Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

Együttműködés, tomegkerpcsolat Tanácsi vezetők értekezlete Gyulán Sikeres volt megyénk ifjúmunkásainak háromnapos seregszemléje Nemrégiben értekezletet ren­deztek a gyulai járási hivatal­ban, amelyen a nagyközségi, községi tanácsok elnökei és vb- tilkárai vettek részt. Megjelent az értekezleten és felszólalt Klaukó Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, és ott volt Arany Tóth Lajos, a párt gyulai járási bizottságának első titkára. Novak Mátyás, a járási hiva­tal elnöke tájékoztatást adott a j megyei tanács vb vezetőinek a ' járási hivatal munkájára vonat- j kozó értékeléséről, majd a megyei | elnöki értekezleten elhangzott feladatokat ismertette. Megálla­pította, hogy az elmúlt évben to­vább javult a lakosság és a ta­nács kapcsolata, amit az is bizo- nyit, hogy, a társadalmi munka J értéke a gyulai járás területén meghaladta a S millió forintot az 1974. évi 5 millióval szemben. Javult valamelyest a tanácsülése­ken való megjelenés aránya, bár még korántsem kielégítő. A nagyközségi, községi tanácsok tavaly tíz falugyűlést tartottak, amelyek jó alkalmak voltak a lakosság és a tanácsok kapcso­latainak további erősítésére. Ja­vult a törvényesség helyzete. A csaknem 400 határozatból mind­össze három nem felelt meg a törvényességi előírásoknak. Négy község — Doboz, Méhke­rék, Lökösháza és Szabadkígyós — kivételével mindenütt javult a szakigazgatási szervek mun­kája. Az állampolgárok túlnyo­mó többsége elégedett a hatósági ügyintézéssel, mindössze egy szá­zalék volt a fellebbezések szarna. A szakigazgatási szervek alapve­tően teljesítik a velük szemben támasztott követelményeket. A járási hivatal dolgozói 1975-ben a községi tanácsi szerveknél öt komplex, hatvan ágazati, nyolc­vanhét cél- és negyvenhat utó- vizsgálatot tartottak. Jónak ér­tékelhető a járási hivatal és a községi tanácsok kapcsolata is. Szó volt még a községi tanácsok apparátusának utánpótlásáról, a káder- és személyzeti munkáról, a tanácsok dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. Felhívja a figyelmet arra, hogy olyan be­a régi gyárral együtt a termelés már eléri a 400 ezer tonnát, a teljes hazai produkció több mint felét. Az alumínium termékek fel­dolgozásának legnagyobb bázi­sát Székesfehérváron hozták lét­re. Zömében szovjet és francia import cégekkel 1971-ben szerel­ték fel az 1500 milliméteres szé- lesszalagművet, majd a kapaci­tást 1973-ban bővítették és egy évvel később nagyobbították a présművet is. 1975—76-ban to­vábbi beruházásokra kerül, il­letve került sor. Mindezek után a székesfehérvári nagyüzemben — 1,2 milliméteres vastagságú, 1200 milliméteres szélességű át­lagban számolva — évente 71— 72 ezer tonna melegen és hide­gen hengerelt szalag, huzal, le­mez, fólia és más félgyártmány készül. (A présműben az idei bővítés után az évi 25 ezer ton­náról 35 ezer tonnára nő a tér-, rnelés.) Szóljunk a Magyar Alumíni­umipari Tröszt külföldi akciói­ról is. Az ALUTERV a hazai timföld-alumíniumipari létesít­mények tervezésével nagy gya­korlatot és nemzetközi hírnevet szerzett.' Az első megbízást a hatvanas évek elején kanta Indi­ából, egy évi 200 ezer tonna ka­pacitású timföldgyár tervezésére. A korbai üzembe magyar feldol­gozó gépeket is szállítottak. Ez­után Románia következett, a tulceai 250 ezer tonnás timföld- gyáx terveinek elkészítése; 3,5 ruházásokat ne tervezzenek, amelyeknek nincsenek meg az anyagi alapjai. Klaukó Mátyás felszólalásában többek között hangsúlyozta, hogy a megyei tanács igyekszik több segítséget nyújtani a közsé. gi tanácsok munkájához. A me­gyei tanács legutóbbi vizsgálata pozitív volt s ebben az értéke­lésben benne van a községi ta­nácsok, a végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szervek mun­kája is. Ebben a járási pártbi­zottság segítsége is tükröződik. A jövőben tovább kell javítani a testületi üléseken részt vevők megjelenési arányát, hiszen a részvétel nem szívesség, hanem kötelessége a választott testület tagjainak. Ahol rossz ez az arány, ott a község vezetői a választás kritikájaként is érté­kelhetik ezt. Javult, de tovább kell még korszerűsíteni a veze­tők munkastílusát. Időszerű len­ne megváltoztatni a vizsgálati rendet és továbbcsökkenteni a még itt-ött fellelhető bürokráci­Nemréglben Gyulán együtt­működési megállapodás aláírá­sára került sor Békés, Békés­csaba, Gyula városok között A három város egészségügyi vezetői az egyezmény szerint évente két alkalommal megvi­tatják a táppénzes és etikai helyzet alakulását, a népesedés­politikai határozatból következő feladatokat, a járó- és fekvőbe­teg-ellátást, az anya- és gyer­mekvédelmi munkát és értéke­lik a városok egészségügyi hely­zetét. Szó lesz az alkoholizmus elleni tevékenységről, megvizs­gálják a kijózanító állomások működését, a hipnotikus utó­kezelés eddigi tapasztalatait, a szociális gondoskodást. A megállapodás kiterjed a | millió rubeles gépexporttal ki­egészítve. Ezt követően Afrika „meghódítása'’ volt soron, Mali, Malgas, Guinea, Ghana kért és kapott komplett terveket, továb­bá Sri l^anka (Ceylon). És az eddigi legnagyobb üzlet: az obrovaci fővállalkozás, Jugo­szláviában. Itt egy évi 300 000 tonnás timföldet gyártó üzemet tervezett és szerelt fel a MAT. A kulcsátadás határideje 1976. július. Az alapszerződés értéke 42 millió dollár. Tervező válla­latunk — alvállalkozóként — részt vesz egy másik jugoszláviai (Zvornikban) timföldgyár kivi­telezési munkálataiban. Ezt az évi 600 ezer tonna kapacitású üzemet a Szovjetunió hiteléből építik, a tervdokumentáció je­lentékeny részét Magyarország szállítja. A legfrissebb hírek szerint a magyar mérnökgárda által fel­halmozott szellemi értékekre, a tervezők gyakorlatára több nyu­gat-európai ország is igényt tart. Nemrég Budapesten tárgyalt a görög BAUXIT PARNASS és annak amerikai partnere, az NSA-cég delegációja. Görögor­szágban — amerikai finanszíro­zással — magyar közreműködés­sel építenének fel egy összesen 800 tonna kapacitású timföld­gyárat. Obrovác példáját alapul véve, a delegáció reménytkeltő- nek nevezte az üzleti kilátáso­kat. B. I. G. át. Nélkülözhetetlennek ítélte a tanácsok és a gazdasági egysé­gek közötti együttműködési, va­lamint az intézmények, vállala­tok, szövetkezeid... ellenőr-zését, azok vezetőinek beszámoltatását Kifejtette véleményét a káder- és személyzeti munkáról, amely­ben elsődlegesnek ítélte meg o jó együttműködést * községi pártbizottságokkal. Felhívta a fi­gyelmet a tervszerű utánpótlás­nevelésre. Az elhangzottakkal kapcsolat­ban többen kértek szót és mond­ták el véleményüket. A vita ősz. szefoglalója után dr. Fábry Ká­roly, a járási hivatal elnökhe­lyettese adott tájékoztatást a jogpolitikai elvek érvényesülésé­ről. Végezetül Sándor Béla, a járási hivatal pénzügyi, terv. és munkaügyi osztály vezetője is­mertette a középtávú és éves költségvetési, fejlesztési, vala­mint az adóbevételi tervek telje­sítésével kapcsolatos feladato­kat. megyei és városi kórházak tevé­kenységére is. A három város kö­zös tudományos értekezleteket, továbbképzéseket szervez. Ren­delkezik az okirat arról is, hogy a város egészségügyi vezetői kö. zös tapasztalatcserét szerveznek, és a munkaértekezletekre a vá. rosi főorvosok egymást kölcsö­nösen meghívják. Ugyancsak együttműködnek a polgári vé­delmi kiképzésben és gyakoria. tokban. Javasolják, hogy a há­rom város egészségügyi és szo­ciális bizottságai is tartsanak együttes ülést. Indokoltnak tartják, hogy a gyulai Járási Hivatal egészségügyi osztályá­nak vezetője is kapcsolódjon be az együttműködésbe. Az együttműködési okmányt dr. Horváth Éva gyulai, dr. Gelegonya Katalin békési, dr. Juhász László békéscsabai váro­si főorvos. Dér Lajos gyulai, Vámos László békési, Babák György békéscsabai tanácsel­nök-helyettes. valamint dr. Sár. nyai Ferenc megyei főorvos írta alá. Csorvásiak az V. ötéves tervért A csorvási Lenin Termelőszö­vetkezet tagsága egyetért az orosházi 'Üj Élet Tsz versenyfel­hívásával s az V. ötéves terv tel­jesítésére kibontakozott széles körű munkaversenyhez csatlako­zik. 1976—80 között évenként 5 százalékkal bővíti termelését. Tervük szerint 1980-ban hek­táronként búzából 50 mázsát, kukoricából 90 mázsát, cukorré­pából 450 mázsát, kenderből 90 mázsát, repcéből 24 mázsát, cirokból 24 mázsát, ré­pamagból 20 mázsát termelnek. Az állattenyésztést a terv idő­szakában továbbfejlesztik. A te­hénállományt 332-ről 400-ra nö­velik. Az egy tehénre jutó tej­termelésben a 3500 liter elérése a cél. Így 1980-ra — évi 7393 hektoliter tejtermeléssel szem­ben — 14 ezer hektolitert ter­melnek. Sertéshúsból 4049 mázsa helyett 8400 mázsát, baromfihús­ból pedig 3 és félszer annyit ad­nak, mint 1975rben. Kánikulai három napon zaj­lott le Békés megye munkásfia­taljainak változatos programok­ban bővelkedő találkozója. A nagy meleg', a vakációzó han­gulat ellenére is mintegy há­romezren sereglettek össze jú­lius 2-án a megyéből a békéscsa­bai Kulich-emlékműhöz, az if­júmunkás napok megnyitójára. Ugyanennyien alkották az ifjú­sági parkban megtartott nagy­gyűlésre induló^ menetet. A második nap délelőtt je iz­galmas vetélkedőkkel és verse­nyekkel telt el. A harmadik nap • a társadalmi munkáé volt. A ve­télkedők eredményéről már be­számoltunk, most elmondjuk, hogy a KISZ-táborban megren­dezett honvédelmi rajversenyt, az ötfős leánycsapatok küzdel­mét a békéscsabaiak nyerték Szarvas városának, illetve a gyulai járásnak csapatát meg­Hétfőn nemzetközi dendroló- giai tanácskozás kezdődött Bu­dapesten a kertészeti egyete­men. Az egyhetes konferencián a települések, városok zöldterü­leteinek létesítésével, fenntartá­sával kapcsolatos kérdésekről tartanak előadásokat a résztve­vők, összegezve eddigi kutatási eredményeiket. Külön témakör­ben vitatják meg mennyi nö­vény telepítése célszerű a fais­kolákban az utánpótlás biztosí­tására, és a kiültetett fák ápo­lása nyomán hogyan lehet a növényeket az eddigieknél na­I előzve. A fiúcsapatok versenyé­ből a gyulaiak kerültek ki győz- | tesen, második a mezőkovácshá­zi járás, harmadik a békésiek csapata lett. Az Ifjúmunkás Kupát a kis­pályás labdarúgótornán a gyu­laiak hódították el a szarvasi já­rási csapat elől, a harmadik helyre pedig Szarvas város csa­pata került. Az atlétikai versenyeket ez al­kalommal békéscsabai, békési és mezőkováosházi versenyzők nyerték. A dobogó legmagasabb fokára Mókus Kálmán (ICH) m és távolugrás), Sirovicza József (400 m), Kutasi Imre (súlylö- kés), és Varga József (magasug­rás), illetve Papp Judit (100 m), Dolog Csilla (200 m), Pócsik Il­dikó (távolugrás), Hegyesi Esz­ter (súlylökés) és Hovorka Má­ria (magasugrás) jutott fel. K. E. P. gvobb arányban porfogóként hasznosítani a városokban. Kü­lön témakörben újabb, az urba­nizációs ártalmakkal dacoló, el­lenálló növényfajták kialakítá­sának genetikai kérdéseit vitat­ják meg a szakemberek. A tanácskozást dr. Dimény Imre, a kertészeti egyetem rek­tora nyitotta meg. 3 békés amssn 1976. JÚLIUS 6. Béla Ottó Három város összefog Egészségügyi együttműködési megállapodás A lakatosverseny július 3-i megyei döntőjének résztvevői a gyakor­lati feladat megoldása közben. Előtérben a harmadik helyezett Pet. róvszki János, a hütőház ifjúmunkása A honvédelmi rajverseny döntőjét a KISZ-táborban rendezték meg. Képünkön a.szeghalmi járás csapata látható kispuskalövészet köz­ben (Fotó: Budiczky és Veress) Tanácskozás a zöldterületek biológiai kérdéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents