Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
Minisztériumi állásfaglalás a szociális otthoni és intézeti gondozási dijak megállapításáról A szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos néhány vitás kérdésben foglalt állást a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek között tisztázza: hogyan kell megállapítani az árvaellátásban részesülő gyermekek szociális intézeti gondozási díját, és hogyan kell megállapítani a gondozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szocális otthonban (intézeten), aki otthon saját jövedelméből tartotta el jöveÚj szigetelő- anyagokat gyártanak Újkígyóson delemmel nem rendelkező házastársát. A gondozási díjak évenkénti ellenőrzése alkalmával jövedelmenként továbbra sem veszik figyelembe -a szociális otthoni és intézeti beutaltak nyugdíjának és járadékának évi 2 százalékos automatikus növekedését. A gondozotti jövedelem összegébe azonban minden egyéb növekedést beszámítanak, kivéve a hús és húsfélék fogyasztói áremelésének ellensúlyozására megállapított összeget. A felülvizsgálat alapján megállapított új gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akiknek jövedelme, vagyona vagy tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, továbbra is ingyenes. Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Az eddig beérkezett jelentkezések alapján 29 ország több mint száz kiállítója vesz részt az egy hónap múlva nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Irak é6 Mexikó először mutatja be fogyasztási cikkeit az őszi BNV-n, s több évi szünet után ismét kiállít Görögország, Hollandia, India és Kuba. Az őszi vásár legnagyobb külföldi kiállítója a Szovjetunió. A magyar fogyasztásicikk-ipar újdonságait 400 vállalat' mutatja be, közülük is a legtöbb könnyűipari vállalat. A vásáron ismét megszervezik a Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítást, amelyen számos magyar és külföldi cég állítja ki az új típusú üzleti, sütödéi, euk- rászipari stb. berendezéseit. A Hoventa érdekessége, hogy japán szakácsok főzés-sütés közben mutatják be az új vendéglátóipari gépeket, s a nyilvánosan készülő ízes falatokból kóstolókat rendeznek. . A vásár szeptember 22—30 között tart nyitva, naponta 10- től 19 óráig. Az őszi BNV első három napján délelőttönként szakmai napokat tartanak. A kőbányai vásárváros őszi kiállítás programjához tartozik még, hogy októberben harmadszor rendezik meg a HUNGA- ROKORR nemzetközi korrózió- védelmi kiállítást, negyedszer a BUDATRANSPACK nemzetközi csomagolástechnikai bemutatót és második alkalommal a MI PEL nemzetközi ipari, elektronikai és műszerkiállítást. (MTI) Újkígyóson, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ íedéllemezüze- mében új szigetelőanyagokat kísérleteztek ki. A hagyományos, papíralapú fedéllemezeknek van egy nagy hibájuk: a papírhordozó anyag a legkisebb nedvesség hatására is gyorsan tönkremegy. A kátrány borításon ugyanis előbb-utóbb mikroszkopikus repedések képződnek és ezeken a víz eljut a papírig. Az új típusú fedéllemez hordozóanyaga a nem korhadó üvegszál és az alumínium. Az üvegszálból üvegfátyol készül, ha kisebb az igénybevétel, a nagy tűrőképességü lemezek alapanyaga az üvegszövet. Hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik az alumínium is. Az új termékek sikerrel kiállták az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet szigorú próbáit is. Most egy új termék kifejlesztésén dolgoznak Újkígyóson. A fedéllemezt a nikecell hab- ■ anyaggal „házasítják” össze. 1 íg.v olyan anyagot kapnak, mely kiváló víz- és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az új termékek a szegedi ipari vásáron is nagy sikert arattak. Jobb ösztönzésre van szükség! Az üzemanyag-gazdálkodást vizsgálta meg a I\EB Az üzemanyaggal való takarékoskodás népgazdasági érdek. Az indokok közismertek. Az ezzel kapcsolatos rendeletek helyességét aligha vitatja valaki. De hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban ? Erre keresett választ a megyei népi ellenőrzési bizottság nyolc ipari vállalatnál. és négy mezőgazdasági nagyüzemben. 1 Kner példája A vállalatok felismerték az üzemanyag-takarékosság fontosságát. A vizsgálatok viszont azt | bizonyítják, hogy a kivitelezés több helyen sántít. Tagadhatatlan, a takarékosság nem elhatározás kérdése. Nagyon sokrétű é6 széles körű munkát igényel. Elsősorban pontos nyilvántartást és ellenőrzést. Jó példával szolgái a Kner Nyomda. Az üzemanyag-gazdálkodással kapcsolatos ügyviteli utasítás betartását rendszeresen ellenőrzik. Gyulaiak az országos szemlén Kiváló ifjúgárdisták Gyula város ifjúságának honvédelmi nevelésében jelentős szerepet vállalt és tölt be a K1SE Ifjú Gárda-mozgalom. A .nemrégiben lezajlott KISZ IX. kongresszusa kijelölte á mozgalom továbbfejlesztésének feladatát és amint azt megállapította, a jövőben is arra kell törekedni, hogy az Ifjú Gárda legyen a KISZ-alapszervezetek honvédelmi nevelőmunkájának bázisa. Városunkban különösen az utóbbi évektől kezdődően fejlődött dinamikusan az Ifjú Gárda-mozgalom. A fiatalok egyre szélesebb kapcsolatot építettek ki a fegyveres testületekkel, az MHSZ-szel és fejlődik a rendőrséggel való együttműködésük is. A munka hatékonyságának további fokozása érdekében a KISZ városi bizottságának az az elképzelése, ' hogy a' járási bizottsággal együttműködve, közös parancsnokságot alakítanának ki, amelynek eredményeként tovább javulna a minőségi munka. A fiatalok aktivitását jelzi egyebek mellett, hogy míg 1974-ben a városban tevékenykedő Ifjú Gárda létszáma 115 volt, az elmúlt évben ez a szám már meghaladta a 230-at. Ez is egyik jele annak, hogy a KISZ- alapszervezetek egyre behatóbban foglalkoznak a honvédelmi ■ neveléssel és értik annak jelentőségét. Igaz, az utóbbi időben tapasztalt örvendetes fejlődet- még nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van, nincs mit tenni. Hiszen olyan nagy üzemek, mint a harisnyagyár és a húsipari vállalat még most sem rendelkezik önálló Ifjú Gárda szakasszal. A városban folyó munka egyre javuló színvonalát jelzi a a gyulaiakat a megyei szemlén elért helyezése, amely évről évre közelebb került a „dobogóhoz”. 1973-ban a 10., 1974-ben 5., 1975-ben a 3. helyet sikerült megszerezni, az idén pedig a legjobb lett az Erkel gimnázium Ifjú Gárda szakasza, amely Kaposváron és környékén vett részt az . augusztus 20-ig tartó országos szemlén. A városban folyó kiképzés eredményességét jól példázza, hogy a vízgépészeti vállalat gárdistái megnyerték a lövészbajnokságot és az országos bajnokságon is csak négy csapatnak sikerült jobb teljesítményt elérni a gyulaiakénál. Amire még büszkék: az országban Gyulán alakították ki elsőként az Ifjú Gárda könnyűbúvár alegységét. A nemrégiben befejeződött kiképzési év után a parancsnokság értékelte a gárdisták teljesítményét. és úgy találták, hogy közülük nyolcán érdemelték ki a „itiváló Ifjú Gárdista” kitüntetést. Az előterjesztést a KISZ városi végrehajtó bizottsága is jóváhagyta. — B. é. — Ezzel magyarázható, hogy túlfogyasztás egyetlen gépkocsinál sem fordult elő. Legtöbb vállalatnál a gépjárművek ellenőrzése rendszertelen. A menetlevelekre az üzemanyagfelvételkor nem írják fel a kilométeróra állását, s a teljesítmény igazolását sem követelik meg a gépkocsivezetőktől. Az is előfordul, hogy minden indok nélkül több napra érvényes menetlevelet adnak ki az ügyintézők. A fogyasztást az üzemidő és a teljesítmény alapján mérik. Az elszámolási rendszerek vállalatonként. eltérőek. Két vállalatnál havi elszámolást vezettek be. A rendszerességnek sincs minden esetben kellő eredménye. A DÉMÁSZ békéscsabai üzem- igazgatóságánál is havonként számoltatják el a járművezetőket és a munkagépek kezelőit. Az ellenőrzéseknek mégsines foganatja. Nem is csoda, hiszen a menetleveleken nincsen feltüntetve a felhasznált üzemanyag. Viszonylag jobb megoldást talált a konzervgyár és az Állami Építőipari Vállalat. Mind a két vállalatnak üzeman.yagkút ja van. A konzervgyár kimérőórával is ellátja a kutat. A bevételekből és a kiadásokból nyilvántartást vezetnek, s így az ellenőrzés is hatékony. A gyakorlat próbája Természetesen a legfontosabb kérdés, hogyan alakul az üzemanyag-fogyasztás? Az éves adatok összehasonlítása nem valami örvendetes képet mutat, bár tagadhatatlan, van javulás ezen a téren. 1975 ápx'iiisában a nyolc vállalat 307 gépjárműve közül 97, ez év azonos időszakában 338 gépjárműből pedig 82 túlfogyasztott. Többségük kenőolajból használt fel többet a megengedettnél. Két vállalat nyilvántartást vezet a sok üzemanyagot fogyasztó gépkocsikról. Ugyancsak két vállalatnál van olyan felszerelés, amely alkalmas az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzésére. Noha ilyen készülék beszerzése nem kerül nehézségbe, hiszen 5—6 ezer forintért meg lehet azt vásárolni. Mégis több vállalat az AFIT-szervizben méri be a gépkocsik üzemanyagfelhasználását. Igen ám, csak hogy a bemérést nem mindig követi hatékonv intézkedés. Gyakran a jegyzőkönyvbe bejegyzett fogyasztási értéket normaként fogadják el, még akkor is, ha az jóval több a megengedettnél. Tagadhatatlan. hogv a vállalatok sincsenek könnyű helyzetben. A túlfogyasztás alapvető oka. hogy a gépkocsik nagv része elhasználódott. Ez indokolná, hogy fokozottabb gondot fordítsanak a karbantartásukra. Ennek ellenére a karbantartás alacsony színvonalú. Sajnos, az üzemanyag megtakarítását célzó ösztönzőrendsze rek sem állják ki a gyakorlat próbáját. A premizálási feltété lek nem hatnak megfelelően az „üresjáratok” csökkentésére, i gépkocsik kihasználásának fokozására. Az építőipari vállalatnál a járművezetők akkor is megkapják az ösztönző pi’émiumot, ha túlfogyasztott a gépkocsijuk. I túlfogyasztás nem csökkent Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az előző évekhez képest több figyelmet fordítanak az üzemanyaggazdálkodásra. Ma már szinte minden gazdaságnak vannak föld alatti tartályai, néhány plédig üzemanyagkúttal is rendelkezik. A kiadás és a bevétel nyilvántartása azonban több helyen sántít. Az elszámolást csak a Békéscsabai Állami Gazdaságban és a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben vég- züc megfelelően. Sőt az állami gazdaság a takarékosságra ösztönző rendszert is kidolgozta. A telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a belső ellenőrzést sem szervezték meg. Noha a gépek karbantartási tervét. elkészítették, a végrehajtásról sok esetben megfeledkeztek. örvendetes, hogy mind a négy vizsgált gazdaság rendelkezik fogyasztást mérő készülékkel. Nyilván ez arra utal, hogy komolyan veszik az üzemanyag-takarékosságot. Legalább is akkor, amikor ezeket a készülékeket vásárolják. Ugyanis miként azt a népi ellenőrök megállapították, csak két gazdaság használta a készülékeket. S.ajnos kevés sikerrel. Az előző évhez képest a túlfogyasztás egyik gazdaságban sem csökkent. Vitathatatlan, hogy a sok kifogás ellenére az ipari üzemeknél jobb a helyzet ezen a téren. Igaz az is. hogy a takarékosság kérdése sokkal hamarabb vetődött fel a vállalatoknál, mint a szövetkezeteknél. Az üzemanyagnormákat is csak a közúti járművekre dolgozták ki. Jóllehet a mezőgazdasági üzemekben a gépek többsége, földi úton, nehéz talajon végez munkát. Sürgős tennivalók közé tartozik az erő- és munkagépek üzemanyagfelhasználásának szabályozása, valamint az anyagi ösztönző kidolgozása. és a rendszeres ellenőrzés megszervezése. Az üzemanyag-takarékosság megvalósítása nélkül elképzelhetetlen, (8erédT) Déryné utódai 1815 állt a naptárak lapjain, amikor Schenbach József jászberényi gyógyszerész 22 éves leánya, Széppataki Róza — ötéves színésznői gyakorlattal tarsolyában — eljegyzi magát a vándorszínészettel, s mint Déry Istvánná lesz korának legünne- peltebb színésznője, az első magyar operaénekesnő. Színésztársaival 1837-ig szinte az egész ' országot bejárja, hosszabb időt töltve Miskol-^ con, Kolozsvárott, Kassán. Székesfehérvárott. Debrecenben. Regényes életútját többen és sokféleképpen feldolgozták, 1951- ben film is készült kalandokban bővelkedő életéről. Halálát követően nyolcvan évnek kellett eltelni ahhoz, hogy 1951- ben, Állami Falu Színház (majd később Déryné Színház) néven megalakuljon az a társulat, mely megváltozott történelmi körülmények, és működési feltételek között tett és tesz eleget annak az Alkotmányban rögzített jognak, mely így szól: ,.A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát... ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, ...valósítja meg.” (Részletek a 48. paragrafusból). Minden bizonnyal nem tekinthető véletlennek, inkább szimbolikusnak, hogy negyedszázaddal ezelőtt, augusztus 19- én, a Falu Színház első előadására Dunapentelén (a későbbi Sztálinvárosban) került sor. Abban a régi, falusias kisközségben, mely rövid idő alatt beleolvadt első szocialista városunk rohamosan iparosodó atmoszférájába, létrehozva ezzel az ipari munkásságnak azt az első jelentős csoportját, mely a parasztság soraiból verbuválódott. Egyáltalán nem túlzunk akkor, amikor azt mondjuk, hogy az ötvenes években ez a színház történelmi missziót teljesített. A háborút követő gazdasági helyreállítás. két hároméves terve után rá kellett döbbenjünk arra hogy a tömegek kulturális színvonala — „hála” a múlt átkos örökségének —, szinte a mélyponton van. Ez a felismerés adta az erőt az itt munkálkodó színészeknek ahhoz, hogy autóbuszra szállva, felkeressék az ország legeldugottabb településeit is, és tantermekben, ideiglenesen összetákolt emelvényeken hirdessék játékukkal a művészet szépségét, embert formáló erejét. Csak az elismerés hangján szólhatunk az augusztus 17-én képernyőre került riportfilmben mégszólaló Czéh Gittáról, Szántó Margitról, Fekete Tiborról, Fenyvessy, Balázsról — akik a színház megalakulása óta tagjai a társulatnak, olyan hittel és megszállottsággal végezve munkájukat, melyre csak azok képesek, akik tevékenységükben szolgálatot, népszolgálatot, a népszínház céljainak szolgálatát látják. Az ezüstjubileumát ünneplő Állami Déryné Színháznak ma már kilenc társulata van, 120 színésszel, akik a pihenés óráiban rendszeresen végeznek szakmai gyakorlatokat annak érdekében, hogy — a nagy előadásszám miatt — játékuk ne legyen monoton, színtelen. Mit kívánhatunk e szép jubileumon a színház egész társulatának? Úgy érzem azt, hogy továbbra is ilyen töretlen hittel, lelkesedéssel végezzék ál- ( dozatos munkájukat, s repertoárjukba bátran iktassák be azokat a színmüveket is. melyek sikerrel „futnak” a helyhez kötött \kőszínházakban, mert csak így lesznek képesek azt az igényt kielégíteni, melyet a tv ébreszt. Szilárd Adam
