Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
$ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA WT6. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ Ara: 80,— fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM s. Világ proletárjai MA: AZ ÜZEMANYAG- GAZDÁLKODÁST VIZSGÁLTA A NEB (5. oldal) GYŐZELEMMEL FELÉRŐ DÖNTETLEN KISPESTEN A LABDARÚGÓ NB I. NYITÁNYÁN (6. oldal) Szemet grvönyörködlctó volt a békéscsabai Lenin Tsz asszonyainak felvonulása Az alkotmány valóra váltásának biztosítéka az MSZMP körültekintő, távlatokat átfogó politikája Ünnepi nagygyűlés, színpompás kenyérnapi demonstráció Békéscsabán Verőfényes, szép idő köszöntött a Körösök vidékére augusztus 20-an. Városokban es falvakban zászlódíszbe öltöztették e napra az utcákat, tereket, a középületeket, zenés ébresztő varázsolta ünnepélyessé a reggeli hangulatot. A megye minden tájáról érkeztek a mezőgazdaság dolgozói Békéscsabára, az új kenyér ünnepére. A megyeszékhelyen kora reggel benépesültek az utcák, terek. Az ünneplőbe öltözött emberek népes csoportjai igyekeztek jó helyet találni arra, hog y hallgassák a beszédet, s élvezzék a látványos felvonulás minden mozzanatát. Az egész napos gazdag program a Jókai Színház előcsarnokában megrendezett Békéscsaba építészeti fejlődése című kiállítás megnyitásával kezdődött. A Munkácsi/ Mihály Múzeumbankid- csoskalábs-kiállítás nyílt. Az ünnepi nagygyűlésre 10 órakor került sor az István király téren. A díszelnökségbe a helyet foglalt többek között dr. Romany Pál, az MSZMP KB tagja, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnök- helyettese, dr. Fekete Antal, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Araczki János, a várositanács elnöke. Banadics Mártonná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a tsz-szövet- ségek, a mezőgazdasági üzemek küldöttei, az élelmiszergazdaság kiváló munkásai. A nagygyűlés és az ünnepi parádé tízezernyi résztvevőjét a békéscsabai munkás dalkör ünnepi műsorral köszöntötte. Ezután dr. Fekete Antal, az MSZMP városi bizottságának első titkára méltatta az új kenyér és az alkotmány napját, jnajd dr. Romány Pál. az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. , Dr. Romány Pál ünnepi beszéde Korszerű óriás gépek bemutatója Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Augusztus 20-át régóta piros- betűs ünnepként tartjuk számon. Ezen a napon államunkra, az államalapító István királyra, 1949-től pedig a népi állam alkotmányának megszületésére emlékezünk. Joggal tekintjük augusztus 20-át az új kenyér ünnepének is. Szervesen kapcsolódik ehhez a naphoz az új létesítmények átadása, a munkás-paraszt találkozók sora — mondotta bevezetőül a nagygyűlés szónoka, majd így folytatta: A hagyományok szerint emlékezik meg erről a napról a Körösök vidéke, Békés megye lakossága is. Köszöntőm az ünneplő Békéscsaba dolgozóit, a többi városból és falvakból, az ipari és a mezőgazdasági üzemekből érkezett résztvevőket. ■Őszinte tisztelettel köszöntőm a munkásmozgalom veteránjait, a forradalmi harcok itt lévő képviselőit és mellettük a legfiata- labbakat, a KISZ Központi Bizottság szervezésében tanácsko. zó tanyai liatalok képviselőit. A Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya navében szívből köszöntőm a nagygyűlés valamennyi résztve, vöjét. Kedves Elvtársak! Népünk történelmében először * fogalmazhatta alkotmánnyá ! 1949-ben új társadalmának rendjét, eredményeit és célkitűzéseit. Felszabadulásunk előtt a régi világ urai sokszor hivatkoztak az ezeréves alkotmányra. Olyan alkotmányról beszéltek, ami valójában nem is létezett. Mert mi volt az úgynevezett ezeréves alkotmány? Talán Wer- bőczi hírhedt Hármaskönyve? Vagy más jogszabálygyűjtemény? Alkotmányt ugyanis az országnak még a polgári forradalom sem volt képes létrehozni. . A felszabadulásnak, a szocialista változásoknak kellett elkövetkeznie ahhoz, hogy a nép jogai törvénybe foglaltassanak. Huszonhét esztendeje ennek. Népünk a szocializmus útján halad. Azon az úton, amelyet pártunk XI. kongresszusa az elmúlt évben a következő évekre világosan megjelölt. A magyar nép az igazi emberi társadalmat formálja, de nem felejti a múltat. Most is, amikor alkotmányunk napját idézzük, tisztelettel'és kegyelettel gondolunk azokra, akik tetteikkel, életük áldozatos példájával járultak hozzá fejlődésünkhöz, küzdöttek — sokszor korukat, messze megelőzve — egy emberségesebb, boldogabb világért. Itt. a hajdani Viharsarok szívében különösen emlékeznünk kell erre. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta egyik parlamenti beszédében: „Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy idáig eljutottunk, örök dicsőség, és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait és lányait. Helytállás suk és példájuk lelkesít és kötelez bennünket.” Tisztelt Nagygyűlés! A régi Magyarországon Szent István napjaként ünnepelték ezt a napot. Sok külsőséggel, kór- menettel. Az ünnepi külsőségek hátterében ott állt egy szinte középkori berendezkedésű ország, főurakkal, cselédséggel és csendőrséggel, városi nyomortanyákkal, elmaradt gazdasággal és hamis illúziókkal. Az államalapító István király — népünk történelmi sorsfordulóján — nagyon céltudatosan, kemény »akarattal és kemény kézzel munkálkodott a fejlődésben óriási 'lépést jelentő magyar állam megteremtésében. Amit tett, nagy tett volt, népünk fennmaradásának alapja. Szervező erejére, bátorságára, személyére ma is. mint nemzeti történelmünk kimagasló alakjára tisztelettel emlékezünk. De szintén haladó, sőt forradalmi szándék töltötte el — néhány századdal később — a szegények ú.j törvényéért küzdő felkelők vezérét Dózsa Györgyöt, és történelmünk későbbi nagyjait: Kossuthot, Petőfit, Táncsicsot is, akik a nemzetitársadalmi haladás jelképévé nőttek. A természet rendje szerint nemzedékék váltották egymást, tovább adva a szabadság lángját. Achim L. András — aki Dózsa unokájának vallotta ma. Br. Romány Pál ünnepi beszédét, mondja (Fotó: Koeziszky László) (Folytatás a 2. oldalon)
