Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

imamiiiiimiisssiisHmisiiiiaesissmis Tervszerűbbé kell tenni az áruszállítást Egy NEB-vizsgálat tanulsága muiinaimmtiiHiciiiii: A második óriás — Nálunk nincs hiánycikk. Mindent lehet kapni, csak nem mindig. — Hallottam a jó múlt­koriban az egyik üzlet vezető­jétől. A tréfásan hangzó összeg­zés találóan tükrözi a folyama­tos áruellátásban mutatkozó zökkenőket. Megértéséhez azon­ban elsősorban arra kell felele­tet adni, hogy mennyire haté­kony az áruszállítás szervezése? Töreke^nek-e a vállalatok a korszerű eszközok alkalmazásá­ra, betartják-e a tervszerűség követelményeit? Többek között ezekre a kérdésekre keresett vá­laszt a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Vizsgálatot tartottak a népi ellenőrök az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatnál, hat AFÉSZ- nél, négy sütőipari vállalatnál és a hozzájuk tartozó boltokban. Ezenkívül az ellenőrzés kiter­jedt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatra, a Söripari Vállalat ki- rendeltségeire. az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalat békéscsabai és orosházi lerakatára, továbbá a Volán 8- as számú Vállalatra. Mi van a raktárban? A legtöbb probléma a tervsze- rütlenségből adódik,. Így össze­gezték a népi ellenőrök a vizs­gálat tapasztalatait. Elsősorban ennek tudhatok be azok a zök­kenők, amelyek időnként az áruellátásban mutatkoznak. Itt- ott ellentmondásos tapasztala­tok. Az áruk megrendelése az üzletek feladata. Ez helyénvaló,' de csak eddig. Az árucikkek el­osztásában ugyanis a vállalatok központjai döntenek. Végül is tehát itt dől el, hogy milyen és mennyi árut kap egy-egy bolt. A meghatározó ezen a téren a raktári készlet, amely igen gyakran változik. Nem csoda, hogy egyes.áruk érkezéséről az eladók előre nem tudják tájé­koztatni a vevőket. Az alapvető élelmiszercikkekből az ellátás viszont megfelelő. A sütőipari vállalatokhoz tartozó, boltokban az áruk választéka és mennvi- , sége is kifogástalan. Zökkenők csak a kiskereskedelem boltjai­ban tapasztalhatók. Előfordul, hogy késve kapják a pékárut. A soriérakatokhoz telefonon érkez- . nek a megrendelések, s azokat senki sem foglalja írásba. így hát aligha meglepő a népi ellen­őrök megállapítása, hogy ellen­őrizhetetlen. ki dönt arról, me­lyik üzletnek mikor és mennyi árut kell szállítani. Persze a ve* vöt csupán az érdekli, hogy le­het-e sört kapni. Az igényeket többé, kevésbé így is kielégítik. Az-áru egyenletes terítése azon­ban sok kívánnivalót hagy maga után. Néhány nagyobb üzlet kivételé­vel, a legtöbb délben kél-három órára bezár. A szállítás az ebéd­szünetre nem lehet tekintettel. Az árut fogadni kell ebédidőben is. Át is veszik az eladók, ha a fuvar érkezéséről előre értesítik okét. Csakhát ez olyan apróság, amelyről a vállalatok megfeled­keznék. A reggeli nyitva tartás előtt és a zárás után az áruátvé­tel még ismeretlen fogalom. Késik a szállítás A . tervszerütlenség kútíorrása a megállapodás. Szállítási szer­ződést ugyanis nem kötnek a vállalatok az üzletekkel. A meg­állapodás viszont nem terjed ki sem a választékra^ sem a meny- nyiségré.-sőt az árra sem tartal­maz kikötéseket. Az áruszállítás napját is csak a FŰSZSRT-tel, a húsipari és a' sütőipari válla­lattal kötött megállapodások je­lölik meg. Am ritka kivételtől eltekintve ezt sem tartják be. Ahogy esik, úgy puffan. A FŰ­SZERT néha a szállítással két- három napot is késik. Ennek aztán az a következménye, hogy a boltvezetők nem adják fel idő­ben a megrendeléseket. Mégpe­dig azért, mert nemcsak azt nem tudják, korábbi megrendeléseiknek milyen mér­tékben tesz tilget. (a vállalat, hanem megJaffiffiponfifít sem, amikor \\^i^^iyvc\egéijkez\k. A késésekéit, k ,a mulasztásokért v senkit seiri vonnak felelősségre. A megállapodások" nem tartal­maznak szankciókat. Ha pedig elő is írnak ilyesm az oiyan elenyészően nevetséges, hogy valóban helyesebb alkalmazásá­ról megfeledkezni. A szállítások zömét a Volán 8-as számú Vállalat végzi. Csak a FŰSZERT békéscsabai és oros­házi telepe naponta 30 teherko­csit vesz igénybe. A korszerűt­len raktározás lehetetlenné te­szi a gyors rakodást. A tárolód terek olyan szűkek és zsúfoltak, í hogy gépeket nem is alkalmaz- I nak, noha az áru egy részét ra­kodólapokon tárolják. Sőt, mi több, gyakran az élelmiszerrak­tárban sem fér el. A szükség rá­kényszeríti a vállalatot, hogy az * áru ,egy hányadát jobb híján az udvaron fólia alatt helyezze el. Reggelenként sok az állásidő és nagy a torlódás. .Célszerű lenne bevezetni az éjszakai rakodást. A Volán a megállapodásban tett is ilyen vállalást. A FŰSZERT viszont nem élt az alkalommal. A vizsgálat azonban megállapí­totta, hogy a Volán nem rendel­kezik olyan gépkocsikkal, ame­lyek az éjszakai rakodás köve­telményeinek megfelelnek. Mindez végsősoron szervezés és együttműködés kérdése. Ablakon kidobott pénz De ml a jövő? Vitathatatlan, sok baj a tervszefűtlenségből és a rossz szervezésből származik. Elsősorban ezen a téren van a legtöbb tennivaló. A korszerű szállítási eszközök alkalmazásá­nak ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a nagykereskedel­mi vállalatok, az üzletek, sőt az ipari vállalatok között tervszerű legyen a kapcsolat. A szállítás korszerűsítésének számos jelével találkoztak a né­pi ellenőrök. Az áruk raktározá­sa is javul. A FŰSZERT Oros­házi lerakatának bővítése a be­fejezéshez közeledik. A beaés­A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: különleges gépjárművezetői engedéllyel (K. F.) rendelkező gépkocsivezetőket, valamint V autódaru-kezelőket. Jelentkezés: Békéscsaba, Kazinczy u. 4, Munkaügyi osztály, földszint 1. csabait mintegy hétezer-kétszáz négyzetméter alapterülettel bő­vítik. Az utóbbi években a vál­lalatok sokat költöttek a gépe­sítésre. A koníénerek vásárlá­sára a Belkereskedelmi Minisz­térium is támogatást adott! En­nek egy része napjainkban még hölt értéket képvisel. A FŰ­SZERT békéscsabai lerakata 400, az orosházi pedig 112 kon­ténerrel rendelkezik. Többségük kihasználatlan. Az ipari vállala­tok közül csak a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat, va­lamint a Sarkadi Cukorgyár szállít árut a nagykereskede­lemnek és az ÁFÉSZ-nek kon­ténerekben. Az üzletekbe vi­szont döntő többségben még ha­gyományos módon kerül az élel­miszer. Jóllehet, a IV. ötéves tervben épült ABC-áruházak alkalmasak a korszerű szállítás: eszközök fogadására. Az áruel­látást jelentősen meggyorsítaná a rakodás gépesítése is. Jelenleg egy emelőfalos gépkocsival ren­delkezik a Volán. Elgondolkoz­tató, hogy ez sincs megfelelően kihasználva. Februárban csu­pán 13 napon szállítottak vele konténereket. A FŰSZERT arra hivatkozik, hogy a korszerű szállítás lényegesen költsége­sebb, mint a hagyományos. Fi­gyelmen kívül hagyják, hogy a konténerek alkalmazásával jelentősen megrövidül a szállí­tás ideje és számott^ő a mun­kamegtakarítás. Megszívlelendő tehát a népi ellenőrző bizott­ságnak az a javaslata, hogy ott, ahol. a feltételek megvannak, al­kalmazni kell a konténeres szál­lítást. Különben ablakon kido­bott pénz az, amit a vállalatok a konténerek vásárlására és egvéb korszerű technikai eszközök be­szerzésére fordítottak. Seredi János ■ ■ A Láng Gépgyárban elkészült a Tiszai Hőerőmű részére a máso­■ • dik kétszáztizenöt megawattos turbina. Képünkön az óriás turbina 5 hatalmas alkatrészei láthatók (MTI fotó — Bara István — KS) I • Közművelődési vetélkedő 1977-ben is versenyeznek a megye munkásbrigádjai Milyen formában éljen tovább a rnunkásbrigádok közművelő­dési vetélkedője? Erről beszél­gettek július 8-án, csütörtökön a Megyei Művelődési Központ­ban a rendező szervek képvise­lői. Az SZMT, a MEDOSZ, a KPVDSZ. a HTVSZ, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a Tsz Szövetség kulturális ügyek, ben járatos vezetői elmondtak, hogy az 1975—76-os évben meg­rendezett vetélkedő szervezet­tebb és a lehetőségek figyelem, bevételével hatásosabb volt, miht az ezt megelőző kísérleti évben. A munkahelyi, társadal­mi és pártvezetők többsége fon­tos ügyként figyelte a munkás, vetélkedő menetét, a munkás- művelődés szerves részének te­kintette azt. A legtöbb vállalat, ipari és mezőgazdasági üzem, a szocialista brigádok kulturális vállalásának ismerték el a ve­télkedőre készülést, tájékozó, dást, önművelést. Litauszki Tibor, a Megyei Mű. velődési Központ igazgatója is­mertette, hogy az elmúlt év­ben 550 brigád, közel 'hét és fél ezer ember nevezett a ver­senybe. A vetélkedő legértéke; sebb része a folyamatos műve­lődési szakasz, amikor a brigád, tagok közösen olvasnak, szín­házba, moziba, hangversenyre, kiállításra járnak, s erről vi­tatkoznak. beszélgetnek. A jö­vőben nagyobb öntevékenység­gel választhatják a művelődés I útjait, de a módszertani segít- | séget továbbra is a népművelők, | pedagógusok, politikai vezetőit i adják meg. A versenyt meghlr. . dető szervek képviselői úgy ha. j tagoztak, hogy 1976-tól kezdő- j dóén öt alkalommal minden év. ben megrendezik a vetélkedőt, ősztől tavaszig terjedő időszak­ban. Azokat a brigádokat, ame­lyek folyamatosan, eredménye­sen szerepelnek, külön emlék­lappal. vagy képzőművészeti al. kotással jutalmazzák az ötö­dik esztendő végén. Az elődön, tők levezetését március 1-től május 1-ig a vállalatok inté­zik, természetesen a népműve­lők módszertani segítségével. ■Szakmai jellegű kérdések csak ebben a szakaszban szerepel­nek, s a folyamatos művelődés, ben szerzett pontszámok itt még számítanak a továbbjutás­hoz. A középdöntőben és a dön­tőben pontszámoj; a helyszínen nyújtott teljesítményért adhat a zsűri. A vetélkedők politikai felké­szüléséhez a napilapok rendsze. rés olvasása szükséges, mert a kérdéseket az aktuális esemé­nyekből állítják össze számukra. Az irodalmi anyagot a magyar novellakincs könnyen megsze­rezhető köteleiben találják majd 'meg a résztvevők. Ben Jonson: Volpone, Tóth-Máté Miklós: Két nap az akácosban és Kertész Ákos: Névnap című darabjainak megtekintését vá­laszthatják a Békés megyei Jó­kai Színház jövő évi műsorából. 1976-ban nyolcvanéves a ma­gyar filmtörténet, ennek jegyé­ben két magyar filmalkotás, megtekintését javasolják a ve­télkedőknek. amelyek mellé a Prémium című szovjet film tár. sül, 'egy szocialista brigád éle­téről. A benevezett brigádok érdé!:-, lődésüknek megfelelően keresik majd a kapcsolatot megyénk képzőművészeivel, liézík meg kiállításaikat. Tavaly húsz hangversenyt rendezett a Me­gyei Művelődési Központ, a bé­késcsabai szimfonikusok és a szegedi zeneművészeti főiskola zenekarának részvételével mun. kasok részére, ezt a sorozatot minden évben folytatják. A tanácskozást Szeljék György, a megyei pártbizottság kulturális osztályának vezető­helyettese zárta gondolataival: •„Bizonyos, hogy a munkásbrigá­dok közművelődési vetélkedő­jén még több brigád méri össze tudását 1977-ben, mint az előző években, mert ez a játékos, vál­tozatos forma jó lehetőséget biztosít az emberek érdeklődé­sének feltámasztásához. Többen mennek majd színházba, hang­versenyre, könyvtárba, kiállítás, ra. Egyszóval művelődnek, és ez ma korkövetelmény.” B. Zs, 5 mmOB&sr. V 1976. JÚLIUS 10.

Next

/
Thumbnails
Contents