Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
Kilencedik ara tils a* »acélnyeregben“ Tervek és tettek a szövetkezeti iparban ARANYSÁRGA kalásztengert ringat a nyári szellő az orosházi írj Élet Tsz határában. Elsőnek a libelulla őszibúza érett kaszára, itt dolgoznak a kombájnok. Még látványnak is gyönyörű az idei aratás. Öt nagy teljesítményű Claas Dominátor 100-as kombájn halad lassan, méltóságteljesen egymás nyomában. Egyetlen menetben összesen 2B méter széles sávban vágják le a búzát. Tucatnyi tehergépkocsi áll készenlétben arra, hogy ömlesztve szállítsa rendeltetési helyére az új „életet”. — Valami csodálatos érzés ezekkel a masinákkal dolgozni —■ magyarázza a szünetben Györki István. — Tengernyi gabonát tudunk egy-egy nyáron learatni, elcsepelni. Naponta egy-egy gép 700—800 mázsa búzát „küld” szérűre, egy idényben pedig legalább 12 ezer mázsát. ARATHATNÁNK többet is, de a mi szövetkezetünk úgy felfejlesztette a gépparkot, hogy optimális időben két hét alatt végzünk az aratással. Igaz, tavaly a rendkívüli esős időjárás miatt egy hónapig elhúzódott az aratás, de ténylegesen 15 napot töltöttünk a gabonaföldeken. Amikor végeztünk a saját termés betakarításával, segítettünk másoknak. Szívesen megyünk az idén is, ha lesz hová. Györki István kilenc évvel ezelőtt ült először a kombájn acél- nyergébe. Azóta el sem tudná képzelni a nyarat aratás nélkül. — Traktorosként kezeltem az Üj Élet Tsz-ben — emlékszik vissza. — Aztán különböző tanfolyamokon vettem részt, ősztől tavaszig a gépműhelyben dolgoLj típusú konyhabútor Battonyáról Hosszai éveken át gyártották a battonyai Asztalosipari Szövetkezetben a 165-ös típusú konyhabútort nagyobb lakókonyhával rendelkező falusi és városi családi házak részére. A közelmúltban gyártmányfejlesztést határozott el a szövetkezet vezetése,. A korábbinál ízlésesebb kivitelű, megjelenésében korszerűbb, dekorit-lemezzel borított konyhaszekrénytipust alákítottak ki. Ez a 130-as típusszámot viseli, melyből az idén már ezret gyártanak. A különböző színű dekorit- lemezzel fedett bútorok iránt máris nagy a kereslet. Nyári alkotótáborok a művészi fejlődés szolgálatában Békés megyében ebben az esztendőben három varos ad ott- j hont művészi alkotótábornak, ahol amatőr és hivatásos kép?ő- és iparművészek, fotósok, filmesek találkoznak majd. Gyulán már hagyományos a nyári mü- vésztelep szervezése, amelynek megfelelő helyet, programot, kibontakozási lehetőséget a városi tanács, a Népművelési Intézet és az Erkel Múzeum biztosít. A kezdés ideje augusztus 8-a lesz. A művésztábor szakmai irányítását Tóth Tibor és Kaszta Rozália festők segítik. Fő erénye e jól bevált formának, hogy kö- vetkezetes módszerrel művészi feladatok megoldására ösztönzik a részvevőket. Modellt és eszközöket biztosítanak számukra. Már az elmúlt hat év idején is tehetséges növendékeket adott ez a művésztábor a képzőművészeti főiskoláknak, s olyan állandóan visszatérő vendégeik vannak, mint Szakáll Ágnes, Lakatos Péter, Csiba Éva és társaik, akik Budapesten művészi közösségben alkotnak az év többi részében is. Az idén először rendeznek a Dürer Teremben július 18-án kiállítást a tábor hivatásos alkotóinak műveiből, augusztus 22-én, táborzáráskor pedig az amatőrök műveit, vázlatait mutatják be. Ugyancsak Gyulán kezdődik augusztus 4-én a tíznapos, változatos programú fotóstábor, Balogh Ferenc békéscsabai fotóművész vezetésével Az alkotónapok mellett a Székely Aladár országos fotókiállítás, műteremlátogatások, beszélgetések a főit óesztétikáról, fotótörténetről, 'fotótechnikáról gazdagítják a részvevők ismereteit. Békéscsabán nagyszerű új kezdeményezés bontakozik ki ezen a nyáron. A Képzőművé3 gaUMBS szeti Szövetség grafikusművészei részvételével csomagolástechnikai, plakáttervezési és alkalmazott grafikai alkotótábor színhelye lesz a város. A Xner Nj'omdában jó lehetőséget kapnak a művészek műveik megformálásához, s távozáskor egy- egy alkotásukat a Munkácsy Múzeum grafikai gyűjteményének adják. A város vezetői szeretnék. országos jelentőségűvé fejleszteni ezt a kezdeményezést, s a kiadványok, illusztrációk alkotóműhelyévé alakítani az augusztus 1—15-ig itt dolgozó művészi közösséget. Békés július 17-én amatőrfilmes, képzőművészeti, úttörőképzőművészeti alkotótáborokat: lát vendégül. A képzőművészek műveiből július 31-én kiállítást rendeznek, s a három szomszédos város, Békéscsaba, Békés, Gyula által alapított emlékplakettet adományozzák a legsikerültebb munkák jutalmaként. Július 12—31-ig az Iparművészeti Főiskola formatervező hallgatói szakmai gyakorlatuk idejét töltik a békési művelődési ház külső és belső terének szépítésével. A városban találkozik háromnapos továbbképzés keretében a Békés megyei képző- művészeti szakbizottság is. Az amatőrfilmesek növekvő táborának művészi fejlődését segíti Békésnek és környékének megismertetése, valamint a technikai lehetőségek kihasználása. Országos parasztportré- film-pályázatot hirdetnek ebben a második alkalommal megrendezésre kerülő alkotóműhelyben. Több közös program alkalmával találkoznak a különböző táborok alkotói: kirándulnak Gyulára, Bélmegyerre, Bi- harugrán Szabó Pál sírját is megkoszorúzzák, majd július 31- én, szombaton a díjnyertes filmek bemutatásával .zárulnak a sok hasznos ismeretet, vitát, beszélgetést, alkotást ösztönző művészi műhelyek. zom, tavasszal és aratás utáp egy nagyon korszerű lucernabetakarító gépet kezelek, nyáron pedig gabonát aratok. Ez az év legszebb munkája. A mezőgazdászokkal együtt izgulunk, hogy mikor indíthatjuk a kombájnokat. Az utóbbi években sokat fejlődött a kombájnpark, sokkal kulturáltabb körülmények között aratunk, csépelünk. A régi típusú. kombájnokon sokat szenvedtünk a portól, a tűző naptól. Most fülkékben dolgozunk kényelmesen, tisztán. Az sem lebecsülendő dolog, hogy egy-egy kombájnosra egymillió 300 forint értékű masinát bízott a szövetkezet vezetősége. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy a drága gépnek baja ne essék. Ügyelnünk kell arra is, hogy alacsony tarlót hagyjunk, s minél kevesebb szemveszteséggel takarítsunk le egy-egy táblát. Szakemberek ellenőrzik a munkát, s mi ügyelünk arra, hogy ,ne legyen kifogásuk. KILENC ÉV alatt mindenképp megváltozott a kombájno- sok munkája. Sokat emelkedtek a terméshozamok, nagyobb termés betakarítása nagyobb felelősség. Az elsőnek betakarításra kerülő libelulla táblán 42 mázsát aratnak-csépelnek hektáronként, s ez nem a legjobban fizető tábla. Amikor az ellátásra terelődik a beszélgetés, a kombájnos elégedetten mondja' — Az Üj Élet Tsz-ben egész évben kitűnően főznek az üzemi konyhán, de aratáskor különösen kitesznek magukért a szakácsok. Naponta kapunk húst bőségesen. Kihozzák az ebédet a búzaföldre, hogy minél kevesebb legyen az időveszteség. Hűsítő italt is hoz a kocsi, a szódavíz rendelkezésre áll. Egy vízhordó fiú pedig ártézi vizet kínál, mert egyik-másik embernek csak a tisztavíz oltja a szomját. Este a feleségem friss vacsorával vár. Természetesen ő is húsos ételt készít. Kérdezte is a minap, ‘hogy nem unom-e? Nem én, mert résziben nagyon szeretem, másrészt pedig ilyen nagy munkához kell a kalória. AZ ARATÖK ugyanis soha nem nézik hány óra. Reggel amint lehet, megkezdik az ara- tást-cséplést, s este addig mennek, amíg a mezőgazdász jónak látja. A nyári betakarításban való részvétel nagy élmény, de a kereset sem lebecsülendő. Kell a pénz, épül az új családi ház, a szülők és két kisgyermek új otthona. A. R. Lendület, erő, gyors iramú fejlődés — ez jellemezte megyénk ipari szövetkezeteinek első félévi ' munkáját, Lényegében öt hónap alatt megvalósult az éves termelési terv fele. A népgazdaság Békésből kereken 1,3 milliárd forint értékű ipari áruhoz jutott. Sok munka, nagy erőfeszítés áll e termelés mögött. Az előző tervidőszakban a forgóalapok feltöltésével együtt ipari szövetkezeteinkben 615 millió forintos beruházás, valósult meg. Jórészt e nagyarányú műszaki fejlesztéssel magyarázható a IV. ötéves tervben meghatározott célok teljesülése. Megyénk szövetkezeti ipara 1971—75 között annyit fordított termelésbővítésre, mint 1950 és 70 között ösz- szesen. Az új, a megújult műszaki környezet magával hozta a technológiai változásokat, a munka szervezettségének tovább javulását, a szövetkezeti iparral szemben támasztott követelmények jó teljesítését és az országos átlagnál nagyobb fejlődési ütemet. A szövetkezeti ipar öt év alatt 72 százalékkal emelte termelését vizonylag igen alacsony, ipindössae 7,9 százalékos létszámgyarapodással. Többek között ez is jelzi a minőségi változást. Kedvezően alakult az export is. Az éllovas Endrődi Cipész Szövetkezet 185 millió forint értékű cipőt váltott be valutára. Európában keresetté váltak a csabai bútorok, a szarvasi Szirén férfiingeivel japán piacokon találkoztak a hazai turisták, az ugyancsak szarvasi vasipari termékekből majdnem 60 millió forint értékűt exportáltak az öt évvel ezelőtti 22 millió helyett. A IV. ötéves terv teljesítését szorgalmazó párthatározatok — 1972 novemberi és 1974 decemberi — kellő megértésre, elfogadásra találtak a mindennapi munkában. Tovább lehetne sorolni azokat a szövetkezeteket, melyek kiválóan álltak helyt a hazai és a nemzetközi versenyben. Nagyszerű eredmények születtek a Medgyesegyházi BÖRTEX-ben, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetében, a mezőberényi textileseknél, a kovácsházi építőknél, a füzesgyarmati járműgyártóknál. A 37 ipari szövetkezetből csupán a gyulai építőipari és az eleki vegyes szövetkezetben késtek a lépésváltással a termelés mennyiségének és minőségének javításénál. A többi szövetkezet kivétel nélkül jól futott a célba, sőt kiválóan, megalapozta az V. ötéves terv első évét, amit az is mutat, hogy az 1976 első felére tervezett árutermelés öt hónap alatt megvalósult. Érdemes a számok mögé tekinteni. Az év első öt hónapjában a szövetkezetek' új sorrend szerint álltak fel. A faipari szövetkezetek közül a szarvasi 144 százalékkal növelte termelését. A Békés megyei Méretes Szövetkezetben 53 százalékkal, a szarvasi Szirénben 35 százalékkal állítottak elő több árut, mint a múlt év azonos időszakában. A v KISZÖV elnöksége több, a gazdálkodással és a termeléssel összefüggő feladatra irányította a szövetkezetek figyelmét. Nem eredménytelenül, mert az év első 5 hónapjában 15—16 százalékkal növekedett, vagyis a tervezettnek megfelelően alakult a termelés. A belső ellátás javítása mellett sok még a feladat az exportlehetőségek kihasználásá-; ban és az export fokozásában. A nagy volumenben gyártó í .Pi vetkezetek ben növekedett a v--_ kereskedelmi munka, ilyen a* endrődi cipész, a medgyest- ház BÖRTEX, a szarvasi vasipari és a gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet. Tótkomlósról a vegyesipari, Medgyesegyházáról a fa-vas, a körösladányi favas szövetkezet ugyanakkor nem termelt exportra, noha egy évvel ezelőtt 13 millió forint értékű árut szállított külföldre. A KISZÖV Békés megyei legutóbbi küldöttértekezlete az V. ötéves terv idejére az országos 45—46 százalékos termelés-növeléssel szemben 68 százalék elérését javasolta. E célkitűzésnek reális alapjai vannak és sok-sok hasznos tapasztalat áll rendelkezésre a belső tartalékok mozgósítására, a leggazdaságc&abb gy ártmányszerkezet ki alak) tásá- ra, a termelés szerkezetének korszerűsítésére. Békés megye szövetkezeti ipara tehát reális, teljesíthető célokat tűzött maga elé 1976—80 között. Az ötéves terv 722 milliós beruházással töretlen fejlődést biztosít valamennyi ázövetke- zetnek. Az első félév tanulsága optimizmusra jogosít, mert a terveket tettek követték. Dupsi Károly c hzfaltóz.ók a kánikulában. 197«. JULIUS 8. B. I*. Fotó; Veress Erzsi
