Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
Szocialista mezőgazdaságunk próbatétele MINDEN ERŐT a próbatétel mer meg igazán. Érvényes ez nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságunkra is, amelyet az idei év keményen próbára tett. Nem csupán azzal, hogy 1952. óta nem sújtott bennünket ekkora aszály, mint most, hanem az időjárás tavaszi viszontagságaival is. Július első felében okijai tartottak attól a «mezőgazdasági szakemberek. hogy népgazdasági szempontból is rendkívül nagy károk érnek bennünket. Megsínylette a szeszélyes, kedvezőtlen időjárást a zöldség, a gyümölcs, a szálas takarmány, a kenyérgabona és a kukorica egyaránt. A korán érkezeti/' és hosz- szan tartott kánikula aggodalommal töltötte el a nem mezőgazdasági foglalkozású embereket is, akik közül nagyon soknak van kertje, telke, ahol burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt termel családi szükségletek fedezésére és részben eladásra. Most már túl vagyunk a gabona-betakarításon és az aszályos heteken is. Végleges eredményeink még nincsenek arról, hogy országos átlagban hány mázsa búzát takarítottak be hektáronként, de azt már tudjuk, hogy minden nehézség ellenére megtermett a kenyérnekvalónk. Veszteségeink természetesen vannak. Érzékenyen érintettek bennünket a kertészetben bekövetkezett károk is és nem tudjuk teljesen elhárítani a közepesnél jóval gyengébb takarmánytermésnek az állattenyésztésre gyakorolt hátrányos hatását sem. Vitathatatlan azonban, hogy sokkal kisebbek a gondjaink, mint amekkorák a kisüzemi gazdálkodás körülményei között nehezednének ránk, ugyanilyen mostoha időjárás után. Olvastunk, hallottunk híreket arról, hogy az idei nyár aszályt hozott Európa jónéhány országára. Angliában, Franciaországban, az NDK-ban és más álla-1 mokban is pusztított a kegyetlen szárazság. Ismét beigazolódott, hogy a mezőgazdasági termelésben igen fontos a természeti tényezők szerepe. Ritka az olyan esztendő, amikor a mezőgazda- sági termelés minden lényeges feltétele előnyösen alakul. Rendszerint úgy van, hogy az egyik termelési ágazatra kedvező, a másikra viszont hátrányos az adott időszak. Befolyásolni, töb- bé-kevésbé, ellensúlyozni képesek vagyunk a természeti körülményeket, teliesen semlegesíteni azonban nem. KÜLÖNBSÉGEK abban vannak, hogy hol, mennyire tudják mérsékelni például az aszály okozta veszteségeket. Ne hasonlítsuk össze most magunkat más országokkal, maradjunk itthon. Emlékeztethetnénk a fel- szabadulás előtti időkre, amikor az ideihez hasonló aszály katasztrófákat okozott. Mindenekelőtt a termelőknek, a paraszt- embereknek, de az egész országnak is. Élnek még erre tanúk, akik annak idején átélték, megHaj tóművek és Festőberendezések Gyára 5. sz. gyár, Békéscsaba, Kazinczy u. 7. felvételre keres: 1 öntőminta-asztalost, 1 szerszámköszörűst, 1 ebédkiosztót üzemi konyhára. elektroműszerészeket, ■ villanyszerelőket, női munkaerőket könnyű bet. munkára. szenvedték egy-egy ilyen természeti csapás éhezést, keserves nélkülözést okozott következményeit. De utaljunk inkább a már említett 1952-es esztendőre, az sokkal közelebb van a mához. Százezrével vannak emberek, akik — bár ma az iparban vagy a népgazdaság más ágazatában dolgoznak — akkor személyes tapasztalatokat szereztek az aszály hatásairól. A kínzó kenyérgondokról, az állatok tömeges elhullásáról, az egyszerű megélhetés fojtogató nehézségeiről. BESZÉLJENEK A SZÁMOK. Az 1930-as évtizedben csaknem hárommillió hektár volt hazánkban a kalászos gabona vetésterülete, hektáronkénti termésátlaga pedig 13 mázsa. Azóta a kenyérgabona vetésterülete kereken egymillió hektárra csökkent, hazánk lakossága pedig’ egymillióval nőtt. Hagyjuk ki j az összehasonlításból a felszaba- I dulas utáni mélypont évét, az ! 1952-es esztendőt, s vegyük a! pontosan tíz évvel ezelőtti adatokat. Akkor 1,8 millió hektáron termeltünk kalászosokat, 19,3 mázsás átlagterméssel hektáronként. A legutóbbi néhány év átlaghozama viszont búzából meg- j haladja a 30 mázsát. Ennek j eredményeként hazánk gabona- I importőrből, gabonaexportőrré válhatott. Minek tulajdonítható a vázolt ! fejlődés és főképpen az, hogy ennek az évnek a nehéz próbatételét is kiállta szocialista mező- gazdaságunk? Ha mindenre kiterjedő választ akarnánk adni erre a kérdésre, akkor sok tényezőt kellene telsorolnunk, elemeznünk. Elégedjünk meg csak a legfontosabbakkal. Kezdjük azzal, hogy még tíz évvel ez- j előtt is jóval nevesebb traktor, pótkocsi, teherautó és kombájn I állt a mezőgazdaság rendelke- t zésére, mint ebben az esztendő- j ben. A kombájnos aratás akkor . még az állami gazdaságokban sem volt teljes, a szövetkezetekben pedig több mint háromezer kévekötő aratógépet is használtak. Egy évtizeddel ezelőtt félmilliónyi ember vett részt az aratásban, most viszont csak mintegy százezer. Űj, a régebbieknél nagyobb termést adó búzafajtákat honosítottunk meg. Ezzel egyidejűleg évről évre több műtrágyát használtak fel az allami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A hatvanas évek második felében évente átlagosan 109, tavaly viszont már 276 kilogramm műtrá-, gya hatóanyag jutott egy-egy hektárra. Igen fontos szerepe van annak is, hogy lényegesen korszerűsödött a műtrágyázás technikája, mind több nagy teljesítményű gépet és repülőgépet alkalmaznak erre a célra. További fontos tényező, hogy míg tíz évvel ezelőtt 731 ezer, az idén már 1,2 millió hektárnyi kalászos gabonaterülelet részesítettek vegyszeres gyomirtásban. Természetesen mindez csak úgy éreztethette kedvező hatását, hogy szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeinkben jól képzett vezetők, szakemberek, állami gazdasági munkások, termelőszövetkezeti tagok dolgoznak. Az ő hozzáértésük, szorgalmuk, fegyelmezettségük tette és teszi lehetővé ezután is, hogy a tudomány vívmányai és a korszerű technika a termelési eredményekben kifejezésre juttassák áldásos hatásukat. Ezek. együttesen képesek arra, hogy ameny- nyire lehetséges, mérsékeljék az aszály és más természeti tényezők káros következményeit. A mezőgazdasági termelés főszereplői azok az emberek, akik a tsz-ekben és az állami gazdaságokban dolgoznak. Az ő munkájuk, erőfeszítéseik sikere azonban nem kis mértékben attól függ<»hogy mennyi és milyen az a technika, amelyet alkalmazhatnak. S attól is, hogy milyen fokon áll az üzem- és a munka- szervezés. milyen a eépek kiszolgálása, a mellettük szolgálatot teljesítő emberek ellátása. Végeredményben tehát a mezőgazdasági termelés sikerében azoknak is nagy részük van, akik a gyárakban, a kutatóintézetekben, s a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó más munkahelyeken dolgoznak. MINDEN ELISMERÉS és tisztelet megilleti mindazokat, akik közvetlenül vagy közvetve azon fáradoztak, hogy ennek — a mezőgazdasági termelés szempontjából kivételesen nehéz — évnek a karos következményei minél kisebbek legyenek. Az ipari munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az őket segítő tudományos és államigazgatási szakemberek jó együttműködése, közös erőfeszítése szükséges ahhoz is, hogy szocialista mezőgazdaságunk további, még jobb eredményeket érjen el. Gulyás Pál Hírek a Szovjeiuníóból \,EGÉSZSÉG ÜGYI A ÁROS” A Kámai Teherautógyár dolgozóinak Naberezsnije Cselmiben „egészségügyi várost” építenek. Május közepén kezdték meg az első tömb építését. A kórházkomplexum készítői felhasználják a modern" építészet minden eredményét ,és irányzatát. A tervezők igen nagy gondot fordítottak az ésszerűségre.. Minden gazdasági és kisegítő részleg — mint például a laboratóriumok, konyhák, gyógyszertárak, sterilizálók — a központi tömbben kapnak helyet. S ezt a tömböt alagutak kötik össze a 40 hektárnyi terű. létén elhelyezkedő épületekkel. A kényelmi és egészségügyi előnyök mellett ez az éoítkezési mód lényeges megtakarítással jár. Az „egészségügyi várost” moszkvai építészek tervezték és moszkvai vállalatok fogják felépíteni. (BUDAPRESS— APN) GYÉMÁNTVÁLGGATÁS — GAMMA SUGARAKKAL Gyémántok válogatására alkalmas készüléket tervezett égy moszkvai egyetemi hallgató. A gyémánt kristályokat egy forgóasztalra öntik, amely alatt radioaktív sugárforrást helyeztek el. Ha az asztal nyílása fölé guruló kristály átlátszó, nem bocsát ki ultraibolya sugarakat, a kristály begurul egy tartályba Ha a nyílásra színes kristály Kerül, a gamma sugárzás hatására ultraibolya sugarakat bocsát ki. Egy detektor pillanatok'alatt jelekké alakítja ezeket és utasítást ad az elosztó lapát- tak, amely a kristályt egy másik tartályba gurítja. Az automatával előzetes számítások szerint egy év alatt 14 000 rubel megtakarítást érnek el. (BUDAPRESS—APN) ÜJ TENGERF.IOLOGIAI ÁLLOMÁS Az Apsoron félszigeten épülő Kaszpijszkaja lesz a Szovjetunió ötödik biológiai állomása. A Kaspi-tengerrel kapcsolatos tudományos kutatómunkát végeznek majd itt, tanulmányozzák a tenger állat- és növényvilágának biológiai folyamatait. Az új kutatóállomás tervét az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia megrendelésére készítette el. Az új telepen kísérleti és bemutató akvárium, delfinári- um, fóka- és vizimadár-rezer- vátum is lesz. Az új biológiai állomás lakói 1977-ben költöznek be. (BUDAPRESS—APN) 4 BÉKÉS MM!. NtFUJSM i Huszonnégy ÁFÉSZ-t tünleteU ki a megyei tanács Jubileumot ünnepeltek Gyomán Dr. Szabó Sándor, a megyei taná cs általános elnökhelyettese átadja Tanai Ferenc ÁFÉSZ-elnö knek a végrehajtó bizottság elismerő oklevelét és az emléktárgyat Első alkalommal a múlt év- j ben tüntette ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerő oklevéllel és emléktárggyal azo. kát az ÁFÉSZ-eket, melyek harminc évvel ezelőtt földművesszövetkezetekként megala. kultak. E nagyszerű gesztus foly-, tatásaként ezekben a hetekben további 24 szövetkezet vette, illetve veheti át a végrehajtó bizottság elismerő oklevelét. Közülük nyolc a díszes kristályvá. zát is. Augusztus 12-én, csütörtökön délelőtt Gyomán lehettünk részesei ilyen jubileumi ünnepségnek. Gyoma, Endrőd és Ilunya községek földművesszövetkezeteinek egykori alapítói, s e mozgalom mostani továbbépítői, a párt- és tanácsi, vezetők találkoztak e nap délelőttjén az ÁFÉSZ kibővített igazgatósági ülésén, hogy emlékezzenek a már történelemmé lett három évtizedes nagyszerű múltra és számba vegyék a jövő szép tennivalóit. Hunya Miklós párttitkár évfordulót köszöntő szavai után Tanai Ferenc, a Gyoma—Endréd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke e nagy eseményhez méltóan a 30 évvel ezelőtt megalakult föld- művesszövetkezetek jelentőségét méltatta. Mint mondotta: az alapítók akkori nagyszerű tettei képezik e mozgalomnak ma is szilárd alapját. Majd arról! szólt, hogy a múlt év április 1-ével egyesült gyomai es endrödi ÁFÉSZ nemcsak nagy, hanem jól gazdálkodó egységgé lett. Bizonyíték erre az 1975. évi eredmények alapján kiérdemelt Kiváló Szövetkezet cím is. Ezután dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese emelkedett szólásra, hogy meleg szavakkal köszöntse e szövetkezeti mozgalom veteránjait. Mint mondotta, a fogyasztási szövetkezet nagyszerű eredményei bizonyítják: az utódok féltőn vigyáztak elődeik vívmányaira és gyarapították azokat. Végezetül hangsúlyozta, a történelmi múltból erőt merítve látni kell azonban a jelent, és még inkább a jövőt. Ezután átadta Tanai Ferenc AFÉSZ-el- nöknek a megyei tanács vb által adományozott elismerő oklevelet és az emléktárgyat. E jubileumi ünnepség vendégeként kért szót Marik Mihály, a Csehszlovák Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese. Miután köszöntötte a jubileumot ünneplő Gyoma— Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ több ezres tagságát, a csehszlovákiai szövetkezetek múltjáról beszélt. Azt már az ünnepség után tudtuk meg tőle, hogy a magyar és a csehszlovák szövetkezetek országos vezetői között hosszú évek óta nemcsak hivatalos, ha, nem baráti kapcsolatok szélesítik az együttműködést és teszik mindinkább gyümölcsözőbbe. A jubileumi ünnepségen szót kért Sarkadi István MESZÖV- elnök. aki a megyei szövetség elnöksége nevében méltatta e nagy eseményt, az alapítók három évtizeddel ezelőtti tetteit. Marik Mihály, a Csehszlovák Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese köszönti az ünnepség résztvevőit Az ünnepség — melyet úttörők köszöntése és szavalat színesített — kedves színfoltja volt. amikor Tanai Ferenc ÁFÉSZ-elnök tíz alapító tagnak — Tímár Pálnak, Bucsi Imrének, Megyeri Jánosnak, Gábor Sándornak. Lévai Eleknénck, Cserép Mátyásnak, Gyuricza Györgynek. Vhrin Péternek, Soczó lmrénének, Tomasovszki Lajosnak — átadta a Kiváló Szövetkezeti Munkáért jelvényt. Kép. szöveg: Bklkus Imre A Békéscsabai I. sz. Téglagyárban folyó hó 11-től kedvezményes áron vásárolhat cserepet, amíg a készlet tart. . 7(1 százalékos szalag 253-as cserép 128« Ft helyett 550 Ft 10U0 db 70 százalékos kúpcserép 4 480 Ft helyett 1920 Ft 1000 db. 1976. AUGUSZTUS 11.
