Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
„Nem illantak el a honatyák...” Képviselőink itthon és az Országházban A parlamenti ülés szünetében is mindig akad megbeszélnivaló: Klaukó Mátyás országgyűlési képviselő dr. Törőcsik Gáborral, az Országgyűlési Iroda vezető jé vei éppen befejezte a röpke „áttekintést” A z eírnúTt esztendő mozgalmas tavaszának kima_ gasló eseménye zajlott le június 15-én. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz. szusa, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója után mintegy 7 millió állampolgár járult az ur- 1 nákhoz, hogy eleget tegyen alkotmányunkban biztosított állampolgári kötelességének: meg. válassza az országgyűlés 352 tagját — közöttük megyénk 15 képviselőjét. Gazdag programra j lelkesítő célokra mondtak helyeslő igent a voksok; „hatalmas történelmi feladat áll előttünk, a feljett szocialista társadalom megteremtése” — olvashattuk a Hazafias Népfront választási felhívásában. Megyénkben 15 országgyűlési választókerületben hangzottak el az alábbiakhoz hasonló szavak: „Köszöntjük Önt abból az alkalomból, hogy megválasztották országgyűlési képviselőnek. Kívánjuk, hogy a választópolgá. roktól kapott felelősségteljes megbízatásának eleget téve eredményesen munkálkodjék szocialista hazánk, megyénk ja. vára és választói megelégedésére.” Ennek már több mint egy esztendeje. Érdemes — a teljesség igénye nélkül — visszapillantást tenni megyénk képviselőinek tevékenységére, választói megbízatásának teljesítésére. Arra a kérdésre, mi is a parlament, hogyan tevékenykedik? — Tartalma szerint a legfontosabb: népünk törvényhozó testületé, sorsunk alakítója, előrehaladásunk útjelzője. Ebből következik, hogy a közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel kíséri munkáját. A figyelem elsősorban az ülésszakokra összpontosul — hiszen a választók zöme ma még főleg abban látja saját 3 BÉKÉS Merely 197«. AUGUSZTUS 20. részvételét az országgyűlésben, ha a választott képviselője felszólalt Ha csak ezt tekintenénk a munka mércéjének, akkor sincs szégyenkeznivalónk. A választás óta eltelt rövid időszakban a megyei képviselőcsoport három tagja: dr. Kovács Gábor, Németh Ferenc és Zsolnai László szólalt fel első ízben a parlamenti ülésen. De bármilyen széles körű a képviselők szakmai és társadalomismerete, egymaga nem képes felkutatni, kialakítani a hozzászólásának, interpellációjának az egész országot érintő témáját. A képviselőcsoport vitája annak eldöntésében segíti őket, hogy a cső. portgyűlésről mit célszerű továbbvinni a parlamenti bizottságokba vagy az országgyűlés elé. Ott ugyanis már országos jelentőségű kérdésekről szólnak: a képviselők — a helyi gondok csupán annak részeként szerepelnek. Hadd példázzam Németh Ferenc képviselő felszólalását, amely a honvédelemről szóló törvényjavaslat vitájában hangzott el a Parlamentben. Abból indult ki, hogy a törvényjavaslat indokolása tartalmazta: „Továbbra is fontos törekvése x hadseregvezetésnek, hogy segít, se a családos katonákat gondjaik megoldásában”. Választói között is van katona, tehát ez helyi gond is meg országos gond is. így egy dologra javaslatot is tett, melyre Madaras Attila pénzügyminisztériumi államtitkár írásban küldött választ. Eb. bői idézünk: „Az országgyűlés 1976. március 18—19-i ülésén ön javasolta megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a szabadságra utazó sorkatonák térítés- mentesen utazhassanak. Javaslatára — a Honvédelmi Minisztériummal, valamint g Közlekedés. és Postaügyi Minisztériummal egyetértésben — az alábbiakról tájékoztatom. A miniszteri rendelet kidolgozása folyamatban van. Az ezt megalapozó — az érintett minisztéyi- ttKiokkal közösen végzett és Képviselő Elvtárs javaslata meg- 1 valósításának lehetőségére is ki. terjedő vizsgálat szerint, a lakóhelyüktől nagyobb távolságra eső helységekben szolgálatot tel^ jesítő sorkatonákra a szabadság, eltávozás esetén felmerülő helyközi utazási költség — a már érvényben levő 66 százalékos kedvezmény mellett is — illetményükhöz, Illetve anyagi hely. zetiikhöz viszonyítva valóban jelentős terhet ró. Ezért várható, hogy ilyen körülményekre tekintettel a döntésre, előterjesztésre kerülő javaslat szándéka szerint a helyközi utazás le. gyen díjtal an, a helyi utazásokra azonban továbbra is teljes árú menetjegyet kell váltani. A kedvezményes utazásra, a közforgalmú járművek csak bizonyos feltételek mellett lennének igénybe vehetők. A kedvez, meny általában csak a MÁV vo. nalaira lesz érvényes, a Volán autóbuszjárataira csak akkor, ha az induló- és célállomás vasúton nem közelíthető meg. A kedvezmény az induló- és célállomás közötti — legrövidebb útvonalon történő — utazásra tér. jed ki. A díjtalan utazás — a szolgálati körülményeket is figyelembe véve — korlátozott számú lehet: szabadság és eltávozás esetére a nem családosokat évi 4 alkalommal, a nősöket és családosokat évi 24 alkalommal illeti meg. A fentiekben vázolt elvek alapján készül az 1976. július 1-én hatályba lépő miniszteri végrehajtási rendelet, amelyben az adminisztratív és pénzügyi kérdéseket lehetőleg egyszerű módon kívánjuk megoldani.” (A rendelet 1976. július elsején megjelent) Csakhogy egy alkalommal nem eshet mindenről szó. Éppen ezért az országgyűlés munkája nem a plénumon kezdődik, és j nem is ott ér véget. Hol van 1 már az az idő, amikor a parlamenti ülésszak befejeződött és erről Mikszáth Kálmán parlamenti tudósításában így .kesergett: „Elillantak a honatyák, még bizalmas embereik sem tudnák megmondani, merre időznek”. Nos, a mi országgyűlési képviselőink a két ülésszak közötti időt is serény munkával töltik. Akárcsak a korábbi ciklusokban, most is megkülönböztetett figyelmet fordítanak az újonnan megválasztott képviselők munkájának támogatására. Annál is inkább, mert az országgyűlési munkába való bekapcsolódás és a választókerület megismerése nem mr ^ máról holnapra. Éppen a k ,vise- lőcsoporti ülésen és a parlamenti bizottságokban való részvétel kínál jó alkalmat. A képviselőcsoport munkaterve például feladatul szabta, hogy az eddiginél alaposabban ismerjék meg a megye, a város, a község legégetőbb gondjait. Ehhez jó segítséget ad a különböző szintű tanácsüléseken való megjelenés. De azt is szervezetileg biztosítja a csoport, hogy a képviselők rendszeres kapcsolatot tartsanak a párt- és tanácsszervekkel, a Hazafias Népfront-bizottságokkal. Olyan alapvető tevékenységről sem feledkeznek meg a képviselők, mint a fogadónapok megtartása és a képviselői beszámolók. Megyénkben gyakran tartanak kihelyezett csoportgyűléseket. Legutóbb Kétegyházán volt, amelyen — meghívásukra — részt vett Apró Antal, a M,aApró Antal, az országgyűlés elnöke, a megyei képviselőcsoport• ülés szünetében Kétegyházán dr. Pálffy Györggyel, a szakmunkásképző iskola igazgatójával beszélget. Mellette Varga Zsig- mond képviselő és Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Megtárgyalták az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat. Itt vitatták meg a munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatait, a szakmunkásképzésről szóló jelentést. Hogy mennyire aktuális volt ez a téma, tanúsítja, hogy a parlament ipari bizottsága öt órán keresztül tanácskozott erről és 81 kérdés ' körül folyt a megoldást kereső vita Karakas László miniszter jelenléteben — természetesen megyénk néhány képviselőjének részvételével. Ez is mutatja, milyen nagy figyelmet szentelnek a parlamenti bizottságokban folyó érdemi munkáknak. Ha ez kevésbé látványos tevékenység is, mint felszólalni a közvélemény előtt, nem kevésbé fontos, mivel itt kapcsolódnak be a képviselők az érdemi döntések előkészítésébe. A munka megbecsülését tükrözi egyébként az is, hogy a bizottságok előtt a miniszterek vagy közvetlen helyetteseik jelennek meg és referálnak a tárca munkájáról. És ami még na. gyón fontos, az ott elhangzott képviselői javaslatokra az országgyűléshez hasonlóan 30 napon belül válaszolni kötelesek a miniszterek. A képviselőcsoportok és a parlamenti bizottságok vitája járult hozzá a jó törvényjavaslatok megszövegezéséhez. Az elmúlt ciklusban a bizottságok 200 ülést tartottak és 250 témát vitattak meg. Az országgyűlés pedig 23 törvényt hozott. A mostani rövid idő alatt is életbevágó törvény született az em_ béri környezet védelméről. Ezekkel a szavakkal lehet a legtömörebben jellemezni a törvényjavaslat parlamenti vitáját. A képviselők a „hátországra” hívták fel a, figyelmet: az emberhez méltó alkotókészséget kibontakoztató környezet biztosítása a legfontosabb. A törvény életbe lépése máris sokrétű társadalmi mozgást váltott ki és ezzel bázist teremtve az állami feladatok megvalósításához. A környezetvédelmi törvény tehát társadalmi program lett. Törvényt alkottak továbbá a honvédelemről, valamint az élelmiszerekről, melynek célja a lakossági fogyasztásra kerülő élelmiszerek feltételeinek meghatározója. Az ez évi nyári ülésszak elé került a népgazdaság 1975. évi zárszámadása. Ez alkalmat adott arra, hogy nyilvánosságra kerüljön a tervgazdálkodás múlt évi pénzügyi mérlege. Ez jó alkalmat szolgáltatott bizonyos közérdekű tapasztalatok összegezésére, a tanulságok levonására, amit az elfogadott V. ötéves tervtörvény végrehajtásánál figyelembe kell venni. Ennyit kivonatosan a két ülésszak közötti parlamenten kívüli és belüli tevékenységről. Ehhez tegyük hozzá a jelölőgyűléseken elhangzott kisebb-na. gyobb gondokat, melyeket a választók képviselőikhez címeztek és elintézésre várnak. Valóban elmondhatjuk, nem illantak el közülünk a képviselők, ha- nerp nagyon is szorgalmasan teszik megtisztelő szép hivatásukat. Tr-rl törvényhozó testületünk KJ tagjait most öt évre választottuk. Bizonyosak vagyunk benne, hogy e fontos közéleti tisztségviselőink egytől- i egyig megfelelnek a bizalomra: választóink érdekeit egyeztetik ! népgazdaságunk lehetőségeivel, a helyi teendőkkel, az egységes fejlődési célokkal. Roéskár János Megyénk 15 országgyűlési képviselője közül öt a nő. Képünkön Bálint Isivánné Szeghalom, Szigeti Gáborné Gyula, Skaliczki Károlyné Békéscsaba és Sebesi Lászlóné K elegy haza. a szakmunkásképzés vitájára figyelnek » csoport üléses (Foto: Béla Ottó)
