Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
Házunk tala — kiskert ✓ Hit kell tudnunk a dugványozásról? A dugványok lemetszett növényi reszek, amelyeket mesterséges eljárásokkal gyökér- képzésre késztetünk, és végül önálló növénnyé fejlődnek. A kővetkező dugványokat használjuk; HAJTÁS-, CSÜC5- TAGT FVJ DUGVÁNYOK; azok a hajtások, melyek egy növekedő- kepe« esúcsrügyet nevelnek (Fuchsia, Chrysanthemum, Pelargonium, stbj SZÁRDUGVÁNYÖK: egyrftgyesek és az ízközökben kell elmetszeni őket (Cordyline, Draco nea, Monstre«, Diefferv- bachia, Ficui, Peperomia stb.) Lehetnek levelesek vagy levél nélküliek. Szárdugványnak osztott (föld alatti szárait) is alkalmazhatunk, mely később meggyökeresedik és hajtást hoz. RtGYDUGVÁICYOK: nyugvó rügyek, többnyire egy ülő levéllel a hajtásrészből kimetszve. E szaporításmódra a Vita- ceae-k (Tetrastigma voinieri- anuan, Cissus antarctica stb.) alkalmasak. IJEVÉLDUGVÁNYO<K: e módon szaporítjuk a Begónia fajokat, Sansaveriái, Fokföldi ibolyát, Streptocarpust stb. GYÖKÉRDUGVÁNYOK ▼AGY GYÖKÉRDARABOK: ehhez ujjnyi hosszú, fás, vagy húsos gyökérrészeket használunk, amelyek járulékos rügyeikből új hajtásokat és gyökereket fejlesztenek. Fontos, hogy dugványnverés r« csak életerős, jó tulajdonságú anyanövényeket használjunk. A dugványok gyökerese- dése függ a levelek klorofil- tartalmától, az anyanövény tápláltságától (nitrogén-túltrá- gyázásnál rossz a gyökeresed és, könnyen hervad, vagy rothad a dugvány) és a fényviszonyoktól. A dugványok nyerésénél fontos tudnunk, hogy az anyanövény melyik részén keletkeztek. Általában egy növény felső részeiről való hajtások korábban nevelnek virágot, mint a talajhoz közel fekvő részekről származók. A hortenziának és a Lorraine Begóniának a törzs alapjából kiinduló hajtásai sokáig vegetatív növekedésben maradnak, és erős növekedésű, későn virágzó növényeket nyerünk belőlük. Ha a virágokkal egy szintben levő dugványokat szedünk, gyenge növésű, idő előtt virágzó növényekké leszAz árvácska kétnyári virág. Ez azt jelenti, hogy az egyik évben elvetjük a magját, felneveljük a palántát, kiültetjük, de csak a következő évben hoz. za' a virágot. Ezeknek a növényeknek a virágzáshoz többnyire hideghatás szükséges. Az árvácska már az ókorban is kedvelt növény volt. A kétnyári növények közül fajokban a leggazdagabb nemzetség. A trópusok kivételével szinte mindenütt előfordul. Fajtáinak szá. ma ma már több mint ezer. Fajtáit fajtacsoportokba sorolták. A legfontosabbak a kö_ vetkezők: hiemelis — ősszel és kora tavasszal virágzik; pirnaer — nagyon korán virágzik: gran- diflora — fagytűrő, nagy virágú; Q ÉÉJBMBiZz 1976. JULIUS 31 nek, és belőlük nyerjük a gazdagon virító törpe növényeket. A LÁGY SZARU DUGVÁNYOK gyökeresedése a levelek asszimiláló-képességótől, a gyökérképző anyagok keletkezésétől függ. Mivel az asszimiláltak az éjszaka folyamán le- bomlanak, a dugványokat jobb a délutáni órákban — sőt jobb napsütésben, mint esős napokon — szedni. Így jobb gyöke- resedést érünk el. A kedvező fényviszonyok a szaporítás előtt és közben tehát éppen olyan fontosak, mint a dugványok -le- vélszáma. Minél borultább az évszak, annál több leveles legyen a dugvány. A levéllemez visszametszése — hogy a vízpárologtatást csökken tsük — csak a fényben gazdag nyári hónapiokban helyes, vagy ha a dugványok helyhiány miatt sűrűn egymás mellett állnak; vírus- érzékeny növényfajoknál és fajtáknál teljesen el kell hagyni. A szaporítóágyak mesterséges megvilágításával gyorsabb és jobb a gyökeresedé6. A DUGVÁNYOK 1WPTSZ LAPJAIN kallusz képződik, egy sej tszövet, mely a seb lezárását szolgálja, és alkalmas yízfelvé- telre. Ezen a sebszöveten keresztül jelentősen csökken a hervadás lehetősége, és megakadályozza a rothadás kórokozójának behatolását. A tejnedvet tartalmazó növények (a Ficus és az Euphorbia pulcherri- ma) dugványainak metszlapjai- ról a ragadós anyagot meleg vízzel le kell mosni. A rothadás megakadályozására mártsuk ezután a metszlapokat finom faszén porba. A dugványok gyökeresedése a hőmérséklettől is függ. Az optimális hó segítségével a növény saját növekedési anyagai hasznosulnak és segítik a gyöke resedést. A trópusi növények, mint a Ficus, optimális hőmérséklete 30* C körül van, a lágy szárú cserepes dugványoknál az optimum általában 12’ C fölötti talajmeleget jelent. NAGY HATÁSA VAN a gyö- keresedésre a talaj- és légnedvességnek. Ezért keverjünk a szaporítóközegbe homokot és tőzeget, így a nedvességet jobban tartja. A legtöbb esetben a magas légnedvesség jelentősen segíti a gyökérképződést. A gyökérképződés megindulása után fokozatosan levegőzzük és edzzük a növényeket. gigantea — nagy virágú korai; maxima — óriás virágú. Az árvácskát magvetéssel sza. porítjuk. Magját júliusban hidegágyba vagy szabadföldbe vetjük. 1000 növény felneveléséhez 2 gramm magra van szükség. A magot vékonyan takarjuk földdel és naponta többször öntözzük. A csírázáshoz 12—16 napol igényel. Ha ritkán vetettünk, egy me. legágyi ablak nagyságú területen 1200—1500 növényt tudunk felnevelni. A csírázás után egy hónappal állandó helyére vagy továbbnevelésre ágyakba ültet, jük a palántákat. Szereti a táp. anyagban gazdag talajokat. A talaj tápanyagtartalmának dú. sílására ne használjunk pétisót, mert mésztartalma káros az árvácskára. Általában ágyakba ültetjük, hagymás növényekkel vagy más kétnyári növényekkel együtt, négyzetméterenként 25— 35-tel. Virágzása nyár elejéig tart. F. B. Mini kenguru vagy erszényes nyúl VITÁK VITA A Fiatalokról A ma élő valódi emlősök legprimitívebb csoportját képezik az erszényesek. Már legalább 135 millió évvel ezelőtt kialakultak, és akkor valószínűleg az egész földön el voltak terjedve. Hazánk-területén is éltek, ezt bizonyítják azok a leletek, csontmaradványok, amelyek előkerültek a föld mélyebb rétegeiből. Megjelenésük idejére tehető a föld mai képének a ki. alakulása is, de a hőmérséklet abban az időben jóval melegebb volt, mint ma. Később, a jégkor- i szakokban életfeltételeik állan. dpan romlottak, ezért élőhelyük összezsugorodott. Máig tulajdonképpen csak Ausztráliában és egyesek Dél-Amerikában maradtak meg, de az oda behurcolt egyéb emlősök ott is vészé, lyeztetik létüket; ha az ember- nem védte volna őket tudatosan, már régen ki is pusztultak volna. Az erszényes emlősök elevenszülők, de terhességi idejük alatt nem képződik méhlepény, ezért olyan rövid is a terhességi idejük, mindössze 8—12 nap. Az újszülöttek csupaszok, fejletlenek, és csak úgy marad, nak életben, ha bebújnak az anya erszényébe. Az ivadék ott megragadja az emlőt, és szájbőre ideiglenesen összenő a csecsbimbó bőrével, így rendkívül szoros kapcsolat alakul ki az anya és magzata között. Ez a szoros kapcsolat csak a szopási idő végefelé oldódik szét. Képünkön egy furcsa kis állat látható, jellegzetes kengurutartásban. Az erszényes nyúl ez, amely Ausztrália füves pusztáin él, és itt föld alatti utakat, fészkeket épít magának. Általa, ban rovarokkal táplálkozik. Szelíd, félénk, jóindulatú állat. Fogságban gyorsan megszelídül. A képen látható állat egy nyugatnémet állatkertben született. VITA AZ EiLlDCé-EWEPÉSRŐL vita , a munkáról a Köti özit^ VITA A VITÁRÓL1, Kaján Tibor soroxnia Hatodik elemi iskolás voltam, amikor édesapám fiókjában színes ceruzát kerestem, de helyette egy fontos okiratot találtam. Finom, vastag, sárga színű papír volt. Ügynevezett „Ad- rm"-papir. Rá volt nyomtatva nagy betűkkel, hogy „Szerződés”, és még sok. apró nyomtatott ■ betű. Mindjárt megragadta figyelmemet, ami tintával volt beleírva, éspedig ez: „fertály Defines Géza”. — A szerződés ta-tal- mát meg se néztem, nyilván nemesi oklevél, vagyis „kutyabőr”, — gondoltam. Az én apám tehát nem, közönséges Dénes, hanem fertály Defines. Pedig úgy tudtam, hogy minden ősöm iparos volt Kispesten. Node ezután másképpen lesz. Űri irkákat, vignettákat szereztem, be, tankönyveimet kék papírral kötöttem át, s rájuk írtam: „Fertály Defines Géza VI. oszt. tanuló”. Nemes Es büszkén járkáltam az iskolapadban. De a nemesség kötelez is, gondoltam, ezért nekem a tanulásban elsőnek kell lentiem. Az órákon jelentkeztem felelésre és a jeles, jó és két elégséges osztályzatot rövid idő alatt kitűnőre javítottam. A nemesi ..stréberség" után a tanító- úr megnézte füzeteinket. Tiszta 1-es jegyet kaptam a dolgozatomra, ami ma 5- öst. jelent. De amikor visszaadta füzetemet, megállt előttem a tanító úr es ezt kérdezte: — Te Dénes, micsoda szamárságot írtál a füzeteidre? Mit jelent az, voltam hogy „Fertály Defines?” — Es megmagyaráztam, hogy otthon találtam egy okiratot, ami szerint engem ez a ■ névviselés megillet. Az egy 'nemesi okirat, úgy hívják, hogy „kutyabőr”, de mégsem bőr, mert a Riegle<■ József F, de papírgyárban készült „Adria” papíron. — Hát ez nagyon érdekes — mondta a tanító úr — hozd fel holnap azt az iratot, mert ha így van, akkor ki kell javítanom az anyakönyvedet, vagyis helyesbítenem kell. Másnap felvittem az „okiratot”. A tanító úr rámpislant, mosolyog, még egyszer végigolvassa, néha a szemöldökei felhúzza, majd nagyokat nevet és visszaadja: — Szamár vagy, Dénes fiam. Ez valóban okirat, de nemességet egyáltalán nem bizonyít. Édesapád vásárolt egy varrógépet a Singer és Társa varrógép- és kerékpár-kereskedő cégtől és SZERZŐDÉSBEN kötelezte magát arra. hogy a vételárat nenyedöven- ként. „fertnii ionként” letörleszti... Hát csak tedd vissza .szépen a helyére az írást, és a füzeteiden, meg a tan- könyveiden töröld ki r. „Fertőin Defines” veret, s írd alá helyette rendesen, hogy Dénes Géza Az árvácska szaporítása
