Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

% 4 tisztább, virágosabb Békéscsabáért Bővül a géppark, javul a dolgozók szociális helyzete a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál Az V. ötéves terv fejlesztési programját tárgyalta legutób­bi ülésén a Békéscsabai Ker­tészeti és Köztisztasági Válla­lat igazgatótanácsa. A fő tö­rekvés: mindeti erőt összpon­tosítani arra, hogy a megye- székhely utcái, terei tisztáb­bak, virágosabbak legyenek, bővüljön a friss levegőt, pi­henést, környezetvédelmeit szolgáló zöldövezet. Ehhez azonban új gépek, technikai berendezések vásárlására, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alapos megvál­toztatására lesz szükség. A vállalat mindössze 22 éves múlttal rendelkezik. Az utóbbi években sokat javult a munkájuk, az V. ötéves terv-, ben fjedig a legnehezebb fi­zikai munkákat gépek váltják fel. A IV. ötéves terv idején még jelentős volt a kézi út­tisztítás, ma már nagy teljer sítményű gépek könnyítik a munkát Önfelszedő IFA-sep. rőgépből eddig kettőt vásárolt a vállalat, még ebben az esz­tendőben megérkezik a har­madik, később a negyedik. A seprőgépek két műszakban tisztogatják a megyeszékhely útjait. A meglevő két locsoló­géphez hamarosan megérke­zik a harmadik. A kiskonténeres szemétel­szállítást a Penza-lakótelepen megkezdték, később a város más lakótelepein is berendez­kednek a korszerűbb, higiéni- kusabb szemételszállításra. A korszerű csomagolástechnika ugyanis városszerte növeli a háztartási szemét mennyisé­gét, ezért egyre nagyobb fel­adat hárul a vállalatra. Távlati tervek szerint nagy konténerek beszerzése a cél. Köztudomású, hogy a köz- tisztaság dolgozói .állandóan fertőző veszélyben tevékeny­kednek. A vállalat arra törek­szik, hogy javuljon szociális ellátottságuk. E célt szolgálja többek között a Csorvási úton készülő új telep. A Kulich Gyula-lakótele­pen épül fel a város első pi- hepőtelepe, ahol korszerű kö­rülmények között étkezhet­nek, tisztálkodhatnak. A me­gyei tanács az V. ötéves terv éveiben összesen hatmillió fo­rinttal segíti a vállalat köz- tisztasági fejlesztési program­ját. Ugyancsak nagy gond a parkok építése, fenntartása, a lakosság dísznövénnyel és vá- g'ottvirággal való ellátása. A külterjesen és belterjesen gondozott parkfelület nagysá­ga meghaladja az egymillió 166 ezer négyzetmétert. A ját­szóterek, virágágyak területe szintén jelentős. Az elkövet- . kező években sok díszfát és \ évelő virágot ültetnek. Üj virágház épül 1800 négy­Egy műszakos munkára szövőnőket, valamint férfi anyagmozgatókat felveszünk. „Csaba” Sző­nyegszövő Hsz, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 41— 43. zetméter alapterületen. Virág­üzletek nyílnak a város kü­lönböző pontjain. A MAV-hoz hasonló, pon­tos menetrend készült a nap­pali és éjszakai útseprésre, portalanításra, locsolásra. A vállalat aira törekszik: míg a lakosság alszik, s csendesek az utcák, terek, addig takarít­sanak, locsoljanak a gépek. Az igazgatótanács állásfog­lalása szerint a vállalat min­dent elkövet azért, hogy Bé­késcsaba a megyeszékhely rangjához méltóan tisztább, virágosabb, szebb legyen. A. R. Esküvő, pezsgés koccintással Három hónapja működik Gyulán a városi tanács rendezvényirodája Több mint három hónappal ezelőtt, pontosan március 18-án kezdte meg működését Gyulán a városi tanács által létrehozott rendezvényiroda, amelynek fel. adatául a szocialista jellegű csa­ládi és társadalmi ünnepségek magas szintű megrendezését tűzték ki. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága még az elmúlt év őszén egy tizenegy tagú társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező bizottságot hozott lét­re, amely nagy segítséget nyújt az irodának, mint tanácsadó szerv és elősegíti a közvéle­mény formálását, valamint szé. les körű propagandát fejt ki az iroda szolgáltatásainak népsze­rűsítésére. Az eltelt negyedév alatt 116 gyermek névadóját rendezték meg, és bár ennek többsége csoportos ünnepség volt, az iroda dolgozói arra tö­rekednek, hogy a jövőben in­kább az egyedi névadó ünnep­ségek terjedjenek, mert ezen jobban lehet megteremteni a családi jelleget, a bensőséges hangulatot. A névadók színvo­nalának emelésére szeptember, tői egy gyermek kamarakórust szerepeltetnek és egy irodalmi színpadot alakítanak. Eddig 53 alkalommal rendez, tok esküvőt és az ehhez nyúj­tott sokféle szolgáltatás közül leginkább a pezsgés koccintást, a. meghívó elkészítését, a meny. asszonyt csokor házhozszállítá­sát kérik. Polgári gyászszertartás ese­tén a lebonyolításon kívül az iroda megelőlegezi a temetkezés költségét, elkészítteti és elküldi a gyászjelentéseket, a gyászhírt közöltét) a sajtóban, intézi az SZTK, vagyis minden ilyenkor elkerülhetetlen ügyes-bajos gon­dokat magára vállal. — tó — Szántó István géplakatos a tanács új elnöke Eleken Az elmúlt napokban tartotta ülését Elek nagyközség Taná­csa, amelyen részt vett Novak Mátyás, a Járási Hivatal elnö­ke, Ferei András, a párt nagy­községi bizottságának titkára és Nyisztor György, a HNF nagy­községi bizottságának elnökhe­lyettese. A művelődési házban megtar­tott tanácsülésen elsőként az el. nöklő Petrucza Tivadar tanács­elnök-helyettes üdvözölte a ta­nácstagokat, a nagyközség öt- ven választókörzetének képvi­selőit, majd ismertette a napi­rendet és javasolta, hogy a ta­nácstagok hallgassák meg az ügyrendi és választási bizottság elnökének jelentését a május 23-án megtartott időközi la- nácstagválasztásról. Radnai László, az ügyrendi bizottság elnöke adott jelentést az eseményről, megállapítva, hogy a 14-es tanácsi választó- kerületben Szántó Istvánt, az üO-esben Gagdi Károlyt válasz, tolták egyhangúan a tanács új tagjainak. A továbbiakban Pá­pai János, a választási bizott­ság elnöke számolt be a testü­letnek arról, hogy az ürese­dés miatt sorra került időközi választáson a törvényesség min. denben biztosított volt és a vá­lasztás megfelelő hangulatban zajlott le. Nyisztor György, a HNF nagy­községi bizottságának elnökhe­lyettese elmondotta, hogy alkot­mányjogi feladatnak tesznek eleget ajánlásukkal. Széles körű közvélefnénykutatós, a vélemé­nyek meghallgatása után a nép­frontbizottság üvegtárgyait* és úgy döntött, hogy javasolja a tanácsülésnek: Szántó Istvánt válassza meg a nagyközségi ta. nács. tagjának, s válassza meg a tanács elnökének és a végrehaj. tó bizottság tagjának. A javaslat után több tanács­tag kért szót. Tóth Mihály, Puj János, Makos István, Gora Já­nos hozzászólásaikban egyönte­tűen állapították meg. hogy a jelölt eddigi életútjával bebizo­nyította, érdemes erre a tiszt­ségre. A hozzászólásokat követően történt meg a választás, amely egyhangú volt, minden kéz a magasba emelkedett és így jú­lius 1-tői Szántó István Elek nagyközség Tanácsának elnöke. Szántó Istvánt jól ismerik a községben, őszinte, egyenes, szó­kimondó munkásként tartják számon. 1937-ben született, az iskolát Eleken végezte el, majd í Budapestre, a hajógyárba ment géplakatos ipari tanulónak. In­nen a Goldbergerbe került kar. bantartó lakatosnak s itt dol­gozott 1953-ig, amikor behív­ták katonának. 1960-ban tért haza Elekre s a helyi Lenin Termelőszövetkezetben helyez, kedett el s bár szakmunkás volt, a korlátozott lehetőségek miatt először rakodó munkás, majd traktoros lett. Később került a gépműhelybe, ahol 1963-ban brigádvezetőnek választották meg a gépcsoportnál. Ebben a beosztásban tevékenykedett pél­damutatóan — közben hosszú éveken át mint a szövetkezet vezetőségének tagja is — egé­szen az elmúlt év áprilisáig, amikor megválasztották a szö­vetkezet ellenőrző bizottsága el­nökének. Rendszeres képzésben vesz részt, most végzi a Marxiz­mus—Leninizmus' Esti Egyete­met. A második osztályt kitű­nően zárta, s közben beiratko­zott a gimnáziumba is. A választás után néhány perc. cél még meghatódva és szűksza­vúan vallott terveiről: — Tudom, nagyon sokat kell még tanulnom, hogy az egyre növekvő igények mellett is tel­jes értékű és elismert vezető le­hessek a nagyközségben. Szeret­ném, ha az emberek elnökként is elfogadnának, s úgy emleges­senek a jövőben is, mint Szántó Pislát, s nem úgy, hogy a ta­nácselnök Szántó. Nehezen vál­laltam el, hiszen anyagilag semmivel sem járok jobban. Nem mondom, van bennem né­mi kétkedés is magam iránt. Az azonban nagy erőt adott, hogy az emberek, a munkások megállítottak az utcán, megráz.. Szántó István, az új tanács­elnök ták a kezemet és azt mondták: Vállald el, Pista! Ügy érzem, sokat várnak tőlem, talán töb­bet is, mint amennyire képes vagyok. Mégis bízom abban, hogy a tanácstagok, a tisztség- viselők átsegítenek a kritikus helyzeteken és akkor talán ... A választás után Novák Má­tyás, a megyei tanács vb és a párt járási végrehajtó bizottsá­ga nevében mondott rövid be­szédet. Hangsúlyozta többek kö­zött. hogy a tanács olyan sze­mélyt választott, aki munkás, a mezőgazdaságban dolgozik és a munkásosztály szemléletét hoz­za magával. Használja ezt fel munkájában — kérte —, érvé­nyesítse munkájában azt az egyszerűséget és tisztánlátást, amit eddig is erényeként emle­gettek. Aáinúcu kéz a magosba emelkedett Próbaaratás,,, ARATÁS! Valahányszor cszé­pen csengő magyar szót olva­som vagy hallom, lelki szemeim előtt megjelenik az aranyló ka­lásztenger. Péter-Pál után kü­lönösen sok szó esik az aratás­ról, kedvezőbb esztendőkben ilyenkor már a tettek mezején tevékenykednek az új élet beta­kart tői. Az idei kedvezőtlen tavas® késleltette a növények fejlődé­sét, a tartós kánikula azonban meggyorsította a gabonák éré­sét. A napokban „aratáslesre” indultam. Megyénk minden tá­ján láttam aranyló kalásztengert. A különböző búzafajták még éretlenek, csupán ősziárpatáblá- kon láttam arató-cséplő kom. bajnokai. Lassan, méltóságtelje­sen haladtak előre, széles sáv­ban „harapták” az érett kalá­szokat, s nyomukban tehergép­kocsik szállították az új ter­ményt a szérűre. — Ez csak amolyan próbaara­tás — mondotta az egyik mező­gazdász. — Megnézzük, hogyan üzemelnek az új, illetve a fel­újított gépek, mennyire tudjuk kicsépclni a zsenge terményt. Próbaaratás! Erről a meghatá­rozásról gyermekkori nyarak jut­nak eszembe. Akkoriban a sze­gényemberek kamrái általában tavasszal kiürültek. Azért is ne­vezték új életnek az új tér. ményt, mert az aratás valóban új kenyeret, új életet hozott, ha. csak időlegesen is a családnak. Emlékszem, mennyi bizakodás, reményteljes várakozás előzte meg az aratást. A kenyérgabo­na betakarítása nemcsak szép, hanem egyben a legnehezebb fi­zikai munka volt annakidején. Ehhez pedig erő, energia, tehát kenyér kellett... Június utolsó napjaiban cso­portosan indultak határszemlére a gazdák. Dörzsöigették a ka­lászokat, két köröm közt nyom­kodták, később harapták a piros búzaszemet. „Haditanácsot” tar­tottak: melyik kispareella me­lyik szélén suhanhat meg első­nek a kézi kasza? A próbaara­tás valóságos népünnepély volt. Ott sündörgött a búzaföldeken a falu apraja, nagyja. Ha cgy-egy gazdának minden búzája zöld volt, kölcsönadott 2-3 keresztre- valót a jó komája, szomszédja, sógora. A zsenge búzát lekászálták. a napon szárították. Csak estefelé szedték marokba, kötötték ké­vébe és szállították haza. Az ud­varokban ponyván továbbszá­radt a búzakéve, s végül esép- hadaróval verték ki a kalászok­ból a szemet. Az új terményt az asszonyok kézi rostával tisztítot­ták, továbbszárítgatták, kavar- gatták. Nyolc-tíz család összefo- I gott, s egy-egy ökrös szekér meg­indult a drága rakománnyal a legközelebbi malomba, Mi, gye­rekek messze elkísértük a sze­kereket. Aztán felmásztunk a legmagasabb diófára, nyárfára, onnan lestük: mikor közeledik a lisztesszekér, ürömmel vittük a hírt: az asszonyok készülhetnek a kenyérsütésre. A kemencéket körültogtuk, amikor sült a foszlós bélü fehér­kenyér, a drága illatot mélyen beszippantottuk, nyálunk csur­góit, úgy vártuk, hogy ehessünk végre. Az új kenyér megszegése a házigazda feladata volt. Nagy késsel keresztet húzott a ke­nyérre, s sorba adta a gyerekek kezébe a karéjokat. Édesanyám minden nyáron könnyel áztatta az új kenyeret s halkan imád­kozott: — Édes jó istenem! Add, hogy jövő nyáron aratásig legyen ke­nyér ... Al> Róza t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents