Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
Ünnepi nagygyűlés, kenyérnapi demonstráció Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) gát — itt Békéscsabán született, és szintén magasztos célokat tűzött mozgalma elé. Az általa indított parasztújságban is hirdette, országgyűlési képviselőként is vallotta, hogy „jogot és kenyeret a népnek”. Ellenfelei, a nép ellenségei nem nézték tétlenül munkásságát, 40 éves volt, amikor kioltották életét. A küzdőknek, az áldozatot vállalóknak hosszú a soha. Min. dig voltak, akik felemelték a nép jogaiért vívott küzdelem j zászlaját. Csak ezáltal, csak eme harc által változhatott a világ, ügy, amilyen gyökeresen változott. Csak így vehette népünk felszabadult hazájában önmaga kezébe sorsának irányítását. Közvetlenül a felszabadulás után már új módon ünnepeltük ezt a napot. Sok minden hiányzott még akkor, kenyerünk is kevés volt. Talán éppen ezért vált a kenyér szimbólummá, az élet, a szabadság jelképévé is. A jelképek pedig soifáig élnek. Ezért tisztelgünk esztendőnkéit, de mindig új, mindig fejlődő körülmények között augusztus 20-án, alkotmányunk napján, az új kenyér előtt is. Tiszteljük az új kenyeret, s benne a kenyeret teremtő munkást és parasztot. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Dolgozó népünk újabb sikereket tudhat magáénak. A termelés az első fél évben az éves tervelőirányzatot megközelítő mértékben bővült. A tudományos, a kulturális életben új alkotókat, feltalálókat köszönthetünk ez évben is. Ami a termelés számszerű eredményeit illeti: Az ipari termelés 6 százalékkal nagyobb a múlt év hasonló időszakánál és jobb a külkereskedelmi mérlegünk is az egy évvel ezelőttinél. A mező- j gazdaság legnagyobb nyári tel- j jesilménye, a kenyérgabona be- | takarítása minden eddiginél ko_ I lábban befejeződött. Végleges országos számok természetesen még nincsenek. De az. eddigi I összesítésből már megállapítha- ! tó: az ország jövő termésig va- j lo kenyérgabona-ellátása — mégpedig jó minőségű búzából — teljes mértékben biztosított és ez évre vállalt exportszállításainkat is teljesíteni tudjuk. A mezőgazdaság dolgozói sokat tettek azért •— nemcsak a tavaly őszi jó vetésekkel, ^ hanem a példásan végzett nyári munkákkal is —, hogy a más mezőgazdasági ágazatokban bekövetkezett kieséseket ellensúlyozni, pó. tolni, a károkat mérsékelni lehessen. Köszönet és elismerés érte, a nyári munkákban, a kalászosok betakarításában részt vett dolgozóknak, ahogy a Minisztertanács legutóbbi ülésén ez kifejezésre jutott. Köszönet a mezőgazdaság dolgozóinak, akik jól éltek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, és elismerés mindazoknak, akik ezeket a lehetőségeket feltárták, a szükséges eszközöket, anyagokat, feltételeket előteremtették. A párt és a kormány nevében e helyről is megköszönöm Békés me- ! gye és az egész ország szövet- j kezeli parasztságának* az álla- j mi gazdaságok dolgozóinak, és az őket segítő százezreknek a jól szervezett, eredményes munkát. Tisztelt Nagygyűlés! A szocialista haza építésének eredményeként megváltozott Békés megye.' a hajdani agrár- proletárok, kubikosok megyéje, a tanyák reménytelen világa, Békéscsaba arculata is. Nem tagadhatja senki, hogy nálunk megszűntek a régi osztály viszonyok, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé! 9 simMicriuss 18*6, AUGUSZTUS 23, Céljaink világosak: pártunk XI. kongresszusa meghatározta soron levő feladatainkat. E célok eléréséhez a Magyar Szocialista Munkáspárt országos támogatást élvez, mert népünk ismeri a párt politikáját, egyetért azzal, magáénak vallja és részt vállal megvalósításában. Helyesli és felelősséggel teszi dolgát, helytáll a munkában, az üzemekben, a földeken és intézményekben. Ugyanakkor igényli, hogy mindenütt határozottan lépjenek fel a haladást akadályozó visszahúzó erőkkel szemben, az időnként újra termelődő maradi felfogás, a kényelmesség, a tehetetlenség ellen, ugyanúgy, mint a pazarlás vagy a jogtalan haszonszerzés és mindenfajta kedvezőtlen, szocialista rendszerünktől idegen jelenséggel szemben. Ez a fellépés nem kizárólag jogszabályok alkalmazásának ügye, hanem egész társadalmunknak a feladata. Az ötéves terv végrehajtásából nagy feladatok hárulnak a mezőgazdaságra is. A fokozidó hazai szükségletek jobb meny- nyiségi és minőségi kielégítése mezőgazdaságunk és élelmiszer- iparunk elsőrendű feladata. Emellett azonban a mezőgazda- sági termelés fontos szerepet tóit be külkereskedelmünkben, exportfeladataink teljesítésében is. Exportunk egynegyedét termeli mezőgazdaságunk és élei- i miszeriparunk. A mezőgazdaság i és élelmiszeripar fejlesztése tehát fontos társadalmi ügy, és mint ilyen, politikai feladat is. A mezőgazdasági dolgozók ma mar bonyolult gépekkel, vegy- j szerekkel és egyéb eszközökkel | dolgoznak, hasonlóan mint bár_ I mely más termelő ágazat mun • j kasai, de körülményeik két ok I miatt sajátosak. Először is azért, mert a mezőgazdasági üzem fölött (akár az építőiparnál) nincs tető, ez a munka — ahogy mondják — „a nagy szín alatt folyik”. A mezőgazdasági termelést a természeti viszonyok, •az időjárás jelentősen befolyásolja. Igaz, hogy ma már nem úgy, mint régen. Gondoljunk csak arra. -hogy valamikor egy olyan aszály milyen következményekkel járt volna, mint ami az elmúlt hónapokban sújtotta hazánkat, sőt egész Európát is. Az aszály jelentős — esetenként ma még fel sem mérhető — károkat okozott. Az időjárás szélsősége, szeszélye csökkentheti eredményeinket, lassíthatja fejlődésünk«^ de már rjem okozhat olyan visszaesést, mint amilyen valamikor, alig egy emberöltővel ezelőtt is nemegy_ szer bekövetkezett. Hatásával azonban — amint érezzük — számolni kell! Másrészt az fokozza a termelés érzékenységét, hogy a mező- gazdasági munkás élő anyaggal dolgozik: és a jószág, a növény, a mag. élő szervezetek tömege befolyásolja a talaj termőképességét. Mindezek érzékenyek nemcsak az időjárásra, de emellett a pontos munkára, an- ' nak idejére, módjára is. Az emberi hozzáértés a me- I zőgazdasági nagyüzemekben I rendkívül fontos. Ahol szakér- i telemmel, a feltételeket Jól for- , máivá — merjük kimondani: precízen, pontosan — dolgoztak, ott az időjárás kedvezőtlen hatását is kevésbé érezték meg. Többek között ennek igazát ta- i liúsítja az idei esztendő is. Állatállományunk szépen gyarapodott. Nem engedhetjük, hogy a biztató eredmények után visszaessen. Ennek elkerülésére gondoskodnunk kell a takarmányról. Ebbéli törekvéseinkben sokat segíthetnek a másodvetések, a melléktermékek. Nem. érvel- j hét senki azzal, hogy „a mi gaz_ daságunknak elég a készlete” — az országos szükségletet kell előteremteni és újabb készleteket, tartalékokat kell gyűjteni., S ha nem helyben van szükség a takarmányra, akkor másutt fogunk vele segíteni a gondokon. Néhány hét múlva új gazdasági él’ kezdődik. A számadások a naptári évhez igazodnak, de a fö'dművelés, az állattenyésztés az évszakok változásához kap- j csolódik. Az 1976«—77-es gazda- j sági év megalapozása, a soron ' levő mezőgazdasági munkák jó j minőségű elvégzésétől nagy-' | mértékben■ függ. Ennek érdeké. | ben a növénytermesztésben a jövő évi termés jó megalapozása elsőrendű feladat. Kedves Elvtársak! A biztonságos gazdálkodáshoz szükséges intézkedéseket a kormány megtette. Áttekintjük és szükség szerint módosítjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés — beleértve a kertészet — néhány ágazatának nagyobb j fejlesztéséhez szükséges pénz- i ügyi-beruházási feltételeket. A ! negyedik ötéves tervben jelen- [ tősen elmaradt kertészeti fejlesztéseket, telepítéseket pótolni fogjuk. A feladat teljesítése megköveteli, hogy az üzemek vezetői, akik sok tapasztalattal, nagy felkészültséggel rendelkez, nek — az eddigiekhez hasonlóan — a maguk területén időben, folyamatosan intézkedjenek. Erre kérjük önöket, egész Békés megye mezőgazdaságának, és a j mezőgazdasággal kapcsolatban J levő iparágak dolgozóit is. Tisztelt Nagygyűlés! Békés megye adottságai és | eredményei alapján fontos sze- [ repot tölt be az ország élelmiszer-termelésében. A száj!tóterület nagyságát il_ letően az ország megyéinek sorrendjében az első. Az ország legfontosabb búza- és kukorica, termő területe, egyben legjelentősebb sertés- és baromfitenyésztő bázisa is. Gazdasági, történelmi hagyományai következtében is agrár-ipari terület ez a vidék. Legyenek büszkék erre, ahogyan Baranya vagy Nógrád a bányáira. Borsod megye az iparára büszke lehet. Ami a Szovjetuniónak a Kubány vidéke, Jugoszláviának a Vajdaság, vagy Amerikának Iowa állam, az Magyarországnak a ; Körösök vidéke, a dél-tiszántúli körzet. A megye mezőgazdasági tér- í melése jól fejlődik. Csak elis- I méréssel szólhatunk arról, hogy j az elmúlt ötéves tervidőszakban 28 százalékkal haladták túl az előző öt év átlagát. A siker értékét fokozza, hogy ezt a fejlődést elemi csapások ellenére ér. lék el. Az a táj, ahol Mezőhegyes van, ahol a „Gyulai” híre ..megtermett”, még többre is ké. pes, új, nagy lépéseket tesz előre a jövőben. A szorgalom, a kitartó munka, hozzáértés ezen a nyáron is meghozta eredményét: a ka- J lászosaik terméseredménye jó, s j a betakarított gabonáik minőségé kiváló. Valljuk be őszintén, még néhány éve nem sokan hitiek volna, hogy a megye állami . gazdaságaiban hektáronként 47 mázsát, a tsz-ekben pedig kereken 44 mázsát takarítanak be. Nemrég még megmosolyogták volna azt, aki' például azt mondotta volna Telekgerendáson, hogy a Vörös Csillag Tsz- ben 650 hektár területről átlagosan 56 mázsa kenyérgabonát lehet betakarítani. Az idén. ez valósággá vált! Azzá változott, mert az aratáshoz a gépeket jól előkészítették. A munkát nagyfokú szervezettség, fegyelmezettség jellemezte. Az aratás gyorsításához 140 kombájnt vásároltak. Az elmúlt évekhez képest folyamatosabb volt a termények felvásárlása és szerencsés volt az időjárás alakulása is. A zöldségtermesztés fejlesztése — miként szerte az országban — itt is gondok forrása. Békés megyére is jellemző, hogy az elmúlt években nem j foglalkoztak kellően az öntözési lehetőségek hasznosításával. A fejlesztési tervekben az öntöző- berendezések vásárlása alig szerepelt. Most — az aszály kényszerítő hatására — 42 öntöző- garnitúrát és több mint 45 kilométer öntözőcsövet vásároltak a gazdaságok. Fontos tudni, hogy az öntözés gazdálkodásunk egyik alapja, a jövőben is ennek megfelelően kell vele foglalkozni — és Békés megyének a mostani tervidőszak végéig fel kell készülnie a Tisza II. öntözővizének fogadására. A megyében található az öntözés oktatási-kutatási bázisa is. ezért1 Szarvasnak is többet kell nyújtania az ország és a megye számára. I ■» 1 A szarvasmarha-tenyésztés ugyancsak azon az adósságlistán szerepel, ahol — sportnyelven szólva — évek óta nem kerültünk dobogóra, pedig a tejtermelés és a hústermelés hagyományos „magyar számnak” Számit. Érdeklődéssel hallgatják a miniszter ünnepi beszédét a nagygyűlés résztvevői Békés megyében — ahol 1980ra 50 ezerre tervezik r,ö\elni a tehénállományt, új telepek építésére van szükség, A szarvas- marhatartás mellett az adottságoknak és a hagyományoknak megfelelően fejlődik a megyében a sertéstartás és a baromfiágazat is. Gondot okoz ma még a megyében az elégtelen vágó- es húsfeldolgozó kapacitás. Dicséretes viszont az a gondosság, mellyel a Gyulai Húskombinát építése halad. Most már csak az kell, hogy a húskombinát belépése idejére — és utána is — ennek az üzemnek és a többinek is ugyanolyan gondossággal termeljék meg az alapanyagot. A megyében az élelmiszeriparnak fontos, meghatározó szerepe van: az elmúlt másfél évtized alatt az élelmiszeripari termékek mennyisége t£bb mint két. szeresére nőtt — sőt csupán az elmúlt ötéves tervben 30 százalékkal bővült a termelés, ’riszteletet, elismerést parancsoló eredmények ezek, de nagyok a tervezett feladatok is. Ezt a törekvést a megye V. ötéves terve jól tükrözi. A célok elérhetők, a megye lehetőségei ezt biztosítják! A legfontosabb feltétel: pártunk politikája, a tervszerű fejlődés feltételeinek kidolgozása adott. Az itt dolgozó emberek magas szintű szakmai ismerete, munkaszeretete, tenniakarása, a h<> lyi politikai-gazdasági szervezd munka ereje a többi feltételt is kialakítja. A gazdaság, a kultúra,, az ok. tatás különböző posztjain ■>— de valójában minden területen — folyamatosan javulnak á feltételek, fiatal, tettrekész, felkészült szakmunkások, technikusok, mérnökök építik tovább az előző nemzedék által megkezdett, megjelölt utat. Magasztos, nagy feladatok ezek. Ismerve a békési hagyományokat, eredmé. -nyékét, adottságaikat és képességeiket, mindén rernériy megvan arra, hogy jó együttműködéssel, összefogással a mai tervek a Holnap valóságáváválnak. Kedves Elvtársak! A békés építő munkának, dolgozó népünk haladásának a külső feltételei is kedvezőek. A szocialista közösség — és ezen belül hazánk — békepolitikája meghozta eredményeit. A nemzetközi enyhülésért vívott küzdelemben eredményeink eddig is az enyhüléssel szemben álló erők elleni harcban születtek. És a békéért a jövőben is még sokat kell tennünk. Viszont ma már megvan annak a reális alapja, hogy mind gyorsabban haladhassunk a nemzet, közi enyhülés útján. Ügy, ahogyan az SZKP XXV. kongresz- szusán elfogadott békeprogram azt megjelölte. A huszonkilenc kommunista / és' munkáspárt berlini értekez-' létének dokumentuma és a Helsinkiben elfogadott záróokmány következetes ■ végrehajtásával eljuthatunk a béke és a haladás Európájához, Nincsenek azonban illúzióink' Tisztában vagyunk azzal, hogy nem számíthatunk gyors és látványos eredményekre. Eddigi sí. kereink egyben reményt keltő távlatokat is festenek. Meggyőződésünk, hogy országok között is éppen úgy lehetséges az együttműködés, a kölcsönös megbecsülés és tisztelet, mint ahogy ennek példáját — ugyan kisebb méretekben —. éppen Hl, Békés megye nemzetiségei között is tapasztaljuk. A külső feltételek megfelelnek, kedveznek építő munkánknak. Gazdasági haladásunkban magunk mellett tudhatjuk a |,i (Folytatás a 3. oldalon) I
