Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
Új A BC^ár uházat kapóit Szarvas munkáslakta kerülete Két és fél évvel ezelőtt volt együtt minden feltétel ahhoz, hogy az ÁFÉSZ igazgatósága kimondhatta: ABC-áruházat épít Szarvas város munkáslakta negyedében. Július 5-én délelőtt 10 órakor valóra vált a Dózsa György utca és környéke lakosságának régi óhaja. A nyári hő. ség ellenére is több százan voltak kiváncsiak az öreg nádtetős ház helyén mintegy 4 millió forint költséggel megépült 500 négyzetméter alapterületű ABC. áruház megnyitására. Amint Nagy Józsefné, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ elnöke mondotta, e korszerű kereskedelmi egység és annak húsz dolgozója 1 millió 200 ezer forintos árukészlettel várja a környékbeli lakosokat. Azt is a szövetkezet elnökétől hallottuk, hogy a munkáslakta városrész e bevásárlóegységének megépítését a SZÖ- VOSZ és a MÉSZÖV jelentős összeggel segítette. Ezután köszönetét mondott a Szarvasi Ál. lami Tangazdaság építőrészlegének, amely határidőre és kifogástalan minőségben fejezte be az ABC megépítését. A határidő betartásában része volt a szarvasi és a füzesgyarmati ktsz-nek is, melyek jól tudtak együttműködni a fővállalkozó tangazdasággal. Szarvas új kereskedelmi egységét Vrbovszki György, az Íüásíeglalás a iaríási, életjáradéki és öröklési szerződésekről Most jelent meg a tanácsok közlönyében az új elvi állásfoglalás, amely a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokról szól. Az állásfoglalás szerint a tartási és életjáradéki szerződés között a különbség az, hogy az utóbbi esetében az eltartó nem köteles a másik féllel saját háztartásban együtt élni, továbbá, hogy az életjáradéki szerződés nem ad jogot a lakásbérleti jogviszony folytatására még együttélés esetén sem.- Az öröklési szerződés a tartási (életjáradéki) szerződéstői abban különbözik. hogy az örökhagyó a tartás ellenértékét nem a szerződés megkötésekor ruházza át az eltartóra, hanem az eltartó az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó ha lálakor szerzi meg. Az új állásfoglalás megjele nésével egyidejűleg a fenti szerződésekről korábban kiadott egy« rendelkezések hatályukat »■Bettik. MSZMP városi bizottságának titkára adta át rendeltetésének. Kép, szöveg: Balkus Imre Beszélgetés a jövő évadról a Jókai Színházban Július 5-én, hétfőn délelőtt 16 község és város több mint 30 tanácsi vezetője, művelődési ház igazgatója beszélgetett a Békés megyei Jókai Színház művészeti vezetőivel, szervezési osztályának irányítójával. A jövő évad műsortervét, tájolási lehetőségeit hallgatták meg a népművelők, s elmondták tapasztalataikat a színház munkájáról. A vidéki előadások színvonalának emelkedését a közönség számának, érdeklődésének növekedése bizonyítja. A művelődési házak és a színház képviselői a következő hetekben írják alá a jövő évi játszási terv szerződéseit. ötperces interjú Gabonafelvásárlás Rövid tájékoztatást kértünk a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójától, Bordás Mihálytól. — Mennyi gabonát vásároltak fel az elmúlt évben ■ és milyen mennyiségű várható idén, az aratás befejezése után? — Az elmúlt évben a rossz időjárás miatt elhúzódott a betakarítás és a felvásárlás. Az idén sokkal jobb és nagyobb mennyiségű gabonát várunk. Tavaly 22 ezer vagon takarmány- és étkezési búzát vettünk át, most mintegy 30 ezer vagonra számítunk. — Nem okoz-e gondot e nagyobb tömegű gabona felvásárlása? Törzsgárdajelvény egészségügyi dolgozóknak Bensőséges ünnepség színhelye volt a közelmúltban Szeghalmon a nagyközségi tanács vb-terme. Gidai Károly, a tanács pártalapszervezetének titkára tíz egészségügyi dolgozónak nyújtotta át a törzsgárda- j jelvényt és a vele járó pénzju-' talmat. A 15 éves tagságra járó ezüst- ! jelvényt Vékony Sándorné, á tízévesre bronzjelvényt Győri Lászlóné, Papp Lászlóné, Ambrus Imréné, Kaszai Imréné kapta. Az ötéves tagságra járó törzsgárdaoklevelet pedig Kincses Gyulánénak, Kupái László- nénak, Safián Györgynének, Tóth Lászlónénak és dr. Szuro- vecz Ilonának nyújtották át. Július az üveggyárban Emberek, gépek és a meleg — Az öblösíiveg-üzem vezetője rögtön jön, tessék addig helyet, foglalni — mondja a titkárnő az Orosházi Üveggyárban. Ülök, nézelődöm és — hogy mégtörjem a csendet — megjegyzem: szörnyű ez a meleg! Az — helyesel a titkárnő — legalább harminc tok van, alig lehet kibírni. Meddig lehet kibírni? — Nézzünk előbb körül egy kicsit, utána beszélgessünk! — invitál Csizmadia Jenő, az öblös- üveg-gyáregység vezetője. Kinyit egy ajtót, előreenged. Hirtelen mellbevág a hőség és a zaj. — Ez az egyes huta kiabálja, de alig értem. Két gép között állunk, mindkettőből izzó palackok jönnek elő. Valahol egy ventillátor működik, hütenie kellene a levegőt, de csak a forrósá- got kavarja. — Ide nem szoktunk látogatókat hozni — mondja Csizmadia Jenő —, de maga látni akarta, hol dolgoznak az embereink. Hát itt is. — És bírják? — kérdem, mire válasz helyett- int egy félmeztelen férfinek. Olajos keze helyett csuklóját nyújtja, ő Vörös Zoltán, az egyik gép kezelője. — A Dunántúlról jöttem, ide nősültem és kellett valami munka. Hallottam, hogy az üveggyárban jól fizetnek. Nem kérdeztem mit kell csinálnom, és mikor először megláttam ezt a helyet, azt mondtam magamban: ezt egy óráig sem bírom! Azóta 11 év telt el. Megszoktam és megszerettem ezt a munkát. Jól keresek, de ne gondolja, hogy csak a pénz tart itt. Majdnem ennyit máshol is megkapnék, itt azonban érzem: csinálok valamit. Látom, ahogy a eseppből üveg lesz, és tudom: ebben az én munkám is benne van. Igaz, nagy a zaj és a hőség, de ez már vele jár. Az üveget csak melegen lehet formálni! „Nem vagyunk hősök!" Az Orosházi Üveggyár fennállása óta a tavalyi év volt az első, hogy nyáron nem esett vissza a termelés. Mi történt? Megszokták a dolgozók a meleget, vagy a meleg lett elviselhetőbb? Sem egyik, sem másik —- világosít fel az üzemvezető. — Ezt a meleget nem lehet megszokni, a technológia pedig ilyen hőséggel jár. Ezen nem tudunk segíteni. A gépek között húsz, harminc fokkal van melegebb, mint kint, azt kellett tehát elérnünk, hogy a lehető legkevesebbszer kplljen a gépkezelőknek ' beavatkozniuk. Ez volt a rekonstrukció fő célja, és hogy sikerült elérnünk, azt a tavalyi eredmény bizonyítja. A legnehezebb munkák egyike a szerszámcsere. Az üveg centiméterekre izzik az ember mellett és hiába van azbeszt kesztyű, védőruha, a sugárzó hő éget. Senki sem bírja soká, elhúzódik a munka. A rekonstrukció óta ilyesmi alig fordul elő- Néhány apró változtatás a gépen, a jobb minőségű anyagok használata kiküszöbölte a gyakori szerszámcserét. — A gyár éves termelési terve 1.1 milliárd forint, ebből a mi részünk nyolcszázmillió — mondja Csizmadia Jenő. .— Nálunk készül az összes üdítő italos üveg. dolgozunk a konzerv-, sör- és vegyiparnak, termékeink 30 százalékát exportáljuk. Dolgozóink tudják, hogy minden óra tízezreket jelent és a veszteség őket is érinti. A 2-es huta főgépésze. Fejes György, alapító dolgoznia a gyárnak. Az indulástól, 1963-tól van itt. — Ha körülnéz az üzemben, meglepődik, mennyi régi dolgozónk van — mond ja. — Aki hozzánk jön, az vagy hamar elmegy, vagy megszokja és megszereti ezt a munkát. Megszereti, m°rt itt minden perc más. itt nem lehet unatkozni. Ezek a hatalmas gének leheletnyi finomsággal bánnak az üveggel és ez a mi érdemünk is. A beállítás, beszabályozás és később az üzemeltetés annyi örömet ad, hosv ezért érdemes vállalni a nehézségeket. — És még valami: velünk, melegüzemi munkásokkal minden nváron foglalkozik az újság, Üsv beszélnek rólunk, mintha, hősök lennénk. Hi gave el. nem hiányzik ez nekünk. la az, ilyenkor nehezebb a munka, de így van ez máshol is. Tél v?ev nvár — egvremegv. termi kell a dolgunkat becsülettel. Erről pedig kár sokat beszélni! Kánikulai hűvösség —1 Akarja látni, hol készül az üveg? —• Akarom! — Meleg lesz! — Nem baj, nézzük meg! Homokból, szódából és mészkőből lesz az Üveg, ezekhez a fő alkotórészekhez adják hozzá kis mennyiségben a különböző, színező és minőségjavító anyagokat — tudom meg útközben az üzemvezetőtől. A porrá őrölt anyagokat összekeverik és beöntik a kemencébe, ahol 1600 fokon összeolvad üveggé. A kemencéket — hutákat — gáz fűti, üzemük automatikus. Kanyargós vaslépcső vezet a hutához és ahogy megyünk mindig feljebb, úgy lesz egyre melegebb. A kemencék torka fehéren izzik, védőszemüveg nélkül alig lehet benézni. Csorog rólam a veríték. — Itt oldalt, ezek a gázégők fűtik a kemencéket. Néha tönkremennek, és akkor üzem közben kell cserélni. Ez a gyár legmelegebb munkahelye, több mint 110 fok van. Hűtött azbesztruhában is csak negyedórát lehet itt dolgozni. Jöjjön, egy pillanatra ezt is kipróbáljuk. Belépünk a két kemence közé. Nem lehet leírni, amit ott, érez az ember. A könyörtelen hőség a szemet is égeti, a jegyzetfüzet műanyag borítása meglágyul a kezemben. Alig kapok levegőt. Az üzemvezető int: elég volt, menjünk. Megyünk, és megcsapja arcomat a hűvös, üdítő, harmincfokos júliusi levegő. Lányai László — Fel kell készülnünk a csúcsidőre, amikor naponta 2—3 ezer vagon érkezik. A torlódás elkerülése végett az lenne kívánatos, ha az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a terményeiket egy időben folyamatosan szállítanák hozzánk és a saját raktáraikba. Feltétlenül szükség van a szállítási mennyiség és az átadási idő szigorú betartására. — Mely időpontban veszik át a gabonát? — Reggel 8-tól este 8-ig tartanak nyitva átvevő üzemeink, de indokolt esetben már reggel 5 órakor kezdjük az átvételt. — Hány gazdasági egységtől vásárolják fel a terményt es mennyi idő alatt fejeződik be az átvétel? — Összesen 95 mezőgazdasági üzemtől vásárolunk gabonát és az egész beszállítás, valamint az átvétel 20—25 nap alatt zajlik le. Ami a szárítást illeti, lehetővé tesszük, hogy azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek ilyen berendezésekkel, vállalatunknál végeztessék el ezt a munkát. Nappnta átlagosan 110— 120 vagon gabona szárítását tudjuk vállalni. Befejezésül az igazgató a tárolási gondokról beszélt. Megemlítette, hogy a vállalat továbbra is kéri az egyes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek segítségét abban, hogy tegyék lehetővé számukra a felvásárolt 8—10 ezer vagon gabona tárolását. Ezerháromszáz vagon táp évente Az eleki keverőüzem rekonstrukciója a múlt évbén fejeződött be. Az üzem elsődleges feladatának tartja, hogy a háztáji gazdaságokat megfelelő mennyiségű takarmánnyal lássa el. Jelenleg évente mintegy 1350 vagon tápot állítanak elő 5 millió forint értékben. Az 52 dolgozó munkakörülményei javultak, hiszen felújították a szociális létesítményeket is. Az üzemben egy esztendő alatt egymillió 700 ezer forint bértömeget használnak fel. Társadalmi munka és Takarékosság Szeghalomban minden évben szép. eredményeket érnek el társadalmi összefogással. Az első féléves értékelés szerint a község lakossága, vállalatainak, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozói, szocialista brigádjai 1 millió 557 ezer forint önkéntes munkával járultak hozzá a település szépítéséhez, gyarapításához. Ugyanakkor a nagyközségi tanács kollektívája az erre az évre tervezett 470 ezer forintból az első fél évben 366 ezer forint értékű anyagot és energiát takarított meg. Megkezdték a Borsodi Hőerőmű felújítását Több mint egymilliárd forint értékű fejlesztés és rekonstrukció kezdődött Kazincbarcikán, a Borsodi Hőerőműben. A munkálatok kétirányúak: egyrészt folyik a gőzt előállító kazánpark teljes rekonstrukciója, továbbá a környezetvédelem érdekében az elektromos porleválasztó rendszer kiépítése; másrészt a mintegy 200 megawatt teljesítményű elektromos energiát előállító, több mint 20 éve üzemelő erőmű egyre nagyobb szerepet kap a dinamikusan fejlődő szomszédüzem, a Borsodi Vegyi Kombinát kiszolgálásában. A rekonstrukció — amelyre mintegy 700 millió forintot költenek — a VI. számú kazán felújításával megkezdődött és az erőműben levő tíz kazán közül az első öt 1980-ra, a további felújítás pedig 1982-re fejeződik be. A kazánok felújításával egy időben folyik’ a nagy teljesiimé- nyű elektromos porleválasztók beszerelése is. Erre a munkára összesen 170! millió forintot költenek.
