Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

Á dohányzásról — dohányosoknak Kolumbusz Kristóf 1492-ben hajónaplójában feljegj zete, hogy olyan benszülötttket látott, akik csónakjukban „füstöt ittak”. A történelem furcsasága, hogy Eu­rópába egy orvos, Francisco Hernandez hozta be az első hányleveleket.. A növény nevét Jean Nicotról kapta, aki elő­ször ültette el a dohánypalántá. kát, Az új szokás gyorsan átsöpört Európán. Érdekes, hogy éppen az orvosok voltak az első ter­jesztői, akik az indián varázs­lók tudományát vélték vele sa­ját hasznukra fordítani: min­den betegségre ezt rendeltek és minden járvány ellen ezzel pró­bálták védekezni. Nem sokáig késett azonban a dohányzás el­leni védekezés sem: 1604-ben I. János angol király tiltotta be először. 1634-ben Oroszország­ban az első rajtakapás alkal; mával orrbehasítással, vissza­esés esetén halállal vagy szibé­riai száműzetéssel büntették a dohányzókat. A dohányzás azon­ban mindezek ellenére terjedt, s az uralkodók rájöttek, hogy a szenvedély megadóztatásával hatalmas bevételekre tehetnek szert. SZOKÁS VAGY SZENVEDÉLY A dohányzás sok esetben csak szokás, jól esik a rágyújtással kapcsolatos „szertartás”. Más­kor a feszélyezettséget, félszeg- séget. gátlásokat palástolja: pél­dául a kezükkel bánni nem tu­dó színészek, tv-előadók mene­déke a dohányzás. Súlyosabb esetekben azonban valóban szenvedély a dohányzás, amely csak a kábítószer élvezetével hasonlítható össze. Az ilyen ni­kotinistákat semmi más pótjá­ték nem elégíti ki: nikotinra van szükségük és ennek eléré­se érdekében feláldozzák az egészségüket. A LEGKIRÍVÓBB KOCKÁZAT A dohányzás okozta betegsé­gek közül legnagyobb veszéllyel a tüdőrák jár. Napi 10 cigaret­ta 10-szeresre, 20 cigaretta 16- szorosra, 30 cigaretta 25-szörös- re növeli a tüdőrák esélyét. A másik gyakori következ­mény az idült hörghurut? ame­lyet többnyire a dohányzás okoz. Az ebben szenvedők 95 száza­léka dohányos. Sok hörghurutos arra hivatkozik, hogy a reggeli első szívásnál szakad fel a kö- pete és e váladék távozása után válik könnyebbé a légzés. Ez égyébkent így is van. A niko­tin okozta kezdeti mellékvese- izgalom hörgőtágulást és az éjjel v felgyűlt váladék elfolyósodását idézi elő. De szükség volna-e erre, ha nem termelődne ez a váladék — a dohányzás miatt? A tüdőtágulás lényege a vér oxigéncseréjét lehetővé tevő tü_ ööléghólyagocskák túlfeszülése, megrepedése és elsorvadása, amit az idült hörghurut okozta szelepszerű hörgőelzáródások idéznek elő, megkisebbítve ezzel az aktív légzó felületet. A szív- és érrendszeri beteg­ségek terén a dohányzásnak a koszorús erekre való hatását is fi MMMÜSMS. 1916. AUGUSZTUS H sokat vizsgálták. A végtagok verőérszűkülete régebben tipi­kus férfibetegség volt. ma azon­ban már a dohányzó nők kö­zött is szerepelnek áldozatai. A gyomor hurutos és fekélyes megbetegedéseit sokszor a do­hányos ember lenyelt nyálának tulajdoníthatjuk. Az idegrendszerben kezdet­ben, az első szívások után ész­lelt élénkséget az idegsejtek iz­galma okozza, amiket azután bénulás követ. A finom ideg- rendszeri tevékenységet követő sportteljesítményeknél már egyetlen cigaretta hatása lemér­hető romlást okoz. A látás, egyensúlyérzés zavarai, a fejfá­jás nagyon gyakran függnek össze túlhajtott dohányzással. A nikotin miatt csökken a vesében a vizelet kiválasztása és ugyanígy csökkentett a bel­ső elválasztásé mirigyek hor­monelválasztása is. A nők menstuációs zavarait és fájdalmas görcseit sok dohá­nyosnál a nikotinnak a sima iz_ mokra gyakorolt hatásával ma. gyarázhatjuk. A frigiditás és a korábban bekövetkező klimax, valamint a meddőség több szervre gyakorolt komplexhatás "következménye. Gyakrabban észleljük a dohányzó nők ter­hességi hányásait. A dohányzás károsító hatása a méhen belüli életben is kimutatható: egyet­len cigaretta elszívása. 10—20- szal szaporítja a magzati szív­hangokat. Továbbá, mivel a ni­kotin átkerül a tejbe: a szop­tató anya gyermekének a fej­lődése gátolt, a gyermek is passzív dohányzóvá válik. VESZÉLYESSÉGI PÓTLÉK? Mindent egybevetve ma már alig vonható kétségbe, hogy ha bármely iparágban felfedezné­nek a dohányzáshoz hasonló károsító tényezőt, akkor az itt dolgozók jogosan követelhetné­nek veszélyességi pótlékot és megrokkanásuk esetén minden bíróság elfogadná kártérítési igényüket. Mivel ilyen makacs szenve­délyről van szó, a legjobb ta­nács: ne szokjunk rá. Aki pe­dig le akar szokni, ázt taná­csolhatjuk. hogy radikálisan te­gye azt. A dohányzás abbaha­gyásához a legjobb segédeszköz az erős akarat. A csökkentési szándék rendszerint csak kibú­vót jelen1, és ideig-oráig tart. Felirat a divat Kallus iajm Előkészület az iskolai életre Alkalmi blúzok A blúz ma a divatban fősze­rephez jut és aki a szoknya-, nadrágviseletre rendezkedett be, annak a blúzok változatos cse­réje mindig új öltözéket kínál. Rajzainkon négy különböző tí­pusú blúzt mutatunk be. 1. sz. modell; Aprómintás se­lyemből vagy madeira anyagból is készülhet, a derékrész és az ujja felsőrésze, néhány vékony szegővel. A nagyobb méretű gallér szélét csipkefodor díszíti, rejtett gombolással készült. 2. sz. modell; Mongol stílusú aszimetrikus záródással készült blúz, mely állónyakkal megol­dott, jacquard selyemjsőj vagy mintás selyemből igen szép. A hozzávaló nadrág, amely szövött vagy kordbársony leh.et, elől fűzéssel díszített. 3. sz. modell; Nagymintás se­lyemanyagból készült tunika, mindkét oldalán hosszú hasíték­kal, az elején a betétrész és a kézelő elütő színű anyagból. Kissé trapéz vonalú szoknyával vagy nadrággal hordható. A 4. -sz. modell; A nagyon vé­kony jerseykelméből készült, pülóvér hatású blúz, erősen, de- koltált. A derekán — csak vé­kony derekúaknak való — 2 méter hosszúra szabott szövet, műbőr vagy bőröv, amelyet elöre-hátratekerve viselnek és csattal zárják. MÁRCIUSBAN beíratták a szülők a leendő iskolásokat, a hatéveseket. Tanulságos volt megfigyelni, hogyan viselkedtek a kis isko­lásjelöltek. Voltak, atók bátran, hangosan, okosan feleltek a kér. désekre és bizakodva, remény­kedve néztek körül a számukra idegen, új környezetben^ Vol­tak, akik megszeppentek', alig- alig hallhatóan leteltek, de akadt olyan kislány ka is, akik­nél eltörött a mécses. Nem volt óvodás és nyilván nem megfe­lelően készítették elő szülei és a környezete az iskolai éleire. Lehet, hogy éppen az iskolával ijesztgették. Talán ilyesféléket mondhattak neki: „Csak rágd a körmöd, majd ad neked a ta­nító néni!” Ezért alakult ki ben­ne a félelem, az idegenkedés az iskolától. AZ ISKOLAI életet egészen kis kortól meg kell szerettetni a gyermekkel. Már 2-3 éves gyermeknek is mutassuk meg, hogy melyik lesz az az épület, ahová iskolába fog járni. Az utcán haladó, hátitáskás kisis­kolás láttán mondjuk azt, hogy neki is ilyen szép táskája lesz, ha iskolába jár majd. Beszél­jünk arról, hogy az iskolában sok kedves kis pajtása lesz: az osztálytársak, és lesz ott egy második anyukája: a tanító né­ni. Mondjuk meg, hogy mi min­den lesz a táskájában: sok szép, színes képpel tele könyv, füze­tek. ceruzák, színesek, . tollak. Megtanul majd számolni, írni, olvasni. Akkor majd a kistest­vérkének már ő olvashatja fel a mesét. Ilyeneket hall a gyermek az óvodában is az iskoláról. Sőt! Az óvodások meg is látogatják tavasszal az első osztályosokat. Beülnek a padba, bebújnak az egyenköpenybe, felveszik a há­tukra az iskolatáskát. Barátkoz, nak az iskolával. Ezért bátrab­bak az óvodából iskolába kerü­lő gyermekek. ‘ Azt mondtam, hogy 2-3 éves korban el kell már kezdeni az iskola megszerettetését. Szeret­nék azokhoz szólni, akik ezt el­mulasztották. Még most sem ké. só! Pótoljuk, amit elmulasztot­tunk! Tegyük kedvessé, széppé, izgalmassá a készülődés idősza. kát! Jusson minden napra va­lami kis apróság, ami fokozza a gyermeknek az iskolábajárás utáhl vágyát! Legyen nagy ün­nep — esetleg ajándék a hato­dik születésnapra — a hátitáska megvásárlása. Feltétlenül háti­táskát vegyünk, mert a 6 éves gyermek izomzata még gyenge ahhoz, hogy a gerincferdülés veszélye nélkül cipelhetné egy kézben a jól telecsomagolt akta. táskát. A hátitáska viselése mel. lett szól az is, hogy úgy mind a két keze szabad és biztonsá­gosabban közlekedik. AZ EGYENKÜPENY. a füze­tek és írószerek megvásárlását se hagyjuk az utolsó percre. A teendők közé tartozik a holmik bejelölése. Mindenben benne kell lennie a (gyermek je­lének vagy — ha felismeri mar a nevének, mert bizony más­képpen hogyan ismerné ki ma­gát a sok egyforma táska, kö­peny, ceruza, színes között. (Ez utóbbiak lefaragott végébe te­gyük a jelet.) A füzeteket ne kössük be­várjuk meg, hogy mi a helyi szokás, mit tanácsol a tanítónő, ni. Nevet se írjunk rá. mert van tanító, aki maga szereti rá­írni jól olvasható írással.* A SOK-SOK teendő között legyen mindig a hátérben, hogy valami jóra, szépre, új életre készülünk. Sétáljunk el az is­kolaépület felé. Kukkantsunk be: meszelnek, takarítanak, szé­pítik a tantermeket, hogy mi­nél egészségesebb és barátságo­sabb körülmények között tanul, hassanak. Ha mindezt látja a gyermek, ha így készítjük elő. akkor nem $ít a tanévnyitó^, hogy: „Anyukám, anyukám, vi_ gvél haza, ne hagyj itt! Nem akarok iskolába járni!’’, hanem boldogan lép be abba az épü­letbe. amelyik évekig a máso­dik otthona lesz. Dr. Gergely Károlyné Á kiskonyha dicsérete A hagyományos építkezések­nél tágas konyhát, kényelmes méretű kamrát készítettek a lakásokhoz. Ahol nem vezetnek túl nagy háztartást, ott némi átalakítás — és átalakulás — árán kitűnő étkezőt, nappalit 'teremthetünk. Átalakulásra azért van szükség, mert sokan még ma sem tudnak elszakadni a nagy méretű konyhától, pe­dig ha átgondolnák, hány kilo­métert gyalogolnak ezekben, alighanem belátnák, hogy töb­bet ér az olyan kis konyha, ahol minden karnyújtásnyira . van. A másfélszer másfél méteres kamrából, csaknem teljesen há­zilagos kivitelezésben, remek minikonyhát készíthetünk, ahol 2-3 személynek való ebédet, va­csorát, bármit elkészíthetünk. (És csak egy talpalatnyi burko­latot kell felmosni.) Az az ide­ális, amikor a kamrának ablaka is van, méghozzá szabad terü­letre nyíló, ahonnan levegőt, vi­lágosságot is nyer. De, ha csak szellőzője van, az sem akadály. Legfeljebb gáztűzhelyet, gázboj­lert nem szereltethetünk bele. De villany garzontűzhely vagy kétlapos főző és hozzá egy sütő, szagelszívóval kiegészítve: már megfelelő. Az apró méret miatt minden helyet hasznosítunk, még a fa­lat is. Pereze, „adaptálni” kell a tervet, aszerint, hová esik az ablak (ha van), hová a víz, vil­lany, gázvezeték. Néhány szem­pontra azonban föltétlenül fi­gyelnünk kell. A garzontűzhe­lyet ablakközelbe helyezzük, hogy könnyen kiszellözzön az ételszag, ne gőzösödjön be a pi­ci helyiség. (A garzontűzhely — ha ügyesen gazdálkodunk a két lánggal és sütővel — bármilyen ünnepi ebéd elkészítésére is al­kalmas. Lehetőleg világos hely­re szereltetjük a mosogatót is, mert természetes világításnál jobban esik a munka. Ehhez egy tízliteres elektromos melegvíz­tároló („magyarul” villanyboj­ler) célszerű. A mosogatót ügyes asztalos kis költséggel be­építi a bútorboltokban kapható kis konyhaszekrény szintjével egymagasságban. Azonos színű dekoritlemezzel boríthatja le ezt is, és a 30-szor 50—70 cen­timéteres kisasztalt is. Utóbbit falra szereljük, hogy felhajtásá­val hozzáférhetővé váljon a szekrényfiók. Ahol egy kis üres hely adódik, oda fűszerpolcokat készítsünk. Fatiplivel színes mű­anyaglapot szerelhetünk a még mindig kínálkozó helyre. 2-3 sor műanyag huzalt erősítsünk rá. Töméntelen konyhaeszközt ag­gathatunk így a kezünk ügyébe: szűrőket, merőkanalakat, resze- lőket, A beépített mosogató alatt elférnek a vödrök, takarí­tószerek, eléjük színes karton­függönyt tegyünk. Az eredetileg konyhaként használt helyiség most előlép. Ha kövezete sima és hibátlan, leegyszerűsíthetjük a burkolá­sát: textil hátlapú műanyag- burkolóval (a linóleumszerű, ,ainely vastagabb a közönséges­nél. drágább, de tartósabb és nem kunkorodik fel). ízlésünk és pénztárcánk szerint színes padlószőnyeggel is boríthatjuk az új ebédlőt; ezt sem kell föl­tétlenül leragasztani. A konyha berendezése egyéni, de ajánlatos beszerzni egy ké­nyelmes, stabil étkezőasztalt, s köré olyan ülőkéket, amelyek­ből féloldalt lócát alakíthatunk — ha ugyanide szánjuk a tévét is. Sok ki-behurcolást, takarí­tást spórolunk meg így. —P S-—

Next

/
Thumbnails
Contents