Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

V •> összkínai laktanya A tudat .«inaoi/,áSása" Az az elgondolás, hogy létre­hozzák az általános szegénység társadalmát, amelyben az anya­gi jólétnek már a puszta gondo­latát is mint „revízionizm ist”, vagy „burzsoá elfajulást" üldö­zik. számos oknál fogva megva­lósíthatatlan. Az egyik ok abban rejlik, hogy az ilyen társadalom ellentmond a szocializmus tudo­mányos elméletének, a kínai nép érdekeinek. Igái, Kína még min­dig paraszti ország, s élőek az 1851-ben fellázadt parasztok ál­tal létrehozott tajping-állam egyenlősítő eszméi. Igaz az is, hogy a kínai nép meggyőződött: arról, milyen szomorú következ­ményekre vezethet az egyenlős- di. Az 1958. és 1959. években a parasztok hónapokig a népi kom­munák „ingyenes" étkezdéiben nyomorúságos élelmiszer-fejada­got kaptak az azonos természet­beni ellátás alapjan. Kína mind ez ideig nem felejtette el ennek ..a kommunizmusba való idő előtti belépésnek' súlyos követ­kezményeit. Következésképpen. az esemé­nyek logikája.folytán Mao Ce- tungnak és csoportjának múlha­tatlanul el kellett jutniuk ahhoz a megállapításhoz, hogy az ab­szolút hatalom rendszerének megszilárdítása céljából szükség van az egész kínai nép „világ­nézetének átalakítására '. Így lá­tott napvilágot az az újab'o utó­pia, hogy Mao Ce-tung eszméi alapján össztársadalmi méretek­ben végre kell hajtani „a sze­mélyiség reformját”. S itt újból meggyőződünk róla. hogy ennek az eszmének a gyökerei „a sa­ját képességek tökéletesítéséről” szóló konfuciánus tanításig nyúl­nak' vissza. A hajdani filozófus ebben látta minden politikai, szociális, etikai elv alapját. Kon- fuciu* a következőt mondta: „Mindenki — a mennyek fiától (vagyis a császártól) kezdve, egészen az egyszerű népből szár­mazó emberig — saját képessé­geinek tökéletesítésében lássa mindennek változatlan alapját”. Nos, most, Mao Ce-tung meg­kísérli gyakorlatilag realizálni azt a konfuciánus tételt, hogy mivel a társadalom tökéletessé­ge a személyiség tökéletességé­től függ, azért szükség van az egész társadalom „megjavításá­ra”. Mao Ce-tun‘g azonban nemcsak ezt a tételt kölcsönözte Konfu- ciustól. és más régi kínai gondol­kodótól. Mao Ce-tung voltakép­l>en saját eszmei poggyászába belevette a régi kínai idealista filozófiai iskolának az erkölcsi tényezők mindenható erejéről ] szóló alapvető tételeit. Azt hír- I deti, hogy az ember tudata, füg­getlenül létének objektív felté­teleitől, önkényesen alakítható. Elég felidézni szavait* hogy ,.a í kínai , tudata — tiszta papírlap, amelyre a leggyönyörűbb hierog­lifák rajzolhatok”. Ezekben az eszmékben sok minden megta- : lálható Konfuciusz Mo-ce kínai i idealista filozófus tanaiból, de semmi nincs bennük a marxiz- mus-leninizmusból. Marx-Lenin tanítása az emberi lét konkrét | feltételeivel bizonyítja az embe­ri nézetek, eszmék, az egész vi- ' lágnézet feltételezettségét. Manapság Kínában a maoisták ; óráról órára ismétlik, hogy el kell sajátítani „Mao Ce-tung esz­méit”, s akkor majd az emberi tudat átalakul, az ember eljut a legnagyobb bölcsességig. .Kínában hajdanában ezt ta­nították: ne tégy semmit, ne vi­tatkozz, ne töprengj, mielőtt nem tanulmányozod, hogy mit mondtak „az egészen bölcs kor­mányzók", Kínában ma ezt állítják: ne fogj bele semmibe, amíg nem gondolsz arra, hogy mit mondott erről Mao Ge-tung. Régebben ismerni kellett a klasszikus könyveket és érteni kellett kommentálásukhoz. Ma Konfuciust Mao Ce-tung mon­dásaival cserélték fel. Ismertek Mao híveinek azok az eszközei és módszerei, ame­lyekkel Mao eszméit minden kí­nai „tudatosítására” használják. Az ideológiai ellenfelek testi! morális gyötrósén kívül a Mao- csoport kidolgozta a „legböl- csebb vezető” eszméi tanulmá­nyozásának valamiféle szertartá­sát. Mao Ce-tung úgy véli, hogy eszfnéit ezen a módon lehet meggyökereztetni minden kínai tudatában. S akkor majd az or­szág, Mao kívánságának megfe­lelően, átalakul. Hiszen Konfu­ciusz is a szertartások és az er­kölcsök segítségével kívánta el­érni Kína újjászületését. Ezek az egybeesések, bármi­lyen természetelleneseknek tűn­jenek is első pillantásra, nem le­hetnek véletlenek. U KJUZADZSJAN. a történettudományok doktora (APN—KS) (Folytatjuk) Szíriái—palesztinai tárgyalások T-----------------------------------------­M egállapodás Libanonról A Szíriái—palesztinai tárgya­lások eredményeként létrejött megállapodás részleteit hivata­losan még nem tették közzé, de a nyugati hírügynökségek egyre több részletet ismertetnek. Az AFP értesülése szerint a megál­lapodás előirányozza a harcok beszüntetését Libanon egész te­rületén. A fegyverszünetet ellen­őrző hármas bizottságban — az Arab Liga védnöksége alatt, Li­banon, Szíria és a PFSZ részvé­telével — ezúttal helyet kapna mind a libanoni bal-, mind a jobboldal egy-egy képviselője. A megállapodás egyik pontja szerint újra meghatároznák a palesztinai—libanoni kapcsola­tokat, alapul véve a . korábbi megegyezéseket, amelyek bizto­sították a PFSZ katonai jelenlé­tét Libanonban, ezzel egyidejű­leg megkezdenék a szembenálló félek, politikai tárgyalásait a konfliktus rendezéséről, amely a Frangié libanoni és Asszad Szí­riái elnök ez év februárjában kidolgozott úgynevezett alkotmá­nyos dokumentúmprogramján alapulna. Az -új megegyezés részleteit tegnap valamennyi érdekelt megvitatta. Bár e tárgyalásokról közleményt nem adtak ki, az AFP mégis tudni véli, hogy a jobb- és a baloldal egyaránt fenntartással fogadta a terv egyes pontjait. A palesztinok és a haladó erők szövetsége részéről ismét előtérbe került az elnök személyének problémája: nehee- ményezik, hogy a rendezés Fran­gié elnöksége alatt történne. A baloldal változatlanul ragaszko­dik ahhoz, hogy a politikai tár­gyalások Eliasz Szárkisz megvá­lasztott elnök Irányításával kez­dődjenek meg. Ugyancsak az AFP értesülése szerint Faruk Kaddumi még ma visszautazik Damaszkuszba és előterjeszti a baloldal fenntartá­sait. Tegnap este Junieh kikötővá­rosban két jobboldali csoport vé­res tűzharcot vívott. A lövöldö­zésben. amelynek részvevői a fa- lan.gista párt, illetve a nemzeti liberális párt fegyveresei voltak, legalább tíz személy vesztette életét. Az incidensből a hírügy­nökségek azt a következtetést vonják le, hogy éleződik az el­lentét a jobboldali táboron belül. Kádár János fogadta Lukaszewiczet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó Jerzy Lukaszewi­czet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes elvtársi légkör­ben folytatott megbeszélésen ré§zt vett Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Jelen volt a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Kádár János. az MSZMP Központi Bi­zottságának első tit­kára szerdán fogadta az Országos Béketa­nács vendégeként hazánkban tartózko­dó Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát. A megbeszelesen Ro­mesh Chandra tájé­koztatást adott a Bé­ke-világi an ács tevé­kenységéről, tervei­ről. • * * A 7. Országos Béke- tanács titkársága saj­tótájékoztatót tartott Budapesten. A konfe­rencián Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára a nemzetközi békc- mozgalom és a BVT időszerű feladatairól tartott előadást. (MTI Fotó—KS) t _______________ L engyelországba utazik Lázár György Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke, Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztái’saság mi­niszterelnökének meghívásá­ra a közeli napokiban hivata­los, baráti látogatásra Len­gyelországba utazik. (MTI) Magyar—mexikói parlamenti tárgyalás Tegnap délelőtt az Országház gobelin-termében magyar—me­xikói parlamenti tárgyalás kez­dődött. A magyar tárgyaló kül­döttséget Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke, a mexikói' küldöttséget Lpis Danton Rodri­guez Jaime, a képviselőház el­nökhelyettese vezeti. A találkozón véleményt csévél­ték a két ország törvényhozó tes­tületének munkájáról. (MTI) Athén a kapuk előtt A Centropress szerda esti kommentárja Görögország a nyugat-európai gazdasági integráció legrégibb társult tagja, sőt, ebben a minő­ségben az első. Már jó ideje vár­ható volt, hogy a Közös Piac és Athén között megindulnak a teljes jogú tagság feltételeiről a megbeszélések. Ez a tárgya­lássorozat szerdán Brüsszelben ünnepélyes külsőségek között megkezdődött. Tulajdonképpen hosszú folya­mat zárul le, ha Athén elnyeri teljes jogú tagságát. Görögor­szág a nyugat-európai integráció első társult tagja volt, s csupán az ezredesek juntája idején vált „szalonképtelenné” gazdasági partnerei szemében. Állítólag — legalábbis a Brüsszelben tár­gyaló görög gazdaságegyeztetési és tervegyeztetési miniszter sze­rint — a görög politikai pártok többsége támogatja a csatlako­zást, s ezért fölösleges is nép-, szavazást rendezni. Ha a tárgyalássorozat véget ér és Athén számára kedvező dön­tés születik. formailag sok min­den változik Helász és a Közös Piac között. Mint társult tagnak kevesebb kötelezettség fejében viszonylag több önálló jogot en­gedélyeztek. Kérdés, hogy a görög nemzetgazdaság számara a „kilencek” megannyi gondja elfogadható-e. Ugyanis Athén még megbánhatja, amiért min­denáron igyekszik bejutni vala­hová, ahonnan mások kifelé sandítanak. Mindenesetre új szakasz kez­dődik a Közös Piac és Athén kapcsolatában. Mint a társulás vezetői hangsúlyozták, mostan­tól az előkészítő periódusban Görögország nagyobb betekin­tést kap a közösség belső ügyei­be, mint korábban. Várható, hogy a „kilencek” előbb-utóbb újabb felvételi kérelmet is na­pirendre tűznek: Soares portu­gál miniszterelnök már beje­lentette, hogy országa mielőbb szeretne felvételt nyerni a Kö­zös Piac tagjai közé. Ha Athént és Lisszabont gon­dolatban már odaképzeljük a gazdasági integráció tagjai so­rába, óhatatlan a kérdés: ké­pesek-e a fejlett tőkés országok oly csalhatatlan módszert talál­ni, amellyel a számszerűen erő­södő közösség belső»ellentmon­dásain úrrá lesznek, és erejé­ből még a segítségre is jut? Az eddigi példák — egyelőre — azt bizonyítják, hogy ilyen cso­daszernek nincsenek birtokában. A kollektiv biztonság diplomatája Száz éve született Litvinov Hazánkba látogatott az UHESCO főigazgatója Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghí­vására kedden Magyarországra érkezett, tegnap délelőtt vidékre utazott. Megtekintette a veszp­rémi Országos Oktatástechnikai Központot, s megismerkedett az intézet munkájával. Ceausescu Bulgáriában Kedden este, röviddel azt kö­vetően, hogy Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt íőtit- kára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke Todor Zsivkov- nak, a BKP KB első titkárának, az Államtanács elnökének meg­híváséra Várnába érkezett, meg­kezdődtek a két vezető tárgya­lásai. Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov kölcsönösen tájékoztatta egymást a két párt tevékenysé­géről és áttekintették országaik kapcsolatainak íejlődését. Kife jezésre juttatták közös óhajukat, hogy tovább erősítik Bulgária es Románia együttműködését. (MTI A bolsevik párt lenini gárdá­jában a századforduló legendás hírű orosz forradalmárnemzedé­kével együtt harcolt, s az euró­pai biztonság megteremtéséért folyó diplomáciai küzdelmek tet­ték emlékezetessé Makszim Mak- szimovics Litvinov nevet, aki száz éve, 1876. júliusában szüle­tett hivatalnok családban. Élet­útja már fiatal korában elkanya­rodott a polgári családok gyer­mekeinek hagyományos életpá­lyájától. 1898-ban belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba, s hamarosan a kijevi bizottság tagja lett. 1903-ban, az emigrációban is­merkedett meg Leninnel, s az OSZDMP II. kongresszusán a bolsevikokhoz csatlakozott. Sike­resen szervezte meg a cári bi­rodalom északnyugati határán keresztül a marxista újságok, irodalom, fegyverek és emberek bejuttatását Oroszországba 1907-től a londoni bolsevik csoport titkáraként tevékenysé­ge egyre inkább egybefonódott a nemzetközi munkásmozgalom eseményeivel. Egyike azoknak, akik fáradságot nem ^ismerve népszerűsítettek az angol mun­kások soraiban a bolsevikok kö­vetkezetes forradalmi álláspont­ját. Az OSZDMP megbízásából részt vett a II. Internacionálé végrehajtó szervének, a Nemzet­közi Szocialista Irodának a mun­kájában is. Az első világháború vérzivataros éveiben következe­tesen küzdött a szociálsoviníz- mus minden megnyilvánulása el­len, s szerepe volt az antantor­szágok szocialistái által 1915-ben Londonban rendezett konferen­cián is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követően diplomáciai feladatokat kapott, s haláláig ezen a poszton küzdött állhatatosan a szocialista rend érdekében. Először Szovjet- Oroszország teljhatalmú nagy- britanniai megbízottja — mai fogalommal nagykövete — lett. A széles nyelvismerettel, s kitű­nő kapcsolatokkal rendelkező Litvinov 1918-ban brossára! je­lentetett meg „A bolsevik for­radalom győzelme és jelentősé­ge” címmel, hogy a burzsoá pro­paganda hamisításaival, rágal­maival szemben hitelesen mu­tassa be a szocialista forradal­mat. Az angliai megbízatást köve­tően 1921-ben kinevezték a kül­ügyi népbiztos — Osicserin — helyettesévé, s ebben a minőség­ben a szovjet diplomácia más ki­válóságaival együtt a genovai és hágai konferencián megakadá­lyozta a szovjetköztársaságok gazdasási leigázására irányuló imperialista politika érvényesítő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents