Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Minisztériumi állásfaglalás a szociális otthoni és intézeti gondozási dijak megállapításáról A szociális otthoni és szociá­lis intézeti gondozási díjak meg­állapításával kapcsolatos né­hány vitás kérdésben foglalt ál­lást a közelmúltban az Egész­ségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek kö­zött tisztázza: hogyan kell meg­állapítani az árvaellátásban ré­szesülő gyermekek szociális in­tézeti gondozási díját, és ho­gyan kell megállapítani a gon­dozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szocális otthonban (intézeten), aki otthon saját jövedelméből tartotta el jöve­Új szigetelő- anyagokat gyártanak Újkígyóson delemmel nem rendelkező há­zastársát. A gondozási díjak évenkénti ellenőrzése alkalmával jövedel­menként továbbra sem veszik figyelembe -a szociális otthoni és intézeti beutaltak nyugdíjá­nak és járadékának évi 2 száza­lékos automatikus növekedését. A gondozotti jövedelem össze­gébe azonban minden egyéb növekedést beszámítanak, ki­véve a hús és húsfélék fo­gyasztói áremelésének ellensú­lyozására megállapított össze­get. A felülvizsgálat alapján meg­állapított új gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akik­nek jövedelme, vagyona vagy tartásra kötelezhető hozzátarto­zója nincs, továbbra is ingye­nes. Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Az eddig beérkezett jelent­kezések alapján 29 ország több mint száz kiállítója vesz részt az egy hónap múlva nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Irak é6 Mexikó először mutat­ja be fogyasztási cikkeit az őszi BNV-n, s több évi szünet után ismét kiállít Görögország, Hol­landia, India és Kuba. Az őszi vásár legnagyobb külföldi kiál­lítója a Szovjetunió. A magyar fogyasztásicikk-ipar újdonságait 400 vállalat' mutatja be, közü­lük is a legtöbb könnyűipari vállalat. A vásáron ismét megszerve­zik a Hoventa nemzetközi keres­kedelemtechnikai és vendéglátó­ipari kiállítást, amelyen számos magyar és külföldi cég állítja ki az új típusú üzleti, sütödéi, euk- rászipari stb. berendezéseit. A Hoventa érdekessége, hogy ja­pán szakácsok főzés-sütés köz­ben mutatják be az új vendég­látóipari gépeket, s a nyilvá­nosan készülő ízes falatokból kóstolókat rendeznek. . A vásár szeptember 22—30 között tart nyitva, naponta 10- től 19 óráig. Az őszi BNV első három napján délelőttönként szakmai napokat tartanak. A kőbányai vásárváros őszi kiállítás programjához tartozik még, hogy októberben harmad­szor rendezik meg a HUNGA- ROKORR nemzetközi korrózió- védelmi kiállítást, negyedszer a BUDATRANSPACK nemzet­közi csomagolástechnikai bemu­tatót és második alkalommal a MI PEL nemzetközi ipari, elektronikai és műszerkiállítást. (MTI) Újkígyóson, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ íedéllemezüze- mében új szigetelőanyagokat kísérleteztek ki. A hagyomá­nyos, papíralapú fedéllemezek­nek van egy nagy hibájuk: a papírhordozó anyag a legkisebb nedvesség hatására is gyorsan tönkremegy. A kátrány borítá­son ugyanis előbb-utóbb mik­roszkopikus repedések képződ­nek és ezeken a víz eljut a papírig. Az új típusú fedéllemez hor­dozóanyaga a nem korhadó üvegszál és az alumínium. Az üvegszálból üvegfátyol készül, ha kisebb az igénybevétel, a nagy tűrőképességü lemezek alapanyaga az üvegszövet. Ha­sonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik az alumínium is. Az új termékek sikerrel kiáll­ták az Építőipari Minőségvizs­gáló Intézet szigorú próbáit is. Most egy új termék kifejlesz­tésén dolgoznak Újkígyóson. A fedéllemezt a nikecell hab- ■ anyaggal „házasítják” össze. 1 íg.v olyan anyagot kapnak, mely kiváló víz- és hőszigete­lő tulajdonságokkal rendelke­zik. Az új termékek a szegedi ipari vásáron is nagy sikert arattak. Jobb ösztönzésre van szükség! Az üzemanyag-gazdálkodást vizsgálta meg a I\EB Az üzemanyaggal való takaré­koskodás népgazdasági érdek. Az indokok közismertek. Az ez­zel kapcsolatos rendeletek he­lyességét aligha vitatja valaki. De hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban ? Erre keresett választ a megyei népi ellenőrzé­si bizottság nyolc ipari vállalat­nál. és négy mezőgazdasági nagy­üzemben. 1 Kner példája A vállalatok felismerték az üzemanyag-takarékosság fontos­ságát. A vizsgálatok viszont azt | bizonyítják, hogy a kivitelezés több helyen sántít. Tagadhatat­lan, a takarékosság nem elhatá­rozás kérdése. Nagyon sokrétű é6 széles körű munkát igényel. Elsősorban pontos nyilvántar­tást és ellenőrzést. Jó példával szolgái a Kner Nyomda. Az üzemanyag-gazdálkodással kap­csolatos ügyviteli utasítás betar­tását rendszeresen ellenőrzik. Gyulaiak az országos szemlén Kiváló ifjúgárdisták Gyula város ifjúságának hon­védelmi nevelésében jelentős szerepet vállalt és tölt be a K1SE Ifjú Gárda-mozgalom. A .nemrégiben lezajlott KISZ IX. kongresszusa kijelölte á mozga­lom továbbfejlesztésének fel­adatát és amint azt megállapí­totta, a jövőben is arra kell törekedni, hogy az Ifjú Gárda legyen a KISZ-alapszervezetek honvédelmi nevelőmunkájának bázisa. Városunkban különösen az utóbbi évektől kezdődően fejlő­dött dinamikusan az Ifjú Gár­da-mozgalom. A fiatalok egyre szélesebb kapcsolatot építettek ki a fegyveres testületekkel, az MHSZ-szel és fejlődik a rendőr­séggel való együttműködésük is. A munka hatékonyságának további fokozása érdekében a KISZ városi bizottságának az az elképzelése, ' hogy a' járási bizottsággal együttműködve, kö­zös parancsnokságot alakítaná­nak ki, amelynek eredménye­ként tovább javulna a minőségi munka. A fiatalok aktivitását jelzi egyebek mellett, hogy míg 1974-ben a városban tevékeny­kedő Ifjú Gárda létszáma 115 volt, az elmúlt évben ez a szám már meghaladta a 230-at. Ez is egyik jele annak, hogy a KISZ- alapszervezetek egyre behatób­ban foglalkoznak a honvédelmi ■ neveléssel és értik annak je­lentőségét. Igaz, az utóbbi idő­ben tapasztalt örvendetes fej­lődet- még nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van, nincs mit tenni. Hiszen olyan nagy üzemek, mint a harisnyagyár és a hús­ipari vállalat még most sem rendelkezik önálló Ifjú Gárda szakasszal. A városban folyó munka egy­re javuló színvonalát jelzi a a gyulaiakat a megyei szemlén elért helyezése, amely évről év­re közelebb került a „dobogó­hoz”. 1973-ban a 10., 1974-ben 5., 1975-ben a 3. helyet sike­rült megszerezni, az idén pedig a legjobb lett az Erkel gimná­zium Ifjú Gárda szakasza, amely Kaposváron és kör­nyékén vett részt az . augusz­tus 20-ig tartó országos szem­lén. A városban folyó kiképzés eredményességét jól példázza, hogy a vízgépészeti vállalat gárdistái megnyerték a lövész­bajnokságot és az országos baj­nokságon is csak négy csapat­nak sikerült jobb teljesítményt elérni a gyulaiakénál. Amire még büszkék: az országban Gyulán alakították ki elsőként az Ifjú Gárda könnyűbúvár al­egységét. A nemrégiben befejeződött kiképzési év után a parancsnok­ság értékelte a gárdisták telje­sítményét. és úgy találták, hogy közülük nyolcán érdemelték ki a „itiváló Ifjú Gárdista” kitün­tetést. Az előterjesztést a KISZ városi végrehajtó bizottsága is jóváhagyta. — B. é. — Ezzel magyarázható, hogy túlfo­gyasztás egyetlen gépkocsinál sem fordult elő. Legtöbb vállalatnál a gépjár­művek ellenőrzése rendszertelen. A menetlevelekre az üzemanyag­felvételkor nem írják fel a ki­lométeróra állását, s a teljesít­mény igazolását sem követelik meg a gépkocsivezetőktől. Az is előfordul, hogy minden indok nélkül több napra érvényes me­netlevelet adnak ki az ügyinté­zők. A fogyasztást az üzemidő és a teljesítmény alapján mé­rik. Az elszámolási rendszerek vál­lalatonként. eltérőek. Két válla­latnál havi elszámolást vezettek be. A rendszerességnek sincs minden esetben kellő eredménye. A DÉMÁSZ békéscsabai üzem- igazgatóságánál is havonként számoltatják el a járművezető­ket és a munkagépek kezelőit. Az ellenőrzéseknek mégsines fo­ganatja. Nem is csoda, hiszen a menetleveleken nincsen feltün­tetve a felhasznált üzemanyag. Viszonylag jobb megoldást talált a konzervgyár és az Állami Épí­tőipari Vállalat. Mind a két vál­lalatnak üzeman.yagkút ja van. A konzervgyár kimérőórával is ellátja a kutat. A bevételekből és a kiadásokból nyilvántartást vezetnek, s így az ellenőrzés is hatékony. A gyakorlat próbája Természetesen a legfontosabb kérdés, hogyan alakul az üzem­anyag-fogyasztás? Az éves ada­tok összehasonlítása nem valami örvendetes képet mutat, bár ta­gadhatatlan, van javulás ezen a téren. 1975 ápx'iiisában a nyolc vállalat 307 gépjárműve közül 97, ez év azonos időszakában 338 gépjárműből pedig 82 túlfogyasz­tott. Többségük kenőolajból használt fel többet a megenge­dettnél. Két vállalat nyilvántar­tást vezet a sok üzemanyagot fo­gyasztó gépkocsikról. Ugyancsak két vállalatnál van olyan fel­szerelés, amely alkalmas az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzé­sére. Noha ilyen készülék be­szerzése nem kerül nehézségbe, hiszen 5—6 ezer forintért meg le­het azt vásárolni. Mégis több vál­lalat az AFIT-szervizben méri be a gépkocsik üzemanyag­felhasználását. Igen ám, csak hogy a bemérést nem mindig kö­veti hatékonv intézkedés. Gyak­ran a jegyzőkönyvbe bejegyzett fogyasztási értéket normaként fogadják el, még akkor is, ha az jóval több a megengedettnél. Ta­gadhatatlan. hogv a vállalatok sincsenek könnyű helyzetben. A túlfogyasztás alapvető oka. hogy a gépkocsik nagv része elhaszná­lódott. Ez indokolná, hogy foko­zottabb gondot fordítsanak a karbantartásukra. Ennek ellené­re a karbantartás alacsony szín­vonalú. Sajnos, az üzemanyag megta­karítását célzó ösztönzőrendsze rek sem állják ki a gyakorlat próbáját. A premizálási feltété lek nem hatnak megfelelően az „üresjáratok” csökkentésére, i gépkocsik kihasználásának foko­zására. Az építőipari vállalatnál a járművezetők akkor is meg­kapják az ösztönző pi’émiumot, ha túlfogyasztott a gépkocsijuk. I túlfogyasztás nem csökkent Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az elő­ző évekhez képest több figyel­met fordítanak az üzemanyag­gazdálkodásra. Ma már szinte minden gazdaságnak vannak föld alatti tartályai, néhány plé­dig üzemanyagkúttal is rendel­kezik. A kiadás és a bevétel nyilvántartása azonban több he­lyen sántít. Az elszámolást csak a Békéscsabai Állami Gazdaság­ban és a mezőberényi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben vég- züc megfelelően. Sőt az állami gazdaság a takarékosságra ösz­tönző rendszert is kidolgozta. A telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a belső ellenőrzést sem szervezték meg. Noha a gépek karbantartási ter­vét. elkészítették, a végrehajtás­ról sok esetben megfeledkeztek. örvendetes, hogy mind a négy vizsgált gazdaság rendelkezik fo­gyasztást mérő készülékkel. Nyil­ván ez arra utal, hogy komolyan veszik az üzemanyag-takarékos­ságot. Legalább is akkor, ami­kor ezeket a készülékeket vásá­rolják. Ugyanis miként azt a népi ellenőrök megállapították, csak két gazdaság használta a készülékeket. S.ajnos kevés si­kerrel. Az előző évhez képest a túlfogyasztás egyik gazdaságban sem csökkent. Vitathatatlan, hogy a sok ki­fogás ellenére az ipari üzemek­nél jobb a helyzet ezen a téren. Igaz az is. hogy a takarékosság kérdése sokkal hamarabb vető­dött fel a vállalatoknál, mint a szövetkezeteknél. Az üzema­nyagnormákat is csak a közúti járművekre dolgozták ki. Jólle­het a mezőgazdasági üzemekben a gépek többsége, földi úton, ne­héz talajon végez munkát. Sür­gős tennivalók közé tartozik az erő- és munkagépek üzemanyag­felhasználásának szabályozása, valamint az anyagi ösztönző ki­dolgozása. és a rendszeres ellen­őrzés megszervezése. Az üzem­anyag-takarékosság megvalósítá­sa nélkül elképzelhetetlen, (8erédT) Déryné utódai 1815 állt a naptárak lapjain, amikor Schenbach József jász­berényi gyógyszerész 22 éves leánya, Széppataki Róza — öt­éves színésznői gyakorlattal tarsolyában — eljegyzi magát a vándorszínészettel, s mint Déry Istvánná lesz korának legünne- peltebb színésznője, az első ma­gyar operaénekesnő. Színésztársaival 1837-ig szinte az egész ' országot bejár­ja, hosszabb időt töltve Miskol-^ con, Kolozsvárott, Kassán. Szé­kesfehérvárott. Debrecenben. Regényes életútját többen és sokféleképpen feldolgozták, 1951- ben film is készült kalandok­ban bővelkedő életéről. Halálát követően nyolcvan évnek kel­lett eltelni ahhoz, hogy 1951- ben, Állami Falu Színház (majd később Déryné Színház) néven megalakuljon az a társulat, mely megváltozott történelmi körülmények, és működési fel­tételek között tett és tesz eleget annak az Alkotmányban rögzí­tett jognak, mely így szól: ,.A Magyar Népköztársaság bizto­sítja a dolgozóknak a művelő­déshez való jogát... ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, ...való­sítja meg.” (Részletek a 48. pa­ragrafusból). Minden bizonnyal nem te­kinthető véletlennek, inkább szimbolikusnak, hogy negyed­századdal ezelőtt, augusztus 19- én, a Falu Színház első előadá­sára Dunapentelén (a későbbi Sztálinvárosban) került sor. Ab­ban a régi, falusias kisközség­ben, mely rövid idő alatt bele­olvadt első szocialista városunk rohamosan iparosodó atmoszfé­rájába, létrehozva ezzel az ipari munkásságnak azt az első je­lentős csoportját, mely a pa­rasztság soraiból verbuváló­dott. Egyáltalán nem túlzunk ak­kor, amikor azt mondjuk, hogy az ötvenes években ez a színház történelmi missziót teljesített. A háborút követő gazdasági helyreállítás. két hároméves terve után rá kellett döbben­jünk arra hogy a tömegek kul­turális színvonala — „hála” a múlt átkos örökségének —, szin­te a mélyponton van. Ez a fel­ismerés adta az erőt az itt munkálkodó színészeknek ah­hoz, hogy autóbuszra szállva, felkeressék az ország legeldu­gottabb településeit is, és tan­termekben, ideiglenesen össze­tákolt emelvényeken hirdessék játékukkal a művészet szépsé­gét, embert formáló erejét. Csak az elismerés hangján szólhatunk az augusztus 17-én képernyőre került riportfilmben mégszólaló Czéh Gittáról, Szán­tó Margitról, Fekete Tiborról, Fenyvessy, Balázsról — akik a színház megalakulása óta tagjai a társulatnak, olyan hittel és megszállottsággal végezve mun­kájukat, melyre csak azok ké­pesek, akik tevékenységükben szolgálatot, népszolgálatot, a népszínház céljainak szolgálatát látják. Az ezüstjubileumát ünneplő Állami Déryné Színháznak ma már kilenc társulata van, 120 színésszel, akik a pihenés órái­ban rendszeresen végeznek szakmai gyakorlatokat annak érdekében, hogy — a nagy elő­adásszám miatt — játékuk ne legyen monoton, színtelen. Mit kívánhatunk e szép ju­bileumon a színház egész tár­sulatának? Úgy érzem azt, hogy továbbra is ilyen töretlen hit­tel, lelkesedéssel végezzék ál- ( dozatos munkájukat, s reperto­árjukba bátran iktassák be azo­kat a színmüveket is. melyek sikerrel „futnak” a helyhez kö­tött \kőszínházakban, mert csak így lesznek képesek azt az igényt kielégíteni, melyet a tv ébreszt. Szilárd Adam

Next

/
Thumbnails
Contents