Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

A gyulai eszperantista találkozó margójára A gyulaiak joggal lehetnek büszkék arra, hogy több éve már — minden nyáron — ők lát­ják vendégül a világ különböző részéből érkező cszperantistákat. Ezek a találkozók, ha csak por- szemnyire is, de elősegítik nem­csak Gyula és rajta keresztül Békés megye, hanem az egész ország nemzetközi kulturális kapcsolatainak szélesítését, mé­lyítését. Az eszperantisták tanácskozá­sának különös jelentőséget ad, hogy a találkozót abban a vá­rosban tartják, amely egyik legnagyobb zeneszerzőnk, Erkel Ferenc szülőhelye. Talán nem is véletlen ez. mert ahogy a zenét internacionalista művészetnek kell tekintenünk, úgy az eszpe­rantó. nyelvnek is hasonló funk­ciója van. Mindkettő alkalmas eszköz a különböző társadalmi, politikai rendszerben élő né­pek közeledésében. Ludwig Za- menhof lengyel orvos úttörő munkássága révén sikerült egy olyan nyelvet létrehozni, ame­lyet mindenki könnyen elsajá­títhat, s ezáltal kapcsolatokat építhet ki más nemzetek fiaival, leányaival, sőt számos nép leg­kiválóbb költőinek, íróinak, tu­dósainak munkáival is megis­merkedhet az eszperantó segít­ségével. Vannak nyelvészek, akik két­ségbe vonják ennák a nyelvnek a létjogosultságát. Azt mondják: az eszperantó olyan, mint a mű­virág. Lehet, ha arra gondolunk, hogy egyetlen nép sem vallja anyanyclvének, hogy a nyelv- történészek számára nem szol­gál „csemegékkel”. Nemzetközi jelentőségét azonban nem sza­bad kétségbe vonni. Egyik esz­köznek lehet tekintenünk abban a küzdelemben, amelyet a világ haladó erői folytatnak a világ­béke megőrzése, a békés egymás mellett élés érdekében. Az esz­perantó nyelven beszélők száma egyre nő, és ez a körülmény is elősegíti, hogy a világ legtávo­labbi pontján élő népek'— ép­pen az eszperantó nyelv birto­kában — kapcsolatot keressenek és találjanak egymással. Ezt szolgálja a gyulai nemzetközi eszperantista tanácskozás is, amelynek résztvevői a közös nyelven ismerhetik meg me­gyénk, országunk erőfeszítéseit a szocializmus eredményes épí­tésében, a béke biztosításáért folyó nemzetközi harc magyar frontján. —y—n Tanácsi ügyintézés az üzemben A mezőkovácsházi Nagyköz­ségi Tanács Végrehajtó Bizott­sága és a MEZŐGÉP Vállalat 4. számú helyi gyára együttműkö­dési szerződést kötött. A megál­lapodás szerint a tanács szak- igazgatási szervének ügyintézői minden hónapban egy napot az üzemben töltenek és fogadják a dolgozókat. Ügyes-bajos dolgai­kat helyben elintézik, vagy meg­felelő felvilágosítást adnak az ügy további menetét illetően. A tapasztalatokat a tanács vezetői, az üzem párt- és szakszervezeti bizottságának titkárai fél év múlva összegzik, értékelik, meg­beszélik a további teendőket. Az üzemi közigazgatási nap elősegíti a gyárban a munkaidő jobb kihasználását, közelebb ke­rülnek egymáshoz a munkások és a tanácsi alkalmazottak. Ügy tervezik, hogy a közeljövőben a többi mezőkovácsházi vállalat­nál. szövetkezetnél is bevezetik a helyi ügyintézést. 4 BÍHÍSHlCm^l 197«, JÚLIUS »• „Ha dolgozik az ember..." Ifjú szakmunkásokat avattak Orosházán Az idős néni megilletődötten ül a színházterem utolsó szék­sorában, legszélről. Fején az ün­neplő fekete kendő, sarlóhoz, ka­panyélhez, munkához szokott kezei súlyosan, tétlenül az, ölé­ben pihennek. Ott, fönn a 'szín­padon az igazgató most arról beszél, hogy szocialista társadal­mi rendszerünkben a munkás­nak becsülete van. Hogy „álla­munk a munkások, parasztok, dolgozók állama és az természe­tes dolog, hogy mi örömmel, ün­nepélyes külsőségek között ad­juk át a fiatal szakmunkásokat társadalmunknak.” Vége az ünnepségnek, ki tódul * tömeg a kultúrház előcsarno­kába. A nénit nyúlánk fiatalem­ber fogja karon. — Az unokája? — zavarom meg a családi hangulatot. — Bizony! A fiam traktoros, a nagyobbik unokám meg most már szobafestő. Hozta a meghí­vót nekünk is erre az ünnepre, hát itt vagyunk. Gondoltam, ezt megnézzük, ki tudja, megérjük-e, mire a kisebbik gyerek, a kis- j lány is végigjárja az iskolákat. } Merthogy már 75 éves vagyok. Kis hallgatás után cinkos mo- I sollyal súgja: „Ajándékba be­tétkönyvet hoztunk neki”. Az unoka, Fazekas Béla a né­hány nappal ezelőtti sikeres szakmunkásvizsga óta szobafes­tő szakmunkás. I — Elég jól sikerült — újságol­ja készségesen — négyessel vé­geztem. A nagyszénás! Október 6. Tsz-ben fogok dolgozni. Az egyik társam ott volt tanuló, ő mesélte, hogy az jó munkahely, ott is marad. Ahol én voltam tanuló, nem egyszer fegyelme­zetlenséget, lógást láttam, ami nekem nem tetszik. Ügy vagyok vele, ha dolgozik az ember, lás­sa el becsülettel a munkáját. Az Üvegipari Művek Ifjúság- politikai bizottsága legutóbb Gyopároson tartotta ülését. Na­pirendjén ezúttal az ifjúság helyzetével összefüggő két kér­dés szerepelt. Az egyik a KISZ IX. kongresszusa határozataiból adódó feladatok kidolgozása, melyről Varga Imre, a KISZ békéscsabai bizottságának titká­ra tartott vitaindító előadást. Széles körű vita után a bizott­ság tagjai állásfoglalást fogad­tak el a termeléssel, művelődés­sel, a szociális helyzettel, mun­kaversennyel és a brigádmozga­lommal összefüggő kérdésekben. Az állásfoglalás jól tükrözi a kongresszus fő jelszavának tar­A 612-es orosházi Birkás Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet a városi művelődési központban a napokban rendezte meg, im­már hatodik alkalommal szak­munkásavató ünnepségét. Zse- dényi Lajos, az iskola igazgató­ja útravalóul 198 ifjú szakmun­kásnak mondott megszívlelendő szavakat, kívánt jó munkát, sok sikert Tóth Ibolya talmát: hazafias kötelességünk és történelmi feladatunk a fej­lett szocialista társadalom épí­tése. Az Ifjúsági Törvény végrehaj­tása során 1976-nak kiemelkedő jelentősége, hogy ezúttal másod­ízben kerül sor az ifjúsági par­lamentekre. Mészáros Lászlónak, a _ munkabizottság titkárának előterjesztése alapján a részve­vők elfogadták azt az intézke­dési tervet, amely az Üvegipari Művek 5500 harminc év alatti fiatalját érintő ifjúsági parlag- mén t szervezeti, politikai előké­szítését és megrendezését jelöli meg. Színesítette a tanácsko­zást, hogy a részvevők az ifjú­sági törvényből összeállított já­tékos feladatokat is megoldót­jegyzet STRANDON Végre, itt a tartós jó idő, szin­te már tül jó. Mint másutt, Bé­késcsabán is özönlik a nép a strandra. A csecsemőktől a nagy­szülőkig. Jó a viz, jó sütkérezni a szabadban. De. A sokféle medence közül egy a gyógyvizéé, többnyire jó forró vízzel, tábla függ fölötte, kettő is és figyelmeztet: har­minc percnél több időt ne tölt­sünk ebben. És nem ok nélkül. Hosszabb tartózkodás esetén már nem gyógyít, inkább káros a szervezetre. A szív gyengül, a vérnyomás emelkedik és más bajt is okozhat. Még a felnőttek­nek is. Hát akkor a gyerekek­nek. Pedig vannak benne — méghozzá sokáig — bőven. S ami még rosszabb, egészen ap­ró, kicsinyeket is bevisznek és hagyják őket ott hosszan lubic­kolni, szórakozni. Míg csak az őt kísérő felnőtt is bent van a vízben. Mikor pancsoló és kü­lön gyermekmedence is van. Remek dolog a napozás, de jó vele csínján bánni és főleg foko­zatosan. Különösen a kicsiknek. Azt öröm látni, hogy sok kisma­ma tölt órákat gyermekeivel a strandon, de azt már nem, hogy nyolc-tíz hónapos csecsemőket a tűző napon hagynak és szinte pi­rul szegényke, akár a pecsenye. Mert van ilyen eset, tapasztalni. Kell a légfürdőzés a csecsemő­nek, de csak félárnyékban, ott is szép barna színt lehet szerez­ni és minden veszély nélkül. Megyénkben tartott ülést az Üvegipari Művek ifjúságpolitikai bizottsága A tárgyalóteremből Tréfából Valóban súlyos következmé-1 nyekkel járó „tréfa” volt az, amit Király János battonyai la- | kos követett el munkatársa sé- j relmére. Ám a sértett sem vi­selkedett makulátlanul. Alapo- [ san felöntött a garatra. Mindez fényt vet arra is, hogy milyen a munkafegyelem a battonyai téglagyárban. Azaz milyen volt március 6-án, mert az eseten a vállalat is okult, minden bizony- . nyal levonta a tanulságot. bűntény Pál mély égési sebeket szenve­dett. A battonyai járásbíróság Ki­rály Jánost súlyos testi sértés bűntette miatt hat hónap sza­badságvesztésre ítélte, melyet börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. A vádlott ugyanis enyhítésért fellebbezett. (Seréül) lak. A munkabizottság kezdemé­nyezte, hogy az ifjúsági parla­mentek megrendezése előtt min­den gyárnál a párt — és KISZ vezető szervei együttes ülésen értékeljék az ifjúságpolitikai munka helyzetét, jelöljék meg a további feladatokat. Szervezze­nek az ifjúságpolitikai doku­mentumokkal kapcsolatos fóru­mokat, vetélkedőket, amelyek együtt szolgálják az ifjúsági parlamentek sikerét, a vállalat fiataljainak mozgósítását a ter­melési feladatok végrehajtásá­ra. v. m. Továbbképzés A Vöröskereszt Békés megyei vezetősége évről évre megren­dezi a továbbképző tanfolyamo­kat a különböző reszortfelelő­söknek. Így július 13, 14 és 19- én a termelőszövetkezeti vörös­keresztes titkárok részére lesz továbbképzés Gyulán, amelyen az orosházi járásból nyolc ter­melőszövetkezet képviselője vés* részt ............... laiavai K erekes Imre: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (Kisregény) K. Pál ezen a napon, reggel 6 ! órakor eltávozott munkahelyé- | ről, hogy tápot vásároljon. Mi- ■ előtt visszatért volna, elfogyasz- jj tott egy féldeci pálinkát, fezzel * azonban még nem elégedett ■ meg. Hogy munkatársainak né- ; mi örömet szerezzen, vásárolt ! egy liter pálinkát, természetesen : bevitte a téglagyárba. Azon * nyomban hetedmagával el is j fogyasztotta. Aztán mint aki jól ■ végezte dolgát, reggelizni kéz- : dett az egyik égetőkamrában. : Király János éppen a tégladara- ; bokát gereblyézte össze. Vélet- ; lenül meglökte reggeliző mun- jj katársát, aki emiatt módfelett : felháborodott. Egy másik helyet ; keresett magának, ahol senki • sem zavarja. Talált is egy ilyet, j s komótosan befejezte a réggé- : lizést. Ezután pedig édesdeden ■ elszenderedett. Ügy látszik mun­kahelyén ennél fontosabb teen­dője nem akadt. Az ital is erőt vett rajta. Az álom mély volt. Téglákon ült, kezében újságot tartott. Munkaidő lévén, Király Jánosnak is bőven akadt szabad ideje. Így hát meglökte munka­társát. Majd közölte a többiek­kel elhatározását. Meg fogja tré­fálni K. Pál. Gyufát kért, majd visszaosont horkoló társához. Meggyújtotta az újságot és el- iszkolt. Megvolt ugyanis győ­ződve, hogy K. Pál hamarosan felébred. Hiszen a tűz felcsip­kedi álmából. Nem így történt. A tűz elégette az újságot, láng­ra kapott a ruhája is, s már a combját égette, súlyos sebeket okozva, de az ittas ember ettől sem tért magához. Szerencsére egy fuvaros felfigyelt a tűzre, szólt a közelben dolgozó Király Jánosnak és másoknak is. Á tűsét sebbel-lobbal eloltottak. K. 20. A néném befürdött az új kra- pekjával is, az apám csak mo­rog, ő már csak ismeri a férfia­kat. Ügy történt, ahogy megjó­solta. A néném kuka lett, bámul, mint újonc a világűrben, a srác hol jön, hol elmarad. Kezdő sze­relem. Van úgy, hogy jön, ilyen­kor otthon nagy a készülődés, a néném pedig olyan nyugtalan, mint az üvegbe zárt óceán. Em­beri nyelven szólva, a fiúja úgy érezheti magát nálunk, mint to­ronyőr a pincében. Ha a néném- re néz, azt hiszi lát valamit, csak éppen nincs perspektívája. Az anyám ugyanis ott ül a nyaku­kon, megy a szöveg folyamato­san, mintegy kisregényben öt­száz oldalon. Anyámról szólva, ő kétségtelen egyéniség, tudja, hogy mit csinál, de a fiatalság mást akar. Minden gyerek érti, hogy mit. Az esküvőt őszre ter­vezik, az eljegyzést karácsonyra, a válás napja még. bizonytalan. Be az is lehet, hogy megkever­tem a dátumot. Utolsónak érkezett haza a Ma- zura és a Lehel. A közlemény, amit leadnak, egyszerű, elhagyta őket a szerencse. A hosszú csó­nak, azzal a krokodilformájú ár­nyékkal, annyit ért, mint kudarc az eredményjelző táblán. Egy csendesen induló nyári éjszakán jött egyszer egy vihar, hajnalban csak a vizet találták a parton, az­óta várják a hírügynökségek je­lentését egy elhagyott óceánjá­róról a Fekete-tengeren. Persze, nem adták fel, autóstoppal leju­tottak a tengerhez. Véleményem szerint mire odaértek, annyit, ér­tek ott, mint árnyékkormány a Szaharában. Ezzel el is múlt a nyár. Az ember ilyenkor akár meg is sér­tődhet. Persze most nem mesé­lem el önérzetem történetét. A lényeg, hogy Angéla maradt a nyár öröksége. S minthogy vala­hol már itt az ősz. egy ilyen helyzetben jobb lemondani min­den tisztségről. Egészen biztos, hogy jön majd valami új, de et­től most senki nem lesz okosabb. Csak annyit tudunk, hogy valami idegen évszak árad az éjszaká­ból, s ki tudná azt megmondani, hogy hová jutunk ebben a szu­perszonikus gépekkel és űrha­jókkal koronázott világban? S ha összerakom a képet, frankón me­gyünk mi is a sűrű sorokban hömpölygő emberek között, a föld mindertnapi tájain, a zűrös folyók és a kopasz dombok kö­zött, a meredek sivatagokban és a vastag dzsungelekben, a bóra és a passzát szél alatt, a Kolom- busz vágta ösvényen a golfáram nyomán, a Sarkcsillag és a han­gyák között a felhőkarcolók és a játékautók, a táskarádiók ás a tejeskannák között, az akasztot­tak útján, az alkohol és a niko­tin nyomában, a terheshasúra domborított templomok és lézer­sugarak között. A Világbank ut­cában, az atomtöltetű rakéták, a tévéműsorok és a mosógépek között ment el ez a nyár, és nyoméban valami árad az éjsza­kából. S mi csak megyünk a tű­hegyen ülő képzelet és a felhők­höz hasonló egysejtűek között, együtt a farkasfogú mosoly­gó állatokkal, a narancs­fejű bölcsekkel, a szent életű lányokkal, a magúkba ros- kadó időmérőkkel és a fáradha­tatlan alvókkal miként a földön úgy a földben is, a szerelem lep­rájába mártott gyógyíthatatla­nokkal és a kegyetlenül megva­dult szüzekkel, védőink és bíró­ink társaságában, a félszemű távcsövespuskájú orvlövészekkel és a világmegváltó link analfa­bétákkal, az örökre elfelejtett élőkkel és a sorsukba ágyazott betegekkel, vadászgépek forró pilótafülkéiben, hogv eljussunk végre a meghasadt óceánokig, a tengeri csillagok útján, hogy ott belépjünk a világba, ahol a víz és főid összeér, s minden össze­olvad az angyalok nélküli égen, s ahonnan mar könnyedén be lehet szállni és meg lehet merül­ni a föld habjaiban és a nagy víz végtelen szomjúságában. Ezeket az utolsó sorokat per­sze csak álmodom és frankón szerencsém van, mert a néném már alszik, a szomszéd szobában, s minthogy nem zavar, le tudom jegyezni ma esti látomásomat. Akármi is legyen holnap, megfi- , gyelésem szerint az a legfonto­sabb, hogy így éiféltáiban ma­gunkra maradva már nagy nyu­galom van. (Veget

Next

/
Thumbnails
Contents