Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
Istennő, égetett agyagból Öt esztendő Mögöttük A békéscsabai szervező iroda múltjáról és lövőjéről Kincset érő szemétgődör fH «wrtwndó nem n»gr idő. Fél évtized, ötször tizenkét hónap. Ennyi ideje tevékenykedik Békéscsabán a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, öt esztendeje sugározzák a városban és környékén is a család ünnepeinek szocialista tartalmát, az élet elkerülhetetlen szertartásainak tiszta fényeit. Jubileumnak is mondhatnánk öt esztendő fordulóját, Szemen- kár Mátyás, az iroda vezetője nem tartja annak. — Egy hosszabb időszak ugyan — mondja —, mégsem gondolunk különösebb jubileumra, hiszen munkánk megállás né- küli, állandó, naponta újabb és újabb feladatok megvalósítására kell vállalkoznunk. Az öt év azonban arra feltétlenül jó, hogy mi magunk is megmérjük: mit tettünk eddig, jól tettük-e dolgainkat? — Sokszor beszéltünk már róla. hogy az ünnep, az ünneplés, minden társadalmakban jelentős és jellemző tartalmat, formát hordozott. így van ez ma is, amikor különösen nagy figyelemmel tekintünk a családokra. Az emberi tudatot, az egész emberi személyiséget alakítani törekvő minden ráhatás — világnézeti nevelőmunkánk -is — átszűrődik a családon. A változás eredményessége sokban múlik a családok légkörén, az értelmi, érzelmi életen. A családi jellegű társadalmi ünnepségek világnézeti, erkölcsi befolyásoló szerepére, és a közösségre, az egyénre gyakorolt nevelő hatására ; az MSZMP Politikai Bizottsága már 1969-ben felhívta figyelmünket E határozat nyomán hozta kormányunk a 2006,1970. sz. rendeletet, mely kimondja, hogy megrendezésük tanácsi feladat. Békéscsaba város Tanácsa 1971. július 1-én hozta létre a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodát. Ennek a határozatnak, az iroda megszervezésének érkezett el ötesztendős évfordulója. Mint említettem, nem nagy idő, de ösz- szegzésre mégis alkalmas. Többször nyilatkozott mér lapunkban az iroda munkájáról, lehetőségeiről. Most, öt év után, hogyan vázolhatná tel mindazt, ami eddig történt? — Irodánk szervezeti és működési szabályzata részletesen felsorolja feladatainkat. Ebből a működési szabályzatból szeretném idézni a következőket: „Az iroda munkáját az országos és megyei irányelvek, útmutatások szellemében hozott városi vb.- határozatok és utasítások alapján a város társadahhl, gazdasági és kulturális helyzetét figyelembe véve végzi, mint szociális szolgáltatást nyújtó közművelődési intézmény.” Ezek a sorok pontosan meghatározzák mindazt, amiért hittel, lelkesedéssel, és odaadással dolgoztunk és dolgozunk ezután is. Már első félesztendei munkánk során kiderült, hogy az irodára igen nagy szükség van, és a város lakossága igényli szolgáltatásainkat. A lehető legsokoldalúbban igyekeztünk az ünneplési kultúra színvonalát emelni, kiépíteni aktívahálózatunkat, melynek azóta is nagyon sokat köszönhetünk. 1972 óta Békéscsaba politikai jellegű társadalmi ünnepségeinek, demonstrációinak rendezése, lebonyolítása is a mi feladatunk. Munkánkat jelzi néhány emlékezetes alkalom: a „Harminc éve szabad Békéscsaba” című kiállítás, május elsejék, felszabadulási évfordulók megrendezése. Most, az idei augusztus 20. ünnepnapját szeretnénk emlékezetessé tenni, többek között azzal is, hogy bemutatjuk a város legkiválóbb munkásait, a IV. ötéves terv megvalósítóit. ’— Visszatekintve az elmúlt öt évre, sok olyan esemény gazdagította lehetőségeinket, melyekről néhány szóban említést szeretnék tenni. Kiemelkedően ezek közül is a hároméves szónok- képző tanfolyam, fsely úttörő- Mpés volt Békés megyeben. Az Vidám hangulat aa iroda első, népségén első évben, 1972-ben kéthavonta egyszer, egy napra jöttek össze Békéscsabán a hallgatók, majd a tematika szerint alakult-válío- zott a foglalkozások száma. A tanfolyam zárásáról beszámolt a Népújság is. Kél évvel ezelőtt hirdettük meg a „Termő ékes ág...” című országos fotókiállítást, azóta háromszor rendeztük meg, évről évre fokozódó siker- ‘ rel. A kiállítás, felett a népművelési intézet vállalt védnökséget. öt év «taff háromszor költöztek. Mostani, új elhelyezésükkel elégedettek? — Igen, a fél évtized új, reprezentatív körülmények között köszöntött irodánkra. A városi tanács minden szükséges anyagi és erkölcsi támogatást megad számunkra, és azt hiszem, sikereink egyik fő alapja ez. Nem vagyok hive a számoknak, mégis szükséges, hogy néhány statisztikai adattal is érzékeltessük az eltelt öt esztendőt. Legelőször talán a házasságkötéseket nézzük. Megalakulásunkkor, 1971 második felében összesen 151? házasságkötést rendeztünk, 1972-ben 262-öt, az idén, 1976. első felében 157 a házasságkötések száma, melyet irodánk szervezett. Bővült a szolgáltatások igénybevétele is, nagy sikere van az élő orgonamuzsikának azóta, hogy villanyorgonával gyarapodtunk. A névadások száma is gyors változást mutat. Míg 1971. első fél évében 100 névadást rendeztünk, idén az első fél évben már 205-öt, tavaly, 1975-ben Összesen 453-at. A polgári gyász- szertartások emelkedő igénye is irodánk alkalomhoz illő tevékenységének javulását bizonyítja. Csupán két számot említek: 1972-ben 51 polgári gyászszertartást rendeztünk, tavaly, 1975- ben 133-at. A számok tehát érzékletesen tükrözik, hogy Békéscsaba lakóinak szemléletváltozása mind szembetűnőbb. Elmondanám még, hogy számos módszerrel igyekszünk kibontakoztatni ünnepeink szépségét, meghittségét, örömét. Ide tartozik, hogy névadás után, 1 éves korban születésnapi üdvözlést küldünk a gyerekeknek; hogy anyák napján köszöntjük az édesanyákat, és meghívjuk őket a „Termő ékes ág...” című kiállításunk megnyitójára; hogy 3 éves korban minden gyermek hivatalos az iroda Télapó-ünnepségére, vidám játékra, ajándékosztásra és ismerkedésre. A fiatal házasok meglcapjánk irodánk „Otthonteremtés, családtervezés” című kiadványát, melyről a sajtó is elismeréssel írt. Az elismerést említi: ezzel az igazgatási osztályvezetők megyei tanácskozásán sem fukarkodtak, amikor a békéscsabai Szervező Iroda munkáját értékelték. Mivel magyarázza j az iroda hatáskörének jelentős növekedését? — A kollektíva jó munkájával, 1975-ben rendezett Télapó-üna megfelelő közösségi szellemmel. Itt mindenki szívvel dolgozik, mert nem is lehetne másképp. Rá kell állnunk a hozzánk érkezők érzelmi hullámhosszára, osztozni velük örömben, bánatban egyaránt. Csak így lehet kapcsolatot teremteni, csak így lehet jól dolgozni. Most, különösen nagy megtiszteltetés ért bennünket, helyettesem, Betkó Katalin és én megkaptuk a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, munkatársunk Krnács Magdolna miniszteri dicséretben, Papp József fotósunk megyei tanácselnöki' dicséretben részesült, Sziklai András technikai munkatárs pedig Kiváló Dolgozó lett. Hogy kezdik a következő öt esztendőt? — Mint mindig: munkával. Most készítjük a Jókai Színház előcsarnokában megnyíló „Békéscsaba építészete” c. kiállítást, az'augusztus 20.-i ünnepi dekorációt, és készülünk az aktívaülésre, melyet augusztus 25-én, délután 14 órakor tartunk a városi tanács dísztermében. Ezen rir. Földi Pál, az MSZMP KB alosztályvezetője tart előadást „Egyházpolitikánk időszerű kérdései” címmel, majd Rácz Zoltán, a népművelési intézet osztályvezetője értékeli a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodák 5 éves tevékenységét, közöttük a békéscsabait is. A következő öt esztendő feladatai az eddigiekhez kapcsolódnak. Tovább javítjuk, gazdagítjuk munkánkat, hogy ünnepségeink, szertartásaink színvonala emelkedjen, emberibbé, tartalmasabbá váljanak. Fontosnak tartjuk aktívahálózatunk állandó megújítását, a velük való kapcsolatot. Ezt szolgálja az is, hogy augusztus 26-án délelőtt összehívjuk az egy évvel ezelőtt befejeződött szónokképző tanfolyam volt hallgatóit beszélgetésre, tapasztalatcserére. Az összejövetelen részt vesznek a tanfolyam volt tanárai, közöttük dr. Crétsy László, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetője, Éder Zoltán, és Wacha Imre nyelvészek. Végül: módszertani tevékenységünk további kiterjesztésével, elsősorban Békéscsaba városkörnyéki településein. Ezt a munkát már megkezdtük, és sikeresnek mondható. Megszerveztük aktívahálózatunkat Mezőberényben, Köröstaresán, Kétsopronyban, Gerlán és Telekgerendáson. Az is ide tartozik még, hogy a szónokképző tanfolyamon végzettek mintegy 70 százaléka vált állandó szónokká lakóhelyén. Továbbképzésük szintén irodánk feladata, és ezt az augusztus 26-i találkozó is szolgálja majd. * * * öt év telt el 1971 óta. A Szervező Iroda, vagv ahogyan sokan mondják, a TÜSZSZI érdemes arra, hogy fél évtized múltával elismeréssel szóljunk működéséről. hass Ervin A Zsiguli harmadik nekirugaszkodásra sem tudott megbirkózni az országutat a Ba- logh-tanyával összekötő dűlőszakasszal. A kerekek egyből beásták magukat a sárba. Szaporán esett, csak az óriás kukoricaszárak mosolyogtak szélesen, ahogy szívták maguklia az égi áldást. Szó, ami szó, régészeti ásatáshoz azért pocsék idő volt. Most éppen szünetel — Szerencsére tegnapig nem ▼olt különösebb akadálya a munkálatoknak — fogad Goldman György régész, a békéscsabai Munkácsy Múzeum osztályvezetője, miközben átugrik egy pocsolyát két számmal nagyobb gumicsizmájában. Második éve folynak itt, Battonya határában ásatások. A már említett tanya — a régészeti tábor főhadiszállása — láthatóan küszködik az idővel, a föld kutatóinak azonban most nagyon jó szolgálatot tesz. Menedéket nyújt, raktár és lakhely. A tornácon óriás papírstanic- lik, leletek kerülnek majd bele. Egy rozoga asztalon Plextol ragasztó, üvegben denaturált- szesz, gázlámpa. Bent, a konyhában lábasok és a tábori élethez nélkülözhetetlen kellékek. Az eső miatt most éppen szünetel a feltárási munka, így nyugodtan beszélgethetünk az egyik szobában Goldman Györggyel a régészeti tábor céljáról. !— Üjkőkori falu feltárását végezzük, hozzávetőleg ötezer évvel ezelőtti település nyomaiból szeretnénk majd a feltárt leletek alapján következtetni az itt élt emberek mindennapi életére, kultúrájára. Mint a dobostorta — Tűz és más pusztítások miatt sokszor kényszerültek menekülni korai elődeink. A 20x6 méteres földsávot három méter mélyen tártuk fel. Minden régészeti feltárás aprólékos, türelmes munkát igényel, ami itt fokozottan igaz. Spak- nival ássuk a földet, sokféle tárgy kerül elő. Nagyon érdekes a feltárt terület: a munkagödör belső oldala olyan, mint egy dobostorta. Jól látni az egymásra épült rétegeket, mindegyik egy-egy visszatérés dokumentumait őrzi magában. A háromméteres mélységben tizen- egynéhány falu maradványai helyezkednek el egymás fölött. Ez a tájék volt feltevésünk szerint a déli balkáni és középeurópai művelődés határövezete. Éppen ezért mindkét kultúra nyomait magukon viselik a megtalált tárgyak. A legérdekesebbek a szemétdombok, mindegyik valóságos kincsesbánya a régész számára. A kerámiák például a délieknél egymásnak fordított csonkakúp alakúak, a díszítés: egymásba fonódó bor- dázások, csíkozások. Minden lelet értékes, de talán megkülönböztetett figyelmet érdemel egy tíz centis, égetett agyagból készült istennőszobor, és az a döngölt agyagból csinált falmaradvány, melyet teljesen épen találtunk meg. Miközben a régész mesél, visszarakja a dobozokba a kis szobrot, a köbaltatöredéket, az edénylábakat, a vulkáni üvegből készült pengéket és azt a márvány gyöngyszemet is, amely valamelyik pesti bizsu- bolt kirakatában is jól mutatna. Aztán kikapcsolja * sarok-* ban levő Junoszty minivizort (bár eddig se néztük), vége * Játék a betükkel-nek. Három egyetemista telepszik mellénk a vaságyra. Régészhallgatók, ók segítik a feltárást. Két év múlva kész anyag Karin Heintz magas, szemüveges, szőke lány, másodéves a hallei „Luther Márton” egyetemen. — Örömmel jöttéin, izgalmas munkába kapcsolódhattam be. Nálunk ilyen jellegű feltárások nincsenek. Ha lehet, jövőre is jelentkezem. A nyáron nem ez volt az első feltárás, az iskolával régészeti kiránduláson jártunk Lengyelországban, azután három hétig ásatási gyakorlat következett "Kari Marx Stadt mellett. Ilyen a régészek vakáció ja_ Gaál István Pesten tanul: — Mióta az eszem tudom, régész szerettem volna lenni. „Őskorok’ vagyok, ez a korszak érdekel a legjobban. Már tavaly m itt ástam, sok haszna van számunkra minden gyakorlati munkának. Ez utóbbit megerősíti Székely György is, aki negyedéves: — Bár én a középkort tanulom, a többi korszakot is ismerni kell munkánkhoz. Aztán még szó esik a tábori életről, hogy jó társaság jött össze, a szabad idő is gyorsan repül. Sokat jártak a kovácsházi strandra. „Jól megvoltunk itt” — foglalja, össze Székely György. A tizenegy egyetemista azóta már összecsomagolt és elutazott. Rövid időre a régészek is abbahagyják a feltárást, de aztán folytatják, még az idén szeretnék befejezni. Goldman György elmondja még, hogy körülbelül két év múlva lesz kész a feldolgozott anyag. Hazánkban jelenleg mindössze öt-hat helyen foglalkoznak az újkőkor feltárásával, köztük Vésztőn és itt, Battonyán. Nyolcvanhárom emberöltő távlatából kutatnak. A föld titkainak megismerése, a rég eltemetett települések feltárása, elődeink életének kutatása fontos része a mai emberi kultúrának is. Fábián István ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó megjelentette v D. M. Ugrinovics munkáját, Az elméleti valláskritika rendszere címmel. Érdekes szociográfiai vállalkozás Juhász Júlia; Híradás a Dzsumbujról című riportkönyve. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szerez örömet a Madrid határán... című kis kötet, Gyáros László szerkesztésében, Kass János illusztrációival. A Köz- gazdasági ismeretek sorozatban látott napvilágot A tőkés integráció című tanulmánykötet, V. Sz. Sevcov tollából. A háziasz- szonyoknak jelenthet jó segítséget Hotváth Ilona sokadik kiadásban megjelentetett népszerű szakácskönyve, amelyet a Kossuth a Magyar Nők Országos Tanácsával közösen adott ki. ■ 1976. AUGUSZTUS 2a-
