Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

« A Népszabadság a Sárréti Tejrfil Az MSZMP központi lapja, a Népszabadság augusztus 12-i, csütörtöki számában ki­emelt helyen foglalkozik a Sárréti Tej nyolcéves fenn­állása alatt elért sikereivel. A lap újságirója, Tóth Bene­dek A Sárréti Tej karrierje című cikkében részletesen beszámol a szövetkezetek ön­álló vállalkozásának fejlődé­séről, amelynek eredménye­ként az 1971. évi 4 és fél millióval szemben 1975-ben már több, mint 13 millió li­ter tejet dolgozott fel a szeg­halmi üzem. A Sárréti Tej ma már 330 üzletbe, és elárusító helyre jut el naponta, Debrecenbe 80 mázsa árut, Békéscsabára 34 üzletbe három és fél ezer liter tejet szállítanak regge­lente a vállalkozás teherautói. A szeghalmi üzem a lehető legpontosabban teljesíti a boltok megrendeléseit, amely­nek alapján az idén már az első félévben 8 millió liter tejet vásároltak és dolgoztak fel. Elismerően szól a cikk a vállalkozás tejtermelést segítő kezdeményezéseiről és meg­állapítja, hogy időszerűvé vált a szeghalmi üze,m bőví­tése. Az újságíró ismerteti a Körös-tej kérész-életű törté­netét s azt, hogy a tíz szövet­kezet, amely végül is a Sár­réti Tejhez csatlakozott, a ko­rábbi társulást feloszlatva, most a minisztériumi enge­délyt várja a békéscsabai tej­üzem felépítéséhez. Gyámügyi segély Békésen a tanács évente mintegy 5(i ezer forintot fordít a rászo­ruló tanulók segélyezésére. Eb­ből az összegből tankönyveket, tanszereket vásárolnak és bizto­sítják a napközi étkeztetést. \ jövő esztendőben a tanács a gyámügyi segélykeretet feleme­li. éves időhorizonton gondolko­dott, s jelölte meg a szocialis­ta integráció', fejlesztését cél­zó gazdasági-szervezési intéz­kedéseket, módszereket. Az együttműködés átállítása hosszú távra korántsem attól függ: akarjuk-e vagy sem. Ehhez meg kell érlelni az ob­jektív feltételeket, teljesíteni kellett mindazokat a munka­feladatokat — hosszú távú tervezés, együttes prognózisok készítése —, amelyeket a komplex program előírt. En­nek a munkának elvégzése tette lehetővé, hogy a KGST- országok most már nemcsak kétoldalú kapcsolataikban, ha­nem a sokoldalú együttmű­ködésben is átálljanak a hosz- szú távra, 10—15 évre szóló célprogramokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg az élet­bevágóan fontos gazdaságfej­lesztési feladatok közös meg­oldására. Ehhez adott zöld jelzést a KGST legutóbbi ülésszaka, amikor megbízta illetékes munkaszerveit, hogy hosszú távú célprogramokban foglal­ják össze a közös és össze­hangolt fejlesztés teendőit a gazdasági közösség fütöanyag­MSZBT-ren dezvény Munkás-paraszt találkozó a konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyár s a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet MSZBT tagcsoportjai munkás—paraszt ta­lálkozót rendeznek Békéscsabán. A találkozóra a Penza klub ke­retén belül augusztus 16-án délután 2 órakor kerül sor a Békés, csabai Konzervgyár 4-es 6zámú tanácstermében. Ebből az alkalomból a rendezők gazdag programot állítot­tak össze. Így a közös eszmecserén kívül üzemlátogatáson ismer­kednek a gyár termelési feladataival, majd tájékoztató hangzik el a termelőszövetkezet gazdálkodásáról. Leningrádi élménybe­számolót tart az MSZBT ügyvezető elnöke, majd a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet Páva Dalkör műsorát élvezhetik a részvevők. Minikalózkodás a mikor a fenti címet kiöt- löttem, akkor még csak egy fonákságról akartam írni; a Matyó desszertből. Hogy most mégis bővül a kör, oka; időközben megkaptam a Keres­kedelmi Minőségi Ellenőrző In­tézet 1976. első fél évében vég­zett ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentést. Kitűnt, hogy több mint ezer kereskedelmi üz­letben tartottak ellenőrzést az ország területén. Ebből aztán újabb adalékok tolultak az új­ságíró tolla alá. A ruházatnál, a konfekcionált felsőrészek és cipők minőségét kifogásolták. A megvizsgált 23 ezer pár cipőnek csaknem fele magasabb minősítéssel került a kereskedelembe. Sok volt közöt. - tűk a hibás párosítású, durva kidolgozású cipő. •A kereskedelemben az elöre­gedett zöldséget, gyümölcsöt szinte mindenütt teljes értékű­ként árusították. Emiatt több helyen kötelezték a boltokat az ellenőrzött készletek válogatá­Víziszárnyas nevelés víz nélkül — Angol törzskacsoállomány és szaktanácsadás Biharugrán A Biharugrai Halgazdaság­ban évek hosszú során át a ha­lastavak víztükre kora tavasz­tól késő • őszig pecsenyekacsák ezreitől fehérlett. Évente fél­millió kacsát neveltek fel, s a zsenge húsból 150 vagonnal ad­tak hazai, illetve külföldi fo- gyasztásra. A napokban csodál­kozva láttam: „üresek-’ a ha­lastavak. A szélcsendes időben sima a halastó víztükre, csak a zsákmányra leső vízimadarak, illetve a vidáman úszkáló halak okoznak időnként némi fodrozó­dást. — Hova tűnt a sok kacsa? — érdeklődtünk a halgazdaság ve­zetőitől. — Lemondtak a kacsa­húsból származó évi 40 millió forint árbevételről, nem adnak többé ízletes kacsahúst a táp­lálkozás-kultúra javítására? — Erről szó sincs — magya­rázza dr. Kozma Lajos igazga­tó. — Az történt, hogy az ipar gyors fejlődésével, a mezőgaz­daság kemizálásával megkezdő­dött a halastavakat tápláló fo­lyóban a vízszennyeződés, Így kettős hasznosításra nem ren­dezhettük be a tavakat. Maradt hát az eredeti rendeltetés, a hal­tenyésztés. A kacsatenyésztésre pedig új megoldást kerestünk — és találtunk. A hagyományos kacsafajtákat eredetileg vízen való nevelésre nemesítették. Most olyan új hibrideket kerestek, amely szá­razföldön is megél, a tenyész­tése gazdaságos, a húsa meny­energetikai és nyersanyag- bázisának növelésére, .az élei­3 ' miszerek és közszükségleti cikkek, a népgazdaság techni­kai rekonstrukciójához nélkü­lözhetetlen gépgyártás, gép- és berendezésfajták termelé­sének fejlesztésére, és végül a tagországok közlekedési­szállítási kapcsolatainak és kapacitásainak fejlesztésére. Anélkül, hogy e célprogramok tartalmát, összefüggéseit és komplex voltát részleteznénk, megállapítható, hogy a hosz- szú távú együttműködés, a gazdasági fejlődés kulcstermé­keit — energiahordozók, és nyersanyagok, élelmiszerek és fogyasztási iparcikkek, gépi technika — és mellesleg a modern közlekedési-szállítási rendszert ragadják meg, állít­ják az együttes erővel történő fejlesztés középpontjába. Az együttműködés új stílusa, át­állítása hosszú távra végső so­ron azt jelenti — és eredmé­nyezi majd —, hogy a gazda­ság és az életszínvonal töret­len fejlődését megalapozó fő­termékekben a szocialista gaz­dasági közösség egyre inkább saját forrásaiból elégítheti ki szükségleteit, Garamvölgyi István nyiségre, minőségre felülmúlja a halastavi pecsenyekacsáét. — Kapcsolatot teremtettünk az angol Cherry Valley céggel — folytatja az igazgató. — Az angolok a híres cseresznyés­völgyben olyan új kacsafajtát állítottak elő, amely szárazföl­dön nagyon jól érzi magát, sőt egyenesen „fél” a víztől. Az új hibridkacsák értékmérői felül­múlják a korábban ismert faj­tákét. Igen jó a betegségellen­álló képességük, a súlygyarapo­dásuk, a húsformájuk. A törzs­kacsák 30 hét alatt átlag 160 tojást tojnak. A pecsenyekacsa nem egészen hét hét alatt 250— 270 dekásra nő. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy érdemes az angol Cherry Valley hibridkacsával foglalkozni. Ezért a céggel ötéves együtt­működési szerződést kötöttünk, ök adják a törzsállományt. A szülőpárokat napos korban re­pülővel szállítják Biharugrára, a náluk jól bevált technológiát alkalmazzuk, amihez ők adnak . 'szaktanácsot. A Biharugrai Halgazdaság szikes ősgyepén jelenleg hét­ezer angol hibridkacsatörzs él. A kerítésen belül nádkévékből készített árnyékolók tarkítják az ősgyepet. A takarmányt a gyepről szedik fel. a tálkákra osztott kacsák, vizet pedig vá­lyúból isznak. A fiatal törzsállo­mány előreláthatólag januárban kezdi a tojástermelést. Természetesen üzemel még a keltető is, hetenként szedik ki a gépekből a sárgapelyhes apró­jószágokat. A kacsanevelő tele­pet ugyancsak szórazföldön ren­dezték be, csupán annyi víz fo­lyik az árokban, amennyi az itatáshoz elegendő. Az angol cég audovizuális ok­tatásra >s berendezkedett Bihar­ugrán. A kacsatenyésztés min­den fázisát ipari tv-n mutatja be s a szöveget, magyarul mondják hozzá. Így a szakmun­kások könnyen elsaját'thatják az Angliában jól bevált tenyész­tési eljárásokat, s biztonságos lesz a víziszárnyas nevelés szá­razföldön. Ary Róza Kezdem az eredeti célommal — ez nem is szerepel a jelen­tésben — a Matyó desszerttel. Ügy vélem a csokoládét kedve­lők jól ismerik a töltelékek kü­lönböző ízéről, szép kivitelű do­bozos csomagolása pedig alkal­massá teszi ajándékozásra. Ma. gam is vettem egy dobozzal a feleségemnek. A meglepetés ak­kor volt igazán nagy, amikor ő fel is bontotta azt: kiszáradt, megfehéredett, „lesoványodott” desszertek lapultak a dobozban. Mintha jobban szégyellnék ma­gukat, mint az, aki eladta. Már nem volt olyan kívánatos, de mégis meg akartam ízlelni. Ám a mű fog ehhez gyengének bi­zonyult. Mit lehet tenni? Lere­szelni, felolvasztani, esetleg nagykalapáccsal apróra törni, vagy kidobni... Azért mégis volt benne valami öröm. öt-hat szem apró, friss drazsét talál­tunk benne, úgy a rekeszek kö­zött. Ezeket biztos a desszert szikkadtsága miatt kiegészítés­ként helyezték oda. Gondolom nem a gyárban, hanem a keres, kedelem ilyen-olyan szintjén ... Talán azért, hogy az áru súlya meglegyen. És a minőség? Hát kérem, mi ez, ha nem egy kis kalózkodás! Eddig az én ma­szek felfedezésem, de mit mond a KERMI tapasztalata? Csak érdekességként említem meg, hogy az imént súlypótlás­ról beszéltem, most meg a súly. csonkításról. Ugyanis a KERMI a vendéglátóipar 231 üzletében ellenőrizte a szolgáltatásokat és a kifogásolt meleg ételeknél, fő­leg hígítást, kisebb arányban sűlyesonkítást állapítottak meg. Némi vigasz: 95 esetben tettek javaslatot szabálysértési felelős, ségrevonásra. Más: Gvakran kellett korlá­tozni, illetve megtiltani a lejárt értékesítési idejű margarin áru­sítását.’ Továbbra is ingadozott a kenyér minősége. Több eset­ben az előírtnál kisebb volt a péksütemény. Az üzletekben je­lentős nagyságú — túltarolás miatt — avas, romlott levespor, több mint 60 ezer üveg romlott befőtt árusítását tiltották meg. Cherry 5 alley törzskaesaalli>má ny a nyári szálláson Sára, leminősítésére, egyes ese­tekben az áru megsemmisítésé­re. Ügy vélem, egy szusszantásra elég ennyit megemlíteni azokból a manőverekből, melyfek eltér­nek az egyenes úttól és egymás becsapására összpontosítanak. Valami nehezen érthető. Akik rossz cipőt gyártanak, vagy a szabványnál kisebb Zsemlét süt­nek, ők maguk is vevők, vásár, lók. Mégpedig milyen vásárlók? Hallottam az elmúlt nap olyan eladóról, aki saját üzletében el­adta a savanykás zacskós tejet, ő maga számára a másik bolt­ban, a kollégájától vásárolt te­jet. Eredmény? Az is savanyú volt. Erre ő jó vevőhöz illően szidta kollégájának lelkiisme­retét'. P ersze nem vagyok naiv, tu­dom, hogy minden, amit nem adunk, át a vevőnek, csak eladjuk, például a hiányzó zsemlesúlyt, összességében az ott dolgozók nyereségét növeli. A romlott konzerv eladása a forgalmi bevételi összeget és így tovább, és így tovább. Nem akarok közgazdászkodni, de emögött nyilvánvalóan húzódik meg, hogy az emberek igyekez­nek jobban élni, a lehetőséghez képest minél többet keresni. Eb­ben nincs is semmi' kivetnivaló, feltéve persze, ha a növekvő keresletet a munkateljesítmény,- a minőség javításával akarjak elérni. Ám a felsoroltak nem erre utalnak. Ez nem más, mint a forintok megszállottjainak gátlástalansága. Olyan mini- kalózkodas egymással szemben... És amikor a rendszeresen mű­ködő ellenőrző intézmények fel­felfedik ezeket, jön a védeke­zés. Hangzatos szavakkal pró­bálják elhitetni önzetlenségüket, puritánságukat, tévedésüket, a rendelkezésekben való járatlan­ságukat. Ez a fentről való rend­csinálás egymagában nem ele­gendő. Itt, mindannyiunknak van tennivalója. Elsősorban vi­gyük vissza a rossz árut még akkor is, ha látszatra jó isme­rőst „sértünk” meg vele. Kocskár János Fotó; Gaal Edit

Next

/
Thumbnails
Contents