Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

/ Végegyházi változások Mozaik nagykamarásról Igen hosszú ideig bántott a I lelkiismeret egy Végegyházáról még 1973-ban írt tudósítás mi­att. Az akkor feltárt állapotok , legalább annyira elképesztőek voltak, mint amennyire a mai- i ak lelkesítenek. Meglett, erőtől duzzadó férfiak majorudvart söpörtek. Más" részük a beszű- küett gazdasági tevékenység rrii _ att elvándorlásra kényszerült. A tsz . csaknem teljes egészében felszámolta az állattenyésztést. A sertést csak azért tűrték meg, mert akkor építették a szakosí­tott telepet s mit szóltak volna a felsőbb szervek, ha nem tesz. nek bele néhány anyakocát. A szarvasmarhatartást mentesítés címén hagyták abba. A község ; tejellátását más szövetkezetektől | várták. A baromfi tenyésztése is I hasonló válságos helyzetbe ke- , rült, noha a Szabadság Tsz-nek i már akkor is. talán egymiljió j Mit mond a jogszabály? A baleseti táppénzről Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset miatt gyógy­kezelésre szorul vagy gyógyá­szati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. Ha a sérült’ a baleseti táppénzre való első jogosultságának megszün­tetését követő 180 napon belül üzemi baleset következtében új­ra keresőképtelenné válik, bal­eseti táppénzre ismét jogosult lesz. A táppénz összege ilyenkor sem lehet kevesebb az előző­nél. A baleseti táppénz — az egyéb címen járó táppénztől el­térően — időbeli korlátozás nél­kül mindig jár, amíg a sérült-az üzemi baleset következtében ke­resőképtelen. Meg kell jegyez­ni, hogy a segélyezés időtarta­mát az sem korlátozza, ha a sé­rült a balesetet megelőző egy éven beiül már kapott táppénzt. Ennek időtartama ugyanis a baleseti táppénzre való jogo­sultság szempontjából nem szá­mit előzménynek. A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét, a táp­pénzzel kapcsolatos szabálytól eltérően, a baleseti járadék alapján alkotó átlagkeresetnek a figyelembevételével havi ösz- szegben kall megállapítani. Amennyiben a baleseti táppénz nem egy teljes naptári hónapra jár, akkor egy napra a havi összegnek egyharmincad részét kell fizetni. Azt a mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagot, akinek a biztosítása megszakítás nélkül 2 év óta érvényben van, azaz leg­alább két éve tagja a szövet­kezetnek, nem 65, hanem 75 százalékos baleseti táppénz il­leti meg. A kisiparos és a magánkeres, kedö baleseti táppénzét havi jövedelmének figyelembevételé, vei meghatározott , osztályozás szerint állapítják meg. Baleseti táppénz arra az időtartamra jár, amikor a kisiparos, illető­leg a magánkereskedő az ipa­rát, illetve kereskedését kere­sőképtelenség miatt szünetelte­ti. összege a havi jövedelem C3 százaléka. Azoknak, akikre a társada­lombiztosítás nem terjed ki, mint például a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak a közös munkában résztvevő családtag­jaira, avagy a társadalmi mun­kát végzőkre, a baleseti táppénz általában a jogszabályban meg. határozott összeg alapul vételé, vei jár. Mértéke az ö esetük- beh a figyelembe vehető havi átlagkereset 65 százaléka. — di 1976. AUGUSZTUS 15. forintnál több vagyona volt a t magyarbánh'egyesi BARTÖV- ben. Sokakat megtévesztett a tsz növénytermesztésének kimagas­ló szereplése. Ez a gazdaság sorra nyerte el a Dél-Békés me. gyei Tsz-szövetség díját a ki­emelkedő terméshozamok után. Talán éppen a két irányba tartó gazdaságvezetés felismerése adta a gondolatot a párt mezőkovácsházi járási bi­zottságának, hogy a végegyhá­zi Szabadság Tsz gazdaságszer­vező munkáját vizsgálja meg és megállapításait tárja a párttag­gyűlés elé további állásfoglalás végett. Kemény vita volt. Er­ről a párttaggyűlésről távozott a tsz elnöke úgy, hogy vette a kalapját s elment, azóta a köz­ségből is. Néhányan az akkori vezetés szájíze szerint beszél­tek, de a tényeket akkor sem lehetett és most sem lehet ki­forgatni. A tükör, melyet fele­lősséggel tartottak a párttagság elé, kíméletlenül őszinte volt. Akkor határozatok is születtek. Ma már többek előtt beigazoló­dott, hogy a szarvasmarha-állo­mány eladásából származott be. vételt nem elkülönített számlán kezelték, mint általában beteg­ségmentesítés idején szokásos, hanem a többi bevétellel egyen, rangúan. Magyis, felélték a kö­zös alapot: Ugyanakkor minden évben 1,8—2 millió forintot köl­töttek sovány marha-vásárlásra. Tavaly és az idén valamennyivel nagyobb összeget fordítottak a betegségektől mentes tehenészet kialakítására, de ennek túlnyo­mó részét év végén az államtól támogatásként visszakapják. így a termelt tejet és a szüle^tt borjút az állam 1976. évi aján­dékának tekinthetik. Pontosan számolt az ú] vezetés Végegyházán, amikor a gazdaság komplex fej. lesztése mellett foglalt állást. Céljuk: tovább tartani a tsz-szö. vétséghez tartozó gazdaságok közötti előkelő helyezést. A tér. melést természetesen nem a ter­melés kedvéért vaéy hiúságból szeretnék fokozni, hanem az emberi élet szebbé, tartalma­sabbá tételéért. Végegyházán a termelés nagy tartalékait hoz­ták a felszínre, állították a kö­zösség boldogulásának szolgála. fába. Nem lehet szándékomban fel. „ sorolni minden általuk elért * eredményt. Egyet-kettőt azonban ■ nem árt felidézni. Az elmúlt • két esztendő változásai óriásiak. : A népgazdaságnak adott termé. ; kék értéke 57,8 millió forintra ■ nőtt. Ez a szám 1968—69—70- j ben. három év átlagában 24,4 : millió forint volt. A nyereség ■ ugyanebben az időben megkét- ; szereződött, a fejlesztési ala- : pót 3 millió forintról 11,4 mii- : lióra növelték, a részesedési • alapot lényegében az 1970-es • évek ’színvonalán tartották;. • Gondoltak a jövjjre is, mert : volt miből. A biztonsági alapot ■ 2,1 millió forintról 9,1 millióra * bővítették. ; Ügyszólván a szövetkezeti ! gazdálkodás minden ágazatában • előbbre léptek, kimagaslóan i erősítették .a tsz szocialista vo- • násait, így a tagság valóságos j kincsesbányája lett a s^övetke- ! zet De nem ingyen, megdolgoz.': tak érte. De még mennyire. A * tsztszövetség taggazdaságai kö- ■ zött kialakult nemes versengés- ! ben 1975-ben is előkelő helyező. : seket értek el. Növénytermesz- ■ tési eredményük a 37 szövet- ■ kezet közül egy hektárra vetít, i ve a 4. helyen állt, tehát köz- : vétlenül a dobogó mellett. Az ■ állattenyésztés árbevételével * Ugyancsak a múlt esztendőben ■ 13. helyen voltak. Az egy átla- jj gos dolgozóra ’■— LVjOO munka- : órára— jutó bruttó jövedelem- j ben a második helyen teljesítet- : tek. A mérleg szerinti eredmény : is ezüstérmes egy dolgozóra vo. natkoztatva. Viszont a 100 fo­rint termelési költségre jutó halmozatlan termelési érték és a mérleg szerinti eredménnyel a végegyháziak álltak a dobo­gó legmagasabb fokára. „Dolgozni csak pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen. úgy érdemes” — vallják nagy költőnkkel együtt a vég­egyháziak. Munkájuk mindenekelőtt azért eredményes, mert egybeesik a társadalom gazdaságpolitikai céljaival. ' Ök már tavaly tavasszal látták, hogy milyen tejellátási gondok várhalók a közeli években. A tartalékalapra félretett pénzt elövették és megszervezték az 1980-ra tervezett 200-as tehe­nészetet. Ez a munka nagyon jól, sikerült, mert a tehénlét­számot ebben az/ évben 250-re növelik, vagyis .'év végén itt már 1983-at írnak. Ekkorra sze­rették volna a 250-es állományt kialakítani. Szakosított sertés- tenyésztő telepükön kis átalakí­tással 3500 hízó helyett 6 ezer­re növelik az évi termelést. A növénytermesztést gépesítették. A legkorszerűtlenebb traktoruk a John Deere. A cukorrépát géppel szedik. Társultak a KI­TE cukorrépamag-termesztési rendszeréhez egyelőre 50. jövő­re már 150 hektárral. Hibridku. korica-vetőmag, előállítására 325 hektáron a szomszédos Mezőhe­gyes! Állami Gazdasággal kö­töttek megállapodást. Ezek a lé­nyek már a jövő végegyházi Szabadság Tsz-éről beszélnek, ahol ismét munkát, jó kereseti lehetőséget biztosítanak a hely­belieknek, akik közül sokan ingázásra kényszerültek, de mind többen visszatérnek a fa­luba. * * * Mindezt emlékeztetőül szeret, tem volna felidézni s lezárni egy vitát, amely a három év**' vei ezelőtt megjelent tudósítás körül kipattant és sokáig, talán még tegnap is vibrált a szemek­ben, amikor a községen átha­ladva olykor összetalálkoztam az értelmes emberek érthetet- lenséget tükröző arcával. Az ő életük, sorsuk vált jobbá, ezt tette örömtelibbé a szövetkezet, amikor osztozott az ország gondjaival és a gazdasági erősö. dés útjának végigjárására vál­lalkozott lehetőségeinek sokol­dalú kihasználásával. Dupsi Károly Betonút Már . tavaly is épült egy | betonút társadalmi össze-! fogással Nagykamaráson, amely a községen átvezető j főutat az újtelepi iskolával! köti össze. Most ismét társa-1 dalmi munkában építik az! Arany János és a Kossuth utcát összekötő betónutat, hogy a Ságvári Endre, Tsz központi telepe , könnyebben megközelíthető legyen. A ke- vermesi autóbuszjárat útja pedig jelentősen lerövidül. Csapó Imre vb-titkár tájé­koztatása szerint az utat a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság KISZ-szervezete társadalmi munkában tervez­te. Jelentős segítséget nyújt j az útépítéshez a tsz, s a mun­kában — a tanács vezetőinek j irányításával — nagyon so- I kan részt vesznek. A 280 mé- j tér hosszú és négy méter szé­les út hamarosan elkészül. Tornaterem A tanácsháza melletti régi jegyzőlakot szakember irá­nyításával, de ugyancsak t^r- ! sadalmi munkában tornate-j rémmé alakították át, amely­nek 170 négyzetméter az j alapterülele. Szeptembertől, az iskolai tanév megkezdésé- ■ tői a tornaórákat már itt le­het tartani. A házhoz tartozó 800 négy- | szögöles kertben sportpálya I létesült, amely a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt rendelkezésükre áfl. Jövőre ! a pálya mellett öltöző és für­dő létesítését tervezi a ta­nács. Felújítás Az iskola felújítását 800 ezer forint költséggel várha­tóan szeptember 1-re fejezi be a Termelőszövetkezetek Mezőkovácsházi Önálló Közös Vállalkozása (TÖVÁL). Az is­kola egy nevelőd, egy igazga­tói, igazgatóhelyettesi és gondnoksági irodával is bő­vül. Ugyancsak a TÖVÁL újít­ja fel az 1. számú óvodát, ahol szeptember 1-ig szünet van. A gyermekek az újtelepi óvodába járnak, amelyet az idén egy óvodai csoporttal bővítettek. Óvónői lakás is épült itt. Pinceklub A Bojtos Sándor Művelő­dési Ház pincéjének átalakí­tásával ifjúsági pinceklubot hoztak létre. Czene István­nak, a községi KlSZ-szerve- zet titkárának a tájékoztatása szerint az építkezéshez és a belső tér kialakításához a fia­talok mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A tsz, a köz­ségi tanács és a járási KISZ- bizottság együttesen 40 ezer forintot adott a berendezések megvásárlására. , A pinceklub, amelynek ke­retében működik majd a szocialista brigádok klubja' és az értelmiségi klub is, au­gusztus 20-án nyílik meg. Úttörőtábor A községtől mintegy két kilométerre levő Boda-tónál úttörőtábort létesítenek. Ez a terület azért is alkalmas ilyen célra, mert villany és -r- a tsz vízmüvéről kiveze­tett — ivóvíz is van. Az idén nyáron már ott táboroz­tak az iskola úttörői és igen jól érezték magukat. , A tanács 50 ezer forinttal .járul a tábor kialakításához, amely — társadalmi munká­val kiegészítve — elegendő lesz arra, hogy jövőre a szükséges, építméttyek elké­szüljenek. P. B. Kereskedünk a nagyvilággal I. Amit adunk, amit kapunk A szakemberek úgy szokták mondani: hazánk nemzeti jöve­delmének csaknem a fele a kül­kereskedelmi tevékenység révén realizálódik. Másképpen megfo­galmazva ez 'nagyjában annyit jelent, hogy hazánk, akárcsak a hozzánk hasonló nagyságú bel­ső piaccal rendelkező országok, nagymértékben függnek a világi- piactól, külkereskedőik jó vagy rossz munkájától. Mégpedig kettős, igaz, egymástól elválaszt­hatatlan értelemben. E kettősség egyik feléről a minap így panaszkodott nekem egyik szerszámgépipari vállala­tunk vezetője: gépeket tudnánk eladni, mégpedig tőkés piacra, de ehhez ugyancsak tőkés piac­ról néhány alkatrészt kellene beszereznünk. Ez azonban nem megy az egyik napról a másik­ra, így aztán félő, elúszik az egész üzlet. Noha e példa ko­rántsem általánosítható, s Ilyen­formán messzemenő következte­tések sem vonhatók le belőle, jól érzékelteti azonban azt a tényt.' hogy a vállalatok — s most már nemcsak a szerszám­gépipariakról van szó —, meny. nyíre függnek az importtól. A fenti eset kétségkívül egyedi, s hogy a gazdasági vezetőnek iga ­za volt-e vagy sem, csak a he­lyi körülmények ismeretében dönthető el. Ám mint cseppben a tenger, példánk szereplőjének szavaiból is kiderül: az import, a szükséges alkatrész, nyers­anyag, alapanyag beszerzésének akadozása üzletkötéseket hiúsít­hat meg, s ez kétségtelenül visz- szahat a termelésre, nehézsége­ket okozhat a gyártásban, s vég. ső soron gondokat szülhet az egész vállalat életében. Magyarán: arról van szó, hogy a .népgazdaság számos ágazatában az import nélkül nem indokolhatók meg a gazda­sági folyamatok. Mindez magya.. rázza egyebek között azt is, hogy a szocialista országokkal való, a jelenlegi ötéves tervidő­szakra vonatkozó tervegyeztető tárgyalásainkon miért tekintet­tük annyira nagy jelentőségű­nek, hogy biztosítsuk népgazda­ságunk folyamatos fejlődéséhez a szükséges nyers- és fűtőanya­gokat. Az import e rendkívül fontos népgazdasági szerepe in­dokolta azt is, hogy számos szo­cialista országgal együtt vállal­koztunk közös beruházásokra, amelyek megvalósításával hosz, szú távon biztosított hazánk el­látása egy-egy számunkra fon­tos nyersanyagból. Ilyen meg­fontolásokból veszünk részt a Szovjetunióban az uszty- iiirriszki cellulózkombinát fel­építésében. $ ezért kapcsolódunk be például a szibériai földgáz-', és olajmezők kiaknázásának munkálataiba is. Az import lehetővé teszi, hogy meginduljon a gazdaság vérke­ringése, ám amikor ez megtör­tént, szembe kell néznünk egy másik gonddal is. S hogy milyenekkel, nézzünk érre egy példát. A negyedik ötéves terv­időszakban a központi fejleszté­sek között szerepelt az • olefin­program. Tisztázott volt az is, hogy az alapanyagot, a kőolajat hosszú távon a Szovjetunióból \

Next

/
Thumbnails
Contents