őszinte megegyezési készséget tanúsít, komoly esély van ..arra, hogy • konvenció végleges szövegében napokon belül megegyeznek. joguk van mindenütt olajkutatásig és -fúrásra. Éppen ezért útnak indították a Sismik—1 török olajkutató hajót. Athén azonnal tiltakozott és nyomatékül cirkáló útra küldte a Nautilus görög . hadihajót. .. Az Égei-tengei; alatt — az úgynevezett kontinentális talapzat mélyén és a szigetek közvetlen közelében — állítólag sok millió tonna legjobb minőségű olaj van. S most vajon kié a kitermelés joga? Hiszen itt aligha érvényesíthető az a nagyjában már elfogadott alapelv, hogy 12 tengeri mérföldön belül a part menti ország felségjogai teljességét gyakorolhatja, a tizenharmadiktól a kétszázadikig', viszont a part menti ország bizonyos előjogokat élvez — mert a görög— török felségvizek határát ezen az alapon egyszerűen nem lehet megállapítani... (Egy tengeri mérföld 1852 méter; vannak! olyan helyek az Égei-tengeren, I ahol a két ország között csak í néhány kilométer a távolság.) New Yorkban ott van a tárgyalóasztalokon a konvenció 397 cikkelyből álló tervezete. Mintegy nyolcvan százaléka a cikkelyeknek már elfogadott, de éppen a hiányzó 20 százalék a problematikus. Az egyik legvitatottabb: a 200 mérföldön inneni ásványkincsek kiaknázásának kérdése, amelyet a tőkés országok „nemzetközi tengerbá- -nyászati hatóság” létesítésével akarnak megoldani. A szocialista és fejlődő országok szembeszegülnek ezzel a tervvel, mert a nagy monopóliumok kezébe adná a jövő évszázad számára oly fontos, fantasztikus meny- nyiségű olaj, réz, nikkel, kobalt, j mangán és egy sor más ásvány kitermelési jogát. A szocialista és a fejlődő országok azt. akarják: ne legyen semmiféle „nemzetközi cég”, a szuverén országok maguk, nemzeti eszközökkel, állami kezelésű vállalatokkal vegyenek részt „az emberiség egyetemes örökségének", a tenger kincseinek kitermelésében. Van egy görög szó, amely gyakran hangzik el a konferencián. Yphalokripis — felségvíz. Ezt emlegetik az izlandiak, amikor az angolokkal vívott tőke- halálháborújukra hivatkoznak, a svájciak, amikor mint „a szárazföldi és földrajzilag hátrányos helyzetben levő ország” kérnek bizonyos előnyöket, a libériaiak. amikor a kereskedelmi hajóik számára kívánnak kedvező elbánást messzi vizeken is. Abban a mintegy nyolcvan, még vitás cikkelyben, amelyről most zárt ajtók mögött j vitáznak New Yorkban, állító-1 lag kivétel nélkül szerepel az yphalokripis szó ... tjárd os Miklós l Ford nyilatkozata „Eisenhower óta az első amerikai elnök vagyok, aki kijelenthetem: országunk békében él” — mondotta Gerald Ford, a republikánus elnökjelöltség elnyerése alkalmából mondott beszédében, a köztársasági párt Kansas Cityben ülésező kongresszusán. Az elnök, közép-európai idő szerint péntekre virradó éjjel mondott beszédében mindent megígért, amire a novemberben elnököt választó amerikai | szavazók csak gondolhatnak: adócsökkentést, a foglalkoztatottság növelését, a bűnözés, az infláció visszaszorítását. Ford szerint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei j \ gazdasági, katonai együttműkö- j dése erősebb, mint valaha, „a Kelet-Európához. a Szovjetunióhoz és- a szárazföldi Kínához fűződő kapcsolataink szilárdak, éberek és előretekintők” — mondotta. A republikánusod négynapos elnökjelölő kongresszusa az 1 egységtörekvések jegyében ért véget, miután Ford szerény arányú győzelmet aratott ellenje- 1 lőttjével, Ronald Reagannal I szemben. Reagan rövid beszédében megismételte a republikánusok í 'szokásos vádjait a demokrata többségű törvényhozás ellen, majd a győzelem esélye a legfontosabb, felkiáltással közvetetten támogatásáról biztosi- tóttá a Ford—Dole kettőst, A republikánusok pártkongresszusa közép-európai idő szerint pénteken reggel véget étt. Ford elnök tíznapos „munkaüdülésen” készül fel a választási kampányra, amelynek elsőszámú esélyese James Carter, a demokrata párt jelöltje. A PFSZ tiltakozása az ENSZ lötitkáránál Az A1 Akhbar című kairói lap értesülései szerint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet tiltakozását jelentette be Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnál amiatt, hogy izraeli hadihajók blokád alatt tartják Libanon kikötőit. A Palesztinái tiltakozás megállapítja, hogy az izraeli őrnaszádok nagy mennyiségű, Libanonba irányított élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat foglalnak le. o Az amerikai külügyminisztérium két diplomatát küldött Libanonba azzal a feladattal, hogy vegyék fel a kapcsolatot a keresztény jobboldal vezetőivel. E kapcsolat az amerikai nagykövet 1 júniusban történt meggyilkoló- | sakor szakadt meg. A két diplomata körülbelül | egy hétig marad Bejrútban, ahol a keresztény vezetőkkel a liba- 1 nőni helyzetről, az azzal kap- j csolatos amerikai álláspontról tárgyal. o Bumedien algériai elnök a líbiai hírügynökségnek < adott, Kadhafival folytatott tárgyalásainak eredményeit összegző nyilatkozatában kijelentette: a Palesztinái forradalom történetének legtragikusabb szakaszát éli, s ez ellentétes az arab nemzet érdekeivel. Az algériai és a líbiai elnök közös elhatározása, hogy a Palesztinái mozgalom megerősítésére törekszenek, s a mozgalomnak megadnak minden lehetséges támogatást. 4 ISÜLtí 1976, AUGUSZTUS 23. Az események hátteréhez Négyszáz paragrafus a tengerről Románia ünnepe Már egy emberöltő eltelt azóta. de a napot s az eseményt nem lehet elfelejteni. Harminckét évvel ezelőtt; 1944. augusztus 23-án egymás sarkát taposva, fejvesztetten menekültek el egyik pillanatról a másikra a náci hadsereg tisztjei és katonái Bukarestből. A felszabadító szovjet csapatok már győzelmesen nyomultak előre román földön, s közeledtek a főváros felé, amikor kirobbant Romániában az antifasiszta nemzeti felkelés. Szétzúzták a román fasizmus Antonescu vezette diktatúráját és a második világháború befejező szakaszában a demokratikus román hadsereg is részt vett a hitleri Harmadik Birodalom elleni küzdelemben. Azóta — mint több barátja! és szövetségese a Varsói Szerződésben, a KGST-ben, a szocialista országok nagy családjában — hatalmas utat tett meg Románia. Királyságból köztársaság lett, a kizsákmányolás társadalmát a szocializmus rendje váltotta fel. A Román Kommunista Párt vezetésével nagy sikereket ért el az ország népgazdaságának társadalmi berendezkedésének, kultúrájának fejlesztésében. Csupán az ipar előrelépésének adataiból idézünk néhányat a sok közül, mert egy-két statisztikai adat iß híven jellemzi a fejlődés egészét. Románia gépipara és vegyipara most négy nap alatt állít elő annyi terméket, amennyit 1938-ban egy esztendő alatt. A szocialista világrendszer tagjaként Románia is jelentős szerepet vállalt az európai béke és biztonság megszilárdításában, ezen belül állandóan fejlődnek kapcsolatai minden országgal, a többi között a Magyar Népköztársasággal. Ennek jellemzésére is elég csupán egy-két adat. A jelenlegi ötéves terv előirányzata szerint a magyar—román áruforgalom az előző ötéves tervhez képest a kétszeresére növekszik. Egyedül az 1976-os évben 25 százalékkal lesz nagyobb az országaink közötti áruforgalom, mint a múlt esztendőben. S gazdasági kapcsolatainkhoz hasonlóan, állandóan bővülnek, fejlődnek politikai és kulturális kapcsolataink is. Felszabadulásának harminc- kettedik évfordulóján minden baráti ország, köztük a Magyar Népköztársaság is, szeretettel köszönti a Román Szocialista Köztársaságot és további sikereket kíván népének. (KS) Magyar vezetők üdvözlő távirata Románia nemzeti ünnepe alkalmából NI COLÁÉ CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, MANEA MANESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének BUKAREST Románia nemzeti ünnepén, hazájuk felszabadulásának 32. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és őszinie jókívánságainkat küldjük a Román Szocialista Köztársaság testvéri népeinek és Önöknek. Népünk nagy elismeréssel tekint a szomszédos Románia dolgozó népének, a szocialista építőmunkában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért eredményeire. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság baráti együttműködésének továbbfejlesztése a marxizmus—leni- nizmus, a szocialista nemzetköziség szellemében népeink közös érdeke, s egyben eredményesen szolgálja a szocialista országok együttes erejének növelését a szocializmus, a társadalmi haladás és az egyetemes béke ügyét. Meggyőződésünk, hogy együttes erőfeszítésekkel újabb sikereket érhetünk el együttműködésünk, barátságunk fejlesztésében, népeink kapcsolatainak további szélesítésében a politika, a gazdaság, a kultúra és az élet minden más területén. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának, a baráti Románia valamennyi dolgozójának, a szocialista társadalom építésében. KÁDÁR, JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki 'Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * « Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant. az RSZK nagy nemzetgyűlésének elnökét,' a SZOT elnöksége a Román Szak- szervezetek Általános Szövetségét, a KISZ Központi Bizottsága a román KISZ-t, a Hazafias Népfront elnöksége a Román Szocialista Egységfrontot, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Román Országos Nőtanácsot, s az Országos Béketanács a Román Békevédelmi Bizottságot üdvözölte táviratban. (MTI) Békés megyei delegáció utazott Arad megyébe, Románia felszabadulási évfordulójára Augusztus 21-én délután a. Román Szocialista Köztársaság Arad megyei pártbizottságának meghívására négytagú delegáció utazott megyénkből Romániába. A delegációt Csatári Béla,- az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára vezeti. Tagjai: Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára.- Kaczkó Mihály, a nagyszénás! Nagyközségi Tanács (elnöke és Orosz Viktória, a 8-as Volán KISZ-csúcstitkára. A küldöttséget — amely augusztus 23-án részt vesz Románia felszaoadu. lása 32. évfordulójának ünnepségein — a határon Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese búcsúztatta.
