Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
A ?.51dség- és gyümölcstermelés új lehetőségei Áruházak. > mintakertek a fogyasztási szövetkezetek szervezésében Megyénkben 24 zöldségtermelő szakcsoport tevékenykedik a fogyasztási szövetkezeteik keretében, melyek 1975-ben 46 ezer mázsa terméket adtak az országnak. Közülük hat szakcsoport kétezer tagja fólia alatti primőráru-termeléssel foglalkozik. Sarkad, Medgyesegyháza és Gyula körzetében néhány év alatt különösen fellendült ez a termelési ág. Gyomán, Szarvason, Battonyán most kezd szép eredményeket hozni a fólia alatti zöldségtermelés, melynek fokozásához a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a MÉSZÖV is több millió forinttal járult hozzá., Csak 1974 végéin és a múlt év tavaszán 32 darab „Pásztói 72”-es típusú fóliaház megépülését tették lehetővé. A 32 fóliaház létrejötte további 12 ezer négyzetméterrel növelte a hajta. tásos zöldségtermelés lehetőségét. Így — a megyei tanács felmérése alapján — jelenleg több mint 600 ezer négyzetméter alapterületen termelnek házi- és zártkertjeinkben primőr zöldséget, fólia alatt. Becslések szerint az idén csak a méhkeréki területről — ahol a szakcsoportnak 510 tagja van — mintegy 60 vagon primőr uborka várható. Ugyanakkor a 470 tagot száfnlá- ló medgyesegyházi szakcsoport 4 t millió zöldpaprikát ígér értékesítésre. Az utóbbi években a megyénkben megrendezett országos értekezletek, számos tapasztalart- osere-látogatás példázták, hogy a hajtatásos primőrzöldség-terme- lés fellendült. Ezzel szemben a lehetőségektől messze elmaradt a korai szabadföldi zöldségtermelés. Az elkövetkező időszakban ebben kell sürgősen előbbre lépni. A fogyasztási szövetkezetek erkölcsi és anyagi erejük latbavetésé- vel szeretnék elérni, hogy a lakosság zöldségszükségletét a háztáji és kisegítő gazdaságok termeljék meg — helyben. Elképzelése a MESZÖV-nek. hogy az olyan fogyasztási szövetkezetek körzetében, ahol erre lehetőség kínálkozik, alakítsanak ki árubázisokat. Közérthetőbben szólva, az adott körzetek házikert-tulajdonosai — akik 400—600 négyszögöles területtel rendelkeznek — alapvetően csak egy-két zöldségfélét termeljenek. Azt is szorgalmazza a MÉSZÖV, hogy a termelőszövetkezetek „egy tömbben”, vagyis egy helyen, összefüggő területen adják ki tagjaiknak a háztáji földet. Az ilyen területeken a termelőszövetkezetek tagjai tetszés szerint jól jövedelemezően tudnának konzervborsót, paradicsompaprikát, főzőtököt termelni. Ezek a zöldségtermelő árubázisok azonban csak akkor jöhetnek létre, ha ezzel a házi kér tele és háztáji gazdaságok tulajdonosai egyetértenek. Továbbá feltétele ennek a konzervipar partneri bevonása is. Mert ivem elég az árut megtermelni, gondoskodni kell annak biztonságos felvásárlásáról és feldolgozásáról iß. A MÉSZÖV nagy reményeket fűz a szabadföldi zöldségtermelés ilyen és ehhez hasonló módon történő fellendítéséhez. Az ÁFÉSZ-ek legtöbbje viszont nagy lehetőséget lát a már említett árubázisok létrehozásában. A Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ körzetében ilyen módon fellendült háztáji szabadföldi zöldségtermelés biztató kilátásnak, jó kezdeményezésnek látszik. Ebben a körzetben, pontosabban Nagykamaráson — miután az ÁFÉSZ szót értett a háztáji és a kisgazdaságok tulajdonosaival — a termelés fellendülése mellett, befejezéshez közeledik egy zöldségfeldolgozó üzem kialakítása is. Csorváson szintén fellendülés tapasztalható a szabadföldi zöldségtermelésben. Külön is említést érdemel a füzesgyarmati körzet, amely ebben az ágazatban nemrég még meglehetősen passzív volt. Nem kisebb gond megyénkben a gyümölcstermelés sem. Jelenleg 15 ezer hektárra tehető a zártkertek területe. A megyei tanács felmérése szerint az utóbbi öt év alatt kétmillió fát vágtak ki a kertek tulajdonosai. Súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy e nagy mennyiségű gyümölcsfa tetemes hányada még jól .termő volt. Így érthető, hogy a gyümölcs termelés — amely megyénkre nem jellemző — zuhanásszerűen visszaesett. A MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek további terve, hogy felkeltsék a gyümölcstermelés iránti kedvet. Ezt nemcsak meggyőző szóval akarják elérni, hanem lehetőségeikhez mérten anyagilag is segítik. Már a múlt évben 13 ÁFÉSZ árusított facsemetét. Több szövetkezet ez év őszén kedvezményes facsemeteárusítást tervez, hogy az alacsonyabb keresetűek és a nyugdíjasok is gondolhassanak a telepítésre. Még többet mond azonban a mintakertek létesítése. Sarkadon a fogyasztási szövetkezet gondozásában már betelepítették a megye első mintakertjét. Szeghalmon most készül ennek a terve. Ezekben a mintakertekben a korszerű gyümölcsfa-telepítési módozatokat, művelési és védekezési feltételeket láthatják az érdeklődők. E mintakertek iránt máris nagy az érdeklődés és remélni lehet, hogy ez a kezdeményezés legalább olyan sikereket hoz majd, mint a fólia alatti hajtatásos zöldségtermelés. Balkus Imre Rendkívüli segélyek sokgyermekeseknek A hátrányos helyzetű gyermekek, elsősorban a nagycsaládosok segélyezését rendszeresítik Mező- kovácsházán. Az elmúlt évben 13 család kapott segélyt, összesen nyolcezer forintot, ami 26 gyermeknek jelentett támogatást. Az idén még nagyobb ösz- szeget fordítanak ilyen célra. Korszerű, új ÁFÉSZ-ü Már évekkel ezelőtt beköltöz- | tek a Béke úti emeletes lakásba Szeghalmon, de alatta a földszinten, fejlesztési alap hiányában egyik kereskedelmi szerv sem | vállalkozott különböző üzletek nyitására. Ez év fordulatot hozott. Új ÁFÉSZ-üzletek nyílnak a Béke úton, a szóban forgó épület földszintjén s ugyanitt az OTP is egy fiókkal bővül. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ lényegében két új boltot nyit. Az egyikben mezőgazdasági termékeket. élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, mirelit árukat 1 Volt egyszer egy kislány... Tudom, most legszívesebben a pult mögé menekülne. Nem gyávaságból, csupán azért, mert beszélnie kell magáról, munkájáról, s még nagyon fiatal, mindössze "17 éves. Pedig Bencsik Ilonának nincs szégyenkeznivalója. Az idén tavasszal nyolc megye negyven élelmiszer-kereskedő tanulójának a versenyén az előkelő második helyen végzett. Azóta már a jórendű szakmun- kás-bizonyítványon is megszáradt a tinta. Három év kitartó, szorgalmas tanulásának, munkájának beérett a gyümölcse. Szerény, hosszú fekete hajú, szép arcú lány. Halk szavú, nehezen oldódó, mégis kereskedő lett. — Volt egyszer egy kislány, aki ha tehette a bolt körül lá- batlamkodott — mondja kedvesen. — Csorvás-al6Ón laktunk, olyan tanyasi vegyesbolt volt a miénk. Akkor voltam a legboldogabb, ha segíthettem az üzlet, ben. Az iskolát Mezőmegyeren fejeztem be és természetesen kereskedőnek jelentkeztem. — Nem bánta meg? — Egyáltalán nem. Minden j úgy sikerült, ahogy megálmodtam. Békéscsabára, az élelmiszer kiskersekedelmi vállalat Kulich Gyula-lakótelepi 58. szá- mű ABC-áruházába kerültem tanulónak. Belekóstoltam az igazi kereskedésbe. Havonta váltottuk I egymást az osztályokon. A cse- j megerészleget nagyon megkedveltem. — Miért? — Szeretek kiszolgálni, beszélgetni az emberekkel. Persze, hogy nem könnyű. Gyorsan, pontosan számolni, ügyelni arra, nehogy megbántsak valakit. — Volt már rá példa? — Igyekszem udvarias, kedves lenni mindenkihez. Egyszer egy : vevő olyan halkan kérte az árut, hogy nem értettem mit akar. Felháborodva elment, majd később visszajött és kérte a panaszkönyvet. Ilyesmi ritkán fordul elő. A többség megért bennünket és segíti a munkánkat. Tudom, most legszívesebben a pult mögé menekülne, ahol már magabiztosan mozog, jól érzi magát, ahol első sikerélménye megszületett. — Hogyan vélekedik arról, hogy mindenféle rosszat mondanak a kereskedőkre? — Őszintén szólva nem zavar. Engem csak a munkám érdekel. Igaz, meghallgatom az embereket. amikor a karfásaimra panaszkodnak. Ilyenkor eltűnődöm : vajon rólam is ilyen véleménnyel vannak? — Mit gondol, miért választja ilyen kevés fiatal ezt a szakmát? — Talán azért, mert nem ismerik eléggé, nem kapnak megfelelő felvilágosítást, csak a rosz- szat látják benne. Pedig ennek a hivatásnak is van szépsége, jö. vője. — Milyen tantárgyat vezetne be a kereskedőiskolába, amelynek nagy hasznát vennék a leendő eladók? — Mindenekelőtt a vevők lélektanát kellene jobban megiszletek Szeghalmon árusítanak és grillcsirkesütőt helyeznek üzembe. A másik üzlet egy gyermek- ruházati bolt lesz, ahol 6-os nagyságig minden gyermekitől. mit vásárolhatnak a sárrétiek. Az üzlet-kialakítási munkálatok elkezdődtek, jó ütemben haladnak, ez év végén várható a két korszerű üzlet nyitása. k mis 1376. JÚLIUS 3. merni azoknak, akik a pult mögé állnak. Erről mi még keveset tudunk. Ügy hallottam, jövőre lesz ilyen tantárgy. — Fárasztó a munkája? — Nem mondhatnám. Bevezették a konténeres szállításit, külön raktári dolgozók vannak, akiknek az árufeltöltés a dolguk. A szakmunkások általában csak kiszolgálnak. — Mikor kap először fizetést? — A jövő hónapban. A besorolás szerint 1250 forint lesz a havi alapbérem, erre jön rá a 60—70 százalék jutalék. Mire költőm? Van ifjúsági takarék- betétem, oda teszek be 800 forintot és veszek egy zsebrádiót. (Kocziszky László felvétele) — Mik a további tervei? — Nemrégen fejeztem be a négyhónapos pénztárosiskolát jeles eredménnyel. Később szeretném elvégezni a közgazdasági szakközépiskolát. A húgom is oda iratkozott be. Egyébként nincs sok szabad időm, sokat segítek a szüleimnek, akik a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben dolgoznak. Tudom, most legszívesebben a pult mögé menekülne, ahol nagyon sokáig szeretne dolgozni, akkor, is. ha beteljesülnek a vágyai. Tekintete már a vevőket keresi, az esze a nélkülözhetetlen élelmiszereken jár és azt latolgatja, miként hozhatja be az elvesztett perceket... Seres Sándor Egymillió forint gazdasági bírság ítéletet hirdetett a megyei bíróság a Gyulai Vasipari Szövetkezet ügyében A Gyulai Vasipari Szövetkezet 1972-ben kezdte meg gyártani a vízzárakat és a TH-típusű tetőventillátorokat a különböző vállalatok részére. Mivel ezek a termékek szabadárasak, és nagy volt a kereslet irántuk, a sző- \ vetkezet előnyös helyzetbe került. Ezt ki is használta, mégpedig alaposan. A szabadáras kategóriát úgy tekintette, hogy termékeinek árát saját belátása J szerint állapíthatja meg. Azaz ! jóval túllépte a megengedett j tisztességes árhatárokat. Mind- j ezt azonban a különféle számítások jóhiszemű burkába csomagolta. S így 1972 óta több mint kétmillió forint jogtalan haszonra tett szert. A visszaélésekre a megyei tanács ipari osztályának árvizsgálata derített fényt. Ennek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága elsőízben élve ezzel a jogával gazdasági bírság kiszabására tett indítványt a Gyulai Megyei Bíróság előtt. Az indítvány a bírság alapját 611 ezer forintban határozta meg. Időközben ugyanis a szövetkezet önrevíziót tartott, s a jogtalan nyereség egy részét visszafizette, s ugyanakkor az elévülés ténye is fennállt. Végeredményben tehát ezért csökkent a bírság alapját képező összeg. A jogtalan nyereség abból származott, hogy a szövetkezet az árak megállapításánál többek között a segédmunkát is szakmunkának tekintette. Se- lejtnyilvántartást nem vezettek. Éppen ezért a bérből a selejt- munkát nem volíták le. így a se- lejtköltségek is a vásárlót terhelték. Mivel a bizonyítási eljáró« során fehéríoltok is mutatkoztak az ügyben, a bíróság szakértőt rendelt ki. A szakértői vélemény többek között megállapította, hogy két terméknél — így a 3 63 és a 3/75 típusú tetőventillátoroknál — a gyártási költséget a szövetkezet helytelenül állapította meg. Beszámították a festőműhely javí- .tását, a csomagolást és a fuvar- költséget is, holott azt szolgáltatásként kellett volna elszámolni. Nyereségtervet nem készítettek, viszont minden áron való nyereségre törekedtek. Így túllépték a jogszabályban megállapított tisztességes árképzési határokat. A szövetkezet az önellenőrzés után sem szüntette meg a helytelen árvetésből származó jogtalan bevételt ennél a két terméknél, csak a vízzárak árát korrigálta. Ennek alapján az indítványt a megyei tanács^végrehaj- tó bizottsága 933 ezer 968 forintra módosította. A szövetkezet azzal védekezett, hogy’az önellenőrzés után az árakat módosították, a nyereség egy részét visszafizették és a főkönyvelőt leváltották. Elismerte viszont, hogy 1973-ban mintegy 200 tetőventillátor eladásából többletjövedelemre tett szert. A megyei bíróság a végrehajtó bizottság indítványát fogadta el. A Gyulai Vasipari Szövetkezetét egymillió forint gazdasági bírsággal sújtotta. Kötelezte továbbá 30 ezer forint eliárási illeték megfizetésére. Az ítélet nem jogerős. (S eredi)
