Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Hogyan hasznosítjuk hévískinesúnket? BETAZEN, ’78 Sokszor leíratták már a té­nyek az újságíróval: legfiata­labb városunkban, Békésen nagyon egészséges, jövőbe, te­kintő szemlélet alakult ki a közművelődést illetően is. Bár jószerével e sorok, írója in­kább a közművelődési életet ismeri, mégis leírta az „is”-t, mert ahol a közművelődés dol­gait olyan fontosnak éi múl­hatatlannak tartják, mint eb­ben a városban, ott bizonyos, hogy más szférákban is jól alakul-formálódik nemcsak a jelen, hanem a jövendő. De maradjunk a közműve­lődésnél. Egy éve sincs, hogy valaki azt mondta Békésen: jubileumához közeledik a bé­kés—tarhosi ének és zeneis­kola, mely alakulásától szá­mítva nyolc évig élt, de szel­leme, eredményei túlzás nél­kül elévülhetetlenek. A javas-, lat mellé odaállt az egész vá­ros, és — mint arról lapunkban már sorozatosan hírt adtunk — megrendezték az első békés —tarhosi zenei napokat,' Fe- rencsik János Kossuth-díjas, Gulyás György Liszt-díjas, Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas és több mint félszáz Tar-i hoson végzett, volt növendék,' y és sok száz érdeklődő, zene­barát jelenlétében. A siker kétségtelen, az országos hír ugyanúgy. Pedig csak a sze­rény, a zenei közműveltséget gyarapító sikerért tették, és önmaguk lelkiismeretének belső parancsára; országos hírre nem is gondoltak. Kern azért nyerték meg Ferencsik Jánost, a szombathelyi szimfo­nikusok és a debreceni Ko­dály kórus vezényletére, és más neves művészeket, hogy ezzel csiholják a hírt. A város dicséretéhez hozzá­tartozik az, hogy tudják: nem elég valamit megszervezni, megrendezni, sikerre vinni; gondolni kell a BÉTAZEN jö­vőjére is, hiszen nyílt titok volt már a kezdet-kezdetén, hogy a tarhosi gyönyörű ze­nepavilonban (egyelőre két- " évenként) rendezni kívánnak olyan nagyszerű zenei alkal­makat, mint amilyenekkel az első kétrfepos programja büsz­kélkedhetett. A jövőt azonban azzal is meg kell alapozni, hogy fel­mérjük: mi volt jó és mi nem az elsőn? Jóleső érzés jelente­ni, hogy megtörtént. A BÉ­TAZEN előkészítő bizottsága újból összeült, hogy sorra- rendre megvizsgáljon min­dent, fél hónap távolából, mi­nimálisra csökkentve az elfo­gultságot, mely az esemény időszakában természetes, hogy mindenkiben megnyilvánult. Tehát: objektiven értékeltek, és megtalálták a rejtett hibá­kat. A tanácskozáson, melyen Vámos László,, a városi tanács elnökhelyettese mondott vi­taindítót, kialakult a jövő kör­vonala. Az, hogy a kétéven­kénti BÉTAZEN-ek közötti év­ben színvonalas és méltó kó­rustalálkozókat fesztiválokat kell rendezni; hogy a nagy eseménysorozatokhoz még erő­sebb társadalmi összefogásra van szükség, mely nemcsak az anyagi eszközöket jelenti; hogy a majdani békés—tarhosi zenei napoknak, és már az 1978-esnak is sokkal nagyobb propagandát kell biztosítani, megismertetni a televízió, rá­dió és az újságok által Békés rriegyének e vidékét, szellemi hagyományait, Tarhos jelen­tőségét a kodályi gondolat, az „Énekes Magyarország” meg­valósításában. Jelentősebbnél jelentősebb események, sikerek váltak közismertté az első BÉTAZEN alkalmával, mégis a közmű­velődési szemlélet kiteljesedé­se az, amely a legnagyszerűbb, ha vizsgálódásaink 'összegzé­sét keressük. Az a szemlélet, mely Békés városát jellemzi, és az lesz majd a teljes öröm, ha éveken, évtizedeken át tö­retlenül. az érdemes, szép em­beri tetteket, akarásokat, jó­szándékok megvalósulását pél­dázza. / NAPJAIN1Í csökkenő energia- készletének pótlását szolgálja a hévizek tervszerű hasznosítása. A felszabadulást követően Békét megyében a feltárt hévízkészle­tet javították a meddő szénhid­rogén-kutatásokból származó hő. források. A hévizek vizsgálatai során számos helyen felismerték a természet kínálta lehetőséget és a melegvizek hasznosítását ki­terjesztették a mezőgazdasági növényházak fűtésére, strandok, tisztasági és gyógyfürdők létesí­tésére, bővítésére. Igen kedvező hatásúak a bé- kés-csanádi löszháton feltárt hő. források, a bennük levő ásványi sók lerakódásra kevésbé hajla­mosak, ezért fűtési célra is ké­miai összetételüknél fogva aránylag könnyen felhasználha­tók. Ennek ellenére Békés me- gyében csak 1900 négyzetméter­nyi a fedett medence víztükör­felület. Az adottságokkal ez nincs arányban, éppen ezért rossz, és téli időjárás esetén a medencés fürdőélet nagyon szűk területre szorítkozik. Ez pedig az úszásoktatást és az úszóspor­tot is megyeszerte hátrányosan érinti. A földtani adottságokat figye­lembe véve, 50—70 Celsius fokos hőmérsékletű hévizek feltárásá­ra megyénk minden részében megvan a lehetőség, sőt a megye nagyobbik részén 80 Celsius fe­letti hőmérsékletű víz is a fel­színre hozható. AZ UTÓBBI ÉVEK hévízfel­táró fúrásai alapján az ország Az elmúlt néhány esztendő során sokat javultak a katonák élet- és munkakörülményei. Különö­sen jó példát mutat ebben az egyik műszaki egység, ahol szá­mos vonatkozásban oly kedvező az előrelépés, hogy sok más alakulat is meríthet tapasztala­taiból, folyamatosan megvalósít, va az itt már elért eredménye­ket. Ez az alakulat a legutób­bi öt év alatt 14 millió 432 ezer forintot kapott a laktanyai élet- és munkakörülmények javításá­ra, korszerűsítésére, illetve a szolgálati tevékenység feltételei­nek kedvezőbbé tételére. Ez az összeg, amely öt esztendő alatt évenként mintegy hárommillió forint felhasználására volt ele­gendő, az alakulatnál szolgálók jóvoltából csaknem meghárom­szorozódott. A parancsnokság, az alakulat kommunistáival együtt, a KlSZ-ista- fiatalok, s valamennyi katona részvételé­vel vállalta valamennyi terve­zett építési munka saját erőből történő elvégzését. Az erőfeszí­tések, s az elvégzett építési munkák révén végeredményben öt év alatt 38 millió 380 ezer forint értékkel gyarapodott az alakulat állóeszközkészlete. Az említett módon került sor a tiszti étkezde és a helyőrségi fegyveres erők klubjának kor­szerűsítésére. A laktanya mel­letti lakótelepen ABC-áruházat is építettek, s megszervezték a I szolgálata lakások rendszeres j karbantartását. Elvégezték egy 50 férőhelyes óvoda építőipari munkáit. Űj szolgálati épületet és szolgáltatóházat építettek a laktanyában — elsősorban a sorkatonák munkájának könnyí­tésére, illetve ellátásának javí­tása céljából. A legénységi étkezde korsze­rűsítésére. s új bútorokkal tör­fi tmvnmzza­V 1976. JÜL1VJ5 10. egyik kiemelkedően kedvező geotermikus területének bizo­nyult Orosháza és környéke. Ezen a vidéken a hazai átlagnál nem csupán a felső pannoniai, hanem a kis mélységben telepü­lő pleisztocén és levantei korú képződmények is jól átfűtöttek. Az említett térségben viszony­lag kisebb mélységből, vagyis 1500—1600 méterről 95 fokos, nagy mennyiségű hévizet adnak a kutak. Békés megyében napjainkban mar 74 túlfolyó hőforrást tarta­nak számon, percenként össze­sen 31 ezer 300 literes vízhozam­mal. Ezek közül 15 kútból 75 fokos, 5 kútból pedig 90 fokos meleg víz tör a felszínre. Három kút 90 foknál melegebb vizet ad. A hőforrások közül a fürdők 17 kutat, a mezőgazdaság 5 ku­tat, az ipari üzemek 2 kutat használnak; 8 kút kihasználat­lan, a többi forrás pedig egyéb célokat szolgál. Igen figyelemre méltó a megyeszékhely 2149 mé­ter mélységből (percenként 1300 literrel) feltörő termálvíz. A Dél-Alföldön Békés megyé­ben tapasztalható a termálvizek legnagyobb fokú hasznosítása gyógyfürdőként. A már kialakí­tott fürdőkomplexumok jelentős nemzetközi, idegenforgalmi von- zással is rendelkeznek. A hasz­nosítási lehetőségek igen na­gyok, mutatják ezt a már emlí­tett gyulai és a békéscsabai strandok és fürdők is. Nincs hí­jával a megye a helyi jelentő­ségű strandoknak sem Gondol­ténő berendezésére Is sor került. A legénységi étkezde konyháját felújították, modernizálták. Itt melegítő ételtárolókat is felsze­reltek. Ezeknek üzemeltetésével az étkezési idő_ alatt mindvégig egyenletesen meleg ételt szol­gálnak ki a katonáknak. A katonák elhelyezési körle­teiben alegységenként négy fős zuhanyozót építettek, bevezették a meleg vizet, s állandó fürdési lehetőséget teremtettek. Létre­hozták a korszerű egészségügyi ellátás követelményeinek meg­felelő gyengélkedőt és korszerű­sítenék az alakulat' központi fürdőjét. Itt ki-ki igénye, szük­séglete szerint fürödhet, alsó- és felsőruhát válthat. Egy alegység legénységi épü­letét teljesen felújították, s s laktanyában a régi „hodályok” átalakításával mintegy 3C szá­zalékban kisebb, egészségesebb, úgynevezett szakaszkörleteket hoztak létre, s új, fehér ágyak­kal, beépített faliszekrényekkel cserélték ki a régieket. A katonák munkáját könnyí­ti az új, gépi anyagmozgatást is lehetővé tevő raktárépület lét­rehozása, • valamint egy újabb belső útvonalszakasz megépíté­se. Felépült a laktanya saját vágóhídja, s a hozzá csatlakozó hűtő- és feldolgozó objektum. A katonák tájékoztatását, ki­képzését és kulturálódását szol­gálja, hogy létrehozták a zárt rendszerű laktanyai tévéláncot, s lehetővé tették a rendszeres i ónálló tv-közvetítéseket. Az új létesítmények, felújí- I tások, korszerűsítések kivétel 1 nélkül sokkal olcsóbban készül- tek el, mintha valamely polgári I vállalattól rendelték volna meg ugyanezeket a munkálatokat. Jellemző példa erre a belső lak. tanyai közlekedési út egy sza­kaszának megépítése. Az egyik vállalat két és fél millióért vál. lalta volna el a munkát, s az építkezés egy évig tartott vol­na. Az alakulat katonái nyolc hónap alatt, egymillió forint rá. fordítással megépítették. (KT) junk osak Gyopárodra vagy Oros­házára, Füzesgyarmatra, Békésre, Mezóberényre, Nagyszénásra és Mezőkovácsházára. A balneológiái hasznosításon kívül megyénkben nagy jövője van a mezőgazdasági, kertészeti célt szolgáló üvegházak hévízzel való fűtésének. Ezt a tótkomlósi, a gyulai, az orosházi és a nagy- bánhegyesi termelőszövetkezetek eredményei igazolják. Nagybán- hegyesen például a kertészetben „elhűlt” vízzel fűtik a baromfi- telepeket. AZ ELKÖVETKEZŐ években Békés megye hévizhasznosítá- sára átfogó tervet készítettek a települések szociálpolitikai igé nyeinek szem előtt tartásával, a helyi adottságok és a megye igényeinek megfelelően. Kiemelten kerül további fej­lesztésre a 12 ezer embert befo­gadó és több mint 30 holdon el­terülő gyulai strandfürdő, s ma­ga az országos jelentőségű üdü­lő, gyógy- és idegenforgalmi vá­ros is. A várkerthez csatlakozó terület a gyógyhelyet összeköti a Fehér-Körös partjával. Az üdülésre alkalmas területeket — gyógyfürdő, uszoda, séta, lo­vaglás, horgászás, evezés és egyéb sportolási lehetőség — egy védett egységbe szervezték. A gyógyvízben levő kalcium gyulladáscsökkentő hatású, ér­bántalmakat gyógyít. A békéscsabai fejlesztést a megyeszékhely gyógyvize és a versenyszerű úszósport kialakí­tása teszi szükségessé. Békéscsa­ba—Békés—Gyula az együttes fejlesztés révén a hévíz kihasz­nálásával jelentős üdülőkörzet­té válhat. AZ ALFÖLD egyik legrégebbi és legszebb üdülőkörzete Gyo- párce. Két gyógyerejű kútja nincs teljesen kihasználva. Ezen­kívül a megye 11 igen látogatott szabadtéri strandját bővítik, fej­lesztik, s a tervek szerint az V. ötéves terv végére B|ékés me­gye 12 korszerű és jól felszerelt szabadtéri stranddal rendelkezik majd. A fejlesztés lehetővé te­szi a primőr termesztés kiszéle­sítését. ugyanis a megyében újabb 90 hektáron oldható meg a melegházak, növényházak hé­vízzel való fűtése. I yífflg# Kém valami előkelő A napokban érkezett meg szerkesztőségünkbe a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat je­lentése az ünnepi könyvhétről. Általános megállapításként köz- * lik, hogy az idei könyvhét jel­I lemzöje a társadalmi összefogás volt, és a sikerhez a legtöbb he­lyen a szocialista brigádok já­rultak hozzá legaktívabban. Sok helyen a könyvheti rendezvé- f nyékhez hozzákapcsolták az if­júsági mogalom, az úttörőmoz­galom egy-egy eseményét, vagy éppen az Olvasó Népért moz­galom rendezvényeit. Kiemeli a jelentés, hogy a vállalat a mun­kahelyi könyvterjesztés külön­böző formáinak megszervezésére buzdította munkatársait, és eh­hez is segítséget kért a társadal­mi szervektől« szocialista brigá­doktól. Természetesen nem min­denütt egyforma sikerrel. Figyelemre méltó, hogy 1372- ben 12,8 millió forint értékű könyv kelt el a könyvhéten, idén pedig 28,4 millió forintot költöttek a könyvbarátok könyv­táraik bővítésére. A jelentés zá­rópasszusa azonban — számunk­ra — erősen elgondolkoztató Ez az összegzés az ünnepi könyvhét összforgalmából való részesedést vizsgálja megyénként, s bizony a 19 induló közül Békés megye a nem éppen előkelő 17. (!) hely­re került. Igaz, a világ nem dőlt össze, és „ha a korábbi évekhez vi­szonyítjuk az idei könyvterjesz­tési eredményeket, javulás ta­pasztalható.” Ez azonban nem lehet sem vigasz, sem közhan­gulat. Hátulról vagyunk a har­madikak, és ez sok mindent je­lez. Többek között azt is, hogy kevesebb magyarázat kell és sokkal több tett. És még vala­mi: gyorsabb és őszintébb vál­tozás a közművelődési szemlé­letben ! Szekeres András —ser— Több autóbusz Sikeres fél évet zárt az Ikarus: 5734 autóbuszt gyártottak a hazai és külföldi megrendelők részére. A szocialista brigádok munkaver- seny-felajánlásai tettek lehetővé, hogy a tervezettnél háromszáz- hatvannal több autóbuszt készítsenek (MTI Fotó: Bara István (elv-—ÄJM A katonák érdekében Javuló laktanyai és munkakörülmények Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents