Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

Ífotpt*t9f m- t. oMatriTt)

'‘tmbbek és szerteágazóbbak lettek.

A KGST fennállása óta első ízben állítottunk össze és íogad- ; tunk el összeegyeztetett tervet a sokoldalú integrációs intézkedésekről, valósítottunk meg ilyen óriási méretekben a népgazdasági tervek mélyreható koordinációját'.

A KGST-országok gazdasági együttműködése az egyik legfontosabb tényezője volt annak, hogy megnövekedett a szocialista közösség ereje, nemzetközi tekintélye, hogy konszolidálódtak a politikai erővonalak. A szocialista világgazdasági rendszer integrációs folyamatai minden kétséget kizáróan közrejátszottak a 70-es évek első felére jellemző általános pozitív jelenségekben, az enyhülésre történő gyakorlati áttérésben, a nemzetközi együttműködés fejlődésében, az európai biztonsági értekezlet sikerében.

Koszigin {gy folytatta: * KGST 29. ülésszakán elvben elfogadták az érdekelt európai KGST-országok egyesített energetikai rendszere fejlesztésének általános tervezetét, amely Jugoszlávia energetikai rendszerének részvételét is előirányozza. Most magát az általános tervezetet kell jóváhagynunk. Az okmány előkészítésének munkája során jelentős adatok birtokába jutottunk, amelyek mégha, tározzák az elektromos áram fogyasztásának szintjét 1990-ig.

. Most javasoljuk a kidolgozott okmány elfogadását.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — hangoztatta Koszigin — nagy jelentőséget tulajdonítva a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének és ki- szélesítésének, valamint a testvéri szocialista országok nép- gazadaságai fokozatos kiegyenlítésének, úgy véli: megérett a szükségessége annak, hogy számos jelentős intézkedést foganatosítsunk a kölcsönös együttműködés tökéletesítése terén. Ebben a vonatkozásban különösen fontos az együttműködés további átállítása hosszú távú alapra, hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása a vezető gazdasági ágakban, az országok tervező szervei közötti együttműködés fokozása annak érde- kében, hogy együttesen oldják meg a legidőszerűbb népgazdaságig problémákat.

Alekszej Koszigin ezután hangoztatta: hosszú lejáratú programokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a KGST-országok biztosítsák az ellátást az üzemanyag- és energetikai kész- J letek alapvető válfajaiból.

Nagy figyelmet szentelt a } szovjet kormányfő az energetikai együttműködés főbb irányai, nak. Mint mondotta, az ezzel kapcsolatos hosszú távú célprogram irányozza elő az országok természeti kincseinek racionálisabb kiaknázását, számos újfajta — kevésbé energiaigényes — technológiai folyamat bevezetését. valamint az atomerőmüvek építésének meggyorsítását. A társadalmi termelés hatékonysága J növelésének óriási tartalékai rejlenek a vegyipari kooperáció ki- szélesítésében, valamint abban, hogy együttesen hoznak létre — az ásványi eredetű nyersanyag és üzemanyag alapvető lelőhelyeinek közelében .— energia- és' anyagigényes vegyipari termelési ’• egységeket.

Több konkrét elképzelést kifejtve, az- energetikai és a fém- kohászati együttműködés fejlesztéséről, Koszigin a továbbiakban kitért azokra a feladatokra, amelyek az együttműködés hosszú tá. vú célprogramjainak kidolgozásával kapcsolatban merülnek fel a különböző KGST-szervek előtt.

A KGST-országoknak a világ- gazdasági kapcsolatok rendszerében elfogadott helyzetét jellemezve, a szovjet kormányfő megállapította, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kápésolalai, fokozódik e szocialista szervezet nemzetközi tekintélye. NövekMegkezdte munkáját a KGST XXX. ülésszaka

sonló gyors ütemben emeTkeóRIo „a személyszállítás iránti igény is.

szik azoknak az országoknak a száma, amelyek valamilyen formában részt vesznek a KGST tevékenységében.

Törvényszerű jelenség — mondotta a szónok —, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, elsősorban a fejlődő országokkal. A KGST kereteiben az államok közötti újtípusú gazdasági kapcsolatok megteremtésében szerzett tapasztalatunk az eddiginél szélesebb nemzetközi síkon ie gyakorlati • jelentőséget ölt.

Alekszej Koszigin végül meggyőződését fejezte ki, hogy a KGST XXX. ülésszakának határozatai előbbre viszik majd a szocialista gazdasági integrációt, előmozdítják a szocialista országok egységének további szilár- dulását, a béke és a haladás érdekeinek megfelelően erősítik a szocializmus nemzetközi pozícióit.

Lázár György beszéde

Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak részvevőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldöttségeknek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét.

Beszédét így folytatta:

— A KGST 30. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sikeresen befejeződött az 1971—1975. évi népgazdasági tervekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyalták és meghatározták az

1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát.

— Eredményeink — amelyeknek egyik fontos alapja a szocialista gazdasági, integráció elmélyítése — világosan bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára.

— Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazdasági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket méginkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás • meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szovjetunióval ] kötöttek a nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló termelőkapacitások bővítésére.

— Amikor múltbeli eredményeinkről és a jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Ennek tükrében méginkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra is tervszerűen fejlődnek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan építhetünk a jövőben is. Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folya. matok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az árviszonyokban következett be.

— Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hátrányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszik ki a döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a követkéz- j ménnyel járt, hogy számottevő- ; en megnövekedtek a termelés költségei, másrészt, hogy az el- j múlt évben az azo-1 nos mennyiségű import l

kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint 1972-ben.

— Pártunk XI. kongresszusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját. Ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk töboi országával.

Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta:

— Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben , rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyag- források bővítésére elhatározott és közös eröfeszitéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük.

Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta:

— Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések időigénye igen nagy. Az elhatározások mégvalósítása alapos mérlege lést, műszaki és gazdasági felké szülést, sőt az esetek jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves tervein két és együttműködésünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dolgozunk, időt és anyagi eszközöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul,

— Az 1980. utáni feladatokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosszútávú célprog-" ramok elhatározott ütemben való kidolgozásának, a magunk részétől ebben látjuk az egeik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a fejlődést megalaoozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését.

— A Magyar Népköztársaság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellátás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Számunkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fejlesztése, amelynek programját ülésszakunk most hagyja jóvá. Az atomenergia növekvő szereoet játszik országaink energiaszükségletének fedezésében, és ezen a területen a KGST-országok széles körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt az indítványt, hogv a jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atomerőművi berendezések gyártásában kialakítandó együttműködésre.

Pártunk XI. kongresszusának útmutatása alapján elhatároztuk, és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnöveljük a természeti erőforrások feltárására és hasznosítására fordított anyagi eszközök mennyiségét.

— Ennek keretében erőteljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szénvagyon — egyébként jelentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamos- energia-termelésre való felhasználását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségleteink kielégítésében hosszú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségleteink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre.

— Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások kialakítását, amelyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr, mind pedig az importőr országok érdekeit. A nyersanyagforrások bővítése érdekében továbbra is szorgalmazzuk, hogy tegyük összehangoltabbá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttműködésünket. Úgy vélem, e téren a KGST szerveitől is több kezdeményezést kell igényelnünk.

— Ez alkalommal is szeretnék hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági és élelmi, szeripari célprogram kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk I országainak megvannak az adottságai és képességei ahhoz, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely biztosíthatja a KGST-tagálla- mok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér építését.

A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta' felszólalását:

A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országainak közlekedési kapcsolatainak kibőví_ lesével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére. és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk megalapozni.

Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGáT- tagállamok közlekedésében, különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áruszállítások volumene. 1976—1980. között legkevesebb 25—26 százalékkal, 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és ha— Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire. Á tervezési együttműködés állandó ' tökéletesítése mellett, tovább kell fejlesztenünk a KGST valutáfis-pénzügyi rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalatok rendszeres elemzését, azt, hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre növekvő követelményekhez, és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást, valamint a kellő rugalmasságot. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfelelően további erőfeszítéseket tegyünk á transzferábilis rubel szerepének növelésére.

Beszéde befejező részében Lázár György az európai helyzetet értékelve, hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tartott tanácskozása. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és kormány alapvető feladatának teltinti.

A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, megkülönböztető politika megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-országoknak az eddiginél nagyobb figyelmet hell fordítaniuk a fejlődő országokkal való egy üttm ültöd és fő irányainak kidolgozására és egységes, összehangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-ország<>H}tfil folytatott együttműködésünltnek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keletében megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Nép- köztársaság számára.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányát tevékenységében mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, á szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellemben munkálkodunk országaink egységének és együttműködésének erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán.

*

Szerda délután az utolsó fel- szólaló Zsambin Batrinönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt.

A legközelebbi ülést ma, csütörtökön délelőtt tartják.

Az első teljes munkanap a Szojuz— 21-en

Moszkva

Szerdán reggel kilenckor kezdődött a Szojuz—21 jelzésű I

szovjet űrhajó legénységének első teljes munkanapja. A földi irányító központ jelentése sze- 1 rint Volinov és Zsolobov a prog- ram szerinti feladatokat hajtotta végre. Az űrhajó valamennyi berendezése normálisan működik, 1

Szerdán délután magyar idő szerint 14 óra 40 perckor a Szojuz—t2l űrhajót sikeresen összekapcsolták a Szaljut—5 űrállomással. Borisz Volinov és Vitalii Zsolobov átszállt az űrállomás fedélzetére. Á szovjet űrhajósok megkezdték a kutatási program végrehajtását.